Nem akkora hülyeség ám ez, nehogy azt higgyük ! Ha magyar szavakat akarunk találni, az egyik legjobb nyelv erre épp amúgy a görög lesz. Rengeteg magyar szó bujdosik meg náluk elgörögösített köntösben. Némi gyakorlattal egészen jól felismerhetjük őket.
A görög tél persze nem kimonó, viszont én eleve egy másik magyar szót sejtek mögötte: melyik jelzővel is illetjük a telet még ma is gyakran?... hát a KEMÉNY szóval. Ha csak 1-2 ilyen lenne, tán én is azt mondanám véletlen, de egy halom ilyen van. Mongóliában is a VAS az TÖMÖR, azaz a rá alkalmazott gyakori jellemzésével illethették a szót, persze a melléknév is egy magyar szó. És tényleg tömör a vas.
Pár görög érdekesség még, csak néhány dolog, mert amúgy napokig lehetne írni ezekről. Például SAPKA görög módon KAPÁKI, a FEDŐ meg KAPÁK. Akárcsak a KUPAK, az is e célból létesült. A RUHA így simán nekik FÓREMA, ami mögött a FORMA szót ismerhetjük fel. De ha kicsit képezzük ezt a ruhát mondjuk RUHÁK, vagy ige RUHÁZ módra, akkor hogy hogy épp nem véletlenül előkerül "görögül" ez: ROÚCHA, enyhén majdnem ugyanaz. És a RUHA szót a hivatalos szlávnak kamuzza össze...
SAMOS szigetek SZÁMOS szigetből áll össze valóban. KÉMÉNY náluk KAMINADA, de ez egy KÉMlelő nyílás, a tájat KÉMleli a kémény, a szót csak magyarul lehet felépíteni, hiszen a KÉM szó teljesen más a görögben. De a német KAM- ból is értelmetlenség lenne építeni. Meg sziklahasadék nyílása is volt kémény, azaz a KEMÉNY szóhoz is köze lehet. DIÓ náluk KARYDIA. A szó végén a "dia" az ugyanaz a dió. Csak náluk KÖRDIÓ az összetétele a szónak, végül is jogos, körforma a cuccos. Persze ma már máshogy mondják ők a kört.
Ja és a KIMONÓ, már majdnem elfelejtettük itt. Szóval ezt szinte az egész világ így mondja, a japán mai verzió amolyan "viselni való ruhát" jelent MA, ha jól mondom. Nagyon rég több ruházat neve volt, később vált egy bizonyos ruha elkeresztelt neve a szó. A KIMONÓ is jellemzően nem éppen házi ruhának készült , ez volt a KIMENŐ öltözet.))...
Értem én, hogy mit akarsz ezzel az egésszel, nyilván az Arvisura zavarta össze fejedet. Az hogy volt kapcsolatunk az ugorokkal persze, hogy volt. A türkök félig meddig testvérnépek, hiszen hun-mongol keveredésből jöttek létre. A hun meg szkíta csak más névvel. A kultúrális elemek a magyarságnál nem szkíta eredetűek. HANEM SZKÍTÁK. Mivel mi is szkíták vagyunk.
A szkíta kultúrális jegyek nyilván sokat mondóak, lehet kutatni, sőt kell is. De ez bnem jletni azt, hogy ők a mi őesink lennének, vagy teljes egészében szkíta örökség. Az uygurokon kívül elég kevés népről mondható ez el ma már Ázsiában. Ők ugyanis nyelvükben megőrizték képiséget, ahogy a magyar is. Amikor megnézel egy festett kazettás mennyezeten egy szarvast megfogó madarat és egy szkíta arnytárgyat ugyanebben a témában, akkor tudnod, kell hogy azonos a mondanivalója, a képisége. De egy csuvas szarvas egy zászlón nem bizonyítja, hogy itt ugyanarról lenne szó-. például a Nagyszentmiklósi kicnsen szereplő hasonló jelentre ezt mondják, hogy "őzet leteperő griff, vagy turul azaz sas, amely megtermékenyíti Emesét" - piros-fehér-zöld ruhás nagyon nemzetiek mondják....
Csak abban tévednek, hogy nem őz, nem teperi le, a turul nem sas hanem sólyom és semmi köze a griffhez, és nem Emese, mégcsak nem is egészen nő, és nem termékenyíti meg, mert az elég nehezen menne összezárt combbal, főleg hogy nemi szerve sincs....
Szóval csupa jó szándékkal is lehet sok marhaságot összehordani.
Mert nyilván vannak magyar népmesékhez hasonló mesék Ázsiai népeknél, de az a mesegazdagság ami a magyarnak van több, mint ezeknek az ázsiai népeknek összesen, kivvéve az uygurt. A képoi megfogalmazások olyan nagyságrendben vannak a magyarban, amiknek az egész ugor népesség nyelvében sincsenek.
A medvekultusz, ami az ugor népek sajátja, meg egyértelműen germán. Akkor most kiknek az ősei ők?
Nyilávn ha egy népnél vannak szkít elemek, akkor volt dolguk a szkítákkal. De csak akkor szkíták, ha ezek a szkíta kultúrális elemek mélyen gyökereznek, legalább olyan mértékben vannak jelen a kultúrájukban, ahogy a szkítákéban a sajátjuk és ugyanolyan alapokon is nyugszik. A szkíta kultúra a képjeleken alapszik. Mert a nyelvük révén képesek voltak megfogalmazni a képjeleket. A türköké nem. Az ugoroké sem. Ha nem ez a helyzet, akkor nem szkíták, lehetnek testvérnépek, vérszerződéssel egykor csatlakozott népek, átvevő népek, akármik, de nem szkíták.
És legfőképpen, nem származhat tőlük a szkíták azaz a magyarok nyelve sem.
A Fehérlófia mese valamilyen változata legalább féltucat türk népnél megvan, nem csak Kirgizeknél. Sőt ha nem tévedek még az örményeknek is van hasonló. De azért írtam az előbbit is, hogy ne essél át a ló túloldalára és ne gondold, hogy ezek a népek az ősi szkíták.
A szkíta kultúra nem csak náluk jelent meg, az egész ún. "fejlett görög kultúra", meg perzsa is a szkíta kultúra lemorzsolódott és félreértett darabjaira épült.
Ettől még a görögök nem lettek szkíták, ahogy a perzsák se.
Ettől még ha elmész Kazahsztánba vagy Kirgíziába, barátként sőt testvérként fogadnak, az ugoroknál, bár kedvesek meg jó fejek, de semmi ilyesminek nincs nyoma a hagyományaikban, hogy bármi közük lenne hozzánk.
Akkor viszont csak egy dolog lehet: szerintem itt halmozottan előforduló CSODÁKKAL állunk szembe. Most már biztos vagyok benne, hogy időutazás történt ! Megvan a bizonyítéka ennek, itt és most !
Szóval az történhetett valójában, hogy az egyiptomiak és a sumerek már bizonyosan ismerték a szappant. Na igen ám, csak ők meg még akkor a névadás tekintetében bizonyára igen erős kihívásokkal nézhettek szembe, ami így utólag nézve teljesen érthetővé is válik: hát még kanyarban sem voltak sehol a szerb-horvátok és az olaszok sem. Persze hogy nem tudtak nevet adni neki, mert nem volt kitől átvenni ezt ! Így már világos, az egész világ várt és csak várt hogy mi fog most történni, izgalmas , drámai, és egyben boldog várakozással teli pillanatok voltak ezek. De jött a segítség, mert az olaszok és a szerb-horvátok példás összefogással megjelentek a JÖVŐből, hogy a kihívásokkal küzdő népek nyelvi pallérozódását elősegítsék. Ez mindent megmagyaráz utólag.
Elárulták a titkot a népeknek, és visszarepültek a saját idejükbe. A népek világszerte elkezdték így használni a szappan szót, és nagyon féltek és tartottak tőle hogy nehogy elfelejtsék ezt, így örömmel konstatálták, amikor végre a szerb-horvátok és az olaszok megjelentek a történelem színpadán, mert így akár visszamenőleg is biztosított volt már a jövevényszó átvétele, meg a biztonság kedvéért azért újra átvette minden nép a szót, olyan ez mint a festés hogy azért jobb kétszer átmenni rajta mint egyszer sem. Igazat adok nekik, végül is jól csinálták. Nagyjából ez a meglátásom a dologgal kapcsolatosan...
Ebben a részben már az összefüggésekben gondolkodni tudók (és szándékozók) találhatnak érdekességeket, többieknek még mindig ott a "jövevényszótár", aki arra esküszik, hát tegye, én nem állok senki útjába ez ügyben az fix.
SZAPPAN: annyi bizonyos, világszerte használtak a hasonló hangalakok. Tudjuk mi, nem írom le. SZ_P hangvázas szó. Szapora habzású vízben.
SZAPorodik, szapora : nyilván köze a szaporodáshoz...
SZOP: jellemzően kétféle van belőle. Az egyik a tejet szaporítja. A másik szopás valami egészen mást fog. Most eltekintek ennek a megnevezésétől, de biztos kitaláljuk.))
SPÓRA szó, S_P hangvázon: vajon közösíthető a szapora szóval?... költői kérdés.
SPORT szó, S_P hangvázon: ez szintén világszerte elterjedt, szapora légzés/futás/mozgás/stb...
SZUPER: SZ_P vázon. nem éppen a SZAPORított ERő a SUPERMAN lényege?...
ISZAP: ott a SZAP gyök, és bizony ez a vízben gyűlik össze. Ja és a szappanhoz hasonlóan ha nincs épp jobb, ez bizony egy tisztítószer ! Gyakorlatilag egy természetes bőrtisztító cucc, nem véletlen használják pakolásra, meg krémekbe, sőt: szappanokban is ! Szennyvizet is tisztítanak vele. Gyógyászatban fürdősókban is használatos.
SZAPUL 1 : szapora szitkozódás SZAPUL 2: szennyes ruha, egyéb tárgy LÚGVÍZZEL történő áztatása. Mintha a szappanhoz is lúg kéne, úgy rémlik nekem.
SZAPU, SZAPULÓ: egyik jelentése LÚGVÍZES mosóedény, a másik a szapulást (lúgvizes mosást) elvégző személy, többnyire mosónő értelemmel. 3. a szitkozódó személy.
SZEPLŐ: szaporodott pöttyök arcon.
Spórol: itt épp S_P a hangváz. A spórolás a készletek felszaporítása eredendően. Ma már az érintetlenül hagyott meglévő is az.
Ezen felül még sok szó csak a SZAP gyökön, vagy 68 összesen. 10 szavunk áll kapcsolatban a lúgos vízben való mosás valamelyik fázisával mind SZAP gyökön, ezen felül ott a szappan szó és a szintén tisztítószerként is használt ISZAP szó is amelyek mind a lúgos kémhatású mosással összefüggő a szaporítás alapértelmén felül. Sőt jut eszembe az ISZAPnak a vízben történő felszaporodásán kívűl másképp is köze van a SZAPorodáshoz: növelheti a talaj termékenységét !
Ha a szerb-horvát vagy az olasz nyelv tud hasonló magyarázatot csak fele ennyire, azt ne titkoljuk el.))
Gyanítom hogy ez a magyarázat sokáig rejtély lesz...
szóval van néhány szóalak amivel össze lehetne hozni
pl a kazah (сәулелену - сұлу, сүйкімді) és a török (sivrilmek - sevimli) lehet
az uraliban és a mongolban nem annyira
se a hindiben érdekesmód pedig a szép ott is szundar szutara
a második lehetőség az altai kedvel-szeret-szivlel jelentés szóalakjai
meg a fénylő, süt összemosódott
de elgondolkodtató, h a p/v hang mégis hogyan tudott eljutni, milyen módon, mert annak kicsi az esélye h L vagy R meg kitudja miből lett az az ugyanaz a rövid zebo szevo szép szóalak, északon és délen.
Ezek a szavak itt nyilvánvalóan összetartoznak, ez idáig oké. De engem az érdekelne hogy ezt hogyan értékeled. Mert nincs hozzá magyarázat, tehát csak találgatni tudunk hogy mi a közlés lényege. Kié lehet az alapszó szerinted, engem leginkább ez érdekel, mármint hogy kinek tulajdonítod ezt az egészet. Átvettük az "altai" masszából?... Ősmagyar, és elterjedt?... Honnan indulhatott el?... ősnyelvi szó?... Uráli?... finnugor ?... Nekem van rá verzióm, mert szerintem eleve magyar gyökerű a szó.
A szappan az is lehet ősnyelvi: baszk: xaboia , angol: soap, zulu: insipho, lao: SA-BU , török: sabun, finn: saippua, bolgár: sapun, filippinó: sabon, Izland: sapu, malajálam: soppu,
....és nem írom végig, látszik hogy világszerte mindenhol létezik a szó és különféle hasonmásai. Pedig itt aztán tényleg mindenféle tájak mindenféle népségei felsorakoznak, talán még a Marson is ez rá a helyes szó.))
Igen ám, de ezt a SZAP gyököt csak a nyelvünkön lehet megérteni, ez a SZAPora szó töve, és jókora szóbokorral rendelkezik nálunk az SZ_P formula, voltaképp mindig ilyen értelemmel. A SZÜK szót a SZAK gyökünkből érthetjük meg...
"a szép esetében csak urali és altai területen/nyelvekben van nyoma a szóalaknak. de cáfolj meg."
A gyökével képzett szavakat távolabb is lehet találni:
"Mint eredetileg fénylőt, fényeset jelentő szó, rokonságban áll a szén (égőszén), és szép szókkal; l. ezeket. Adelung, Wachter véleményéhez járulva, a ,schön' szót a ,scheinen' szótól származtatja, úgy hogy szerintök azon szó közelebbről fénylőt, fényeset jelent. "
A szép:
"Mint egytagu s p végzetü gyökszónak több névtársai vannak nyelvünkben, o. m. ép, csép, kép, lép, nép, pép, pip, sip, áp, csáp, háp, láp, sáp, táp, záp, s rövid hangzóval, ap, csep, gyep, gyap, lap, zap, tap. "
A "p" szerintem "ep" rag, ami "Aprólékos mozgást, taglejtést jelent ezekben: epecsel, epecselés."
Ezért valójában igeképző, ha a szóvégén van.
A szép szó ezért szépnek levést jelent. Van valamilyen létigei vonzódása.
"Ősnyelvi maradvány" --- pontosan így van, kiegészíteném azzal hogy a SZÉP szó ősmag(yar) elem, mindennek az alapja itt is a magyar nyelv. Maga a szót majd hosszabban is átveszem az ősnyelvi részen, mert önmagában is megér egy cikket.
De röviden annyi hogy ÉPSÉG-SZÉPSÉG, és ÉPÜL-SZÉPÜL összetartozóak. Ami ép, az a szép. Ezenkívül az SZ_P mássalhangzóváz a SZAP-ora, szaporodás gyökszava/gyökérhangzói. A szép lány lesz jó eséllyel szapora, nem a boszorka. De ide tartozó a : SPÓRA, SPIRÁL, SZAPUL, SZEPLŐ, SZAPPAN is most a teljesség nélkül, érdekes a szappan valahogy átvészelte az idők viharait, rengeteg nyelvben felismerni a hangalakot. De ezt az egészet csak magyar nyelven lehetséges megmagyarázni természetesen.
Soha sem fogja megközelítőleg sem így összefüggően értelmezni bármely finnugor vagy altai embercsoport nyelve. Főleg azért nem, mert még önnön magukat és a földrajzi neveiket is magyar nyelven lehet érteni ! Az alapszó és a gyökere a SZÉP szónak MAGYAR ! És nem olyan népektől fogjuk ezt átvenni, akik megnevezései is magyarul érthetőek, meg a földrajzi neveik, az egész bagázsnak magyaros nevei vannak amúgy...
Az észt név mögött az "oszét" rejlik összehúzva. De ÉSZakon is vannak. Az Ural hegység a környék látképét uralja. A finnek önnön megnevezése a "suomi", ez a számi megfelelője.(SZÁM) Viszont az F hangos megnevezésük is a mienk: hol vannak ők, ha a térképre nézünk?.... FENN vannak ! Fenn landoltak a "finlandok". Ugor szó tán nem egy magyar(os) hangzás?... A finnugorok odafenn ugrálnak. Mindent értünk magyarul. Viszont ezt a nyelv közli, hogy itt MÁSOKRÓL beszélünk és nem magunkról. Ugyanez az "altai" kifejezés is:
Ők meg ALsó TÁJakon vannak. Altai--ALTÁJ. Itt sem magunkról beszélünk, és minden viszonyítás kérdése. A polinéz embereknek nagyon fent lennének. Aki megnevezte őket, az felettük volt a térképen. Ahogyan ma is így van !
A török megnevezés is eléggé magyaros. Mintha volna TÖR igénk. SZAKA meg valaminek a szakasza, szakadárok tán. Lappföld is magyarul van, a terület túlnyomórészt síkság, azaz LAPOS földről van itt szó.
A SZÉP szóra visszatérve, a " cib", CSib", CSab" formáknak semmi közük a "SZÉP" hangalakhoz, amúgy egy másik magyar szó oldja meg ezt is: CSÁBos és csábító aki szép. A felsorolt hangalakok egy része (jó része) nincs kapcsolatban a széppel. Viszont van köztük amelyeknek igen: A "zebo", és a zibo" valószínűleg tényleg ebből torzult.
A legközelebb a perzsa nyelv áll hozzá talán, meg érdekes hogy egy Afrika nyelv, a "bambara" amit Maliban beszélnek. Perzsa is magyarul érthető, PIR "tűzgyökön" lévőek, híresen tűzimádóak voltak, ennek még olvasható irodalma is van. A "törökös" népek a perzsából vehették a már náluk is kissé torzult hangalakot. Sok átvételük van onnan, konkrétan nyelvújításokra szorultak a múltban, annyira katyvasz lett a török és perzsa kombó... A perzsák tudtak a "SZÉP"-ről, gondolom őseinktől hallottak ilyet, vagy ők is beszélték ezt...
a mongol írásbeliség a 13.századtól van, ahogy a török is. utána lehet nézni, valószínűleg nem szerepel benne, nem említik az etimológiai szótárban, de az semmit nem jelent
a karaim nyelvben volt a csibir szép értelmű, azok gyakorlatilag kihaltak, tehát feltehető kb. 15század
de ez már a torz alak
ahogy torz alak az észt sallima
nem véletlen, h a törökre hasonlítanak az északi változatok, mert hasonlóan torzultak, de a nyenyec szevo-t csak a torzulás előtt adhatták át
és ha nincs a 13.századi mongolban és türkben, akkor ott vagyunk a 9.századnál amikor a magyarok eljöttek
de a magyaroktól se vehették át mert ott van a többtucatnyi torz alak a finnugor nyelvekben is
se nem a finnugorok mentek le turánba a perzsákhoz, se nem a perzsák jártak a tundrán...
logika
nem véletlen, h a kazah kedvel-szeret az жарату ʒɑɾɑtu
Hogy a szkítáknak meg ugor nyelve lett volna azt aztán végképp nem bizonyítja, de még csak nem is feltételezi, semmilyen összefüggés nincs.
mert becsukod a szemed a tények előtt és inkább nem gondolkodsz, vagy nem tusz olvasni, és utána is nézhetsz akár
ló, nyereg (urali-altai) íj (urali-altai) hím-kan (urali-altai) tűz (urali-altai) víz (urali-szláv-IE) jár (urali-altai) jel (urali-altai) jó (urali-altai) elő, első (urali-altai) alatt (urali-altai-IE) által, át (urali-altai)
