OFF
Na mi a helyzet, ráizgultál a kéregjegyekre? :)
/OFF
Érdekes, hogy Romániában gyakorlatilag egy csomó helyen megszűnt a közlekedés, vagy vonat van, vagy heti egy busz, és a falvakban sincs sokkal több autó, mint Magyarországon (legalábbis úgy tűnik), viszont teljesen elfogadott és szükséges közlekedési eszköz lett a stoppolás...
Hová tüntek az utasok? Miért utaztak egyre kevesebben a 80-as évek közepétől? Hát igen, ez itt a kérdés. Szerintem ezeken a településeken az autózás nagy része kényszerautózás. Főleg a mai benzin és jegyárak/kedvezmények mellett. Vagy megfizeted az autót, vagy felnyomorodsz a buszra. De leginkább otthon is maradhatsz. Végül is bolt van, meg mobilposta...
Tudjátok, én nem szeretnék ilyen kistelepülésen lakni!
Igen, igazad van.
Azokban a falvakban viszont nem nőtt meg annyira az autók száma, mint akár egy kisvárosban is. A buszok sem lettek nagyobbak, vagy gyakoribbak. Hová tüntek az utasok? Miért utaztak egyre kevesebben a 80-as évek közepétől?
Érzelmileg teljesen érthető, amit leirtál. Érzelmileg egyet is értek Veled, én is rajongok a "vicinális feeling-ért, a bakterház-romantikáért".
De amit a vége felé irtál, a gazdasági leépülés, meg ország vérkeringése, meg stb., azzal - szerintem - egy gond van: 20-30 évvel ezelőtt volt igaz. Akkor, amikor az emberek 10%-a járt autóval. Ma 10% járna vonattal. (ha lenne is)
A vonat kontra busz témában még annyit, hogy pl. a Fürgedi diákok egy része, a felsősök, Ozorára jártak tanulni. A szabály a következő volt: a gyerekek mindenképpen felszálltak a buszra, a felnőttek pedig ahányan felfértek. Nem tudom kellett-e alkalmazni valaha ezt a szabályt, de ugye a vonatközlekedésben ilyen nem volt?
Köszönjük hogy leírtad, jó volt olvasni...
Néhány éve én is végigutaztam az utat, vonatpótló busszal. Ami számomra megdöbbentő volt: leépült falvak, romos házak tömege, mindez a Dunántúl közepén, a Balatontól néhány tíz kilométerre. Mintha megállt volna az élet arrafelé. Tudom, hogy minden nem hozható közvetlen összefüggésbe a vasút megszüntetésével, és nem ismertem a vidéket, mikor még volt vasút, de kísérteties a hasonlóság a leírtak, és a hozzám közelebb álló hegyközi kisvasút vidéke között. Főleg az, hogy az emberek ennyire tragikusan élik meg. Pedig nekik ott a modernebb, tisztább, kényelmesebb, rugalmasabban szervezhető buszközlekedés (ugye Carpy?), de valahogy mégis veszteségként élik meg a vasút megszüntetését. Szerintem azt valahogy biztosabb dolognak élik meg. Ha nem is jár gyakrabban, ha nem is megbízhatóbb, mint a busz, de ott a sin, ott az állomás (megálló), régebben még állandó szolgálat is volt. A busz pedig mit jelent? Egy tábla az út szélén, jobb esetben egy pici esőbeálló. Aztán lehet lesni, hogy jön majd egy "Menetrendszerinti járat" feliratú kocsi, sorbaállni felszállás közben a sofőrnél, esőben, fagyban... Aztán ha elindul a busz, betér ide, betér oda, a menetidő talán még hosszabb is lesz, mint a döcögős vonaton.
Nem folytatom, de én megértem őket. Még akkor is, ha valódi megváltás volt a MÁV számára e vonal üzemeltetésének felhagyása, és az elbontott hulladékanyagok hasznosítása. Mint tudjuk, azóta e hatalmas költségmegtakarításnak köszönhetően hatalmas "fejlődés" indult be, ami talán vigasztalja az ott lakókat is...
Onnan kezdem, hogy 1968-ban születtem, tehát a 70-es évek elejétől vannak emlék képeim. 1984-ig jártunk arrafelé vonattal, akkor az utolsó családtag is felköltözött Bp-re.
Nem tudom mi volt a vonal hivatalos kezdő és végpontja, de a 70-es években még Veszprém és Dombóvár között jártak a vonatok. Gőzösök húzták a szerelvényeket, olyan kissebb fajták, 1/3 424-esnyiek. Utánuk akasztva 2-3 fekete
személykocsi. Ekkor még ment egy vonat hajnalban, délről északra. Egy-egy vonatpár reggel, délben, este. Ezek Tamásiban, vagy Fürgeden "kerültek". Azt hiszem ezt Ti keresztezésnek hívjátok? Ment egy járat délelőtt, kb. 9:00-kor volt Fürgeden, délről északra, és visszafelé kora-délután jött. Ezt hívták "diák vonat"-nak, és volt még az éjszakai, északról délre, kb. 23:00-kor Fürgeden. Ez a menetrend szerintem elég jól kiszolgálta a közönséget.
Hogy mennyi utas volt még a 80-as évek elején is? Amikor Lepsényben átszálltunk a Déliből érkezve, komoly tempóban kellett trappolni, hogy legyen ülőhelyünk, általában valaki csomagok nélkül előre rohant helyeket foglalni. Fürgeden az állomást a faluval összekötő buszon is nem volt ritkaság, hogy nem jutott mindenkinek ülőhely. De volt tülekedés Tamásiban is a felszálláskor.
Az én emlékeim szerin a 80-as évek elejéig csak az éjszakai és hajnali járatot szüntették meg.
Talán 1975 körül felváltották a gőzösöket a BC v. AB vonatok (bocs a pontatlanságért), de azok sem szólóban, hanem 2-3 személykocsival. Majd megjelentek a Bz vonatok, szintén személykocsikkal. Néhány évig még Piroska is járt arra. Amúgy jól emlékszem, hogy a Bz-k ekkor még teljesen pirosak voltak, semmi sárgaság? Arra nem emlékszem mikor redukálták a közlekedést Lepsény és Dombóvár közé.
Teherforgalom is volt, hiszen pl. Tamásiban mindig állt jónéhány tehervegon rakodás alatt, és mozdony is szokott ott lenni. Tolatta, rendezte őket, és más állomásokon is renszeresen állt 1-1 vagon.
Az utazási élmény egészen "különleges" volt. A vonat nem ment gyorsan, viszont elég rendesen rázott, zötykölődött. Azokban a fekete motorkocsikban és vagonokban viszonylag tisztaság uralkodott, kivéve télen amikor bedurrantottak a szenes kályhákba. Dehát egy gyereket holérdekli az ilyesmi. Hiszen ott volt a táj! A vonal a Tolnai dombságot szelte át. Mindenféle erdőcskék, apró vadakkal, a völgyekben halastavak, és Mezőhídvég és Felsőnyék között kilométereken át látótávolságban a Sió. Fornád és Tamási között volt olyan szakasz ahol néhány méterre mentünk a halastótól. Tamásitól délre pedig a Gyulaji erdőgazdaság a rengeteg dám szarvassal. Egyszóval élmény volt az utazás!
Az állomások rendezettek, kifejezetten csinosak voltak. Godolom azért, mert az ott dolgozó vasutasok a környező falvakban lakhattak, és számukra a gondozatlan állomás ugyanolyan szégyen lett volna, mint a gondozatlan kert. Az általam ismert várótermekben le lehetett ülni, voltak asztalok, amiken lehetett enni, mert a padlóval együtt tiszták volta. Az állomásokon virágos kertek rózsákkal és miegymásokkal, azokban a MÁV-os betonkerítéssel elkerített részekben, Tamásiban volt szökőkút! Nem voltak ezek új dolgok, berendezések, de gondozottak, szépek voltak! Fürgeden is meg lehetett venni a jegyet egészen a Déli-ig! Egyszóval nagyon-nagy kár, hogy mindez már nincs!
Van helyette busz. Én ha ott laknék nagyon nem lennék nyugodt amiatt, hogy a gyermekemet ködben, hóban, jégen egy busz hozza-viszi harmad, negyed osztályú utakon.
Szerintem miért rossz az ottaniaknak, hogy nem jár a vonat? Mondok néhány példát: meg lehetett tenni, hogy a reggeli vonattal elment valaki Tamásiba, ott eltölthetett kb. 1 órát vásárlással, ügyintézéssel stb. és a délelőttivel haza mehetett. Nem ment el fél napja, mint most a busszal. Fürgedet és Felsőnyéket nem köti össze közvetlenül csak földút. Aszfaltos utat használva kb. 30 km a kerülő. Ez vonattal 10 per volt. Nem tudom a gazdasági leépülés mennyire függ össze a vasúttal, de tény hogy most nincs vasút, és a faluban sincs olyan "élet" mint régen. Nem ismerem az előbbi dolog ok és okozati összefüggéseit, de szerintem a vasút ezerszer képesebb haladást előidézni egy település életében, ezerszer képesebb azt bekötni az ország vérkeringésébe, mint bármilyen busz, vagy kamion.
Még annyit, hogyan tudtam meg a vasút megszünését. Az ott lakó ember nem azt mondta, hogy "az a szemét MÁV megszüntette", vagy bármi ilyesmi szitkozódás. Egyszerűen csak ennyit mondott szomorúan: "már a vonat sem jár....."
Bocs a szöveg hosszúságáért, de ez már ki kívánkozott belőlem.
Tegnap találtam meg ezt a topicot. Felcsillant a szemem: itt biztosan írnak majd a gyerekkorom kedvenc vonaláról, a megszüntetett Dombóvár-Lepsényiről. Becsülettel elolvastam kb. 1500 hozzászólást, és nem is kellett csalódnom. Már tudom, ezt Ti 49-esnek hívjátok. Az őseim Fürgedről származnak, rengeteget utaztunk Lepsény-Fürged, ill. Fürged -Tamási között.
Nem vagyok vasút "mániás", sem vasutas szakember, de életem egyik fájó emléke a vonal megszüntetése. Ha érdekel valakit, szivesen leírom egy utazó szemszögéből, laikus szókincset használva, miért kár érte.
Van olyan országrész, ahol még a fővonalakon (Igaz, ez a vonal nem biztos, hogy az, bár a vonalvezetése olyan, de a forgalma nem.) is megszüntetik a vonatkeresztezés helyeket. De még ez sem elég nekik, mert a vágányokat is felszedik, nehogy véletlenül egyszer lehessen vonatkereszt. Furcsán mutat a középperonos állomás egy vágánnyal. :( De már ennek is örülni kell, mert van olyan állomás, ahol még ennyi sincs.
Balassagyarmat környékén 15-tel lehet felvágni a rugós váltókat. Emlékeim szerint az F2-es 30-ra korlátozza a rugós váltókon alkalmazható sebességet, a 23-ason is ennyivel mennek át rajtuk. De javítsatok ki, ha tévedek, lehet, hogy nincs egységes utasítás rá. A szokolyai rugós váltók pedig jók 60-nál is :) (Bár már jó régen volt, hogy át mertek menni rajtuk ennyivel.)
Az így van. De lehetne még sorolni...
Abaújszántó - Hidasnémeti
Szilvásvárad - Putnok
Harkány - Sellye
Környe - Kisbér
Kisbér - Veszprémvarsány
Persze, az elképzelhető hogy rendkívüli vonattalálkozásokra ezeken a vonalakon is van lehetőség, ahol még nem szedték fel az egykori állomási mellékvágányokat.
Más kérdés, hogy a 125-ös és a 62-es nem igazán egy kategória...
A szept. 5-6-7 és a szept. 12-13-14 Drávasztárai túrákra még lehet jelentkezni.
Akit érdekel, kérem, hogy küldjön egy mail-t, de ne az itt megadott cimre, hanem a vaci@dravanet.hu-ra.
A Balassagyarmat-Vác vonalon a Bz-k a rugós váltót 10-zel vághatják fel. A 121-esen nincs ilyen korlátozás, helyette a MERÁFI-jelző mellett 30 km/órás sebességgel lehet elhaladni.
Csabacsűdön vonatjelentő őr teljesít szolgálatot.
A 126-ra készült menetrend, a személyszállítás adott rá megrendelést. Egyelőre nincs semmi döntés a mellékvonalakról, így erről sem.
Csabacsűdön szerintem már nincsenek, pár éve még volt.
Nagyszénáson korábban volt kereszt és most is lehetséges csak többek között a Szg-Bcs vonal mostani menetrendje miatt nem itt vannnak. Tehervonattal (ha minden igaz 77374 15 óra körül) lehet ,hogy most is van időnként.
Csabacsűd állomáson, ahol 2001-ben szűnt meg a forgalmi szolgálat, a vonatalálkozásokat a vonatszemélyzet bonyolítja le. Cabacsűdön már teljesen bezárták az állomást? A másik oldalon ültem, dema mintha csapórudas sorompót és egy baktert láttam volna...
Csabacsűdön menetrendszerinti személyszállító vonatokkal vannak keresztek?
Nagyszénás állomás jelenleg is úgy van kialakítva, hogy a menetrend szerinti (és egyéb) vonattalálkozásokat le lehessen bonyolítani. Erre szolgál a 3. vágány, mint vonatfogadó- és indító vágány. A 3. vágányra vezető, a 2. (átmenő fő)vágányból kiágazó kitérőket vonóvezetékkel áltják a forgalmi irodából. Hasonló a megoldás Csabacsűd állomáson, ahol 2001-ben szűnt meg a forgalmi szolgálat, a vonatalálkozásokat a vonatszemélyzet bonyolítja le.
Ha a kondorosi vonl megszűnik, a legésszerűbb, ha Kisszénás állomást személyzet nélküli állomássá alakítják át, rugós váltókkal. Persze, meg kell vizsgálni, szükség van-e itt vonattalálkozásra. Szerintem a Nagyszénás-Szarvas szakasz túl hosszú lenne (ha Csabacsűdöt is mellőzik), a pécsiek ilyet már tesztelnek a 35-ösön, ahol Tab és Felsőmocsolád között nem lehet keresztezni.
a teherforgalom Nagyszénásra történő átirányításával Ha ez magával rántja a kisszénási szolgálat megszűnését, akkor Nagyszénást kellene úgy kialakítani, hogy ott a menetrendszerinti keresztejket is le lehessen bonyolítani. Nagyszénáson a négy vágányból egy rakodó, egy pedig csonka.
utas alig-alig van Ráadásul! Mikor a múltkor ott jártam, akkor azt mondta a forgalmista, hogy a "legkelendőbb" jegy a 90%, 10 km...
