A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
akkor most megint megkérdem, hogy hová tegyem a hipergömb elleni érvelésed, ha annyit sem értesz, hogy a tér is az Ősrobbanással született, de nem végtelennek, hanem pillanatról-pillanatra tágul.
Abban a modellben, amelyben az Ősrobbanás kezdőpillanata egy kiterjedés nélküli szinguláris pont, abban nincsen olyan, hogy "időben előtte".
Ha viszont a modellbe belevesszük a kvantumbizonytalanságot, és az univerzum történetét Planck-idősen kezdjük (mivelhogy ez előtt meghatározatlan állapotban volt, mint Schrödinger macskája), akkor viszont eleve végtelen térfogatúként kezdett létezni.
Nem tudom, mi van ma, de az elküldött hozzászólásaim nem jelennek meg addig, míg egy következő hozzászólás is be nem érkezik. Ezért küldtem el még egyszer.
"ha gyorsulva tágul, akkor hogy fog mégis lassulni?"
Az Univerzum történetében több különbözőképp gyorsuló illetve lassuló tágulási korszak váltotta egymást, attól függően, hogy éppen milyen gravitációsan taszító (Higgs skalrámező, sötét energia), vagy gravitációsan vonzó anyag (tömeges anyag, tömeg nélküli sugárzás) dominálta.
'És akkor most oldalra fordítod a képzeletbeli fejedet és azt veszed észre, hogy a gumilepedő a ráfestett pontok hálózatával a végtelen távolba nyúlik!'
"ha gyorsulva tágul, akkor hogy fog mégis lassulni?"
Az Univerzum történetében több különbözőképp gyorsuló és lassuló korszak váltotta egymást, attól függően, hogy gravitációsan taszító (Higgs skalármező, sötét energia), vagy gravitációsan vonzó anyag (tömeges anyag, tömeg nélküli sugárzás) dominálta-e.
'a belátható véges térrészen kívül ott van a tér többi része'
"hol ha egyszer a tér tágul?"
Elképesztő, hogy mennyire nem vagy képes ezt felfogni!
Akkor még egy újabb magyarázat: képzelj el egy 1m×1m-es gumilepedőt! Megvan? Na most képzelj rá a lepedőre tízcentis távolságban ráfestett pöttyökből egy rácshálózatot! Megvan?
Ha most a gumilepedő négy széléhez odaképzelsz négy izzadságcseppes dagadó izmú tűzoltólegényt kisgatyában (hogy a csajoknak is legyen egy kis késztetés az elképzeléshez), akik elkezdik húzni kifelé a gumilepedőt, akkor mi történik a rá festett pöttyökkel?
Úgy van! Távolodnak egymástól. Ami induláskor tízcentis rácshossz volt, az már tizenkétcentis, húszcentis, harminccentis és így tovább.
Most koncentrálj csak a felfestett pöttyök táguló hálózatára! Képzeletbeli szemeid perifériájáról eltűnnek a tűzoltók (bocs lányok!), eltűnik a gumilepedő széle, és csak azt látod a látóteredben, hogy egy 2D felületen egymástól távolodnak a rácshálózatba felfestett pontok. És akkor most oldalra fordítod a képzeletbeli fejedet és azt veszed észre, hogy a gumilepedő a ráfestett pontok hálózatával a végtelen távolba nyúlik!
Változott bármit a rácspontok egymástól való távolodásának a folyamata attól, hogy nem 1m×1m-es véges gumilepedő nyúlik a négy irányba, hanem egy végtelenszer végtelen négyzetméteres? Nem változott. A pöttyök az idő előrehaladtával feszt távolodnak egymástól úgy a látóteredben először vizsgált 1m×1m-es tartományban, mint ahogy a végtelen gumilepedő bármely szabadon választott részén.
A pöttyök egymástól való távolodását nevezik konyhanyelven a "tér tágulásának".
'a belátható véges térrészen kívül ott van a tér többi része'
hol ha egyszer a tér tágul?
'A gyorsuló tágulás idején a korábban belül lévő tartományok folyamatosan kikerülnek a horizonton kívülre, majd a lassuló időszakokban folyamatosan térnek vissza belülre.'
ha gyorsulva tágul, akkor hogy fog mégis lassulni?
Persze, a belátható véges térrészen kívül ott van a tér többi része, ami lehet akár végtelen is. De a véges rész nem ebbe a végtelen részbe tágul bele. Alighanem tágulnak a belátható részen kívüli tartományok is, de valószínűleg másként, mint a belül lévők. Ráadásul időközben változik az is, mi van ezen a kozmológiai horizonton belül, és mi kívül. A gyorsuló tágulás idején a korábban belül lévő tartományok folyamatosan kikerülnek a horizonton kívülre, majd a lassuló időszakokban folyamatosan térnek vissza belülre. Ez pedig alapvetően befolyásolta a ma észlehető jelenségeket is, például a CMB homogenitását.
De az Univerzum ma belátható teljes tértartománya, az infláció elején (ami az ősrobbanás első ismert korszaka), még elfért egy kb. 10-33 cm átmérőjű térrészben, az abban akkor lévő energia pedig meghaladta a 1020GeV értéket.
Ez azért elég markánsan különbözik a mai állapottól.
Az akkori állapotot a tágulás alakította a mai állapottá.
Még egyszer, hátha a sokadik megismétlésre felfogod: MEGMÉRTÜK ENNEK A KIBASZOTT UNIVERZUMNAK A "GLOBÁLIS" GÖRBÜLETÉT, ÉS GYAKORLATILAG NULLÁNAK ADÓDOTT.
Itt tartunk, ez a tény az univerzumról.
A nulla görbület kettő (AZAZ KETTŐ!!!) topológiai megoldással rendelkezik:
- Az univerzum tere sík euklideszi, végtelen térfogatú, ebből következően határtalan (egyszerűbbik magyarázat)
- Az univerzum tere valamely síkgeometriájú önmagába záródó topológiai megoldásnak felel meg (sík kompaktifikáció), amelyek közül a T3 sík-hipertórusz a legegyszerűbben elképzelhető véges térfogatú de határtalan tér (mesterkélt magyarázat)
A kettő magyarázat közül jelenleg nem tudunk választani, de a háttérsugárzás mintázatának elemzése alapján ha a második eset is lenne az igaz, a domén térfogata nagyobb, mint a most belátható univerzumtérfogat 95%-a. Tehát a mérési adatok alapján nagyon jó esély van arra is, hogy esetleg tényleg végtelen térfogatú az univerzum tere, hiába nem veszi be ezt az ideát a szavannamajom agyad. Tudod: a valóságot semmi törvény nem kötelezi arra, hogy olyan legyen, amit egy kikupálódott szavannamajom ösztönösen fel tud fogni.
Kérlek szépen oszt meg a hallgatósággal, mi a mai elfogadott fizika alapjai, ha tudod.
De te nem tudod, mert nem is tudhatod, mert az elfogadott fizikának nincsenek is általánosan érvényes alapjai, úgyhogy a Baalbeki monolitokkal való hasonlítás mellésikeredett.
