Merészeltem írni, hogy - azt hiszem - értek a kérdéshez. Ebből kéne kiindulni.
Én elhiszem rólatok. Próbáljátok meg ti is.
1
Abban egyetértünk, hogy a motorfeszt csak akkor lehet megmérni, ha az áram pillanatértéke 0?
A kétségem azzal van, hogy ez mindig meg is valósul. Ez függ a PWM frekitől, a motor induktivitásától stb.
2.
Ilyesmit, ahogy értelmezed nem írtam.
Utolsó próba.
Ha a dekóder arra van felkészítve, hogy pl. egy FZ1 trafóval van táplálva, akkor 100Hz-s szinusz félhullámot kap. Az amplitúdót ugye a trafó változtatja. Csúcsegyenirányítás után a feszültség nagyjából a szinusz amplitúdó, 5kHz és mondjuk 80% kitöltés. A vonat elindul. Ha növelem a feszt, akkor a fix 80% kitöltés mellett is változni fog a sebesség.
Na most.
Van egy DC PWM. Mondjuk ad a sínre 15V, 40%- kitöltésű jelet mondjuk 20kHz-en. Ezt az a nyomorult dekóder megint csúcsegyenírányítja. Lesz kb 14V (A 15V-ból lejön a dióda(ák) nyitófeszültsége). Lesz rajta egy 20 kHz-s látszólag 3szög, valójában exponenciális szakaszokból álló jel. Ez a 14V csak kicsit függ a frekvenciától.
Ezt a cca 14 voltot a dekóder mondjuk 5kHz-n megszaggatja és valamilyen kitöltéssel innét már megy a motorra. Ha marad most is az előző fix 80 %, akkor innét kezdve a tápláló PWM kitöltési tényezőjétől függetlenül, egy állandó sebességgel megy a mozdony.ő is azt adja ki.
Ha a dekóder a megfelelő bemenetén, ahol ugye a DCC jelet várná, de most csak egy négyszögjel van és ezt felismeri, akkor a kitöltési tényező megmérhető. És akkor ezt követi a dekóder is. 40%-ra ő is 40%-l válaszol, stb. Szerintem ezt megcsinálni egyszerűbb, mint a motor fesz mérése.
A kérdés még midig az: VAn ilyen dekóder?
A kérésem az, hogy, ha ezután is van kétséged, akkor azt már magánban tedd fel. A mail címem publikus.
3
Remek, ez a beszéd.
Pl CV50 legyen 100
vagy állítsunk egy váltót. Rád bízom, hogy melyiket. A sínre kerülő jelre koncentrálunk.
Kettő egyesekből és nullákból álló sorozatot várok. A bevezető 12 (vagy 16?) egyest és a végén az ellenőrző összeget elhagyhatod.
Félreértés ne essék. Én szurkolok neked. Nem kizárt, hogy én voltam felületes és ha Te megtalálod, akkor sokat segítettél nekem. Én nem találtam és a DCC manager szerint sincs.
Na várj, itt valami nem stimmel. Sorban feltetted az összes kérdésed újra, amikre már korábban válaszoltunk. Sorba véve:
1.) De az a baj, hogy csak akkor működik, ha a PWM árama 2 bekapcsolás között megszűnik. Akkor lehet motorfeszültséget mérni. Hogy megszűnik-e az meg nagyrészt nem a dekódertől függ.
(Ha agyártó kicsit komolyan veszi magát, akkor lehet azt csinálni pl, hogy néha kihagy a dekóder néhány bekapcsolást. Akkor lehet mérni, szabályozni. Csinálják ezt a dekóderek?)
Igen, csinálják. Pont ezt írta le Rézgaras. Nem a gyártók "veszik kicsit komolyan magukat", ez a módja.
2.) Van-e olyan dekóder, amely DC PWM-mel táplált üzemben nem egy fix feszültséget ad ki, hanem követi valamelyest a pwm jel arányait?
Ez nem olyan nagy kunszt. Nyilván vannak korlátok.
Egyrészt eddig olyasmit mondtál, hogy a dekóder a PWM-et adná tovább, csak "saját frekvencián", most meg analóg felszültségről beszélsz. Jelenleg minden dekóder stabil egyenfeszültségből állít elő PWM-et, Te meg PWM-ből szeretnél velük analóg egyenfeszültséget előállíttatni. Valóban nem nagy kunszt, ahogy bármelyik mészáros is összerak neked húsból egy röfögő disznót :)
Minden dekóder PWM-mel táplálja a motorokat, nem utolsó sorban azért, hogy ne kelljen kialakítani rajtuk egy kellően nagy D/A konvertert. Ha Te hirtelen olyan dekódert akarsz, aminek a kimenete változtatható egyenáram, akkor teljesen más felépítésű dekóder kell: be kell pufferelni a betápot (hiszen olyankor is kell kimenet, amikor a bemeneti PWM éppen 0), illetve a változó bemenet miatt egy nagyobb D/A konvertert is kell rakni a kimenetre, hogy az valóban (többé-kevésbé) simított egyenfeszültség legyen. Aztán gondoskodni kell arról is, hogy az NMRA-szabványok szerint egyértelműen el tudja dönteni a dekóder, hogy mit is lát, és mikor kell üzemmódot váltania: elegendő egy értelmezhetetlen DCC-jel? Mi van, ha csak koszos a sín? Ezen felül a megoldással ismét csak előnyt veszítesz: egyenárammal nehezebb elérni szép lassúmenetet, mert problémásabb a megindulás, illetve alacsony feszültségeken kisebb a motor nyomatéka.
3.) Az ábrán egy CV utasítás sínen mérhető feszültség alakja látható. Az alatta látható 1-sek és 0-k sorozata a bináris alak. Ez néhányhoz kihámozható a szabványokból. De messze nem mind.
Fordítsuk meg. Mondd, hogy mit nem találsz, megpróbáljuk előkeríteni.
ez a funkció is tetszőlegesen kompletté tehető. Ezért kellene a táblázat. Az NMRA-n most se találom.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem elégedsz meg a magyar nyelv szabályainak leírásával, hanem egy olyan táblázatot követelsz az MTA-n, ami tartalmazza az összes magyar szóból összeállítható összes helyes mondatot... Nem fog Neked senki ilyet adni, még úgy sem, hogy újabban eltörölték az Eggcel 32768 soros korlátját :)
Látom, most se sikerült érthetően fogalmaznom. Nekifutok újra.
Hogy spóroljunk egymás idejével bár nem szívesen, de elmondom, hogy elég jól tudom, hogy mi az, hogy PWM, meg PID meg a többi.
Három kérdésem volt.
1
Mire szabályoz egy dekóder?
A motor belső feszültségére jött a válasz.
OK. Elméletileg működhet. De az a baj, hogy csak akkor működik, ha a PWM árama 2 bekapcsolás között megszűnik. Akkor lehet motorfeszültséget mérni. Hogy megszűnik-e az meg nagyrészt nem a dekódertől függ.
(Ha agyártó kicsit komolyan veszi magát, akkor lehet azt csinálni pl, hogy néha kihagy a dekóder néhány bekapcsolást. Akkor lehet mérni, szabályozni. Csinálják ezt a dekóderek?)
Ha az áram nem szűnik meg. Akkor nincs zárt hurkú szabályozás. Olyankor bármi megtörténhet. Rángat, megáll, stb. Ismerős? Kicsit marketingszagú.
A PID értékekkel meg nem árt csínján bánni. Nekem ez kicsit atomórával pulzust mérni esete.
2
Van-e olyan dekóder, amely DC PWM-mel táplált üzemben nem egy fix feszültséget ad ki, hanem követi valamelyest a pwm jel arányait?
Ez nem olyan nagy kunszt. Nyilván vannak korlátok.
Ezt igazából csikós fórumtársnak szántam, akinek rengeteg dekóder megy át a kezén. (Itt jegyzem meg, hogy neki van egy gonosz kérdésem diódák párhuzamos kapcsolásával kapcsolatban. Egyszer említette témát, azóta gondoltam írni neki erről. csak túl jkönnyű eljutni a veszekedéshez, ezért inkább nem hoztam elő)
Azt kedves Nazaret J - minden dekóder tudja, hogy ha nem kap feszültséget, akkor nem vezérli a mozdonyt. Akkor pont ezt akarjuk tőle.
Hogy minek akarok ilyen dekódert az majd kiderül a 3 kérdésnél.
3
CV parancsok bináris alakja
Az ábrán egy CV utasítás sínen mérhető feszültség alakja látható. Az alatta látható 1-sek és 0-k sorozata a bináris alak.
Ez néhányhoz kihámozható a szabványokból. De messze nem mind. Oedig valahol lennie kell, mert vannak működő vezérlők.
Mindez azért kell, mert van az a vezérlő, amelynek a képét már feltettem. Ez egy analóg vezérlő 2 PWM kimenettel. Meg váltó, jelző, szakaszolások, stb. Mindaz, ami egy ANALÓG rendszerhez kell. Nincs kiépített, drága digit rendszer, amihez buherálunk egy vezérlőt.
De ha már van ez a vezérlő, akkor pusztán a program minimális bővítésével alkalmassá tehető, hogy DCC vezérlést adjon. Ha kell, ez a funkció is tetszőlegesen kompletté tehető.
Ezért kellene a táblázat. Az NMRA-n most se találom.
Ha ez a rendszerem van/lesz, akkor egy digit mozdonyt is lehessen legalább kipróbálni.
VAGY analóg üzemnél is tudjam a digit mozdony sebességét vezérelni. (2 kérdés)Ezért a soros vonali felerősített se játszik. Bár azt azért megnézem.
Én is azért írtam neked a választ, mert én sem értem, hogy mit szeretne a kolléga, ahogy Csíkos sem. Ha estleg olcsót akar valaki, de legalább DCC funkciókat, akkor ott a PC-DCC, két vezeték a boosterbe (bármilyenbe) és már megy is, csak egy COM portos notebbok kell. Le van írva ebben a topikban részletesen, likkel együtt, igaz, nem mai darab, attól még működik.
Dekóder. Akár úgy is. Akár úgy, hogy a saját frekijével kiadja azt az arányt, amit kap.
Na és ha éppen 0-t kap a bemenetén, de a saját frekijén éppen hajtania kellene a motort? Azért bufferelni a bemenetet, hogy aztán ugyanazt a kitöltési tényezőt más frekivel kiadd? Ne haragudj, de ennek se füle, se farka... :-)
Vagy fordulatszám-szabályozást szeretnél? Vagyis bufferelni a bejövő jelet (gyakorlatilag kiegyenlíteni a bejövő teljesítményt), hogy aztán arra egy újabb teljesítmény-szabályozást rakj, ami ugyanazt csinálja...
Ha meg arra gondolsz, hogy a dekóder tulajdonképpen a DCC és analóg üzem keverékéből gyúrt, új "protokollt" beszéljen (a bemeneten a kitöltési tényezőt figyelje, a kimeneten a sebességet szabályozza, előre definiált funkciókat bekapcsolja), akkor már csak azt nem értem, hogy mi értelme van egy ilyen protokollnak, ami
- a DCC-vel ellentétben tartalmaz lyukakat is (amit a dekóder csak pufferből élne túl, tehát elektromosan némileg macerább összehozni);
- emiatt ugyanúgy specifikálni kellene az elfogadható PWM paramétereit (azaz ha a haverodhoz átviszed a mozdonyt, az ő PWM-vezérlőjével már nem biztos, hogy működik);
- bár a vezérlő a DCC-hez hasonló infrastruktúrát igényel, a DCC-hez képest lényegesen kevesebb infót tud átvinni (gyakorlatilag egy irány- és sebességértéket),
- ezáltal elveszíti a DCC szinte összes előnyét (többmozdonyos üzem, funkciók ki-be kapcsolgatása).
Első körben nekiálltam írni egy saját programkönyvtárat, majd amikor a megszakításos-időzítős részével megvoltam, és szépen ki tudott adni néhány csomagot, következett volna a szívás a mindenféle ilyen-olyan szabvány implementálásával. Szóval gondoltam megnézem, hogy más hogyan csinálja. Letöltöttem egy kész programkönyvtárat, és meglepődve tapasztaltam, hogy a megszakításos-időzítős rész kb. ugyanúgy volt megírva, ahogy én csináltam. Na, mondom, ha ennyire egy vágányon jár az agyunk, biztos a többit is ugyanúgy csinálnám meg... hát inkább átveszem. :)
Nyilván nem indult pöccre, mert Arduinora íródott, én meg ESP-n akartam futtatni; meg a H-hídhoz is hozzá kellett igazítani, de végül is két-három órás munkával átfaragtam a hardverközeli részeket, azóta minden rendben.
Valamit nem értek, de ez nyilván az én bajom..:-) Építünk egy komplikált digitális vezérlést, teszünk ehhez a mozdonyokba egy-egy nem túl olcsó dekódert, majd ezt az egészet meghajtjuk egy szimpla analóg trafóval, vagy PWM vezérlővel...:-))) Minek???
Na kezdjük az elején, és válasszuk ketté a dolgokat!
- Van a dekóder bemenete, vagyis a sínjel. Ez lehet DCC digitális sínfeszültség, és lehet egy szimpla analóg sínfeszültség. Ez utóbbi is lehet három féle:
1: szűrt (stabilizált) egyenfeszültség,
2: lüktető egyenfeszültség, ilyen az összes régi trafó, Fleischmann, Bühler, vagy a mindenki által ismert réi PIKO FZ1.
3: valamilyen PWM menetszabályzó.
Ezekből kell megcsinálnia a dekódernek a mozdony motorjának megfelelő feszültséget, meg a világítását, stb.
- Ezek a dekóder kimenetei. rezgaras kolléga már leírta, hogy a dekóder a mozdony motorját mivel hajtja meg.
Nno, jelen esetben az a kérdés, hogy az analóg PWM szabályzó jelét egy digitális dekóder kvázi "leintegrálja-e" vagy sem? Igen le fogja követni.
DE! Az a kérdés, hogy a dekóderen belül az ott csücsülő mikrovezérlőnek a belső tápfeszültség szűrési milyen? Vagyis a bejövő jelből képes-e egy megfelelően szűrt 3-5V, stabil feszültséget előállítani a processzornak? Általában igen, de nem mindegyik dekóder! Ha igen, akkor a processzor stabilan fog működni, és innen csak az a kérdés, hogy a motort meghajtó vezérlés mennyire tolerálja a bejövő PWM jelet? Maradjunk annyiban, hogy analóg PWM jellel nem lesz minden körülmények között ideális a dekóder működése.
Show DCC: nevében a lényege!:-) Megmutatja a számítógéped képernyőjén, hogy aktuálisan milyen parancsjelek futkároznak a sínben? Ehhez egy jókora előtét ellenálláson át be kell kötni a központ sínjelét a számítógéped mikrofon bemenetére, elindítani a program futását, és már tele is lesz a képernyőd a dekódolt parancsokkal.
Én is szkóppal vadászom a jeleket. Van a szkópnak egy "magnifier" beállítása, amivel tízszeresére nyújtja a jeleket. Így már befér a képernyőre két egész csomag (a sebesség csomag és a funkció csomag).
Én a fejlesztésnél azt a trükköt használtam, hogy a processzor egy lábára a "preamble" idejére kiadtam egy jelet. Ezzel lehet a szkópot szinkronizálni.
Egyébként a Nazareth-féle logikai analizátoros bemérés sem triviális feladat. Ugyanis itt nincs külön órajel, így nem lehet az analizátort szinkron bemenettel használni. Aszinkron bemenettel pedig ugyanaz vele a probléma, mint a szkóppal. Na meg kinek van otthon logikai analizátora.
Nem szabad megfeledkezni még egy apróságról (amit korábban nem említettem), a csomagok végén lévő ellenőrző számról (checksum). Ha az nem korrekt, a dekóderek meg sem nyikkannak. Könnyű számolni, az összes kód bitenkénti EXOR kapcsolata. De arra kell figyelni, hogy a preamble kivételével valóban az összes kód benne legyen! Ha hosszú a cím, akkor mindkettő, a hosszú sebességnél a "hosszú" jelölés, a funkció csomagnál a funkció jelzése.
Három rajzot is linkeltem a zip-ben, én a hagyományos microfonost használtam, semmi gond nem volt vele. Roco trafóval LM2, és Roco trafóval Lenz központot hajrottam, gond nélkül ment az olvasás. 3 év NMRA szabvány tanulmányozása sem tud adni annyi infót, mint fél óra ezzel :) Jó látható az elmélet és a gyakorlat közti különbség.
Az NMRA oldalakat újra megnéztem. Most se találtam. Maj irok egy példát, hogy mire gondolok.
Dekóder. Akár úgy is. Akár úgy, hogy a saját frekijével kiadja azt az arányt, amit kap.
Az jó, ha van analizátor. Nekünk sose volt. A TPA-s haveroknál láttam utoljára. Analóg méréstechnikával foglalkoztunk. NanoVolt mérőnk az volt. :)
De, ha lett volna, akkor se ez volt a helyes út. És a szkópos dolognak is működnie kellett volna. Az volt a gyanúnk, hogy az elejét lenyeli. Bár ez durva hiba lett volna. Egy nem túl drága Tektro szkóp volt.
Hehe, tényleg, voltak ilyen kicióccó megoldások régebben is, pl. amikor a DCC-t egy ellenállásosztóval a PC mikrofon-bemenetére kellett kötni... Talán ugyanennek a ShowDCC-nek lehetett az elődje, nem egy hangkártya elszomorodott tőle.
Hát igen, a szkóp nem erre való. Kifejezetten ilyen feladatokra találták ki a logikai analizátorokat (az más kérdés, hogy a mindenféle, PC-re köthető szkópokhoz is van logikai analizátor funkció).
Egyébként a giten van jópár DCC-projekt, fullextrásak is. Azok között is bogarászhatsz. Arduinora biztosan van, és is azt faragtam át ESP-re, ír, olvas, főz, mos, vasal :) Csak az objektum-orientált C++-szal legyél jó barát :)
Mindent megtalálsz, a komplett leírást, szőröstül-bőröstül.
Viszont amint Rézgaras is mondta, annyira nem egyszerű a dolog, hogy egy szimpla listában legyen leírva az összes, sínre kiküldhető csomag. Sokáig kell nyálazni a fejezeteket.
ha változtatom a DC kitöltési tényezőt, akkor a dekóder követi?
Igazából a legtöbb dekódernek két üzemmódja van (bár az NMRA a nem-DCC-t csak "egyéb üzemmódoknak" nevezi, tehát lehetne 3. is):
1.) A DCC üzemmódban a dekóder a szabvány szerinti 58 és 100uS-os négyszögjeleket vadássza, kibogarássza a bevezetőbiteket, csomagokat, satöbbi.
2.) Az analóg üzemmód, amikor a fenti időzítéseket nem találja, és átlép analóg módba. Ekkor bekapcsolja a megadott funkciókat, 0-ról a megadott rámpával a megadott sebességre gyorsít, és megy... egészen addig, amíg el nem fogy a delej.
Nem tudom, hogy pontosan milyen követésre gondolsz. A PWM-nek pont az a lényege, hogy -- azonos áramot feltételezve -- már a táptól szabályozod a motor teljesítményét. Tehát a dekóder max. annyit tudna tenni, hogy ha PWM-et észlel, akkor nem csinál semmit, csak ráadja a motorra. Ehhez azonban specifikálni kellene az alkalmazható PWM minimum-maximum frekvenciáját, a minimális kitöltési tényezőt, satöbbi. Mert ha a dekóder a PWM minden egyes 0-jánál leáll, és az 1-nél feléledve kezdi elemezgetni, hogy ez most DCC-e, vagy sem, abból semmi jó nem sülne ki.
Vaaaaagy lekapcsolhatóvá tenni a DCC-üzemmódot! Piaci résnek tűnik, szerintem egy ilyen fícsörrel megáldott DCC-dekóderért tolongnának a vásárlók :)
Te vagy az én emberem. Mi is egy vezérlővel játszadoznunk. Analógnak indult. 2 PWM, 15 váltó, egyéb digit ki és bemenetek. Először billentyüvel vezéreltük, de váltottunk pc-re.
Adott volt a lehetőség, hogy a végfokkal digit jelet küldjünk a sínre.
Pár utasítás valóban megtalálható. Az egyszerűbb funkciók működtek is. Elindul, gyorsít lassít, lámpa.
De a legtöbbről nem találtunk leírást, hogy hogy is nézzen ki az a jelsorozat, amit ki kell a sínre küldeni.
Aztán még jó pár apróság.
Próbáltuk digit szkóppal. Vadásztuk a általad említett "preamble"-t. De keserves volt. Meg nem is igazán akarta az igazságot.
Ez kb egy éve volt. Nyaggattam a szoftveres havert, hogy haladni kéne. Megcsinálta, most meg én nem néztem rá 1gy jó hónapja.
A kérdés arra vonatkozott, ha változtatom a DC kitöltési tényezőt, akkor a dekóder követi? Vagy bambán csúcs egyenirányít aztán kiad vmi fix impulzusszélességet a max közelében.
Szóval van-e olyan dekóder, ami intelligensen kezeli ezt a problémát. (Mielőtt belemegyünk abba a vitába, hogy megoldható vagy sem, induljunk ki abból hogy megoldható. Én biztos vagyok benne,)
A motor belső feszültsége csak akkor jelenik meg a motor kapcsin, ha a híd árama megszűnik. Ha a PWM freki és/vagy a motor felé az induktivitás (beleértve a motor induktivitását is) elég nagy, akkor az áram nem szűnik meg és nem lehet mérni a belső feszt. Nem szabályoz.
Persze. Kerestem. Írtam is nekik. Elsőre nem értette, aztán azt tudta mondani, hogy ilyen nincs. Amit nem tudok elképzelni.
A DCC rendszerben az információt a sínre kimenő négyszög-feszültség hordozza. Ugyanez táplálja a motorokat is. A kódolás igen egyszerű: az 1-es egy olyan négyszög, ami 56us-ig plusz, majd ugyanennyi ideig fordított. A 0-ás pedig kétszer ennyi ideig tart, 112us-ig a plusz és a minusz.
A DCC jelek kis "csomagokban" mennek. Minden csomag elején egy ún. "preamble" található, ami legalább 15db. "1" jel. Utána jönnek az információs csomagok. Mindegyik 9 bitből áll, ahol a legelső, a startbit mindig egy "0". Utána jönnek nyolcasával (byte) a kódok. Az első mindig a cím.
A problémát az okozza, hogy a kódolás mondhatni "szervesen" fejlődött. Először nagyon egyszerű volt a szabvány, aztán az igényeknek megfelelően bővítették. De persze úgy, hogy a korábbi szabvánnyal kompatibilis maradjon. Ez elbonyolította. Így került bele először a hosszú cím (ott két byte a cím, de nem lehet kihasználni az összes, 216 kombinációt, mert azt is kell jelezni, hogy a cím hosszú). Aztán jött a "hosszú sebesség". Kezdetben csak 14 sebesség fokozat volt, majd egy bit hozzáadásával lehetett 28 is, mindez egy byte-ban. A mostani, 127 fokozatot már 2 byte-ban kell küldeni, ahol az első csak azt jelzi, hogy a második a hosszú sebesség kódja. A funkció (F0...) kódok egy következő csomagban mennek ki, amit hasonlóan egy "preamble" és cím után a funkció-kód ad meg.
Az igazán bonyolult része aztán az a csoport, amivel a dekódereket programozni lehet.
Valójában nem nagy ördöngősség, én készítettem vezérlőt, ami működik is. A programja is ott van, vissza lehet fejteni.
A dekóderek a motorokat PWM (Pulse Width Modulation) feszültséggel látják el. Azaz nem a motorra jutó áram feszültségét szabályozzák, hanem az áramot ki-bekapcsolgatják nagyon gyorsan. Általában manapság 20kHz fölött, hogy a hangját ne lehessen hallani. A szabályozott dekóderek (azt hiszem, manapság már az összes ilyen) ezt a PWM feszültséget rendszeres időközökben megszakítják pár ezred másodpercre. Ilyenkor a motor lendületből továbbforog és mint egy dinamó, áramot termel. Ennek a feszültsége arányos a motor fordulatszámával. Ezt a feszültséget ebben a szünetben a dekóder megméri, innen tudja, hogy a motor milyen gyorsan forog. A benne lévő program pedig megpróbálja a sebességet arra az értékre szabályozni, amit a DCC jel neki diktál (amire a vezérlőt beállították). A dekóderekben a program egy szokásos PID (arányos - integráló - differenciáló) szabályozást követ. A legtöbb dekóderben a 3 értéket egy-egy CV-ben állítani lehet. (a régebbi Lenz dekóderekben nem, azokban csak 6 különböző motor- és meghajtás fajtához van előre beprogramozott érték). Általában az, ha a motor alacsony sebességen rángat azt jelentheti, hogy a D (differenciáló) érték túl erős, kisebbre kell venni. De jelentheti azt is, hogy a P (arányos) érték túl nagy. Emellett az újabb (fiatalabb, mint 10 éves :-)) dekóderekben azt is lehet állítani, hogy a "mintavételezés", tehát amikor a dekóder megméri a motor sebességét milyen gyakran történjen és bizonyos határokon belül mennyi ideig tartson. Emellett az is állítható, hogy az egész szabályozás mennyire legyen aktív. Szóval tág tere van a CV-kel való játszadozásnak.
Mármint a DCC-szabványra vagy kíváncsi? Nyílt szabvány, minden letölthető az NMRA oldaláról a jelszinteken, időzítéseken keresztül a csomagfelépítésekig. Picivel összetettebb, mint egy táblázat. :)
Sebességre szabályoz. Közvetetten méri a motor fordulatszámát a motor által indukált feszültségből, és egy PI, vagy PID-alapú (annál azért picit bonyolultabb) szabályzással változtatja a kimeneti teljesítményt.
ha írnál a mail címemre.