Keresés

Részletes keresés

Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 850

Senkitől nem kértek engedélyt. ;-P

 

Még 2019-ben írtam a másik topikban:

"...ami bármi módon megkérdőjelezte volna Prokopiosz tudosítását arról, hogy 545 és 552 között számos alkalommal, könnyűfegyverzetű (pajzs + hajítódárda) szkláv, ant törzsek, önállóan és sikeresen végigdúlták a Balkánt, jóval az avarok érkezése előtt."

 

Sőt, akár 518-ban.

 

UvL:

""The first Slavic raid south of the Danube was recorded by Procopius, who mentions an attack of the Antes, "who dwell close to the Sclaveni", probably in 518." (Curta 2001, p. 75)

 

Pluszban bőven idéztünk további támadásokat a 545 és 552 közötti időszakból. Mit kell erőlködni az avarokkal, meg lovasseregekkel, meg szlavofil történészekkel?

 

Teljesen világos a helyzet:

- nincsenek még avarok, viszont rendszeresek a szláv betörések."

Előzmény: Carnuntum (849)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 849

Ki engedte be őket a Balkánra?

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (846)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 848

Magyarul meg küzdő, VÍVÓ, VIASKODÓ és BAJNOK, kiemelkedő, hatalmas harcos - jelentésű a Vajda, minden stimmel tehát a hadvezéri titulushoz, szóösszetétel nélkül.

A BÁN pedig a bűntető és bántó, azaz tartomány úr jelentésű!

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (844)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 847

Számos mai szláv nyelv csak "képzeleg", amikor használja a vodity szót. :-DDD

 

Nem akkor képzeleg, hanem ha a magyar VAJOU+ÓD+A szóba belehallotta a saját értelmezését, a saját nyelvén. Mellesleg a VÍZ - visz, a voda, meg vodity. :))))

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (844)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 846

"A szlávok voltak a sztyeppei népek segédnépei és szolgái."

 

Itt meg egy történész követne el harakirit valami alkalmas eszközzel.

(Lásd előző hsz-t: Elba, lengyelek, novgorodiak vagy Macedónia.)

Előzmény: Carnuntum (843)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 845

"...azaz magyar előd uraiktól szavaikat."

 

Az Elbánál, meg a Balti-tenger partján, meg Novgorod környékén.

Arrafelé tényleg sok szláv törzset "igáztak" le a magyarok vagy az elődeik. :-DDD

Előzmény: Carnuntum (840)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 844

A vojevoda nem jelent küzdelmet. Ő csak irányítja a saját csapatait a küzdelemben.

 

"A vezetni szó meg beleképzelés, vagy a szlávok ilyen áthallással vették át nyugati türk..."

 

Számos mai szláv nyelv csak "képzeleg", amikor használja a vodity szót. :-DDD

 

"Происходит от праслав. *voditi, от кот. в числе прочего произошли: др.-русск.ст.-слав. водити (др.-греч. ἄγειν), русск. водитьукр. води́тиболг. во́дя «вожу», сербохорв. во̀дити, словенск. vóditi, чешск. vodit, словацк. vodiť, польск. wodzić; восходит к праиндоевр. *wedʰ-. Связано чередованием с веду́, вести́. Родственно лит. vadýti, yadaũ, латышск. vadît, vadu, авест. vāđayeiti «ведёт», vađrya- «на выданье (о девушках)», ирл. fedim «веду, несу»..." (Vasmer)

 

Aki ilyen szinten nem tud oroszul, az nem próbálkozzon ilyen "szomagyarázatokkal".

Ilyen egyszerű! ;-P

Előzmény: Carnuntum (840)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 843

Semmi nem bizonyítja az átvételt. Történetileg meg pláne. A szlávok voltak a sztyeppei népek segédnépei és szolgái. Hogy a görögök leírták a torzult jövevényszavaikat, még nem jelet semmit.

 

Ennyi az igazság.

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (841)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 842

Jav.:

 

viaskodás.

 

Előzmény: Carnuntum (840)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 841

Mi -- laikusok -- már számtalanszor elmondtuk, hogy mit gondolunk ezekről a szófacsarásokról. :-DD

Ideje lenne szakemberekkel konzultálni ;-)))

 

További sikeres vajódást!

 

Ui.:

Bájos! Baj = "A szerb-horvát boj (‘párviadal’) átvétele..." stb.

Előzmény: Carnuntum (839)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 840

Magyarul is küzdelem, küzdés, viskodás.

 

A vezetni szó meg beleképzelés, vagy a szlávok ilyen áthallással vették át nyugati türk, azaz magyar előd uraiktól szavaikat.

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (838)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 839

Vajódik / bajódik hajdani szavainkban, a v/b - szókezdő hangzók egyaránt előfordulhattak az egykori magyar nyelvben.

 

A bajlódik szavunk + "l" hang bekerülésével alakult ki, mint a hajt - hajlik szóban (ma ezt az -l elemet gyakorító képzőnek határozzák meg). Érdekesség, hogy a szintén hajt igéből kialakult hajdú szavunknál szintén hiányzik a "+l"  hang, hiszen a szógyöknek többes jelentési vannak. Ez az analógia is erősíti, hogy a VAJDA szavunk a BAJ/VAJ/VÍA - VAJÓ+DIK  hangalakból alakult ki.

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (838)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 838

Ha ezt véletlenül elolvasná egy szlavista, akkor itt helyben szíven szúrná magát a tollával. :-(((

 

A vojevoda arrafelé egy teljesen jól értelmezhető, összetett szó (harcos + vezetni), ami jóval korábban dokumentálható, mint legkorábbi magyar előfordulás. Plusz a korai magyar előfordulások pont szlávosan kerültek rögzítésre. Tök vicces, hogy tovább erőlteted ezt a kezdetleges szófacsarást, csak azért, hogy "bizonyítsd": semmit sem vettünk át a szlávoktól!

 

Az is világos, hogy soha a büdös életben nem fogsz cikket írni, de legalább a Nyest-nek írhatnál egy olvasói levelet, amiben kifejtenéd az elképzeléseidet. Rögtön kiderülne, hogy tényleg ráleltél valamire vagy csak képzelegsz...

Előzmény: Carnuntum (835)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 -1 1 837

"Palóc nyelvjárás szerint ó = ou"

 

 

Igen, ez mutatja a kora iformát, amikor kezdtek elkülönülni a hosszú és rövid magánhangzók, ebből lett aztán a hosszű ó.

 

Már csak érteni kellene, hogy mit idézgetsz.

https://core.ac.uk/download/pdf/19329751.pdf 27.oldal

"4.2.6. A hosszú magánhangzók

Jelenlegi ismereteink szerint az ősmagyar korban, különösen annak első felében még nem voltak hosszú magánhangzók. Az illabiális utótagú diftongusok egyszerűsödése (monoftongizálódása) hosszú á-vá és é-vé (illetőleg í-vé) az ősmagyar korszak folyamán már nyilván elkezdődött, és a korszak végére nagyjából befejeződött (a példákat l. az előző részben). Erre az is utalhat, hogy a szóvégi rövid ™-t és e-t tartalmazó jövevényszavak hanghelyettesítés révén szóvégi hosszú á-val és é-vel illeszkedtek be a magyarba. Ez egyben a szóvégi á-k és é-k gyakoriságát is növelte."

 

 

Ősmagyar kor - honfoglalás előtt, ómagyar kor honfoglalástól 1526-ig, csak hogy a hülyék is értsék.

Előzmény: Carnuntum (835)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 836

Vajódik, bajódik, bajlódik + l hang bekerülésével.

 

Össze illik minden.

Előzmény: Carnuntum (835)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 835

Palóc nyelvjárás szerint ó = ou

 

 

 

 

Palócosan a vajúdó, vajú-ód-ik szavaunk így néz ki a11. században: VAJOU+ÓDIK, főnév képzéző "A"-val: VAJOU+ÓD+A = Vajúda, lerövidülve Vajda, szlávosan kiejtve pontosan Vojvoda.

 

 

"hiszen "a régieknél még némely más -ód-ik, -od-ik végű refl. igék­ nek is volt sz-es mellékalakjuk"

"(vajuszik, vajutt, vaj-utság (mind MA.); vayonni NádC. 550, (az ErsC. megf. helyén wayodny); nem éle, hanem vajuvék Tel: Evang. 111:365 (idézi Rév. 868, 899).)"

SIMONYI ZSIGMOND

Előzmény: Carnuntum (833)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 834

Latin betűkkel írták. Amúgy meg pont a palóc őrizte meg a rövid formákat. Úgy hivatkozol rá, hogy gőzöd sincs hogyan is beszélnek a palócok.

 

Te nem tudod. :)))))

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158307390&t=9245456

Előzmény: Carnuntum (833)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 833

 

1. A palóc nyelvjárásról

 

 

1/2. Fontosabb kiejtésbeli sajátosságok:

  •  szélesebb ajakréssel ejtett (illabiális) a; (jele: â)
  • ajakkerekítéses (labiális), ó hang felé hajló á; (jele: ā)
  • zártabb ajakkal ejtett e; (jele: ë)
  • kettőshangzók (difftongusok):

ó = ou
ő = öü
é = ië

 

  • szűkebben eltett magánhangzók (ú → szűk ó; ű → szűk ő)

a_paloc_nyelvjarasgyujtesrol

Bodolai Előd

 

 

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwiQnIew_8jwAhXvhv0HHaonB9YQFjACegQIAhAD&url=http%3A%2F%2Fwww.ffg.hu%2Faloldalak%2Ftehetseghid_elektronikus%2Fkarancssag_nyelvjarasgyujtemeny%2Fnyelvjarasgyujtes%2Fbeszamolok%2Fa_paloc_nyelvjarasgyujtesrol_bodolai_elod.pdf&usg=AOvVaw0hweXiuHShbwt1oMUhK-tr

Előzmény: savaz (831)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 832

Igen.

 

És nézd meg, a magyar nyelv korabeli hangzókészletét mennyire fedi le az akkori latin ABC. :)))

 

 

 

Előzmény: savaz (831)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 -1 1 831

"A kora-középkorban ilyen ABC-vel írták volna le a magyar hosszúhangzós, palócos, tájnyelvi stb. szavakat?

Még betűk sem voltak hozzájuk! :))))"

 

Latin betűkkel írták. Amúgy meg pont a palóc őrizte meg a rövid formákat. Úgy hivatkozol rá, hogy gőzöd sincs hogyan is beszélnek a palócok. 

https://core.ac.uk/download/pdf/19329751.pdf 44.old

 

"A hosszú magánhangzók változásának időbeli lefolyását nem könnyű megállapítani, hiszen a források még ebben a korszakban sem jelölik következetesen a magánhangzók hosszúságát. Ezért ebben az estben is a későbbi nyelvjárási helyzetből lehet visszafelé következtetni egyes tendenciákra. Az ómagyarban a rövid nyílt e > hosszú nyílt ē változással (pótlónyúlással) létrejött ē a szótári tövek részévé is vált: kēz : kezek, jēg : jeges. Ezek a nyílt hosszú ē-k idővel a palóc nyelvjárás egy részének kivételével é-vé záródtak (ē > é): kéz : kezek, jég : jeges. A változás kiindulási területét és kezdetét nem tudjuk megállapítani. A 16. századtól keletkezett nyelvtanok közül több is nyelvi tényként említi a hosszú nyílt ē hangot. Ezekben különböző jeleket alkalmaznak az ē és é elkülönítésére: ęles [ēles] (= éles), fèl (= fél ), fél [fēl] : felet. Geleji Katona István szerint a palócokat erről a hangról azonnal meg lehet ismerni. 18. századi nyelvtanaink szerzői is általában nyelvjárási jelenségnek tartják, ezért feltételezhetjük, hogy a hosszú nyílt ē fonéma a középmagyar korban (a palóc kivételével) fokozatosan eltűnt a magánhangzórendszerből. Erős nyelvjárási különbséget tükröz az é ~ í kettősség is (kemény ~ kemíny, méreg ~ míreg). Ez szabályszerűen csak olyan é hangokat érint, amelyek nem ē-ből záródtak. Az í-zés (ami már a középmagyar korban is erősen nyelvjárási jegy volt) két nyelvjárásterületre jellemző. A nagyobbik a Tiszántúl és az ehhez csatlakozó északkeleti-keleti területek. Az ide köthető í-zés már ómagyar kori emlékekben is megfigyelhető (Döbrentei-kódex, 1508), de a Szatmár megyei Szinyérváralján született Sylvester János is í-ző nyelvjárásban fordította le az Újtestamentumot (1541): nipnek, righen, vigre. – Az í-zés kisebbik területe az ÉszaknyugatDunántúl, erre írásos adatok is utalnak: 1583 nyszthewnk (= néztünk). Több nyelvjárásban, így a Dunántúlon, északkeleten, a középső területeken és Erdélyben is megfigyelhető volt a középmagyar korban az ó ~ ú és ő ~ ű kettősség: 1563 Hegyk (= Hegykő), 1589 üket (= őket); 1772 gyanó (= gyanú), 1715 Lu Uczaban (= Ló utcában). Feltehető, hogy ebben a korszakban (de újabb kutatási eredmények szerint talán már a 15. század végén) indult meg több nyelvjárásban is a középső nyelvállású hosszú magánhangzók (ó, ő, é) diftongizálódása (kettőshangzóvá válása), de a korabeli források ezt a jelenséget nem jelölik. Csupán a 19. századi tudatos nyelvjárási feljegyzések szolgáltatnak biztos adatokat erre a változásra. "

Előzmény: Carnuntum (829)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 0 0 830

jav.:

 

A kora-középkorban milyen...

Előzmény: Carnuntum (829)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 829

A kora-középkorban ilyen ABC-vel írták volna le a magyar hosszúhangzós, palócos, tájnyelvi stb. szavakat?

Még betűk sem voltak hozzájuk! :))))

Előzmény: savaz (828)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 -1 1 828

"Ízlelgesd:"

 

Te meg próbálhatnád megérteni. Kedhetnéd az abc-vel: A<>B.

Előzmény: Carnuntum (827)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 0 0 827
Előzmény: savaz (826)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 0 1 826

"Nem tudhatod mennyi idős!" 

 

 Nem feltételezheted, hogy nem változott annyit 500 év alatt mint a hodu utu rea.

":)))"

Előzmény: Carnuntum (824)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 825

BIA + TORBÁGY

 

Bia legkorábbi írásos említésére 1192-ből van adatunk: a Torbágyerdő alatti BIUai szerepel egy birtokösszeírásban. Bronzkori földvármaradványokat találtak Bián, a Pap-réti dűlőben. Ugyancsak Bián honfoglalás kori településmaradványokra is bukkantak.

 

 

 

 

BAJA

Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba.[7] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Előzmény: savaz (823)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 824

Nem tudhatod mennyi idős! :)))

Előzmény: savaz (823)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 -1 1 823

A szó továbbra sem a "Hodu utu rea"-val egyidős, hanem 500 évvel későbbi. Nem ugyanazok a hangtani sajátosságok jellemzik őket.

Előzmény: Carnuntum (822)
Carnuntum Creative Commons License 2021.05.14 -1 0 822

"Kazinczy Ferencz s Kazinczy Gábor a következő szokatlan alakok­ kal is élnek: igyekszém Kaz: Műnk. 111:83, IX:71, igyékszék Kaz: Pyrk. 11, igyekszének Kaz: Reg. 72, igyekszö Kaz. Gáb. "Tudomány Tár" 1841. VIII:303).* Igyekvőm, igyekvő CzF.
mosakszik e h. mosakodik (Arad).

 

Ide tartozik, csakhogy más reflexiv képzéssel, vajúdik, melyet ma ezen tőből szabályosan végig ragozunk (v. ö. vajúdók Rév. 867. vajódó Kónyi: Ábel 76). De régente olyan volt a ragozása, mint a cselekedik igéé. V. ö.

 

vajuszik, vajutt, vaj-utság (mind MA.); vayonni NádC. 550, (az ErsC. megf. helyén wayodny); nem éle, hanem vajuvék Tel: Evang. 111:365 (idézi Rév. 868, 899).

 

Hasonló ige volt régente séríídik v. sérödik és sérszik, mely immár mind a két alakjában elavult s a sérül igével van helyet­ tesítve, de nyelvemlékeinkben gyakran előfordul. V. ö.
nem séreznek (olv. séresznek) meg: non demolientur, BécsiC. 206, nem serzik meg: non otfendit MünchC. 193; meg nem seruec NagyszC. 220, megsérvék Bethl. Élet. 238, sérüvés Zvon: Post. 11:402 (másoknál sérvés, sérés) sérütt (igen gyakran) meg ne serwgyem ErsC. 5., meg ne sérüdgyék Pázrn: Kai. 483; - az inak meg sérod- nec Mel: Herb. 82; sériidhetetlen Pázni: Pr. 756 stb., meg-sérodés, Bátai: LelkiPrób. 64. - (A palóczok azt mondják: megsérül, Debr. megsértődik, megsértette magát, Arad vid. megsérzett a kezem. Aradon azt is mondják: sérvés a háta, megsérvesedik.)
A régieknél még némely más -ód-ik, -od-ik végű refl. igék­ nek is volt sz-es mellékalakjuk"

 

SIMONYI ZSIGMOND.
ELSŐ KÖTET Tüzetes MAGYAR HANGTAN ÉS ALAKTAN. Történeti alapon 1895

Előzmény: savaz (821)
savaz Creative Commons License 2021.05.14 -1 1 821

A vajustzikot még a Czuczor sem ilyen értelemben hozza, a példamondat meg Heltai Gáspártól van a 16. századból, nem a 11-ből

Előzmény: Carnuntum (816)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!