Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
10. Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti.
A brazil vegetációt 10 csoportra osztható:
- amazonasi esőerdő
- atlanti esőerdő,
- Caatinga: félsivatagos területét cserjés növényzet fedi
- Pantanal: a lapály, a legnagyobb mocsaras terület
- Cerrado: területe szavanna
- Campos: nagy kiterjedésű füves és cserjés terület
- Mata de araucária: fenyőerdő borítja
- Mata de cocais: pálmafák
- Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják
- Restinga: homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció.
1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolga-kereskedelem, az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak akkor kezdődött meg, mikor arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá. A rabszolga-kereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888 törvényt a rabszolgaság eltörléséről. A köztársaságot 1889.-ben kiáltották ki.
Az amazonasi esőerdő: kb. 7 millió km2 kiterjedésű, Dél-Amerika északi és középső területein elterülő esőerdő. Legnagyobb területe Brazíliában van, bár találhatunk esőerdőt Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Suriname-ban és Venezuelában is. Az Amazonas medencéje Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A Földön itt a leggazdagabb, legváltozatosabb az élővilág. Az itt élő fajok pontos száma nem meghatározható. A természettudósok 800 000 és 5 millió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a világon ismert összes faj 15-30%-a. Az amazonasi homokzátonyokat időszakosan ellepik a folyók - ezek az ún. várzeák - és emiatt Brazíliában ezek a legtermékenyebb talajok közé tartoznak.
Az atlanti esőerdő: Brazília Atlanti-óceán menti partjaira volt jellemző ez a növénytakaró. A fajok 50%-a csak itt és sehol máshol nem él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők között itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon. Ez a terület a legveszélyeztetettebb a növekvő városiasodás és iparosodás következtében. Mára eredeti területének csupán 7%-án maradt meg, főleg Brazília déli és délkeleti régióiban.
Az előttünk álló három év folyamán Brazíliában kerül megrendezésre a világ két legnagyobb jelentőségű sporteseménye. Először 2014. június 12. és július 13. között a labdarúgó VB, majd 2016. augusztus 5. és augusztus 21. között Rio de Janeiroban a nyári olimpiai játékok. Egyébként ez lesz a Dél-Amerikai földrészen az első olimpia. (Foci VB már négyszer volt.)
A tizenkettőből négy stadion, ahol a foci VB mérkőzéseit fogják játszani:
Maracana - Rio de Janeiro Garrincha stadion - Brasilia Mineirao - Belo Horizonte Sao Paolo
Brazíliaváros vagy Brasilia (portugálul Brasília) Dél-Amerikai város, 1960 április 21.-e óta Bazilia fővárosa. Az ország közepében elterülő a PlanaltoCentrál fennsíkon fekszik.
A várost LúcioCosta tervezte. volt. A levegőből nézve pillangó, vagy repülőgép alakja van. 1987 óta Brazíliaváros az UNESCOvilágörökség listáján is szerepel.
10. Egyiptom Kleopátra nélkül olyan... (mint a hal bicikli nélkül) Ennek ugyan nincs semmi értelme, de legalább vicces:)
Kleopátra királynőnek ugyan görög felmenői voltak (egyik ősét, Ptolemaiosz Szótért még maga Nagy Sándor nevezte ki Egyiptom élére), de ő volt a Ptolemaiosz dinasztia utolsó uralkodója, az utolsó hellenisztikus vezető. A köztudatban elterjedt szépségét eltúlozták, mivel valójában egyáltalán nem volt szép, viszont nagyon intelligens, megnyerő modorú hölgy vol, aki kelllemes hangjával, érzéki kisugárzásával rabul ejtette a férfiakat. Történetét mindenki ismeri. Annyit még, hogy VII. Kleopátra néven uralkodott, mert ezt a nevet előtte számos más egyiptom királynő is használta, mégis egyszerűen csak Kleopátra néven vált ismertté, mivel minden más ezen néven szereplő elődjénél híresebb volt.
Az ókori egyiptomiak istenei a természet láthatatlan erőit testesítették meg. Csak néhányuk visel emberi formát, sok közülük állat (vagy részben ember, részben állat, például madár, rovar, hüllő) alakjában jelenik meg, de ezek inkább elrejtik, mint felfedik igazi természetüket.
Sok közülük ősi eredetű és a Nílus völgyének meghatározott részéhez tartozik, míg mások az egész birodalomban elterjedtek.
Az egyiptomi piramisok közül leghíresebbek a gízai piramisok.
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauréfáraók
Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a Nílustól nyugatra fekvő sivatag szélén helyezkedik el. A gízai piramisok a IV. dinasztia alatt, kb. i.e. 2575–2465 között épültek. Elsőként a legnagyobb, az egyiptomi piramisok küzül a leghíresebb, Kheopsz fáraó (Hufu) piramisa épült meg. Ezután következett Kheopsz fáraó fiának, Kephrén (Hafré) fáraónak a sírja. Végül megépítették a gízai piramisok közül a legkisebbet, amelyet Kheopsz unokájának, Mükerinosz (Menkauré) fáraónak emeltek.
A három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos épületeket.
A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike.
A gízai piramisok egy mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált.
Az ókori egyiptomi vallás az egyiptomi emberek több mint 3000 évig fennálló hitvilágának öröksége, a kereszténység és az iszlám előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak. E vallásból a mai fogalmak szerinti dogmatikus rögzítés hiányzik, az egyiptomi világképnek azonban egységes színezetet ad a vallási mítoszokban a világrend harmóniájára való törekvés megnyilvánulása. Nincs kanonikus rögzítés a vallási irodalomban sem, melyek első megjelenési formája az V. dinasztia utolsó fáraójának, Unisznak (ur. i. e. 2356-2323) és a VI. dinasztia fáraóinak piramisában talált Piramisszövetségekkel esik egybe.
Egyiptom területén húzódik a Földközi tengert és a Vörös tengert összekötő Szuezi-csatorna, melynek ötlete már az ókorban felvetődött, de persze megvalósításra nem került. Bonaparte Napoleon viszont már komolyan foglalkozott a témával. El is kezdték az előkészületeket, de egy később tévesnek bizonyult mérnöki számítás miatt leállították a munkálatokat.
A megvalósításra végül csak a XIX. sz. második felében került sor. Az első hajó 1869. február 7-én haladt végig a csatornán. Stratégiai helyzetének köszönhetően egészen 1975-tel bezáróan több bonyodalom is adódott a csatornával kacsolatban.
A csatorna történetének főbb állomásai:
1859. április 25.: A csatornaépítkezés elkezdődik.
1869. november 16.: A Szuezi-csatorna hivatalos megnyitója, üzemeltető és tulajdonos a Szuezi-csatorna Társaság (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez).
1875. november 25.: Anglia kisebbségi résztulajdonossá válik a társaságnál, A Szuezi-csatorna Társaság 44%-át szerzi meg, a maradék részt a francia szindikátus felügyeli.
1882. augusztus 25.: A britek átveszik a teljes ellenőrzést a csatorna felett.
1936. november 14.: Szuezi-csatorna övezet létesítése, brit ellenőrzés alatt.
1956. június 13.: A Szuezi-csatorna övezet visszahelyezve egyiptomi ellenőrzés alá.
1956. július 26.: Egyiptom államosítja a Szuezi-csatornát.
1956. november 5. – december 22.: Francia, angol és izraeli csapatok elfoglalják a Szuezi-csatorna övezetét.
1956. december 22.: Egyiptom visszakapja a csatorna területét.
1967. június 5. – 1975. június 5.: A csatorna zárva az egyiptomi blokád alatt.
1975. április 10.: Csatorna újramegnyitása.
(Annyi kitérőt, hogy 1956 őszén a szovjet katonák érdekes módon Magyarországon keresték Szuezt.)
A tradicionális egyiptomi konyha igen sokszínű. Igen kedvelt az ízletes taamiya nevű harapnivaló, mely bő olajban sütött, erősen fűszerezett, összetört babszemekből készül (a Közép-Keleten falafel néven ismerik).
Másik utcai specialitás Egyiptomban a kushari, mely fűszeres paradicsomszósszal leöntött tészta, rizs és lencse keveréke.
A legfontosabb nemzeti étel azonban a fuul, mely citrom, só, bors és szezámolajos lóbab sűrű, ízletes keveréke. Salátával és kenyérrel tálalják.
Szintén zöldségkeverék még a tahina, melyet őrölt szezámmagvakból készítenek és a ghanoug, melyet tahinából és tojásnövényből készítenek.
Egyiptom az egyik legnépesebb ország Afrikában, és a Közel-keleten. A becsült népesség 80 millió fő, és ennek többsége a Nilus folyó partján, és a Nílus-deltában élnek, ami egy 40 000 négyzetkilométernyi terület, ahol az ország egyetlen szántóterülete található. Az ország többi részét a gyéren lakott Szahara sivatag borítja. Egyiptom lakóinak mintegy fele a városokban, mint például a főváros Kairó.
10. Érdekes hagyomány a franciáknál, hogy gyertyaszentelő napján palacsintát sütnek, és azt feldobva fordítják meg. Ha a tészta simán, lapjára esik le, akkor szerencsés évnek néznek elébe, ha azonban összegyűrődik, akkor gondok várnak rájuk a következő évben.
Ha Franciaországról írunk szerintem kötelező megemlítenünk a francia borokat és sajtokat.
A Bordeaux-ban domináló fajták a cabernet sauvignon, a merlot és a cabernet franc. A tájtól függően hol a cabernet sauvignon, hol a merlot az uralkodó.
A Gironde bal partján elterülő Médoc a cabernet sauvignon és a legtöbb híres szőlő hazája. Az első osztályba került öt château közé tartozik a Château Haut-Brion.
Burgundia a pinot noir hazája. A borgazdaságok itt családi birtokok. A nagy kereskedőházak felvásárolják a szőlőt vagy mustot a kistermelőktől, akik önállóan aligha boldogulnának az értékesítéssel. Sok ilyen nagykereskedő egyedi stílust fejlesztett ki és nagy gondot fordít a minőségre. Burgundiában a gamay az egyik uralkodó szőlőfajta, melyből beaujolais, azaz újbor készül.
A Rhône-völgy északi részében a syrah a szőlők királynője, melyet meredek hegyoldalakon termesztenek. A Rhône-völgy déli része egyszerű asztali borok termeléséről nevezetes, itt a grenache szőlőfajta dominál.
Franciaországban a sok százféle sajtot egyesek 40 csoportra osztják. Az egyes csoportokban több - így például a zöldpenészes sajtokból 13 - félét tartanak nyilván. Franciaország híres a pikáns ízű lágy és friss sajtjairól is. Ezek teszik ki az ottani sajtok több, mint 50%-át. Ebből több tucat kecsketejből és juhtejből készül. Általában minden megyének megvan a maga jellegzetes választéka, amit gazdagítanak a helyi jellegű termékek is. Bizonyos területeken minden fogáshoz tálalnak sajtot. Ízletes leveseket és főfogásokat is készítenek belőle, utóételként pedig többféle sajtból összeállított tállal kínálják vendégeiket. A “belépő” (entrée) lényege, hogy étvágygerjesztő, a főfogáshoz illő sajt legyen, amit szinte minden esetben francia fehérborral kínálnak. A különösen kedves vendégek étkeztetését általában kecskesajttal fejezik be.
8. Az Eiffel torony szerepelt a hírekben, hogy naponta kb 30 ezren látogatják az öreg hölgyet aki elmúlt 100 éves, ezért már sok nyavajája van. A dolgozók azért sztrájkolnak, mert balesetveszélyenek érzik rajta a munkát és a látogatást is.
