"Úgyhogy nem Kádár hívta be az oroszokat, az oroszok jöttek, mert nem akartak elengedni Magyarországot, Kádárra pedig ráosztották ezt a szerepet. Hogy pontosan milyen körülmények közt, mindmáig rejtély, az öreg sok titkot magával vitt a sírba."
Felmerül néhány általános kérdés.
Például általában mit tehet a megszálló (és meddig) ha a megszállt országban nincs (önkéntes) kollaboráns?
Másként is fel lehet tenni a kérdést. Felmenti-e a kollaboránsokat (Rákosi, Kádár, stb., ebből a szempontból egy halmazba veszem őket) az a kifogás, hogy ha ők nem, akkor úgyis megtette volna más? Felmenti ez Kádárékat?
Bár én az ideális politikusra lettem volna kíváncsi, de azért a képviselők tízparancsolata sem semmi.
Nekem a témáról mindig az egyszeri szolgáltató eset jut eszembe, aki a cégtáblára kiírt "GYORS, PRECÍZ, OLCSÓ MUNKA" felhívást azzal egészíti ki, hogy nálunk a kedves ügyfél a háromból bármelyik kettőt választhatja.
Vagyis az eredeti kérdésben elrejtett csapda valójában az volt, hogy a politikusoktól elvárt képességek között antagonisztikus ellentétek feszülnek. Vagyis nincs politikus, aki a tisztességes, hatékony, igazmondó, diplomatikus, és még egy csomó más elvárásnak egyszerre meg tudna felelni, mert ezek egy része kölcsönösen kizárja egymást.
A képviselői tízparancsolat egyébként egészen korrekten hangzik, de jelöl-e bármelyik párt olyan képviselőt, aki (9.)ellentmond a pártjának? Vagy rá lehet-e venni képviselőségre olyan embert, aki a civil életben (2.,4.) szakmailag, anyagilag, családilag egyaránt sikeres? És a sort lehetne folytatni.
Ezt a politikusok gerjesztik mesterségesen avval, hogy minden szakmai kérdést alaposan átpolitizálnak és még a tavaszi záport is képesek ideológiához kötni.
Akkor is azt gondolom, túllihegjük ebben az országban a politikát. A másik oldal viszont, hogy az se jó, amikor a politika rákényszerít az emberekre bizonyos dolgokat, amikor pl. lesajnálóan beszél azokról, akik nem lelkesednek azért, mert mondjuk a Dunán meghajóztatják a koronát.
Érdemes különbséget tenni politikus és képviselő között. A politikusság ugyanis szakma, profi politikusok vannak, akiknek az a céljuk, hogy egy társadalomban hatalmi pozíciókhoz jussanak. A képviselő pedig a népfelség eszméjét hivatott reprezentálni, ugyanakkor egy képviselő időnként óhatatlanul botcsinálta, nem tudja, miként kell lobbizni, ügyeket intézni stb., mert nem ez az eredeti szakmája. Azokban az országokban, ahol kétkamarás parlament van, az egyikben ülnek a profik, a másikban a népfelség reprezentánsai.
Egyes politikai elméletek szerint a pártok vállalatokként modellezhetők, amelyek megjelennek a piacon, azaz a választók előtt, reklámozzák magukat és a termékeiket (azaz a programjukat), amit aztán a vásárló, azaz a választópolgár úgy vásárol meg, hogy rájuk szavaz. Ilyen alapon az első magyar profi, posztmodern párt a Fidesz, amely fölismerte, hogy a piac egyik szegmensében (a baloldalon) már nem fér el, ezért az MDF után megüresedett másik szegmenst, a jobboldalt célozta meg, hogy onnan szerezzen szavazatokat a hatalomért folytatott versenyben.
Ezen nem kell fölhördülni: több évtizede működő stabil demokráciákban egy választás körül nincs akkora cirkusz, mint nálunk, mert az alapértékek (demokratikus jogok, piacgazdaság stb.) úgyis változatlanok, a többi pedig csak a cifrázás kérdése. Stabil, régi demokráciákban az emberek nem is politizálnak annyit, kellő időközönként leadják a voksukat, a többit rábízzák a profi politikára. Ezért van, hogy amikor mi, magyarok meséljük a nyugati ismerőseinknek, hogy fideszmaszop stb., azok csak néznek, hogy mi a fenét izgat ez bennünket ennyire. Talán még egy évtized, és mi is eljutunk erre a szintre.
Újabb arabok érkeztek kiképzésre Taszárra. Számukat a szigorú biztonsági intézkedések miatt nem hozzák nyilvánosságra. A bázis amerikai parancsnoka, David Barno szerint a következő napokban folyamatosan jönnek az önkéntesek. Ők egyébként ezerötszáz dollárt kapnak havonta, vagyis alig többet mint a munkanélküli segély az Államokban és lényegesen kevesebb mint az amerikai katonák zsoldja.
Ha így folytatjuk nyakunkba kaphatunk egy terrorista támadást, aztán majd lesz okunk a háborúra...
A honvédelmi miniszter szerint a kormány megfontolná és támogatná, ha az Egyesült Államok egy lehetséges iraki háborúhoz a magyar légtér használatát kérné Magyarországtól.
Íme a túllihegés és a seggnyalás újabb példája!
Az USA-nak még eszébe sem jutott, ellenben honvédelmi miniszterünk már tukmálná rájuk a magyar légteret.
Gusztustalan…
Jó estét Mindenkinek! Egy picit ismét belopóznék a vitába. Kedves Sárkány! Első, - hosszúra sikeredett írásomban - azokról a dolgokról írtam többnyire, amelyekben most további felvilágosítást? tényközlést? kérsz. Azt elolvastad? Mert, ha konkrét dologra kérdezel rá, jobban tudok válaszolni. '89-től kezdve eléggé benne voltam a dolgokban, nagyon sok témáról volt nem csak hívatalos, de háttér infóm is. Bár az előbb hivatkozott írásomban is próbáltam tényszerű maradni, nem biztos, hogy az idézett számok, tények forrása számodra is egyértelmű. Tehát örömmel válaszolok.
"Nem bízom az iraki vezetésben. MINDEN ROSSZAT el tudok képzelni róluk. Röhejes talán, de még Nostradamus jóslata is feldereng előttem a Keletről támadó (hátha vegyi v. biológiai fegyverrel-épp N.volt
a "pestisdoktor")diktátorról."
Mondtam én valaha, hogy ez egy szent ember? Bizonyára beillik a Hitler, Napóleon, Sztálin stb. sorba, bár ezt az arab világban jobban tudják. Szerintem is bármire képes, ezért jobb félni mint ...
De ennyire zsenik lennének, hogy amerikának 10 év kevés volt, hogy valami kézzelfoghatót összekaparjon ellenük? Nem tudom. Hülyét csinálnak magukból, így lassan amerikán röhög a fél világ - és mi ehhez teljes erővel az arcunkat adjuk.
Nem kívánnék a Benedek Szabolcs által már egyszer elsütött kedves naiívság hibájába esni (mármint hogy az egész ügy nem az olajról szól)
de még is megkockáztatom, hogy pár centivel közelebb áll az igazsághoz az a feltételezés, hogy momentán az irakiak örülnek, hogy élnek, minthogy holnap lerohannák a világot.
Mivel február 20 tájékán megindul a lebombázás, így ezt már soha nem tudjuk meg.
Én inkább képviselőről beszélnék, mivel a politika becstelen műfaj. Persze tudom, a politikus nem feltétlenül képviselő.
Meg tudom fogalmazni, hogy én mit várnék el egy képviselőtől, de ha kritériumaimat teljesíteni tudja, biztosan rossz politikus.
(Érdekes, hogy az általad felsorolt szempontok többsége inkább állapotot tükröz, mintsem tulajdonságot jelez. Elgondolkodtató...)
Megpróbálom összeszedni a legfontosabbat, nyilván a teljesség igénye nélkül és az sem biztos, hogy mindenütt fontossági sorrendben:
1. Választóit képviselje.
2. Szolgálatnak tekintse a képviselőséget, ne megélhetésnek.
3. Ne legyen megvesztegethető és kapzsi.
4. Legyen polgári foglalkozása, amiből megél, ha nem választják újra.
5. Legyen jó emberismerő és legyen jó empatikus képessége.
6. Ismerje hibáit, tudja elismerni, ha hibázott.
7. Legyen művelt, széleslátókörű, naprakészen tájékozott.
8. Tudja megválogatni a tanácsadóit.
9. Tudjon nemet mondani a választók érdekében, akár a pártjának is.
10. Ne feledje honnan jött.
Röviden ennyi.
Nem ragoznám tovább, mivel úgy gondolom a felsorolásból kiderül, hogy ilyen ember, ha létezik is, nagyon kevés van...
Sárkány sokat nőne a szememben, ha a 139-es szöveged és Tiborcsik szakszerű pénzügyi magyarázatai után legalább azt elismerné, hogy nem Antallék borították fel a "keleti piacot", (és szükséges volt a bank konszolidáció, mert a mi, a lakosság pénze veszett volna el, ha nem teszik meg.)
Írd le tárgyszerűen mi-mikor-hogyan történt. Utánanézek én is, ha tévedtem, vagy rosszul tudom elismerem.
Amiket eddig felhoztál ezügyben, tényszerűnek és ellenőrizhetőnek nem mondható, inkább érzelmeidet lehetett felismerni, amit az Antall kormány irányában táplálsz. Ez azért így nekem kevés...
Állítólag Hruscsov 1962 körül egy vadászaton fölajánlotta Kádárnak, hogy ha gondolja, kivonulnak az országból, mire Kádár azt mondta: "Nyikita, még nem időszerű... Na, látod már azt a vaddisznót, vagy odaadjam a gukkert?".
Később az oroszok már nem feszegették az ügyet, igaz, 1964-től Brezsnyev sok mindenben más tészta volt az elődjéhez képest.
Köszönöm az afgán kiegészítést.
1956-ról: a szovjeteket először Gerő hívta be, mindjárt a felkelés elején. Igaz, hamarosan visszább vonultak, ám kb. azokban a napokban (okt 26 körül) eldőlt, hogy a SZU beavatkozik, ehhez Hruscsov Brioniban a korábbi ellenség, Tito támogatását is elnyerte. A haderő mozgósítása, a szövetségesekkel való egyeztetés, az előkészületek több napot vettek. Időközben ki kellett választani az új magyar vezetőt, aki az eredeti terv szerint Münnich lett volna, ám Hruscsovot lebeszélték a tanácsadói erről, helyette a Magyarországon akkor jóval népszerűbb Kádárt javasolták, aki a Nagy Imre-kormánynak is tagja volt, valamint megjárta Rákosi börtönét. Az ő személye reprezentálta a magyaroknak, hogy a forradalmat leverik, de a Rákosi-éra is a múlté.
Úgyhogy nem Kádár hívta be az oroszokat, az oroszok jöttek, mert nem akartak elengedni Magyarországot, Kádárra pedig ráosztották ezt a szerepet. Hogy pontosan milyen körülmények közt, mindmáig rejtély, az öreg sok titkot magával vitt a sírba.
Megkésve reagálok, mert ritkán írok már a topikokba. Kösz amati, helyettem is beszéltél. Sárkány sokat nőne a szememben, ha a 139-es szöveged és Tiborcsik szakszerű pénzügyi magyarázatai után legalább azt elismerné, hogy nem Antallék borították fel a "keleti piacot", (és szükséges volt a bank konszolidáció, mert a mi, a lakosság pénze veszett volna el, ha nem teszik meg.) A szovjeteknek nem volt pénzük illetve nem fizettek már korábban sem. Lám, most is csak a töredékét adják meg az AZÓTA is húzódó adósságuknak.
Pokrócz, szinte teljes mértékben egyetértek veled a Sárkánnyal és BSZ-al folytatott külön eszmecserékben. Egyedül Irak az a pont, ahol kissé eltérően gondolkodom. Nem bízom az iraki vezetésben. MINDEN ROSSZAT el tudok képzelni róluk. Röhejes talán, de még Nostradamus jóslata is feldereng előttem a Keletről támadó (hátha vegyi v. biológiai fegyverrel-épp N.volt
a "pestisdoktor")diktátorról.
BSZ, úgy látom ,fiatal korod dacára jól ismered nemcsak a 60-as, de a korábbi és későbbi korok történelmét is. Csak éppen a szemléleted érdekes. Csak egy példa: Ha valóban végigolvastad a szovjetek afganisztáni bevonulásának történetét, tudnod kell,hogy nem símán behívták őket. Babrak Karmal SZU-ban kiképzett marxista-kommunista forradalmár volt, aki terv szerint visszatért A.-ba, terv sz. eltette láb alól Tarakit, akkori afg. főnököt, bevált recept szerint peregtek a további események. (Jóval korábbi példák: Kádár behívta a szovjeteket, a cseheknél 68-ban kicsoda is? úgyszintén. )A SZU egyébként geopolitikai okokból is minden áron be akart jutni A.-ba, mert ki akart jutni a meleg tengerekhez.Onnan már egy lépés lett volna. Erről bőven cikkeztek akkoriban a lapok.
Sárkány!
Hogyan foglalnád össze azokat a tulajdonságokat, amelyeket egy politikustól elvársz? (vagyoni helyzet, családi állapot, szakmai múlt, képzettség, tolerancia, szónoki képességek, tisztesség, stb.) Vagyis milyennek kellene lennie egy jó politikusnak?
Csak a magam gyakorlatát tudom elmondani, hogy ez mennyire járható út, nem tudom...
Kopogtatócédulát nem adok gyüjtőembernek. Megpróbálom a lehető legtöbb információt begyűjteni a jelöltről. Ha ez alapján valakinek oda akarom adni, megkeresem és odaadom neki személyesen.
Ha nincs számomra megfelelő jelölt a választókerületemben, akkor nem szavazok.
Ennél többet, a jelenlegi rendszerben, nem nagyon lehet tenni.
Erre gondoltam:
"Csupán azt nem kellene tűrnünk - vagy ha úgy jobban tetszik - segédkezet nyújtani ahhoz, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg képviselőnek, amilyenekkel szemben Neked is averzióid vannak."
Miként?
Ha már a választási rendszerhez hozzányúlnak, célszerű a teljes parlamenthez hozzányúlni, ugyancsak többször szóba került egy kisebb parlament igénye is (mint ahogy új alkotmányé is). Mindez azért van egyelőre némiképp háttérbe szorulva, mert az EU-csatlakozással nagyon sok minden módosulni fog, a jogrendszer mellett a hatalmi ágak szerepe is, érdemesebb a csatlakozás után komplexen kezelni a kérdést.
Módosíthatták volna a kormányzó erők és az ellenzék közösen, ha lett volna rá közös akarat. Nem volt. Maradt a törvény, maradtak az ebből fakadó anomáliák.
Mi sem egyszerűbb, a már megszerzett poziciók megtartása érdekében, mint a törvény 2/3-os mivoltára hivatkozni és a másik oldalra mutogatni...
A választási szisztéma érdekessége, hogy bár a legutóbbi három választás során mindháromszor az MSZP kapta a legtöbb leadott voksot, ez 1998-ban nem jelentett győzelmet, ugyanis a választási matematikát ügyesen kihasználva akkor ennek ellenére a Fidesz szerezte a legtöbb mandátumot.
A jelenlegi választási rendszert eredetileg ideiglenesnek dolgozták ki a NKA-tárgyalások során, kizárólag az első választásokra, azért ebben a formában, hogy egyrészt senki ne nyerje túl magát, másrészt hogy az akkor (1989 nyarán) még a pártok közt egyeduralkodónak látszó MSZMP mellett az ún. "alternatív szervezetek" is labdába rúghassanak. Hogy a "senki ne nyerje túl magát" nem működik benne, az 1994-ben kiderült, amikor az MSZP mindent vitt. Azóta többször fölmerült a rendszer módosítása, egyszerűsítése, ám ehhez 2/3-os parlamenti többség kell, olyan meg eddig egyedül a Horn-kormánynak volt, az pedig nem nyúlt hozzá.
