Lony, én személyesen is ismerek a cégednél ilyet. Csak ötöse volt, és nagyon szép, a gerince helyén viszont nem tudom, milyen szárazanyag van. Ideáltipikus látszat-rendes lány. Évfolyamtársam volt, így Seruzád is ismeri. ¦-)))
Nálunk is van egy dekoráció cicabige. Ő a doktorok legdoktorabbika. Az övé a diplomák legdiplomábbika.
Emellett ugyan nem igazán csinál semmit, ha meg meló adódik, gyorsan elmegy táppénzre.
Kész főnyeremény egy ilyen...
És szerinted egy kevésbé cicakinézetű kollegina számára milyen szinten idegesítő egy ilyen hülye p*csa viselkedése? Egy munkahelyen nemcsak szexéhes pasasok dolgoznak, akiket kéjes élvezettel tölt el egy ilyen idióta viselkedése..!
Ezek szerint jó dekoráció az irodában. Ez egy nagyon fontos, komoly szempont. Képzeld el, ha egy ronda zseni lenne...
Az a szitu, hogy tudás manapság nem nagyon kell, vannak elég jó és "felhasználóbarát" (akár cicabababarát) szoftverek és hardverek... Na most szerinted mi a jobb, ha egy ronda zseni elvégez egy egy egy napra szóló feladatot fél óra alatt, aztán lóbálja a lábát és hevesen kritizálja a cégvezetést, vagy ha egy dekoráció szórakoztató műsort előadva tíz óra alatt végzi el ugyanazt? Tízórás szórakoztató revű vs. hét és fél óra észosztás láblóbálva... Te melyiket választanád, ha cégvezető lennél?
A harmincas évek közgizdái szerint a gépesítés hatására hatvanas évekre három-négy órás munkaidőt jósoltak. Ehhez képest a XXI. században, irgalmatlan gyors gépekkel, számítógépekkel, cicabababarát szoftverekkel is bent "szakértenek" modern irodáikban tíz órákat korunk kikupálódott csinovnyikjai, csinovnyicái. Micsoda paradoxon (közben mégsem az)...
Ahogy így Titeket olvaslak, egyre inkább az az érzésem, hogy én dolgozom a világ legnyugisabb munkahelyén...valahogy eddig elkerültek az ilyen taplóagyú kollégák.
Mulatságos volt amit a ruhaüzletről írtál.Tapasztalataidat a nő kollégákról mintha az én cégemnél szerezted volna. Nekem csak kettő van belőlük de az életem így is pokol. Egy darabig próbáltam megérteni általános viselkedésük indítékait és néha erkölcsi alapról kissé más irányba terelgetni őket. Hamar rádöbbentem azonban, hogy minden lepereg róluk. Később már nem is hibáztattam őket érte mert rájöttem, hogy a megértéshez nem ki változáson kellene kersztül menniük: újra meg kellene születniük, és teljesen újra kellene szocializálódniuk. Ez a fajzat, amely elárasztotta az irodákat szép lassan győzedelmeskedik (én például új munkahelyet keresek reménytelenül), ugyanis a komplett hülye interjúztatók egy-egy felvételinél a saját fajtájukhoz vonzódnak. Félelmetesen szubjektívek és szakszerütlenek a kiválasztási módszereik. Egy igazi kontraszelekció zajlik manapság Mó-n a munkahelyeken.
Óriási állatságot művelt az egyik primitív kolléganőm az irodában.
> Külföldi befektetői delegációt vártunk április 12-re, 10 órára. Ezen időpont megerősítésére napokkal előtte fax érkezett angol nyelven. Az említett kolléganőt angolosnak vették fel a céghez (a kollégák szerint csak a kinézete miatt), annak ellenére, hogy van a cégnél angolos aki sokkal jobban tud nála és az ideje is engedi, hogy foglalkozzon a fordításokkal. Szóval a primitív cicababa előszőr a Thursday-re azt hitte, hogy az keddet jelent. Mivel körbeordibálta vele az irodát (mindíg tőle zeng az iroda amikor fordít), sikerült kijavítani a hibát. Szegényke (nem anyagilag) azonban az árilis 12-t, 12 óra 04 percnek olvasta, így gyorsan elkezdődött a program átszervezése. Kb. 10 különféle helyre (pl. polgármestereknek) mentek a telefonok, hogy megváltozott a találkozó kezdési időpontja 10 óráról 14 órára. 9 órakor egy véletlen (ügyvezetői rákérdezés) folytán kiderült, hogy a cicababa kolléga a dátumot órának nézte. Természetesen jókat vihogott rajta a félkegyelmű és azóta is büszke az esetre. A többieknek pedig nem kis kellemetlenséget
okozott a félreértés miatti újra körbetelefonálás. Az említett gimnáziumot végzett kolléganőstény kezdő fizetése ugyanannyi mint az egyik két diplomás kollégának (aki tud ráadásul angolul) és már másfél éve dolgozik a
cégnél."
>
Azt a kis offolást kivéve marha jól szórakoztam a leírtakon..:-) Sok benne annyira tipikus..:-)
Első munkahelyem egy ruha üzlet volt. Tudtam mellette suliba járni, végülis most már csak a szépre emlékezem.:))) Én voltam a legfiatalabb. A boltvezető a klímax küszöbén billegő, igazi cocialista beállítottságú (ő abban élt és dolgozott), frissen elvált nő volt. Mindíg az Állami Bolt c. régi magyar üzlet jut eszembe róla.:)
Szóval Kati néni:) tényleg jól tartotta magát korához képest. De mégis vhogy a férjét 'elszerette egy diplomás kurv@' az ő szavaival élve. Na ebbe teljesen bedilizett, mondanom se kell hogy minden nap ezt kellett hallgatni. Nagy nehezen összeismerkedett egy 'jó partyval', korban hozzá illő úriember, akivel hamar összeházasodott, hogy megmutassa a volt férjnek..stb. stb.
Pár hónap után az öreg egyre többet iszogatott, és a nyugdíjjat játékgépeken játszotta el. A Kati néni nem egyszer munkaidőben!!!! hajkurászta egyik kocsmától a másikig..:)
Kati néni mindíg kínosan ügyelt a frizőrre, nehogy egy hajszál elálljon a többitől. Minden reggel a tanulókkal férültette a sérót, ami igen ritka volt. Ezt tupírral kellett szegényeknek eltüntetni, mindezt az egy szem próbafülkénkben...:) Ezután előkerült a neszeszer, és centi kente magára a rúzst, ami megpihent a fogán. Ezzel a csábos mosollyal billegett fel alá az üzletben..:))))))
Pont akkor ment végleg nyugdíjjba amikor én leszámoltam.
Nekem általában a ffi kollégákkal nincs bajom, csak a nőkkel. A mostani munkahelyemen két lány van, és egy anyukám korabeli nő. Ez utóbbi teszi mozgalmassá a hétköznapokat.
Minden reggel ugy jön be, hogy megint nem aludt éjjel, és hullafáradt, és egyszer össze fog esni, és jajjIstenem ő már nem bírja a munkát!!!!...... De nem esik össze!!!! Panaszkodik, meg panaszkodik, meg panaszkodik. Közben normális körülmények között nyugodtan él, tele van zsetonnal, de semmi nem jó neki!
Ez már az idegeimre megy!
Az hogy munkát imitál, és nem csinál semmit, nabumm nincs dolga, engem nem érdekel. Ha arra megyek, gyorsan átkapcsol vmelyik adatbázis kezelőre, ha elmegyek megint netezik. Minek ez a színjáték vajh? Mellette megy a telefonálgatás stb.
Én nem szoktam elkapcsolni. Ennek eredményeképpen megkaptam már tőle hogy mennyit netezek! :)
Az a vicc jutott eszembe, mikor a debil kisgyerek odaáll az anyja elé:
-MaaamMMaamma mmiiiérrrrr vaoookk én illyyjennn?
- hja fiam amilyen este volt, örülj, hogy nem ugatsz.
A többiek leülnek reggel nyolckor, és fel sem kelnek ötig-hatig-hétig. Ezért nem ebédelnek. Néha azért bekapnak egy túrósbugyrot, vagy ilyesmit, mikozben a másik kezükkel az egeret matatják. ¦-)
Nem büntetésről van szó. Hanem le van tiltva minden, kivéve pár dolgot, egy egészen keveset.
Van amikor mindent. Aztán megfelelő mennyiségű méltatlankodás hatására újra elérhető pár oldal.
Mert csak neked telik rá?
Szegény többiek, hogy éhezhetnek, tényleg ennyire kevés a fizetés? :)))
Azért legalább megszagoltatod velük, hogy hát ha már mást nem, legalább az illatát érezzék?
MEGAjóégtudjami... ¦-))) Viszont itt nincsenek kibírhatatlan kollégák! Legalábbis közvetlen közelben. A négyfős csoportban viszont itt is én vagyok az egyetlen, aki ebédel...
