a KÓC, KUSZA, KÓSZA, KÓBOR (kóricál, koslat, kallódik, kóvál) függ össze
etimologiai szótár:
kusza [1757 (?), 1788] Bizonytalan eredetű.
kósza [1522 tn. (?), 1578] Származékszó, egy önállóan nem adatolható toldalékolt szótő
kóc [1588] Szláv jövevényszó
kóborol [1470] Német jövevényszó, vö. középfelnémet koberen, koveren megszerez; erőre kap; fürkész, szimatol, keres; hazárdjátékot játszik, korai újfelnémet kobern ugyanaz, bajor-osztrák sich erkobern meggyógyul, talpra áll. A német szó valószínűleg a latin recuperare visszaszerez, visszakap alapján keletkezett. A kóborol elsőként rabol, fosztogat jelentésben adatolható, napjainkban használatos csatangol jelentése [1585 (?), 1755] abban a korban alakult ki, amikor a rablás, fosztogatás szoros kapcsolatban volt a kóborlással.
mert egyház szokott templomot építeni? tudom, vad logika... (ezt jelenti a valószínű, megtámogatva az írásos és a régészeti adatokkal. de hát ugye, te meg a logika.... nem, biztos az a valószínűbb, aminek semmi alapja, nem?)
A két előzőt egyszerre írtam, aztán mondom melyiket küldjem el, végül mindkettő lett. Így némi ismétlés becsúszik. De most más, amiről már ez előtt szó volt, és nem személyre szólva válaszolva. Van az a szintje a dolognak, amikor már nem állunk le vitázni, mert már szint alatti erősen a történet.
KOLOS dolog. Nagyjából és egészében a legnagyobb otrombaságok közé tartozik a magyar nyelvvel szemben ezt latin eredetűvé nyilvánítani, és alig pár száz éves dolgok közé besorolni. Aki ilyet tesz, vagy semmit sem tud az egészről, vagy egyszerűen hazudik. Egyik sem nyerő dolog.
A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel. Már Herodotosz régi történetként írt ARPAXAIS, LIPOXAIS, KOLOXAIS emberekről. Pedig Herodotosz sem épp egy mai "gyerek". Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői. Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum. Sok ezer éves dolog ez, nem "pár száz éves".
KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon, elég csak a létező keresztneveinkre gondolni, simán az ISTVÁN az PISTI lesz, a LÁSZLÓ meg épp LACA, a kutyát sem érdekelték azok a tények, hogy itt 1-2 hang megváltozik, senki sem azon filozofálgatott hogyha az ÉVA épp ÉVI lesz, akkor jááj mi a szó végi hang jelentése Évaként és Éviként.)) Akár a ZALA-SZALA, nem véletlen dobtam ezt be, már szinte kezdett kialakulni a Z "értelme" és a ZA gyök, csak hát közben mondom ez SZALA eredetileg.))
De továbbmegyek, miből lehet ez a KOLOS?... Van egy frankó ősi népmesénk, ami választ ad erre, az pedig a KÖLES mese ! ÁRPA, KÖLES és ZAB. 3 testvér. Gabonaszemek a hasonlatok, és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője ! Kurvára latin szó egy olyan időből, ahol még latinok sem léteztek.)) Ennyit erről.
A KÖLES egy őseink által termesztett és becsben tartott gabonanövény. Latin nyelv még kanyarban sem létezett, mikor ezt a formája okán a KÖRhöz hasonlították és megnevezték, de hát biztosan időt utaztak ezek a látinóóók.)) Szégyen/gyalázat hogy még egy CHISINAU moldáv fővárost is egy amúgy román (!) történésznek kell igazolnia, annyira egy kollaboráns idegenfelszopó lett a hazai nyelvészet, de azért most már húzzák a szájukat, mert még néha mindig vitatják a letagadhatatlant, hogy a CHISINAU az KISJENŐ eredetileg. Jenő is egy magyar törzs. Környéken egy halom magyar hangzású település. Persze, magyar nyelven beszélők nevezték el.
Vissza KOLOZSvárra, ami KOLOS.(és körös) Most vagy a magyar ősünk van a nevében, vagy tényleg körvárnak épült, amire bőven volt példa akkoriban, vagy a Sebes-Körös okán a megye és a település is Bárhogyan is nézzük, magyar neve van az egésznek...
KALLÓ: vízkerék. Köröl-karol. Muszáj ezt a sok egy dolgot másképp neveznünk. Egerben KALLÓMALOM utca van. Az EGER-patak mentén éppen. Közelében van a VÍZIMOLNÁR utca is is.
KALLÓDÁS : Az egyik formája ennek a KALODA általi kallódás, aki elkallódott az odakerült. Ma már persze ez eszébe se jut senkinek, teszem hozzá szerencsére...
Az úgynevezett "Ko" ősgyök létezésében sem vagyok oly biztos, amúgy is mi ennek a képlete?...
Bármely hangsor?... KO? GO? Vagy bármi ?... Ami épp eszünkbe jut?... Mi a képlete?... Határozzuk már meg ezt egy leírható formában ! Mi a képlete?...
Bármi nem lehet, én tudom hogy ez az egész egy amúgy jó képességű nyelvészünk kreációja, és mindaddig én szeretem is olvasni, amíg a magyart mint ősnyelvet indokolja, vagy épp észreveszi azt az idegenben, és alá is támasztja. Eddig fasza. Eddig szerintem príma és profi, de mikor gyökösítésbe kezd, hááát akkor szinte falra mászós a dolog, annyira összekever tetszőlegesen mindent. Szerintem így komplex nem látja át, például kezdőhang mássalhangzót tetszőlegesen nem cserélhetünk ki kedvünkre, az egész gyök fog ezáltal megváltozni. Általában véve.
Hasonlóan kiejtett hangoknál működhet olykor, mint KÖR-GÖR, vagy TOLJA-TOJJA a 3. hangnál. De ez a KOR és SZOR esetén már tök más lesz, itt nincs helye cserének. Más értelme a gyököknek, egyik körértelmű, másik sokSZORosító.
De valóban amúgy egy egységes gyökösítési módszer kellene...
Másképp gondolom : szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" Fantasztikus kitaláció egy egyébként jó képességű nyelvésztől, szeretem is olvasni, amikor a magyart, mint ősnyelvet indokolja, illetve amikor észreveszi az idegen szavak mögött a hazait. Eddig príma, eddig profinak tartom. De mikor belevág a konkrét gyökösítésbe, kábé a falra mászok, úgy látszik hogy nem igazán érti. Pl szókezdő mássalhangzókat nem lehet gátlástalanul cserélgetni, másik gyök lesz sokszor az a szó már így. Hasonló hallású hangoknál működhet még a dolog. GÖR-KÖR elvan egymással, vagy a TOL és TOJ, amelyek beszédben amúgy is gyakran hasonulnak, de a SZOR-SZÖR -SOR formák már teljesen más dolgok mint a KÖR-GÖR témája. A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg, szerzünk és szorzunk, ami származik is szorzódik, szervezettség, szórás, látni a mögöttes tartalmat. Ez már nem az ÍV-ről szól. Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon, de hangváz által ki tudom listázni hogy közös szavak, mint . K_P , mint K_SZ, mint K_R, fog inkább egy irányba mutatni.
Legalább is én itt találok sokkal több értelmet, ezért lehet DŐL-DŰLŐ-DÚL- szé-DÜL , ezért lehet BÍZ-tat---BUZdít.
Ezért lehet GŐZ-GÁZ. Ezért lehet KÖR-KOR- KER, ezért lehet a FASZ-FESZ-ülő, ezért lehet a PARÁZSOL-PERZSEL-PORZSOL- PÖRZSÖL egybevágó hangalak egy nagyon hasonló értelemmel. Nincs PA-PE-PO-PÖ gyök itt, egy P_R TŰZkapcsolat van, amit megannyi szavunk mutat. PIR-os, a tűz színe. Vagy a VÉR színe, akkor veres-vörös. Ezek hasonlatok. Tűz és a vér színei.
MEZ egy bevonat. MEZŐ is, a MÉZ is, a MÁZ is, a MÉSZ is, a MÉZga is, aki MESZEL az bevon, MEZt húz a MEZtelen falra. MÁZol aki mESZel, én ezekben találom meg az egyértelmű kapcsolatot. Egy Go még GOMB-GÖMB is lehet, itt nyilván látjuk a kapcsolódást. De egy KŐ sem illik már ide, hiszen egy KŐ sokféle formát felvehet, legtöbbször nem is épp körforma, bár néha az is lehet, de egyébként egy tök változatos megjelenésű dolog. Nem biztos hogy íves, random alakul épp milyen. GÁZ-GŐZ dologba is nehéz íves értelmezést vinni, terjed a légnemű mindenfelé, de a légmozgástól függ épp ez hogyan történik.
F_R mögött forgás: farag, fúr, fúrkászik-fürkészik, fergeteg-förgeteg, fürge, fürdik, forog, fordul az ferdül is egyben ha egyenes volt, forró víz sem véletlen, forogni kezd, és gyanús innen van az egész, mert ennek egy F_RR valós hangja van. Ahogyan egy FRRásnak is.
Igen, ahogyan ezután írták, jó lenne valami egységes gyökösítési módszer. De ahol logikát látunk, és egyértelmű azt ne kukázzuk, ott bizonyosan értelmi kapcsolat lesz...
És a KOpog, KOppan, KOcka, KOlléga szavak gyökeiben milyen kerekdedséget látsz?
Illetve a FOrog, PÖrög, GÖrget, KErék, BUborék, BÚra, gyökökben nincs kerekdedség?
A SZAlmaszál éppúgy kerek, mint a torony. A ZAbszem nem kerek? A BOrsó még kerekded is....
Gyakorlatilag nincs olyan gyök, aminek ne lehetne találni valamilyen kapcsolatát a körrel, kerekdedséggel. - Miután a dolgokra a legritkább esetben jellemző az egyenes.
Ideje lenne rendet vágni a gyökök és jelentése kérdéskörben, mert Te is beláthatod a fentiek alapján, hogy ez nem járható út.
Odáig még rendben van, hogy a KÖR gyök kör értelmű, ez vitán felül áll, és még az is Ok, hogy a K_R gyökök java része kapcsolatba hozható a köralakkal, azonban gyakorlatilag minden (sok más) gyökre kiterjeszteni (belemagyarázni) a KÖR értelmet meglehetősen dilettáns igyekezet. Nem véletlen, hogy a nyelvészek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.
"Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat."
Ugyancsak tegnap írtam az 1912-ben:
"....én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben."
Tehát ezen nem kívánok vitatkozni a továbbiakban, elfogadtam, hogy Te így értelmezed a gyököket, és én is ehhez tartom magam.
"A hozott szavak mind magyarul érthetőek."
Bármely idegen szó érthető magyarul, ha az meghonosodott a nyelvünkben.
Te is pontosan tudod, mit jelent a lájkolni, csetelni, konfiguráció, fájl, pandémia, hogy csak a pár éve, évtizede meghonosodottakból szemezgessek.
"Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is."
Nem kell pontos dátum, még az évszázad sem, annyit elegendő eldönteni, hogy max. ezer, vagy sok-sok ezer éves az illető szó/gyök.
A kolostor, kollektíva, kolléga, kollégium, kolónia, kolosszális szavak nem jöhettek létre az őskorban mert nem merülhetett föl rájuk igény.
Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat.
25 órával később..... mint a filmekben: már a latinban is kör.)) Persze ez rendszeres manőver más kapcsán is.
Nekem mindegy ha nem akarod érteni hát nem, a K_R gyök is körértelmű és a K_L is jórészt erről szól, a KER,KAR,KÖR,KOR, KÜR, KAL, KOL, KÖL, KUL formák mögött gyakorta körkapcsolatos szavak lesznek, és elképesztő méretű szóbokorral, ami mind mennyiségében és mind egységes rendszerét tekintve a magyar nyelvben lesz egy hatalmas EGYSÉG.
A KALÁSZ szót a kivételek közé írtam szerintem én is. Úgy emlékszem...
A hozott szavak mind magyarul érthetőek. Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is. Akármi volt a hivatal nyelve, a magyar mindig is magyarul beszélt egymás közt, ezen a nyelven...
"A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben."
Kb. annyira, mint a latinban.
Most áttértél a KAL gyökre...
Rendben...
A hozott szavak rendre néhány száz évesek, abból a korból, mikor a latin volt a hivatal nyelve, vagy még későbbiek...
(Részben igaz ez a KOL gyökkel felsorolt szavaidra is.)
Úgy belelendültél ebbe a KÖR (K_R) értelmezésbe, hogy már ott tartunk, hogy nem csak a KOL, KAL gyökök, hanem hovatovább a SZÁLka is körértelművé válik...
El kell dönteni, meddig K_R gyök egy gyök, mert amennyiben bármilyen gyökben kör értelmet látsz, hangvázastól, mindenestől elvész a K_R gyök kör értelme, hiszen sok más gyöknek is kör értelmet tulajdonítasz...
"Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa"
Így teljesen OK.
"A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja."
Azért nem, mert a hangokat (amiből áll a gyök) oda-vissza is össze lehet rakni. Az igaz, hogy rendszerint nem lesz ugyan az a jelentésük, de a rokonság megmarad.
Példa az összetett szavakra: Fatalp-talpfa, zsebtolvaj-tolvajzseb... A háromhangú gyökök is olyanok, mint az összetett szavak sőt, valójában azok is, hisz' a hangoknak van önálló jelentésük amikkel valamiket megneveztek: ROPog-PORol, tér-rét, bál-láb...
A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben. Épp az 1916. írtam rá szavakat. Indokoltam is. De írhatnék KAL formában lévőket is:
KALAPOS =KÖRLAPOS A fejfedő is ilyen, meg a gombák is ilyenek lehetnek. KAL a KÖR, LAP szó itt is LAP. AZ L mindkét gyök része, összeolvad a szóban. Annyira kézenfekvő, hogy már szinte gyanús.)) KÖR forma és LAPos. És stimmel.
KALODA : KÖR+ODA --- ez sem bonyolult, pont erről szól ez a régi elmebetegség, hogy x civil testrészét, kezét-lábát, akár a fejét ebbe a KÖRbe zárták be.
Lesznek talán nem idevalók is persze, mert a KALÁSZ szó épp már lehet hogy a KI(felé) hangalakból nyit, akkor ez esetben a KAL nem önálló entitás itt. De a SZÁLKA gyökfordítva is lehet KA-LÁSZ. Ez olyan mint a NAGY ÁRPI gyorsan mondva, aztán lehet így jött létre.)) Vagy mégis van körértelme valami, csak elmentem mellette. De nézzünk továbbiakat, ahol biztosnak tűnik a KÖR:
KALÁKA : lakóKÖR tömören.
KALITKA : vajon miféle forma hely a madárnak...
KALÁCS: kerek tészta
KALAMÁRIS : tintatartó volna. nézzük milyen is lehet. KÖRforma dolog. Amolyan KÖR-MÁR(t)ÓS dolog.
KALIBER: lövedék átmérője, fegyvercső átmérője. átmérője a KÖRnek van
KALÓZ: KÖRÖZ a tengeren, ugye nem célirányos a közlekedési útja/célja sem.
KALAUZ: eredetileg nem MÁV jegyvizsgálók.)) Tehát KÖRbe vezet valaki egy helyen, mikor kalauzol.
"A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb."
Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa, ami megközelíti a szala értelmét, amit nem tudunk jelenleg tovább pontosítani.
A "Sze-öSZ" gyök értelme a szétválasztás és az össze-"ragasztás". Meg is fordítható, ahogy te is látod, a szerel, szer szavakban az összegyűlést, összerakást jelenti. A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja.
"A legbiztatóbb a szelő szó értelméből való levezetés.
A "Sze" gyök szét értelméből."
A SZE gyök még ok, de mit szel? Valójában minden folyó szel, de csak nagyon kevés neve tartalmazza ezt a gyököt.
A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb.
"Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))..."
VÁSZONT MOST MÁR HOZZ E RITKÁS PÁCSÓBA !
Ja! Bár nem nagyon értem, miért kell vászon a pác-sóba. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy jobban megy ez neked mint az értelmes érvelés. Vannak ezek a betű-kirakós játékok.
Azzal lenne érdemes foglalkoznod. Azt mondják, szerényebb képességű emberek is egész jól elboldogulnak vele, és jó hatással van a zaklatott idegekre.
Az 1921. számút is itt válaszolom, ha már egy a téma.
Én mindenképpen a SZALA-d szóból közelítem meg, mert ez a szó végi D hang nélkül is ugyanilyen jelentésnek tűnik más esetben is. A lapossághoz szinte bizonyosan semmi köze sincs, még akkor sem ha a mai ZALA folyó második lefolyási szakasza épp valóban már egy lápos helyen történik meg. De nincs ebben LAP-PAL gyök, a SZALAD szó köszön vissza a SZALA formában is , csak itt szó végi D nélkül.
A SZALA mint földrajzi név megjelölés máshol is megtalálható, jellemzően eredetileg valamiféle gyors folyású patakok megnevezése ez, ami által később település és tájegység neve is lehet.
Egerben például kettő is van belőle, ÁRNYÉKSZALA és VERŐSZALA is van, mind SZALAdós pataknév lesz.
Az előbbi árnyékos , míg a második meg napsütötte (VERŐfényes) patak, ez okán az elkülönítés és a pontos nevei ennek.
De Szilvásváradnál meg SZALAjka patak van, ennek is épp az a valódi jellemzője hogy szalad, tehát gyors folyású.
A ZALA, azaz helyesen SZALA folyót/ kezdetben patakot/ az Őrségnél nevezhették meg és kevésbé a Balaton környékén.
Más szavakban : elSZALAszt valaki valamit----- tehát elszalad mellette. SZALA-mandra : egy kifejezetten fürge és SZALAdós állatról beszélünk.
Egy területen a patakok nem csak épp átSZALAdhatnak, hanem átSZELŐi is ennek a bizonyos területnek, itt a két szó kapcsán valóban érezhetünk rokonságot is egyértelműen...
"Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS."
Kérdés, hogy mely részéről kapta a nevét? De mindhárom szakasz (forrás lápos része, a középső gyorsabb és a torkolati lassú, szintén lápos) is benne lehet a nevében.
Végülis mindegy, hogy ZA, vagy SZA, mert mindkét gyök visszafogottabb, folyamatos mozgást fejez ki, legföljebb a SZA még lágyabbat, légiesebbet...
Ilyenformán a szaladdal is rokonítható a folyó neve. De a hangok jelentése nélkül ez pusztán találgatás, noha helyes lehet a válasz.
Greek regularly transcribes Latin c by κ (e.g. κηνσωρ, Κικερων for cēnsor, Cicero); the sound was also preserved in words borrowed from Latin by Cletic and Germanic between the first and fifth centuries A.D.
Most már kezdesz tényleg nagyon fárasztó lenni. Szerintem itt arról van szó, hogy lusta vagy utánanézni a tényeknek, és az információknak. Ez nem túl korszerű manapság. Erről lehet itt szó, én erre tippelek. Majd mindenki minden egyes szavát 3 tanúval íratja alá, és mindezt pápai pecséttel ellátva. Ahogy azt te elképzeled, hát persze...
V_SZ_NT M_ST M_R H_ZZ _ R_T_K_S P_CS_B_ ! Ami sok az sok...
Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))...
Nincs KIR gyök, KÖR gyök van. Latin az átvevő, hanghiányos nyelvként le se tudta úgy írni mint mi, nyilván ezért lett CIR. Ez még őrzi a kört, a többi formula meg már csak nyomokban emlékeztet körre a latinoknál, nálunk továbbra is jól látszik a kör, persze csak aki hajlandó is észrevenni ami előtte van. Jól illusztráltad hogy náluk már csak egy jelentés nélküli hangsor. Persze nem ez volt a célod vele. És nem gyök ! A gyök lényege, hogy jelentése van. És magyar szavakban ez megvan. Náluk a KOL nem gyök már. Mert nincs mögöttes közös jelentés. Nálunk van.
Már a cirkulál szó, ami körkörös mozgást jelent, 2x is tartalmazza a kört. CIR és a KUL is az.
KÖLES---------------- nem kell magyarázni a KÖRT, bár itt sose lehet tudni.))
KÖLDÖK---------- mintha benne foglaltatna.
KÖLÖK/KÖLYÖK -------anyjuk körül körben KÖRÖK. Nem véletlen emlősökre értjük.
KOLONC----------- van köze a körhöz. Talán esetleg.
KOLLÁT---------------székely fa karika.
KOLDUS:---------- körbe kéreget
KOLÁKA vagy KALÁKA ---------- lakóKÖR.
KOLLÁR------ KERékgyártó, CZ-F szerint is a KOL itt KEREK amit jelent. Az meg a KÖRÖK-ről szól.
KOLBÁSZ------------ nem mondom, aki nem érti kihirdetem kreténnek.))
KOLOSTOR--------- KŐRÖSTORony És tényleg az, de azért tagadjuk le az egyértelműt.))
KOLLEKTÍVA, KOLLÉGA, KOLLÉGIUM, és az összes ilyesmi az az emberek egy bizonyos köre, egy tevékenységet űzők, például énekKÖR/KAR, vagy a tanári kar, ami tanári KÖR volt. A diákok szerencsére visszamagyarosították a kollégiumot KOLESZ formára, így azért jobb.
KOLÓNIA---- nem magyarázom, aki ezt nem érti talán jobb is így.))
KOLOSSZÁLIS----- a kolosszus által körértelmű, ebben is a KOLOS =KÖRÖS, ilyenre épült meg. Mivel bazi nagyok is voltak, ebből lett később a hatalmas nagy értelmezése. De a hangalak a körből lett. Nyilván aki a KARIKA és KERING dolgot se érti hogy vajon mi köze lehet a körhöz, az az ilyen "haladóbb" köröket (mindben nyilvánvaló) még úgysem fogja megérteni, de azért bízom benne hogy lehetnek olyan KÖRÖK is,akik igen...
"TURUL az TURUL, a TORONY meg TORONY. Az ég kék, a víz nedves, a TÚRONY meg TORONY.))"
Egyszerű ez kérem, mint a faék'
"Egy valós torony létrejötte áll a település megváltozott neve mögött, mint megannyi más helyen is ez került bele a településnevekbe. Ezt így tartom és így is fogom. Ha neked ez hihetetlen,..."
Nem hihetetlen. csak nem tudod igazolni. Ahogyan sok más idehányt szemetedet sem.
1: A körvonal egy görbe vonal. Azért ezt már ne nagyon vitassuk.
2: A ZALA szót meg szemléltetésnek szántam, hogy látszódjon hogy milyen könnyű nem jó gyökre tenni egy szót ha nem ismerjük eredetét. Meg Z hang jelentést adni egy szónak, amikor nem is Z hangos valójában.
Nem a laposság van a szóban, és végképp nincs benne ZA gyök. Mert ez SZALA, SZALAFŐnél ered, persze a település már a folyó nevéből indul. CZ-F is vacilál a SZALA(D) szóval kapcsolatosan, de inkább elveti ezt, mondván hogy a SZALA neki lassú. Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS. meg más XXxSZALÁK is, különböző patakok nevei is.
Mindig számolni kell az esetleges kisebb változásokkal is, márpedig abból akad rendesen...
Erre majd később válaszolok, mert hosszú lesz. Az itt közölt állítások egy jó része egész egyszerűen nem állja meg a helyét. A KOL-KÖL csak a CZ-F szótárban 250 szócikk, és ebből még hiányoznak is latinnak tartott szavak is, persze nagy részénél kimutatható körkapcsolattal. A KOL is KÖR, de be fogom mutatni ezt...
