Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Benedek Tiborral - Benedek Miklós apjával ? Ez érdekes lehetett....
A fehéregeres megoldás tényleg jópofa volt, de annál meg a szövegből kellett húzni, mert néha emlegetik ugye a házmestergyereket:)
Köszönöm a dicséretet:), én is szívesen társalgok veled az általad leírtak miatt - más nézőpont, más vélemény - úgyhogy tartsuk meg ezt a jó szokásunkat:)!
Igen, szerintem is némi túlzás volt ebbe az irányba vinni az alakítást. Én Benedek Tiborral láttam, nagyon jó alakítás volt, csak itt meg a színész kicsit túl intellektuális volt a szerephez képest. A fehéregeres megoldás jópofa, a gyerekszereplőkkel sok baj van a színpadon. Vagy lehet.
Köszöntelek, beszélgetőtárs, mindig örülök, ha szóba (írásba) állsz velem. Főleg azért, mert mindig igen érdekes hozzászólásaid vannak. No meg azért is, mert új szempőontból szemléled a dolgokat, ezért én is próbálom így végiggondolni azt amit olvasok, látok, vagy hallgatok.
Szia,itt állandó beszélgetőtársad ebben a topikban!:)
Én is láttam ennek az előadásnak nagyrészét, javarészt tetszett is, de valahogy Sipos úr figuráját nagyon komikusra vette a színész, nem volt az az "édes mérges",mint Agárdi a legendás előadásban,amiknek tévéfelvételét szintén láttam valamikor. A mostani kis cselédlány tetszett. (Bár néha nagyon nagynak tünt nekem a hangzavar a színpadon, a lakodalmi jelenetnél.) Pár évvel ezelőtt az Örkény Színházban láttam Hámori Gabriellával és Gálffy (i?) Lászlóval a főszerepben, az is érdekes és jó előadás volt,bár ott "Lilikét" fehéregérként hurcolászta magával Irma egy befőttesüvegben.
Tegnap láttam az Üvegcipőt a tévében, egy igen jó színházi elődást közvetítettek. Nagy örömmel nézegettem (no meg hallgattam) de a végén elgondolkodtam. Úgy látszik, Molnár Ferenc csak a kissé együgyű, de nagyon odaadó hősnőket szereti. Lásd a Liliom Julikája, az Ibolya, illetve az Üvegcipő hősnője. A szép, szellemes és magas társadalmi helyzetű nőkkel csúnyán kiszúr, lássd a Hattyú vagy az Olympia szereplőit.
Igen, rémlik, hogy olvastam valamikor, de nem ártana ismételni. Gobbi Hildának sem volt unalmas az élete, az biztos! Nagyon kedveltem őt, és jó színésznőnek tartottam és tartom. Éppen egy ma délutáni rádióműsorban hallottam interjút Molnár Piroskával. Ő is kitűnő színésznő, jó humorú ember, és nagyon szimpatikus. Legalábbis nekem!
Remélem, mások is olvassák, legföljebb nem írják...
A Te rongyos élet-et annak idején moziban láttam, érdekesnek találtam. Lehet, hogy nem ártana ismételni. Sajnos, ha a telken vagyok, csak a három nagy tévéadó jön be, ezért sokszor ki sem nyitom. Ha itthon vagyok, kárpótolom magam.
Ha már a kitelepítésekről esik szó, olvastam Görgey Gábor önéletrajzi lönyveit, neki is ez a főtémája.
Jut eszembe, nem biztos, hogy tudod a történet végét: Az orvosprofesszor halálos morfininjekcióval megöli Bajor Gizit és utána saját magát is.
Láttad múlt héten a Dunán esetleg Bacsó Péter :Te rongyos élet! c. filmjét ? Az is a korszakban játszódik és igaz történeten alapul: szintén Gobbi könyvében szerepel egy színésznő, akinek gróf férje volt, ezért kitelepítették és a kitelepítésben meghalt,ételmérgezésben. A grófi férj olyan szegény volt,hogy nem tudta a felesége holttestét felszállíttatni a fővárosba, ebben Gobbi segített, akit később majdhogynem felelősségre vontak ezért.
Én láttam végig. Nekem nem tűnt ellenszenvesnek Bajor Gizi (de természetesen: ízlések és pofonok). A házaspár történetét olvastam Gobbi Hilda : Közben c. önéletírásában. A tévéjátékban mintha Gobbi Hilda karaktere is szerepelt volna más néven (talán Klári?), Börcsök Enikő alakította. Gobbi Hilda ebben az említett könyvében sokat emlegeti a Nagy-Kálózy Eszter által alakított dr.Baráth Irént is. (Huszonévvel ezelőtt voltam a Bajor Gizi Színészmúzeumban, most is el kellene menni,mert már biztos megújult azóta...)
/Te, csak mi ketten olvasgatjuk ezt a topikot? :)/
Egy darabig nézem a Bajor Gizi-Germanus házaspárról készült Mészáros Márta által rendezett filmet, ha jól emlékszem, Ármány és szerelem 1951 volt a címe. Csak a feléig bírtam, mert - töredelmesen bevallom - nagyon ellenszenves volt a színésznő. Nem az alakítója, hanem a figura. Isten bocsá' szívesen láttam volna, amint egy kukoricatáblában kapál. Végül nem bírtam tovább, és arrébbkapcsoltam. Látta-e valaki, és mi a véleménye róla?
Igen, pontosan arra gondolok. Valahol olvastam, hogy az irodalomban kb. 60-65 konfliktushelyzet van, és még mindig nem tudtak a végére járni a variációknak, nagy szerencsénkre.
Tényleg jó színészek voltak benne, már csak ezért is érdemes volt végignéznem. Ha viszont kissé belealudtál, legalább kipihented magad, az sem rossz.
Én is elkezdtem nézni ezt a közvetítést, tetszett is a darab,csak hosszú volt és mivel vízszintben néztem, belealudtam néhányszor... :) De azért nagyon jó volt látni Kaszás Attilát,Selmeczi Rolandot és a többieket is. Párhuzamként a Toldira gondolsz ?
Pénteken egy színházi közvetítést néztem, Shakespeare-től az Ahogy tetszik-et. Be kell vallanom, a szerző vígjátékait nem túlzottan kedvelem. de most az első három percben felkaptam a fejem. A történet úgy indul, hogy egy második fiúgyereket gőgös bátyja parasztsorban tart, nem adja ki a jussát, amikor kéri. Ezért öcsike elhatározza, hogy bizonyít: legyőzi a nagyhírű birkózót. Kezdett a dolog ismerősen hangzani! Kiváncsi lennék, hogy vajon a fordítója, Szabó Lőrinc hangsúlyozta-e ki a nyilvánvaló párhuzamokat, vagy csak én tulajdonítottam túlzott jelentőséget neki. Persze végignéztem, tetszett is, legföljebb a túlzottan valószínűtlen befejezést nem helyeseltem, de hát valahogy el kellett varrni az összekuszálódott szálakat.
Tegnap véletlenül szúrtam ki Az oroszlán télen c. filmet, eddig csak fekete-fehér változatát láttam, az új filmrevitel is jó, kitűnő színészek, jó környezet, és egy nagy játszma, Henrik, Anglia királya, valamint a felesége, Eleonóra között. Sajna, ebbe a fiaikat is belevonták, a marcona Richárdot (Oroszlánszívű Richárd), az értelmes Geoffryt, és az alattomos, sunyi Jánost (Földnélküli János). Viszont, ha a kedves papa nem nevezi meg az örökösét, akkor bizony belháborúra lehet készülni. Igaz, ez nem történelem, hanem dráma a gűlölet-szeretet viszonyról, és egy illusztráció az emberi játszmákhoz.
Utólag felidézve a történteket, egyen csodálkozom. Az öregúrra mind a három fia rátámadt, méghozzá egyszerre, ha nem is túl nagy meggyőződéssel. Ha nem akarta sem bebörtönözni, sem maga mellett tudni őket, elküldhette volna őket zarándokútra. Végtére is az apagyilkosság, még a kísérlete is, szörnyű bűn, és le kell vezekelni. Így aztán elküldhette volna őket először Compostelába, majd esetleg a Szentföldre. Ez a korabeli viszonyok közepette legalább két-három év, addig nyugi van.
A vége felé a stáblistát nézegettem, tele volt Miklos Toth-okkal és Elizabeth Nagy-okkal. Ebből az egyetlen ésszerű következtetésre jutottam: itt forgatták Magyarországon.
Újabb véletelen, hogy utána a történelemcsatornán a keresztes háborúkról esett szó. Azzal kezdték, hogy a mai Francia-Német és Spanyolország területén kiskirályok éltek, és semmiféle központi hatalomnak nem kartak engedelmeskedni. Galádul vigyorogtam, mert eszembe jutott, hogy regált volna Szent László vagy Könyves Kálmán, ha lényeges kérdésekben nem engedelmeskednek az utasításaiknak.
A sorrend megfelelőnek hangzik, persze befolyásolhatja mind a tévéműsor, mind a könyvek érdekessége. Pl. véletlenül kattintittam rá az egyik kedvenc filmemre, a Nőstényördög-re, és persze hogy nem tudtam otthagyni. Igaz, most, hogy negyedszer látom, néhány dolgot kissé valószínűtlennek tartok. Pl. azt, hogy egy dúsgazdag írónő nem tudja elhelyezni a rémes anyját egy otthonban. Rendben, az egyikből kirúgták, de egy csomó másik is van még a világon. Ugyanúgy azt, hogy két undok kiskamasznak nem tud egy bentlakásos iskolát keresni. Mégis, egészében nagyon szellemes történet.
Nekem szokott dilemmát okozni a tévénézés, az olvasás,valamint az internetezés helyes arányainak megtalálása..... Ezen a pünkösdi hétvégén győzött az olvasás, második helyen az internet áll és leghátul a tévé. :)
Igen, ez tényleg így van! Nyáron viszont többnyire a telken vagyok. és ott csak három adó jön be, eszi, nem eszi, nem kap mást. Ezért aztán sokszor inkább olvasok, vagy DVD-t nézek, bár ez nem olyan szörnyen nagy baj.
Nem láttam ezt a filmet,de megfigyeltem,hogy a Duna tévén azért ki lehet fogni érdekes jó filmeket, és nem csak amerikaiakat. Még a Story tévében is lehet fellelni megnézésre érdemes alkotásokat, régieket,újakat egyaránt.
A tegnapi napon megnéztem a Sasvadász fia című mongol filmet. Eddig csak egy mongol filmet láttam, kb. egy éve adták a Duna tévében, annak a Sárga kutya barlangja volt a címe, és nagyon tetszett. Nos, ez a mostani sokkal jobb! Mindenkinek csak ajánlani tudom.
A szereplők: egy igen szimpatikus kisfiú, akit egy tehetsélges gyerekszínész játszik.
Egy jóindulatú, de kissé füllentős idősebb testvér.
Egy konzervatív, de nem korlátolt apa.
Egy segítőkész, kedves és szép leányzó.
Sok-sok ostoba, gonosz és haszonleső mellékszereplő.
Végül, de nem utolsósorban: a főszereplő, aki egyaránt szép, okos és bátor. Biztos kitaláltátok, ő a sasmadár. Továbbá gyönyörű tájak, mintegy ráadásként.
Félreértés ne essék, a sasvadász nem sasokra vadászik, hanem sassal vadászik. Méghozzá farkasra. Évente egyszer összegyűlnek a határon kívülről is, és versenyt rendeznek. Innen keveredik el a kisfiú is, de a történet szerencsés véget ér.
Hát akkor egy kis szereposztás: Gobbi Hilda,Götz Anna,Pápai Erika, Kállai Ferenc,Csomós Mari, Horváth Sándor, Balkay Géza,Bubik István,Mácsai Pál, Esztergályos Cecília,Hámori Ildikó,Tordy Géza, Epres Attila, egészen kis szerepben Rudolf Péter,Cseke Péter és Kaszás Attila. A zenéjét is szerettem. (Balázs Fecó : Változnak az évszakok... stb.) Időnként szokták adni a tévéadók. Én ha nem is nézem végig az egészet,de részleteket szoktam. Én sajnos (vagy nem sajnos) hajlamos vagyok nosztalgiázni és arra is jó egy ilyen sorozat.
Ehhez kapcsolódik, hogy a legújabb netes szenvedélyem most a fortepan.hu oldal.Ide az 1890-es évektől kb. 1990-ig vannak feltöltve magán fényképfelvételek leginkább ugye fekete-fehérben,de van néhány színes is.Hát hosszú ideig el tudom nézegetni mindenféle korszakból a fotókat emberekről,helyszínekről,tárgyakról és elgondolkodom,hogy pl. a képen látható kisfiúnak-kislánynak mi lehetett a további sorsa; érdekes felfedezni a divatmotívumokat,amelyek vissza-visszatérnek, nézni a szorosra fűzött derekakat (és hálát adni a jóistennek,hogy ma már nem kell fűzőben szenvedni:), nézni az ismerős helyek fényképeit, mi változott és mi maradt ugyanolyan (tegnap pl.elémkerült egy kép az 50-es évekből a szinte romos nagycenki kastélyról), a Manci és Böske-hidat, az ép és felrobbantott Erzsébet hidat.... stb.
Be kell vallanom, alig-alig emlékszem a Nyolc évszakra, de miután elolvastam, amit írtál, derngeni kezdett valami. Egy biztos:a szereposztás figyelemreméltó lehetett!
Én is láttam, nagyon tetszett ! És eszembe jutott erről a Nyolc évszak c. filmsorozat,amiben a Götz Anna alakította karakter másodszor a Sobri Ilonka szerepével megy felvételizni a színművészetire, a bizottság meg gyorsan keres egy példányt a darabból, hogy be tudjon kapcsolódni - nagyon jó kis jelenet volt:) Mondjuk én az egész Nyolc évszakot szerettem Gobbi Hildástul, Götz Annástul....Egy kis szelet a 80-as évekből
Tegnap láttam a tévében Molnár Ferenc : Ibolya c. egyfelvonásosát. Jó régen láttam színházban is, a Marsall és az Előjáték a Lear királyhoz c. darabokkal együtt. Nos, ennek az előadásnak nem kellett szégyenkeznie az elődjével összehasonlítva. Határozottan szellemes volt, tökéletesen kihasználták a szellemes dialógusokat, jó színészek, jó rendezés, egyszóval: érdemes volt megnéznem.
Lassacskán én is kezdek rájönni, hogy csak egy módon előzhetem meg a nagybevásárlást: nem viszek sok pénzt magammal, csak egy-két könyvre elég, ami nálam van. Az viszont jó, hogy ott helyben általában adnak kedvezményt, kb. 15-20% értékben.
Mindig gondolkodom,hogy el kellene menni a könyvfesztiválra is, de le is beszélem magam rögtön, mert ha pénzzel mennék, azt elkölteném, ha meg pénz nélkül, az olyan lenne, mintha a cukrászdában csak nézelődni szabadna:)
Inkább a könyvhétre "gyúrok" - anyagilag is - , ami most június elején lesz, talán jún.3-7?, ebben nem vagyok teljesen biztos. De már írtam listát a megjelenő-megveendő könyvekről...
Ottvoltam a könyvfesztiválon, és rájöttem, milyen helyénvaló a "bőség zavara" kifejezezés. Azt sem tudtam, merre is nézzek, de szép lassan minden helyrekerült, és nagyon tetszett mind a nyüzsi, mind a könyvek. Még az elektronikus könyvek is, bár ezekkel kissé nehéz megbarátkoznom.
