Bár ha bíróságra viszik az ügyet, akkor ott nem tudom, hogy mire lehet számítanbi, mert kvázi bevallottad, hogy megkerülted az adózási előírásokat. Erre mit mond a jog?
Utológ vajon jöhetnek ellenőrizni, hogy nolám mégse az 1200 Ft-os padlólap van beépítve, hanem a 2500Ft-os és a többi anyagra is hasonlóan? Kell-e számlával igazolni, hogy mennyiért vettem az építőanyagot? Ha igen, és azt mondom hogy elfújta szél, keressék meg? :)
Kezd Orwell-es lenni ez az egész. Már várom, hogy mikor ültetnek mikrocsipet a nyakamba.
És mi van, ha 9.999.990 Ft-ra hozom ki a költségvetést? :) Ugye a nettó érték számít.
Arról nem is beszélve, hogy hogyan tudják azt ellenőrizni, hogy nem jószántából jött egy szakember ismerősöm burkolni, villanytszerelni stb.? És a néhány éve megvásárolt terméket használom most fel, ami akkor pl a felébe került. Mert szerintem sehogy.
Na nem akarok a zavarosban halászni, de ezt akkor is hülyeségnek tartom, mert kontrollálhatatlan és nem is lehet előre tervezni sem.
Az egyik önkorira beadtunk egy zártsorú beépítésű családi házra egy engtervet. Beadás előtt egyeztettem az előadóval, aki külön felhívta a figyelmemet, hogy nem elég ha beírom a tervre hogy meg kell vizsgálni a szomszéd épületek alapozási síkjait és szükség esetén szakaszos aláfalazást kell készíteni, hanem jelöljem a szomszéd pontos alapsíkjait. (egyébként jelenleg van egy a későbbiekben elbontandó épület a telken, ami miatt lehetetlen megállapítani a szomszéd épületek alapozási síkjait, kivéve, ha jogerős épeng előtt elkezdem szétvésetni a meglévő épület alapjait) "Behasaltam" a szomszéd alaptesteit és jelöltem, hogy szakaszos aláfalazás kell (azzal nagyot nem tévedhetek, mert legfeljebb mégsem kell és akkor jaj de jó) Ma felhívott az előadó, hogyha jelölöm az aláfalazást a szomszéd alapjai alatt, akkor arra az ingatlanra külön építési engedélyt kell beadni, mert teherhordó szerkezetet érintő építési munka fog rajta folyni!
:-(
Akkor most hogy is van ez? Ha ez így lenne, akkor egy átlagos Pesti keretes beépítésnél 2-3 plusz engedélyt kellene beadni! És most volt egy hasonló engedélyem Budán, ahol csak leírtuk hogy szakaszos aláfalazás kell a szomszéd épület alá és csuklás nélkül elfogadta az önkori! Most én vagyok a hülye, vagy nem?
Kétlépcsős építkezés: ha külön használatbavételi engedély van rájuk, akkor az két építkezésnek számít, hiszen az első lépcső után nem vagy köteles tovább építeni, az eredmény önmagában is használható. A második lépcső pedig már bővítés.
Ha tehát egy minimálbér után adózó magánszemély építkezésről tesz bejelentést, okvetlenül számítania kell az adóhatóság érdeklődésére, hiszen mint az APEH elnökhelyettese is rámutatott feltűnő, ha a minimálbérhez 10 millió forint körüli értékű építkezés társul. Abban az esetben persze kevésbé kirívó az eset, ha a fedezet egy része hitelből származik. Ez nyilvánvaló hülyeség... hiszen én pl. szemrebbenés nélkül közölném, hogy >6 évvel ezelőtt kerestem a pénzt, feketén persze, és sz.rtam befizetni az adót, dehát "Így Jártak", az sajnos már azóta elévült... :)
Az APEH új eszközt kapott a kezébe az építtetők adóhatósági adatszolgáltatásáról szóló rendelettel. A feketegazdaság visszaszorítását célzó jogszabály alapot teremthet a feltűnő vagyongyarapodás és az áfaelszámolások vizsgálatához. Nőnek az adminisztrációs terhek, de több lesz az építésügyi hatóságok munkája is: nekik kell majd kiszabniuk az akár milliós bírságokat is írja a Napi Online.
E hét elejétől kérheti számon az adóhatóság a 10 millió forint feletti értékű építkezések esetében az adatbejelentést az építtetőkön (az építésügyi bejelentést szabályozó rendelet már július 15-én hatályba lépett, azonban az adóhatósági adatszolgáltatást csak augusztus 29-től kell teljesíteni).
Az APEH az építtetőtől és az építésügyi hatóságtól is meg kell hogy kapja a szükséges adatokat az építtetőről és a kivitelezőről (kivitelezési jogosultság igazolása, a műszaki vezető és az építési, műszaki ellenőr adatai), valamint magáról az építkezésről. Ez utóbbival kapcsolatban a projekt összértéke lehet a legérdekesebb részlet, hiszen alig akad olyan építkezés, amelynek esetében a számlák végösszege megegyezik az előzetesen kalkulált költségvetéssel. Az adóhatóság szerint az időközben felmerülő változásokat az építtető haladéktalanul köteles lesz bejelenteni az APEH-nak, vagyis valószínűleg többszörös adminisztrációs és bejelentési kötelezettség származik a szóban forgó rendeletből.
A bejelentést minden olyan esetben meg kell tenni, amikor az építkezés engedélyköteles és az összértéke meghaladja a 10 millió forintot, tehát számos ingatlanfelújítás, -átalakítás esetében is szükséges lesz az APEH tájékoztatása. Az építtetőnek legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt nyolc nappal kell eleget tennie az adatszolgáltatásnak; ezt az építésügyi hatóság három munkanap alatt vizsgálja meg és további nyolcnapos határidővel kérhet hiánypótlást. Amennyiben ennek nem tesz eleget az építtető, a hatóság 15 napon belül határozattal megtilthatja az építkezést. Bírságot akkor szabhat ki az építésügyi hatóság, ha elmaradt a bejelentés vagy a hiánypótlás, és így kezdődött meg a munka, vagy pedig nincs, illetve nem megfelelő tartalmú az építési napló.
A rendeletet a jogalkotók elsősorban a feketemunka és a feketegazdaság visszaszorításával indokolják, ám az is nyilvánvaló, hogy segítségével az APEH új adatbázishoz jut a magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálatához, valamint a kivitelező cégek ellenőrzéséhez. Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság elnökhelyettese az MTV Kedd este című műsorában elmondta, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok így a német szabályokhoz hasonlóan alakulnak majd. Ott ugyanis az építtető magánszemélyek az engedélyeztetés előtt rendezik adóügyi papírjaikat, mivel ha aránytalanság merülne fel az adózott jövedelem és az ingatlan értéke között, a megrendelő számíthat az adórevizorok megjelenésére. Ezek szerint ez mostantól Magyarországon is így lesz.
Ha tehát egy minimálbér után adózó magánszemély építkezésről tesz bejelentést, okvetlenül számítania kell az adóhatóság érdeklődésére, hiszen mint az APEH elnökhelyettese is rámutatott feltűnő, ha a minimálbérhez 10 millió forint körüli értékű építkezés társul. Abban az esetben persze kevésbé kirívó az eset, ha a fedezet egy része hitelből származik.
Ha valaki úgy tervezteti meg a házat, hogy az kétlépcsős építés, azaz mondjuk először a földszint+tetőtér szerkezetkészre, majd a tetőtér, akkor az 1. ütem nettó 10 alatti és a 2. ütem + nettó 6 Tehát a használatbavételi a nettó 10 alattira szól, azt vajon be kell-e jelenteni? Lehet, hogy a 2. ütem csak 6 év múlva épül meg.
A másik kiskapu lehetőség, hogy az épengben nem szerepel semmi drága burkolat, csak pvc meg simított beton (alárendelt helyiségekben) és a fürdőben is csak vízálló falfestés szerepel. Saját lakáson belül az úsztatott padló sem előírás, tehát ezzel is lehet pár ezer Ft-al csökkenteni a bekerülési költség m2 árát. Ezzel több millióval lehet csökkenteni egy építés költségét papíron, a végén meg "saját" kivitelezésben elkészülnek a drága burkolatok meg az úsztatott padló. bár ezzel csak pár milliót nyerünk, tehát egy 140m2 fölötti épület bekerülését nem valószínű, hogy 10 milla alá lehet vele tornászni.
A legegyszerűbben úgy tudom elképzelni az egész bejelentősdit, hogy az építtető tervezői költségvetést készíttet. Itt ki fog jönni egy bizonyos nettó végösszeg. Ha ez meghaladja a bűvös 10 milliós értéket, akkor kell az építtető részéről egyrészt az I. fokú ép. hatóság, másrészt az APEH felé jelenteni. Az APEH-nek "csak" a nettó bekerülési érték kell, nem érdekli a költségvetés.
Bennem is felmerült a kérdés: mi van akkor, ha alvállalkozók vannak, nem egy generálkivitelező?
135/2005. (VII. 14.) Korm. rendeletaz építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Érv.) 62. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed az építmények (ideértve a sajátos építményfajtákat, valamint a műemlékké nyilvánított építményeket is) építőipari kivitelezési tevékenységére és az egyéb építési tevékenységre (a továbbiakban: építési tevékenység).
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre.
Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos adatok bejelentése2. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerződéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység - az Étv. 38. § (1) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési tevékenységgel kapcsolatos (3) bekezdés szerinti adatokat az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező első fokú építésügyi hatóságnak (a továbbiakban: építésügyi hatóság) a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal az építtető bejelentette. E rendelet alkalmazásában az építési tevékenységre vonatkozó kivitelezési érték alatt közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a vállalkozási érték, azaz az elfogadott ajánlati érték, egyéb esetben a hatósági engedély tárgyát képező teljes létesítmény összesített anyag- és munkadíj költségeinek együttes összege (szerződéses érték) értendő.
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vonatkozóan, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység kivitelezési értéke az (1) bekezdés szerinti értéket eléri.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés az Étv. 58. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazza.
(4) Az építtető a (3) bekezdésben feltüntetett adatoknak az építésügyi hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építési tevékenységre vonatkozó kivitelezési értéket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (a továbbiakban: APEH) megküldi.
(5) Az építtető haladéktalanul bejelentia) az építésügyi hatóságnak a (3) bekezdésben,
b) az APEH-nak a (4) bekezdésbenmeghatározott adatokban történt változásokat.
(6) Az építésügyi hatóság
a) a (3) bekezdés szerint bejelentett adatokat az építésfelügyeleti nyilvántartás céljából az illetékes építésfelügyeleti szervnek,
b) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség építkezés helye szerint illetékes területi felügyelőségének (a továbbiakban: felügyelőség),
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 5. pontja szerinti adatokat az APEH-nak
küldi meg.
(7) Ha az építtető ezt kezdeményezi, és ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a bejelentés jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is megtehető.
(8) Az építésügyi hatóság a bejelentést 3 munkanapon belül megvizsgálja és szükség esetén a bejelentőt 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Az építésügyi hatóság az építési tevékenység megkezdését 15 napon belül határozattal megtiltja, ha a bejelentő a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja.
(9) Ha az építési tevékenységet az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott bejelentés nélkül kezdték meg, vagy a (8) bekezdésben meghatározott intézkedés ellenére is végzik, azonnali intézkedés keretében az az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság tiltja meg az építési tevékenység végzését, amelyik az ellenőrzése során a szabálytalanságot észlelte. A határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.
(10) A (9) bekezdés szerint eljáró hatóság a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi:a) az illetékes építésügyi, illetve építésfelügyeleti hatóságnak,
b) a felügyelőségnek, valamint
c) az APEH-nak.
(11) Az építésügyi hatóság az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a használatbavételi engedély egy példányát tájékoztatásul megküldi:
a) az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak,
b) a felügyelőségnek, valamint
c) az APEH-nak.
Az építési napló3. § (1) Az építési naplóról szóló külön jogszabályban előírtakon túlmenően az építési napló megnyitásakor és vezetése során folyamatosan a mellékletét képezik az alábbi adatok és mellékletek:
a) a kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) neve, lakcíme (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolása, továbbá
b) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, lakcíme (székhelye), jogosultságának igazolása,
c) a kiviteli tervek tervezőjének tervezési jogosultságára vonatkozó igazolása és nyilatkozata arról, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.
(2) Az építési naplóba és mellékleteibe külön jogszabályban előírtakon túlmenően a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH, illetve területi szervei számára.
(3) Ha az építésfelügyeleti szerv helyszíni ellenőrzése során a külön jogszabályban előírtakon túlmenően azt állapítja meg, hogy az építési tevékenység az építési helyszínen:
a) építési napló nélkül, illetve
b) az építési naplóban az (1) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetése nélkül, vagy
c) az építtető a 2. § (1)-(2) bekezdésben előírt kötelezettségének teljesítése nélkül, vagy
d) az építésügyi hatóság 2. § (8) bekezdésében meghatározott tiltása ellenére kezdődött meg, illetve folyik,
az építési tevékenység végzésének, folytatásának megtiltása mellett külön jogszabályban meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki. Ugyanígy jár el akkor is, ha az építési tevékenység megtiltása iránt [2. § (8) bekezdés] az építésügyi hatóság intézkedett és erről egyidejűleg az építésfelügyeleti szervet értesítette.
4. § (1) Ez a rendelet 2005. július 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni.
(3) E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott - építési tevékenységre, valamint az ezen időpontot követően indult - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott - fennmaradási és továbbépítési engedély alapján végzett építési tevékenységre kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül megkezdett építési tevékenységek esetében a 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek az építtető 2005. augusztus 1-jéig köteles eleget tenni.
Köszi az ötletet, a kérdés nem részemről jött elő, hanem tőlem is kérdezték. Én azt szeretném megtudni, hogy jogilag hogy működik a törvénymódosítás. De ha jól értem, akkor lehet egy költségbecslés is, amit az építész ad, és azt elég beadni+azt a vállalkozót kell bejelenteni, aki elkezdi majd az építkezést, de nem a vállalkozó árajánlata szerepel, hanem az építész költségbecslése a bejelentésben.
(4) Az építtető a (3) bekezdésben feltüntetett adatoknak az építésügyi hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építési tevékenységre vonatkozó kivitelezési értéket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (a továbbiakban: APEH) megküldi.http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500135.KOR
Én meg úgy hallottam ezt az APEH dolgot, hogy az önkorik jelentik be az APEH felé az építkezést, és az adóhatóság "szúrópróba" szerüen vizsgálódik. Inkább a nagyobb volumenü építkezéseket ellenőrzik, mert ott a legnagyobb eséje a csoportossan elkövetett feketemunkának. De ez nem 100.
Hogyan lehet saját szervezésben kivitelezni az APEH-es törvény bevezetése után? Mi van, ha az építtető maga szervezi le a dolgot, és külön-külön állapodik meg mindegyik "alvállalkozó"-val? Akkor hogyan lehet beadni a költségvetést? Előre be kell kérni mindenkitől és összefűzve be kell adni 10 költségvetést minden szakitól? (kőműves, víz- gáz- központifűtés szerelő, burkoló stb.? Az a baj, hogy nagy esély van arra, hogy nem azok fogják a végén megcsinálni, akik árajánlatot adtak rá, mert pont akkor nem boztos hogy ráérnek majd, amikor rájuk kerülne a sor a kivitelezésben.
Ilyennel sajnos én is sokszor találkozom, sőt! Most van egy aktuális esetem, amikor egyik fővárosi önkorira március közepén beadott tervemre hétfőn lesz meg a jogerő, mert megvárták az egyik szakhatóság 90 napos reagálását! Ráadásul az érintett szakhatóság a beadástól számított 65. !!!!! napon szólított fel egy olyan hiánypótlásra, ami már az eredeti doksiban is benne volt, csak elkeverték (valahol biztos kiesett a dossziéből)
A kérelmet 60 napon belül kell elbírálni, ez azt jelenti, hogy ha nem indokolt, akkor nem kell hogy 60 napig álljon az ügyintézés, elbírálható 2 nap alatt is.
A 8 napban naptári napot kell érteni, beleszámít a hétvége is.
Ezt a 8 napos határidőt nem szabadna túllépni, de előfordul, hogy egy ügyintézőnek egyszerre olyan mennyiségű ügye van, hogy képtelen tartani a határidőt.
Biztatóan hangzik, amit írtál. Én is ebben reménykedek, hogy nem kell a 60 napot kivárni.
Viszont az kicsit aggodalomra ad okot, hogy az iktatás utáni 6. napon (ha a hétvégét is beleszámoljuk és nemcsak a munkanapok számítanak - tényleg ezt hogy számítják?) még nem nézett bele az ügyintéző. Szóval el tudom képzelni, hogy a 8-napos hiánypótlási célzatú átnézést se veszik szigorúan, illetve nem tudják betartani a sok munka miatt. Ugyanis a 6. napon adtam be az egyik hiányzó papírt és akkor mondták, hogy még bele se néztek.
A gyakorlatban ha csak az adott önkormányzati építéshatóság véleménye kell az építési engedély megadásához (tehát nem kell műemlékvédelmi, környezetvédelmi stb engedély), akkor ha már előveszik a kérelmet/dokumentumokat egyből foglalkoznak vele és elejétől a végéig elbírálják? Vagy kiveszik, belenéznek, aztán néhány nap múlva megint előveszik, megint belenéznek és így tovább?
Szia!
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy iktatás után beérkezik az ügyintézőhöz az engedély iránti kérelem. Amennyiben hiányt tapasztal, akkor azt az előterjesztéstől számított 8 napon belül hiánypótlási felhívás keretében kell bekérnie az építtető(k)től.
Amennyiben az engedély kérelem hiánytalan, akkor azt nem nagyon szokták tologatni (persze vannak kivételek: pl. ügyintéző elúszott a munkával, sürgős ügyek stb.).
A gyakorlatban ha csak az adott önkormányzati építéshatóság véleménye kell az építési engedély megadásához (tehát nem kell műemlékvédelmi, környezetvédelmi stb engedély), akkor ha már előveszik a kérelmet/dokumentumokat egyből foglalkoznak vele és elejétől a végéig elbírálják? Vagy kiveszik, belenéznek, aztán néhány nap múlva megint előveszik, megint belenéznek és így tovább?
Ott igen és még néhány nagyvárosban is. Az eszement átszervezés helyett pl. az egész országot központi pénzből le kéne fotózni és aztán elszámoltatni az önkorikat, hogy mit kezdtek az adatokkal.
De várható változás: az ügyintézés lassabb lesz és a kistérségi jegyzők össze fognak veszni a települési jegyzőkkel és polgimesterekkel. Az így kialakuló légkör és körülmények miatt az önállóan dolgozni tudó és akaró ügyintézők egy része előbb-utóbb otthagyja a közigazgatást (visszatér a versenyszférába), kvázi nőni fog a tipikus aktakukacok száma. A települések településfejlesztés célú bevételei csökkennek. Vagy a települések településfejlesztési akarata vagy az eljárások hatékonysága fog jelentősen csökkenni.
Jelenleg is vannak olyan kistelepülések, ahol nem végeznek kiemelt építésügyi feladatot, de ott olyan is az ügymenet!
Persze lesz ahol működni fog a dolog, de szerintem ez a kevesebb. Aki ezt kitalálta az az életben nem dolgozott egy percet sem "terepen".
A légifotó az nagyon jó módszer. Egy baja van, pénzbe kerül. Az önkorik jó része még az alaptérkép frissítésére se szán pénzt (egyik községben 97-es (!) térképről kell dolgozni), miért költene erre? Pedig de jó lenne nálunk is....
Ez nem az építési bírság (az jelenleg is van és a maximuma a csillagos ég), hanem az építésfelügyeleti bírság. Sok értelme a bevezetésének nincs, max az, hogy a bírság ezentúl még részben se kerüljön az önkorihoz (megjegyzem igen hasznos céllal), hanem az egésszet az állam nyelje le. Van egy működő rendszer, miért nem annak a munkafeltételeit és ellenőrzését javítják?
Ez pont olyan, mint a központosított éphatósági engedélyeztetés. Jelenleg odáig "lementek" a tervek, hogy minden marad úgy ahogy van, csak az ügyintéző főnöke nem a települési, hanem a kistérségi jegyző. Na és akkor mi van? Nekem kukk mindegy, hogy melyik hozzánemértő balf...sz próbál mindenbe belepofázni!
Most hallottam, hogy szigorítani fogják az építési bírságot, és az új tarifa
50 000-10 000 000 Ft között fog mozogni.
Remélem ezekután kicsit változni fog az emberek hozzáállása a:
Jó lesz az úgy, is! Úgyse nézi azt senki. Irányából.
Egyébként budapestet évente szokták repülőgépről fotózni és ha észrevehető változás van a fotókon felszólítják a tulajdonost a fennmaradási beadására (ha van kapacitása az önkorinak erre)
Viszont ha valaki arra hivatkozik, hogy már 10 éve is így volt, akkor előveszik az 1995-ös légifelvételt és leellenőrzik.
Bocsánat kicsit kapkodtam, az az 53e csak 35e és néhány szorzó is rosszúl került be. Elnézést, kicsit rossz napom van. Tehát a 45 sz. hozzászólásom helyesen:
Van egy alapilletmény, ez jelenleg 35.000 Ft. A köztisztviselő fizetése ebből az iskolai végzettsége (közép v felsőfokú) és gyakorlati ideje alapján kerül megállapításra. Egy felsőfokú végzettségű dolgozó szorzója 1 év munkaviszonnyal 2,1 (73,5eFt), a maximálisan figyelembe vett 37 évnél 6 (210eFt). Középfokú végzettségünél ugyanezek 1,7 (59,5eFt) és 4,4 (154eFt). A közbenső értékek egyszerű interpolációval kiszámíthatóak vagy a táblázatból leolvashatóak. Aztán, hogy ez sok vagy kevés azt mindenki döntse el magában.
Minden esetre akit nem lehet megvesztegetni, azt sem anyagi, hanem erkölcsi okokból !!!
