Kedves jó Pokrócz,
én nem így látom az USA-kérdést. Lehet Amerikát nem szeretni, de az tény: a 20. században kétszer mentette meg Európát önmagától. Persze, ettől nem kell hanyattesni, de nem szabad elfeledni se, mielőtt az Egyesült Államokat barbár agresszornak nevezzük.
"A nato szerződésünk mely pontja mondja ki, hogy bármely nato tag bármely harmadik ország ellen indított barbár agressziójához nekünk verbálisan vagy tettlegesen asszisztálnunk kell? Tehát?"
2001 szeptemberében az Egyesült Államok megtámadottnak nyilvánította magát és meghirdette a terrorizmus elleni háborút. Ezzel az állásponttal a NATO is egyetért. Márpedig az alapszabályzatban benne van a külső agressziónak áldozatul esett ország megsegítése.
Valamint még egy, függetlenül az iraki kérdéstől: a történelem nem tanulságok nélkül való. Az 1930-as években Hitlerre rálegyintett a hivatalos politika, sőt a müncheni szerződést még lovat is adtak alá.
Értem én! Ugyanazt mondjuk mind a ketten! :-)) Egyébként szerintem nem probléma, ha egy kormányfő nem gazdasági szakember, úgysem a saját kútfőből dönt, hanem szakemberek kimunkált véleménye alapján. Ami valós különbségeket jelent az a kiindulópont, és a célhoz vezető út megválasztása. Tudod, orvos a belgyógyász is, meg a sebész is. Sőt, a kórboncnok is! :-)
Erről eszembe jut egy régi-régi rádióriport a 90-es évek legelejéről. Az interjúalany Grósz Károly volt (ha jól emlékszem a 168 órában - isten nyugosztalja mindkettejüket). A Grósz nagyon elégedetten ecsetelte nyugodt nyugdíjas napjait a riportrnek, aszonygya, sokan nem felejtették el őt, szertik őt, lám többen is hívták, legyen ennek és ennek, meg amannak a cégnek az igazgatója, igazgatóségi tagja, satöbbije, de ő mindegyik ajánlatot szerényen azzal hárította el, hogy hát hiszen ő ahhó' nem ért.
Csessze meg, (mondok magamban anno) bezzeg egy ország írányítását el merte vállalni?...
Értettem. Nekem is vesszőparipám J-Nk-Sz. megye!
Én meg a Kunság határán élek, (Mezőtúr) ezért nem is írtam csak annyit, hogy a megyében. Legalábbis remélem, hogy azt írtam. :-)
Hát Antallra pl. igen, de a gazdasági témákban nem igazán rá. Hornra egyáltalán nem gondoltam, ugyanis neki a politikusi felkészültsége szerintem jó, de "szakmai"??? (A papírforma szerint Horn a közgazdaságtudományok kandidátusa!! :-))
Csak hogy ércsed amati Pokrócz megjegyzését, én féligmeddig tősgyökeres szolnoki létemre olyan harcos jász vagyok (merthogy a másik felem meg jászberényi), hogy ha valaki Szolnok megyét mond, nem tudom megállni, hogy rá ne dörrentsek: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK megye!
Üdv a Partnereknek! '90-ben volt MDF-es forgatókönyv! Úgy hívták, hogy program. Csak mint jeleztem, a valóság nem az volt, mint ami adatsorra támaszkodott a gazdasági része. Lásd: "a kormány szava nem úri becsületszó!" Magyarország szerencséje, hogy egy olyan úton elindulva, amin ember még nem járt, olyan koponyák irányítottak, akiknek a felkészültsége magas szintű volt. (A szakmai, nem a politikai!)
"Volt egy katasztrofális örökség"
Ez idáig stimmel. A katasztrófális kifejezés ebben szitációban még szinte eufémizmus.
"amiből ki lehetett volna farolni a legkisebb veszteség elve alapján is"
Nehezen. Amatőr országvezetők, és egyetlen csepp vér el nem hullajtása - ugyebár erről szólt a kilencvenes évek eleje - bizony még külön-külön is költséges mulatságok, hát még együtt.
"Erre írtam: sokkal nagyobb árat kellett fizetnünk, mint amennyi indokolt lett volna."
Nos én azóta sem láttam sokkal jobb forgatókönyveket.
Ne felejtsük el a következőt. 86/87 táján Grósz elvtárs kiadta a pártapparátusnak a jelszót: irány a gazdaság! Vagyis el kell foglalni a gazdasági élet összes fontos pozícióját, ez a túlélés záloga. Sikerült. Az első kormány tehát milyen körülmények között kezdte tevékenységét? A már mások által említett KGST összeomlás, államadósság, stb. mellett a teljes államapparátus volt MSZMP tagokból áll, és az ország gazdasági életének minden kulcspozíciójában szintén az említett urak kapitalizálódnak. Ebben a helyzetben azért nem kevés ellenállással kellett megküzdeni, ezt azért lássuk be.
Tisztelt Vitapartnerek! Kezdeném azzal, hogy nem szolnoki vagyok, csak megyei! Ha ezen tény miatt kizártok a vitából, ám tegyétek. :-) A topic eddigi írásait végigolvasva, az a benyomásom alakult ki, hogy vagy nem azonos országban éltünk az elmúlt közel másfél évtizedben, vagy az idővel történt valami csalafintaság. Kezdeném az "örökség" című fejezettel. 1989. októberi MSZMP. KB. ülésen a jegyzőkönyvek tanúsága szerint Békesi László felszólalása többek között a következőeket tartalmazta: ".... Tehát kedves elvtársak és elvtársnők, -tudom, hogy ezen a plénumon nem szoktak hasonlóan fogalmazni,- de nyugodtan mondhatom, hogy imádkozzunk együtt! Imádkozzunk, hogy a választásokig ne omoljon össze LÁTVÁNYOSAN! az ország gazdasága! A szocialista piac fizetésképtelen, a Szovjetúnióba nem szabad szállítani, mert sem fizetni, sem bartell fedezetet adni nem tudnak, és az egész KGST-ben azonos a helyzet. ....."
1990. márc. 25-e az első forduló. Látszik, hogy az MDF. a valószínű "nyertes". Ekkor kezdődnek az első puhatolózó tárgyalások! Amikor Németh Miklós elismeri a vereséget a parlamentben, a felkért miniszterelnök (Antall József Dr.) kérdést intéz hozzá, arról, hogy legújabb infói szerint az ország KÜLSŐ adósság állománya nem 20 Mrd. Usd., hanem 22.3 Mrd. A belső állomány pedig hozzávetőleg ugyanekkora. Erre volt Németh Miklós válasza, " A kormány szava nem úri becsületszó!!" Nos nem folytatva az aprólékos történelemórát, csak számokat sorolnék. Államadósság számait (a bruttókat) írtam, a 94 májusi állapot 34.2 Mrd. Usd, de az MNB. devizatartaléka több mint 9 Mrd!!! Csakhogy Magyarországon nem volt tőke! Mármint befektethető, szabad tőke, amit a vállalkozásoknak ki lehetett volna helyezni. A felvett hitelek legjelentősebb része ezekre a vállalkozás indítási hitelekre ment. Egzisztencia, stb. Ezért az emelkedés. No meg azért, mert Magyarország nagyon sok dologban szorul behozatalra. )90-ben meg az MNB. kasszája üres volt ám! És tudjátok benzin hiány, meg áramhiány, meg satöbbi! :-)) Szzóval olyan snassz lett volna a "demokráciát" így kezdeni. :-)) Most látom, hogy már mennyit írtam. Na mindegy, csak egy valamit még. Cég és bank-konszi. Cégek: egyszerűen áttekinthetetlen volt, hogy melyek azok a cégek, amelyek életképesek ugyan, csak azért mert nekik nem fizetnek, azért halódnak, vagy valóban életképtelenek. Ugyanis - ez valóban hiba - meghoztuk Európa legszigorúbb csődtörvényét, aztán ennek sajnálatos következményei lettek. Utólag már hiába vagy okos ebben az esetben, a megszüntetett cégeken ez már nem segít. :-(
Keleti piac: Kellett nekünk a MIG 29. 93-ban? Kellett nekünk a 100 db. T-72-es 96-ban? Kell nekünk most 82 millió Usd. a 290 millió helyett? Ha valakinek ez jó üzlet, hát szállítson, de ne velem fizettesse!!
Bocs a litániáért, de a töredéke annak amit reagálni kellett volna összességében.
A vitában ott nem vagyunk egy platformon, hogy míg kiragadtok a folyamatokból egy-egy részmozzanatot, addig elfelejtitek a történéseket egységes rendszerben szemlélni.
Volt egy katasztrofális örökség, amiből ki lehetett volna farolni a legkisebb veszteség elve alapján is, de nem ez történt. Erre írtam: sokkal nagyobb árat kellett fizetnünk, mint amennyi indokolt lett volna.
Az hatalom felelőssége alapvetően ebben áll...
Először is az antalli hülyeségnek köszönhetően elvesztettük a keleti piacokat. Azok a termékek, melyek addig keletre jók voltak, nyugaton a kutyának sem kellettek. Itt elsősorban a mezőgazdasági termékekre gondolok.
Emlékezz vissza, volt olyan demonstráció, mikor a parlament előtt a csatornába öntötték a tejet, vagy más alkalommal egy levágott marha szarvára rakták ki a feliratot: Ide jut a nép is!
Továbbá, nem mertek belevágni az avas szalonnába, vagy amikor kísérletet is tettek erre, rögtön össze is tojták magukat, a hatalmukat féltve (ld. taxisblokád és előzményei). Fenntartották az állami dotáció rendszerét, mesterségesen gerjesztettek egy amúgy is torzan örökölt ár és bérrendszert.
Hazudoztak vég nélkül. Azt hitték ez leplezheti az elkövetett hibákat.
Úgy gondolták, hogy mindenzt népnemzeti-, népi-urbánus-, ideológiai művitákkal lehet kompenzálni.
Pedig, ha mástól nem, Szabó Dezsőtől már tudniuk kellett, hogy "korgó gyomorral a Himnuszt sem lehet énekelni"...
Abban pedig biztos igaza van tlának, hogy akétszintű bankrendszer kialakítását a 80-as évek közepén, meg a 90-es évek eleji bankkonszolidációt nem illik összetéveszteni-összemosni.
Bár pontosan nemt tudom, abban igaza lehet tlának, hogy a dolláradósságunk megduplázódásában (és az infláciüó elszabadulásában) nagy szerepe lehetett a bankkonszolidációnak, .
A folyamat pedig úgy zajlott-zajolhatott, hogy a bankokat kistafírozták, hogy rájuk lehessen sózni a mérhetetlenül sok állampapírt, és az ez nyomán beindult kamatspirál nyomta fel az inflációt.
Egyébként megint félinformációkkal, vagy tudatos ferdítésekkel élsz, csakhogy eljátszhasd Lucifer szerepét. Lelked rajta.
Nem éltem ilyennel, csupán a folyamat gerincét kívántam bemutatni.
Az MDF-nek - minden szerecsenmosdatásod dacára - óriási felelőssége van abban, hogy az 1990-94 közötti időszakban sokkal nagyobb árat fizettünk annál, mint amekkorát reálisan fizetni kellett volna. Ezen a "Te lelked van rajta"...
A kétszintű bankrendszer a nyolcvanas években jött létre.
Rossz, behajthatatlan, politikai utasításra adott bel és külföldi hitelekkel volt terhelve az MNB és néhány ker. bank.(lásd pl bruttó és nettó adósságállomány több mrd dolláros különbsége-ezt ne tudnád?) Ezeket kellett leírni.Az Ybl banknak semmi köze a fentiekhez.A Postabank Közös sara több rezsimnek, az egy külön, kései és kényszerű konszolidációt igényelt. Nem tudjuk, mennyi volt a valós hiány...
Egyébként megint félinformációkkal, vagy tudatos ferdítésekkel élsz, csakhogy eljátszhasd Lucifer szerepét. Lelked rajta.
Emelkedett a villamos energia ára szombattól, az áremelésről még január 10-én döntött a kormány. A nappali áram ára kilowattóránként 7,7 százalékkal drágul, 22 forintról 23,7 forintra nő. Az éjszakai kedvezményes áramtarifa 13,7 százalékkal, 11,6 forintra emelkedik.
Az új ár a fogyasztás-statisztikai adatok szerint 200-400 forintos többletterhet jelent havonta a legtöbb háztartásnak - ismertette még a kormánydöntést követően a kormányszóvivő…
A Magyar Villamos Művek az eddigi árak mellett havi 4 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
Miért van az az érzésem, hogy már megint hülyének néznek!?
Ha egy háztartásra átlagosan max. 400 Ft többletköltség esik, akkor az összesen - négymillió háztartást feltételezve - 1,6 milliárd forint. Hol van a hiányzó 2,4 milliárd?
Az ipari fogyasztók tarifája már az áremelés előtt is magasabb volt mint pl. Ausztriában. Svédországban feleannyiba kerül a villamosenergia, mint nálunk került az áremelés előtt.
A szociális tárca megrendelésére készített Tárki-kutatás adatai szerint 2002-ben 780 ezer háztartásban jelentett gondot a lakásfenntartási költségek kifizetése.
A spanyol, a brit, az olasz, a portugál, a dán, a cseh, a lengyel és a magyar kormányfő Amerika-párti nyilatkozatához újabb három ország vezetője csatlakozott: a szlovák, a szlovén és a lett. A háborúellenes Franciaország, Németország, Hollandia most 11 ország álláspontjával került szembe. Az EU soros elnöke a konfliktus megoldására külügyminiszteri értekezletet hívna össze.
e stabilizációs programot már nem viselte volna el a társadalom
Hát igen! Éppen elég volt a bizonytalan, hozzá nem értő töketlenkedések gazdasági következményeit elviselni.
Meg is hálálta a társadalom mindezt 1994-ben, ránk szabadítva evvel még nagyobb koncepciótlanságot.
Ebből aztán törvényszerűen következett a Fideszmaffia hatalomra juttatása. Mire idáig eljutottunk a Fidesz már régen felismerte, hogy mekkora birka is ez a társadalom. Ha múlt évben nem váltották volna le őket a választók, mostanra már a szemünket is kilopták volna!
Ennyi dióhéjban...
