aug-elejére tervezünk egy kis Szlovákiai túrát, elsősorban váras-barlangos-kastélyos kirándulósat, de kacérkodom a Hernád-áttöréssel is.
Segítsetek nekem légyszives: Tudtok olyan túrát ajánlani, amit egy átlagos erőnléttel rendelkező, az utóbbi négy évben csak két kicsi gyerek mellett rohangáló (különösebb sportot nem űző :) anyuka is végig tud járni?
Eddig nem sok túrán jártam, max. Badacsony-Mecsek magasságokig jutottam, illetve ami magasabb volt, oda felvonóval mentünk... és sosem jártam még létrás-láncos-tálcás sziklafalakon.
Én tankolni mindig kártyával tankolok. Semmi gond nincs vele. Csak jókat mondhatok a Poprádi és Késmárki benzinkutasokról. Legfeljebb az feltünő, hogy a kártyabeolvasás gyorsabb, mint Magyarországon ;)
Kicsit OFF-os a téma,de szeretném megkérdezni, hogy mennyire elterjedt a kártyás fizetési lehetőség Szlovákiában? Ugyanis először megyek és ha ritkásabb mint itthon, akkor váltok még koronát de nem nagyon szeretnék még mert itt Délen rám szárad mire legközelebb oda jutok:)
Mindenestre arra jó volt, hogy felkeltse a figyelmemet, hogy felületes voltam, mert ezúttal csak a túrázásra figyeltem, és a másik nagy szerelmemet, a vár és kastély látogatást elhagyagoltam. Mert azt hittem, hogy már mindet láttam a környéken.
Erre tessék, a könyvben van két leírás és másfelé teláltam még kettőt...
Markuąovce - Márkusfalva A Szepes őr és határfalva, amely a XII. században lett alapítva. A XIII. századból való a falu Szt. Mihály temploma, amely gótikus stílusban épült és a vár megmaradt részei. A település később a Máriássy család székhelye lett, akik reneszánsz kastélyt építettek, amely később rokokó stílusban lett átépítve. A kastélyban történelmi bútorkiállítás látható. Nem messze Márkusfalvától a hegyoldalon a Hernád medre fölött egy egyedülálló sziklaszirt látható – Márkusfalvi sziklagomba.
Talán hasznos lehet. Egy régebbi kiadású útikönyvben találtam.
A Szlovák-paradicsom
A Slovenský ráj (Szlovák-paradicsom) költői neve nem régi; alig néhány évtizede, hogy lelkes természetbarátok ajándékozták annak a területnek, amelyet a régi turisták a Hernád áttörésének neveznek. Turisztikai szépségeit a múlt század 80-as éveiben fedezték fel, ugyanakkor, amikor a Magas-Tátra látogatottsága is fellendült. Területe nem nagy, de annál festőibb. Nyugat-keleti hosszúsága 15 km, észak-déli szélessége 5–6 km. Kelet felől az igló–dobsinai, nyugat felől a poprád–dobsinai út, délről a Gölnic, északról a Hernád völgye határolja, összefügg a Sztracenai-hegységgel. Az igen mély, sötét, nehezen megközelíthető völgyszakadékokkal, zuhogó vízesésekkel szaggatott hegyhát kiemelkedései 800–1200 m magasak. Északi határán, Iglótól kezdve Poprádig a vasútvonal és a közút mentén szinte egymást érik a kisebb-nagyobb települések.
A Szlovák-paradicsomot és a Hernád szakadékát – Sszlovákia egyik legnagyobb természetvédelmi tájegységét – gépjárművel csak Hrabuąice (Káposztafalva), Betlanovce (Betlenfalva) és Spiąská Tomáąovce (Szepestamásfalva) felől lehet elérni, Igló felől csak Iglófüredig jutunk. Káposztafalvától délre néhány km-rel az út elágazik, mindkettő a Szlovák-paradicsom legszebb tájrészletein vezet keresztül, majd a Sztracenai-völgyben újra találkozik. Választásunktól függ, hogy onnan aztán a Dobsinai-jégbarlang vagy Rozsnyó felé folytatjuk-e az utunkat.
Gyalogtúra Iglóról a Szlovák-paradicsomon át. Elmondottuk tehát, hogy északi irányból honnan érhetjük el a Szlovák-paradicsomot. Gyalogos vándorlás szempontjából azonban az iglói kirándulást ajánljuk. A főtérről két kék színű jelzés ágazik el. A déli irányú jelzés csaknem a Gölnic-völgyéig vezet le, majd egy nagy kanyarral visszajut a Muráň-hegy 1261 m-es tetejéig és a remek Király-forrásig – amelynek vizét, hagyomány szerint vagy IV. Béla, vagy Mátyás király ízlelte meg először –, majd áthalad Iglófüreden és felvisz a Medvefő- (Medvedia hlava-) csúcsra (903 m), ahonnan beláthatjuk az egész Szlovák-paradicsomot. A másik kék jelzés az iglói főtérről nyugati irányban halad, és völgyeken, hegytetőkön, szakadékokon át a Sztracenai-völgyben ér véget. Ez azonban legalább kétnapi út. A 7. km-nél első megálló: az iglóiak kedvelt nyaralótelepe, a bájos Čingov (Csingó). Táborozási lehetőség: a telepen hegyi mentőszolgálat működik, kedvünkre táborozhatunk, és a turistaházban is megszállhatunk. A Csingó fölött a 665 m magas Čingov-hegy oldalában középkori klarissza kolostor maradványai láthatók. A várdomb alatt kezdődik a 60–200 m magas mészkőszirtek között rohanó Hernád egyik legszebb völgyi részlete, a Vaskapu (®elezná vráta) nevű szurdok. Fölötte 680 m magasságban van a Tamásfalvi-kilátó (Tomaąovský výhµad). A Magas-Tátra felé innen éppúgy elláthatunk, mint az alattunk habzó Hernád keskeny szurdoka vagy a Szlovák-érchegység magaslatai felé. A kilátót egyébként a szepestamásfalvi vasútállomásról (Spiąské Tomaąovce) érjük el leggyorsabban, a zöld jelzésen.
A zöld és kék jelzés a rendkívül meredek Vaskapuban keresztezi egymást és a züld a Biely-patak szakadékában, a Klauzy (Hegyizár) nevű víztároló és a Medve-barlang mellett a Gölnic völgyébe, a Dedinkyi-tóig vezet. A Medve-barlang cseppkőbarlang; itt találták Szlovákiában a legtöbb barlangimedve-csontot. Itt jegyezzük meg, hogy iglói barlangkutatók 1974-ben egy hatalmas föld alatti termet fedeztek föl 180 × 40 méteres nagyságban; 20 év óta ez a legnagyobb frissen feltárt barlang Szlovákiában. Mivel a Hernád partján még keskeny gyalogút sem fér el, a völgy folytatásában a vállalkozó szellemű turistának többnyire vízben kell gázolnia. Igen sokan túráznak errefelé télen, amikor befagy a Hernád, de számos vízitúrázót látunk nyaranta kajakozni is. A sebes víz veszedelmes iramban röpíti a csónakot. A kék jelzés a Vaskaputól igen meredeken ágazik föl az Ördög-sziget (Čertova siho») 826 m-es fennsíkjára, ahol a Szlovák-paradicsom legfontosabb s legnépesebb turistaközpontját, Kláątorisko-t (Vörös-kolostor) találjuk.
Tudnunk kell, hogy a Szepesség virágzó településeit a tatár jórészt teljesen elpusztította 1240-ben. A tatárok elől a messzi környék népe Jordán szepesi gróf, a Görgeyek őse vezetésével az itteni erdőségben keresett menedéket. A dombtetőt ma is Menedékkőnek (Lapis refugii, Skala utočiąte) nevezik. Erről szól Tompa Mihály "Menedékkő" c. regéje is. 1305-ben hálából karthauzi klastromot építettek itt – a Vörös-kolostort. (Egy másik karthauzi Vörös-kolostort, illetve Vörös Kolostor falut, a Dunajec áttörésénél láthatunk!) A kolostort századok folyamán több ízben kirabolták, felégették s újjáépítették; 1531-ben a hírhedt murányi rablólovag, Basó Mátyás fészkelte be magát, innen fosztogatta az utasokat. Basót 1549-ben fogták el Murány várában, és lefejezték, a Vörös-kolostort pedig Salm tábornok csapatai pörkölték fel, nem is épült fel újra. A Vörös-kolostor helyén ma turistaház, vendéglő, hegyi mentőszolgálat működik.
A Menedékkő alatt a Kysel, Sokol, Biely patak (magyarra fordítva: Savanyú, Sólyom és Fehér patak) mély kanyonjaiban zúg a víz, távolabb a Suchá Belá (Száraz-fehér-völgy) sötét, mély sziklaszurdokának vize patakzik; s a táj legnyugatibb s leghosszabb patakja, a Veµká biela voda (Nagy-fehér-víz) már szinte nyugodtan csörgedezik a Hernád felé. Párhuzamosan fut vele a dobsinai országút is. A Nagy-fehér-vízbe torkollik a Piecky-völgy patakja. Itt látjuk a vidék legnagyobb vízesését; 60 m magasról zúdul alá a víz. A háromlépcsős Fátyol-vízesést viszont a Nagy-Szokol-völgyben találjuk. A Vörös-kolostor fennsíkja alatt, északi irányban látjuk a Hernád legvadabb szakaszát, a szűk Hernád-áttörést (Prielom Hornádu), amely lényegében a Vaskapu folytatása és 4 km hosszú. Érdekes, hogy a Hernád-áttörés fölötti dombok jól védhető barlangjaiban őskori emberi települést is találtak, 660 m magasságban. Barlangokat sűrűn jelez itt a térkép. A Nagy-Szokol-völgy folytatásában, a Kőkapu (Kamenná vráta) mély szurdokának végén emelkedik az 1000 m magas, Glac- (Glatz, Kopasz-) tető. Híres vízválasztó, az országút is itt megy keresztül. A tetőn erdészház áll. A Glactól néhány km-re délnyugatra – immár a Sztracenai-völy fölött – emelkedik a Holló-szikla (Havrania skala, 1158 m). Remek kilátópont, a közelében egy időszaki forrás is található.
A Szlovák-paradicsom mély szakadékainak bejárására, a sziklafalak megmászására csak gyakorlott turisták vállalkozzanak. Néhol a porló vízesések mellett létrákon, pallókon, szikláknak támasztott fatörzseken kell felmászni a hegytetőre. A patakok a mélyben sokszor el is tűnnek, majd újfent előbukkanak. Több tucat vízesés, barlang, búvópatak, tucatnyi, alig 1–2 m széles meredek szurdokvölgy teszi feledhetetlenné a fárasztó kirándulást. A jelzések, a turistaberendezések mindenütt elsőrangúak. Különösen a Vörös-kolstor (Kláątorisko) előtti útelosztás jó, hétfelé indulhatunk innen. Természetesen célszerű, ha térkép is van a kezünkben. A Szlovák-paradicsom területének legmagasabb csúcsa a Nagy-Knol (1268 m). A táj délkeleti sarkában emelkedik, a Gölnic völgye fölött. Alatta fut a rozsnyói országút.
A növénykedvelők figyelmét felhívjuk az itt található, változatos és gazdag flórára is. A kék encián társaságában vörös- és fekete áfonya-cserjék lepik el a napsütötte domboldalakat, ősszel pedig lilán virágzik a csarab. Az se riasszon el, ha az ágak között netán vadmacska vagy hiúz oson tova. Egy-egy hiúz vadászterülete több száz hold.
Az MTI azt írja, hogy a Magas-Tátra közelében. Hát, ez így finoman szólva is határeset, mert a Ľubochnianska völgyben történt, ami a Nagy-Fátrában van, és ez már ugye egy másik hegység. (Ľubochňa = Fenyőháza)
A Tátra kisebb, lengyel felén és a környező hegységekben becslések szerint nagyjából 100 barnamedve élhet. A faj szigorúan védett. A turistaházakat villanypásztor óvja a portyázó medvéktől, az erdészek pedig gumilövedékes puskával járják a vidéket.
Kitekintő / felvidek.ma / echo TV | 2007.06.14. 14:32
Tiltakozik a lengyel környezetvédelmi minisztérium a tátrai barnamedve-állomány Szlovákiában tervezett ritkítása miatt.
A pozsonyi természetvédelmi hivatal szerint a barnamedvék túlságosan elszaporodtak a Tátrában. A világ legsűrűbb medvepopulációja alakult ki a hegységben, és az állatok már az embereket is veszélyeztetik. Ján Mizerák, a hatóság vezetője nemrég bejelentette, hogy a 800 példányosra becsült állományt megfelezik.
A lengyel környezetvédelmi minisztérium heves ellenkezéssel fogadta a tervet. Jan Szyszko miniszter magyarázatot vár szlovák kollegájától.
A lengyelek főleg attól tartanak, hogy a vadászok a szlovák területre tévedő lengyelországi medvéket is leteríthetik. Követelik, hogy legalább a határ mentén ne folytassanak hajtóvadászatot.
A Tátra kisebb, lengyel felén és a környező hegységekben becslések szerint nagyjából 100 barnamedve élhet. A faj szigorúan védett. A turistaházakat villanypásztor
Köszi! Sajnos, egyelőre nem lehet kapni, de előjegyeztettem.
Cím: Szlovák turistaparadicsom Szerző: Firon András Kiadó: Sport A kiadás éve: 1989
Tartalom Előszó 9 Tájékoztató áttekintés 12 A Szlovák Paradicsom kiterjedése, határai 14 Földtörténet, felszíni formák 15 Egy kis vízrajz 16 Éghajlat, hőmérséklet 17 Növényvilág 20 Történelem 21 A turizmus és a természetvédelem krónikája 24 Természetvédelem 27 A Hegyi Szolgálat 28 Gazdasági jellemzés 29 Népi kultúra 30 Gyakorlati tudnivalók 31 Jelkulcs 31 Séták, kirándulások, túrák 53 Honnan-hová? 53 Turisztikailag érdekes völgyek 56 Szurdokok, kanyonok és vízesések 57 A legjobb kilátópontok 57 Podlesok 58 Cingov 93 Dedinky 111 Dobsinai Jégbarlang település 137 Klástorisko 153 Távolsági túrák 163 A jelzett turistautak listája 164 Sziklamászás, alpinizmus 172 Vízi turisztika, vízi sportok 174 Téli sportok 175 Sítúrázás 175 Lesiklás, sífutás 176 Milyen pályát, hol találunk? 177 Síközpontok 178 Autós és motoros túrák 183 Körtúrák 183 Céltúrák 196 Környékbeli kislexikon (Szállás, Kemping) 209 Bibliográfia 217 Helynévmutató 219
