Persze. Arrol szol a dolog, hogy valakit kidobnak a vilagurbe egy urhajobol. Azt irjak, igaz, hogy -270 fok van, de a hovesztes aranylag lassan megy, tehat nem fagysz meg azonnal.
A NASA-oldal szerint meg csak szet sem fagysz, nem olyan gyors a hovesztes a vilagurben. Mondom: fel percig ki lehet birni mindenfele segedeszkoz nelkul. Maradando karosodas nelkul.
Meglepve latom, hogy ilyen erdeklodest valtott ki a kerdesem. Azt hittem, egyertelmu, mindenki altal elfogadott valaszt fogok kapni. B-)
Szoval ha megoldom valahogy, hogy nem fagyok szet, de nincs is rajtam tulnyomasos ruha, akkor elvileg van par masodpercnyi eselyem a tulelesre? Ez tenyleg meglep.
Baromi!
Ilyenre, hogy fényvédő krémet vigyünk magunkal a holdra valahogy nem is gondoltam! Pedig most, hogy olvasom a régebbi olvasmányoimból (kiolkovszkij) még a cirkulációs hőforgatós űreszköz-fal is eszembe jut.
Köszönjük Silan!
A NASA egyik weboldalan foglalkoznak a kerdessel. Azt irjak, hogy fel percet minden tovabbi nelkul ki lehet birni vakuumban, maradando karosodas nelkul, csak az a lenyeg, hogy ne probaljuk visszatartani a levegot, mert ha visszatartjuk, akkor valoszinuleg karosodik a tudonk.
Ezen felul esetleg meg a dobhartyank karosodhat, de egyeb kulonosebb problema nem lesz. Nem robbanunk szet, nem forr fel a verunk, nem fagyunk meg, nem is veszitjuk el azonnal az eszmeletunket. De persze 1-2 percen belul megfulladunk. Valamint ha kint vagyunk a vilagurben, igen hamar leegunk a naptol.
Egy alkalommal megtortent egy urhajos foldi felkeszitese soran, hogy az illeto kozel vakuumba kerult, mert lyukas volt a szkafander. Kb. 15 masodpercig volt ebben a vakuumban, es majdnem vegig eszmeletenel volt. Kesobb elmondta, hogy erezte es hallotta, ahogy megy kifele belole a levego, es erezte, hogy a nyelven forrni kezd a nyal. Egyebkent nem lett semmi baja.
Ja es egy adalek az Egely-kerekkel kiserletezoknek: felmerult, hogy vakuumban kiserletezve betehetjuk-e a kezunket a vakuumban levo Egely-kerek melle. Nos, a jelek szerint igen. A NASA-oldal leir egy tortenetet, melyben egy ficko felment 30 km magasba valami gondolaban, es ott a jobb keze hirtelen a szabadba kerult, es jo sokaig ott is maradt. (30 km magasban mar nem valami nagy a legnyomas...). A keze megfajdult es nem tudta mozgatni, de aztan mikor lejjebb ereszkedett, minden helyreallt.
De annyit leszögezhetünk, hogy a hegymászós példa itt nem állja meg a helyét. A keszon valahogy jobban hasonlít a vélt űr-vákum helyzetre.
Jelzem, ha repülővel mész fel, le akkor is van idő a nyomásváltozás kiegyenlítődésére, de ott sem olyan végletes a dolog, hogy megfelelő példaként felhozhatnánk.
Ki kell próbálni! Pár évtized mulva fellendűl a z űrturizmus, az anyósok vállákozó szelleme végtelen... Ki kell próbálni!
irtó lassan mennek fel :)
de komolyan, optimális esetben több hónap. Ennek oka azonban az, hogy a harmadakkora nyomás harmadannyi oxigént is jelent lélegzetvételenként. (ha felvinnének oda helikopterrel és kiraknának, lihegnél mint egy kutya) A szervezet ehhez úgy alkalmazkodik, hogy a vörösvértestek számát a vérben megsokszorozza (ugyebár ez szállítja az oxigént, ha több van bel?le, jobb a hatásfok)ehhez kell az id?. Másik megoldás persze az oxigénben dúsabb leveg? lélegzése (oxigénpalack), állítólag vannak "rohanóturisták", akik nulla aklimatizációval nyomulnak fel max egy hét alatt, palackkal ugyanis várakozásra nincs szükség.
A nyomáscsökkenésnek tehát csak ilyen módon van szerepe benne, közvetlen fizikai hatása a szervezetre nincs.
(persze a fene tudja. Én is jártam már 4000m felett, az oxigénhiányból annyit éreztem, hogy baromi gyorsan kifáradtam, ellenben veszettül fájt a fejem, ami lehet, hogy a nyomáscsökkenést?l volt...)
a Mont Blanc-on a léköri nyomás kb a fele a tengerszinti nyomásnak (asszem 400Hgmm), a Mount Everesten pedig csak az egyharmada. Sok bajuk van fenn a hegymászóknak, de az nem, hogy szét akarnának esni...
Én akkor is azt hiszem, hogy a teljes vákuumot is kibírja az emberi test.
A keszonbetegség azért eléggé halálos! A fulladás sem túlélhető, szóval nem túl jók az esélyek. Valami filmben egy palit egy zárható fémkoporsóban "zsilipeltek át" az űrön át. Túlélte, pedig a film szerint a doboz eresztett. Az ujját dugta a lyukba! Ez elégé hihető, de hogy az egész testet a vákum terhelje akár csak pár percig is. Ezt valószínű nem lehet túlélni.
Pont ezert gondoltam a robbanast (de legalabb a szetszakadast), mert az emberi test be van allva egy bizonyos nyomas elviselesere. Ha szelsoseges helyzetbe kerul (pl. vakum), azt mar nem birja ki.
Remlik vmi bizonyos melytengeri elolenyekrol, hogy nem johetnenek a felszin kozelebe, mert akkora a belso nyomasuk, hogy szetpukkannanak. Persze ez lehet, hogy csak legenda.
Szoval gondoljatok, hogy ilyen vakumot keszonbetegsegre utalo tunetekkel es nemi veralafutassal lehet meguszni? (A fagyhalaltol eltekintve persze.)
Fogj egy felfújt lufit. A fecskendővel nem tudsz benne kárt tenni. Mivan ha az egészet 0,01 Bar-ba helyezed?
Persze az emberi test biztos, hogy nem szétrobban, de hát az a látványosabb!
Mondjuk felpuffad, a vérben 1Bar-on oldott gázok felszabadulnak, a szem kidülled, a bőr bevérzik. a tüdő megreped kivérzik. Ha ügyes vagy gyorsan elájulsz de, 2-3 perc alatt meghalsz. Ehhez képest a fagyás már csak jót tesz.
Biztos, hogy erre voltál kiváncsi? elég horror...
(persze, ha a Fortress 2-re gondolsz, ahol a fickó befogta az orrát, ellebegett egy másik bejárathoz, vacakolt pár percet az ajtónyitással és köszöni szépen, azóta is jól van, az persze hülyeség)
a fagyás, az ok, de miért gondolod, hogy felrobban?
szerintem a vákuumot kibírja az emberi test.
(ha egy injekciós fecskend?nek befogod a végét, és kihúzod a szárát, akkor sem robban bele az ujjad, pedig ott is vákuum van, nem?)
szóval d.
Persze lehet, hogy tévedek...
Nemreg volt 'szerencsem' belefutni egy scifibe, amiben az urhajo legenysegenek egyik tagjat kirantotta a vakum az urbe (vagy mi ilyesmi) mindenfele vedofelszereles nelkul.
Az illeto egy nehany masodperccel kesobbi jelenetben szepen mozdulatlanul lebegett a hajo mellett.
Ami akkor szzalkat utott az agyamba: ha vki odakint ilyen helyzetbe kerul, azzal mi tortenik?
a) szetrobban es megfagynak a cafatok (ezt valoszinusitem)
b) megfagy, majd szetrobban (persze cafatokra)
c) robban es fagy egyszerre
d) a filmben latottak (ezt hulyesegnek tartom, de technikailag egyszerubb vkit egyben mutatni, mint cafatokban)
Szia SR!
Kitudnak! Gőzös konyhában nyisd ki a hűtőt vagy télemn az ablakot, az átmeneti zónában a hideg, és meleg levegő között láthatod pár pillanatra a saját kis felhődet. De ha lusta vagy begőzölni a konyhát, igyál forró teát és lehelj a hűtőbe!
Először is, szerintem rossz szót használtok. A gőz az a légnemű halmazállapotú víz. Amit a konyhában látunk az nem gőz, hanem a belőle kicsapódott, lebegő vízcseppek. Csakúgy, mint a felhőben. De ott talán jellemzőbbek a jégkristályok (?). Számomra nem az a kérdés igazán, hogy miért van széle a felhőnek, hanem inkább az, hogy a konyhában miért nem tudnak kialakulni mini felhők. Talán a levegő hővezető képességében, illetve a vízcseppek mozgékonyságában van az ok: eléggé nagy hőmérsékletkülönbség és vízcsepp koncentráció különbség nem tud kialakulni a pici konyhában (pedig milyen érdekes lenne!).
Nem lehet inkább , hogy a felhő széle folyamatosan képződik és párolog? A felhő teteje és alja pedig a belsejét árnyékolja, és ott a hőmérsékelet stabilabb, alacsonyabb. Tehát csak ott látszik ahol az adott pártartalmú levegőben a hőmérséklet párapont alatti, de valójában a párásság mindenhol közel azonos.
Valami adhéziós erőre emlékszem, de az is lehet, hogy a vízmolekulák közti sztatikus vonzás az oka. Ez persze igaz lehetne a konyhai gőzre is. Talán ha a konyhában is 100 százalék lenne a páratartalom mint a felhőben, akkor a konyhában is pamatokba verődött húsleves felhők úszkálnának. :-)
Az én értelmezésemhez rajz kellene, de nem vállalom: rácsszerkezet, köztük áthaladó szögben érkező "szinuszhullámok" amik a rácspontikat gerjeszve elnyelődnek és szóródnak minden irányba. A gerjesztésből adódó sok irányok az eredeti és a más gerjesztett irányokat is interferálják. A rács (négyzethálós) sűrűsége, és a berajzolt sugarak szöge meghatározza a keletkezett interferencia csúcsszintjeit, és ahol a csúcs újabb rácspontot ér ott a fényhullám tovább halad újra gerjeszt.... Le sem tudom rendesen írni. Tudom ez így zavaros dehát még két három hullámmal is túl bonyolult. Azon kívül, nem is vagyok a jóságában, hitelességében egészen biztos mivel egyetlen hulámmal nem is működik!
Húha, ekkora marhaság lenne ez? Vagy csak nem jártok erre?
Egy biztos, a szálkából maradtak még szilánkok.
Pl. az, hogy hogy alakul a visszavert sugár intenzitása a szög függyvényében. Teljes visszaverődésnél ez tényleg 100%? És más szögeknél? Én csak a levegőbeli sugár eltűnését tudtam (?) magyarázni. De hogy függ ez a két dolog össze?
Az egy dimenziós rést még könnyen meg tudom magyarázni. Az egy szakasz az egyenesen, ahol át tud menni a fény. A két dimenziós válzozat már egy valódi lyuk egy síkon. De akkor három dimenzióban kell gondolkodni, mert a fény meg a harmadik irányban keresztülmegy rajta. Két dimenzióban könnyebb gondolkozni. A fürdőkádat (vagy a Balatont) metszd el egy függőleges síkkal. Ekkor a víz felülete egy vonal. Ahol keresztülmegy a fénysugár (=véges szélességű nyaláb) ezen, azt a részt tekintem résnek (mindegy, hogy valójában rés van-e ott, mivel a fény úgyis pont ott megy át). A rés két végontján keresztül tetszőleges kijelölt irányban párhuzamos egyeneseket húzok, az ezek között haladó hullámokat vizsgálom. Azt nézem meg, hogy e két egyenes közt, az irányukra merőleges szakasz egyes pontjaiban milyen a fázisuk az elemi hullámoknak. Ha minden pontban azonos a fázis, akkor ezek a végtelenben találkozva (vagy lencsével a végesben összegyűjtve) erősíteni fogják egymást. Ez tehát a maximális fényerősség iránya (= a fénysugár iránya). Ha épp olyan irányt vettél, hogy a rá merőleges szakasz egyik felén a fázisok potról pontra épp ellenkezőek, mint a másik felén, akkor ezek szépen kioltják majd egymást. A következő irányban pl. 3 egyforma széles rész van, ezek közül 2 kioltja egymást, a harmadik így megmarad. De ez már kisebb fényerőt eredményez, mint az, amikor a teljes szélesség megmaradt (mert mind azonos fázisú volt).
Valahogy így szokták at fényelhajlást magyarázni, és ez szerintem erre az esetre is pont jó. Rajzold le, és megérted.
De halljuk most a Te változatodat!
(Remélem, holnap jó meleg lesz a jeges limcsihez!)
