550-ben amikor az avarokat megértették a bizánci hun tolmácsok, akkor még értették a vezér szavat. később az araboknál is hallhatták.
de az s lehet, h a foglyok elmondásából értesültek a magyar törzsszövetség dolgairól, igy ha azok szlávok voltak azok egyérteműen a saját nyelvükön mondták. vagy összekeveredett a lejegyző hallomásában a fej-dlm és vojvodnak röviditette.
de inkább az a valószinű h ezek a 800-as években készült iratokból dolgoztak, és akkor a keresztény térités keretében lettek feljegyzések, a szlávok pedig alig pár évtizede kaptak bizáncban is ismert irást a kezükbe. igy csakis szláv vezérre tudott assziciálni (akik ugye már 6.században is katonai akciókat végeztek bizánc területén), hiszen az önálló urak onoguroknak nem volt fejedelmük, a kuturi és uti törzsek egymás ellen fordulása után)
ún. nyugati türknek mondott (hun utód) nyelvek különböző magyar-előd nyelvjárásokat takarnak csupán, minden érthető. Az is, hogy mi az oka a rengeteg közös eredetű szavainknak a szlávokkal.
egy dolog a kérdés, a mérték. az határozza meg a melyik nyelvjárás, meg a nyelvjárások időben is átfedőben vannak. a nyugati türk egyébként egész részben nem csupán magyar nyelvjárása, de akkora már inkább nagyobbrészt keleti-türk. (nem értenék meg egymást 6-700-ban olyan szinten, a szókincs miatt is és a türkben akkora már lezajlott vagy 3 hangváltás és legalább 1 (-2) jelentésváltás, a ló fehér fű zöld az már egész máshogy hangzik, csak az ég kék ami kök)
szkitamagyar : nyugati hun testvérnyelv. a keleti hunnal is van átfedés, de az nagyja részben a nyugati hunban is megvan. az alma a kigyo gyik el nem tudom képzelni, h nincs meg mindkettőben. a med a ved a véd meg az óv, a vét meg vet és a tév. a jog a szabály a töre. az örök meg a würük. a lép a jár a mér. az a mi. tud ki tud, ért ki ért. a vág a ken a tesz és a tű. a vesz a visz és a nyü. a gyi a tyű.
valószinűleg fel kell állitan egy ogur-magyar nyelvjárást, amelyik jelentősen kaukázusi és urali nyelvekkel rokon.
az ó-magyar a szkitamagyar és az ogur-magyar utódja.
Ha Kánnai Zoltán elmélete helyes és az eddig ún. nyugati türknek mondott (hun utód) nyelvek különböző magyar-előd nyelvjárásokat takarnak csupán, minden érthető. Az is, hogy mi az oka a rengeteg közös eredetű szavainknak a szlávokkal. Ez estben az őstörténetünket többféle régészeti kultúrában és többféle egykori birodalmak származéknépeiben kell keresnünk, régi/új őstörténeti és nyelvi modellekkel.
Ez alapvetően nem drukkolás, hanem egy hozzáállás: ragaszkodjunk a tényekhez.
"...segédnépként alkalmazták őket... beszivárogtak a Balkánra..."
Mint tudjuk, a szlávok (szklavenoi stb.) már 532-től -- önállóan -- folytattak komoly hadjáratokat a Balkánon.
És már az 550-es évektől kezdve lehet számolni a betelepedésükkel. (Pl. 550-ben a hadjáratuk során átteleltek a birodalom területén, ennyire bíztak az erejükben.)
A korabeli tolmács vagy fordító nem tudott mit kezdeni pl. a vezér (kende, gyula stb.) korabeli magyar címmel és gyorsan vojevodasznak fordította, mert emlékezett, hogy a szláv barbároknál már hallotta a kifejezést.
Ezért van igaza Bilfer-nek: a vajda a X. sz. egyértelműen anakronizmus.
Nem akarom elrontani a nyelvi játékot a vajda szó kazár vagy magyar eredetével de a magyaroknak nem voltak vajdáik hanem valamiféle vajdáik voltak , vagyis olyasvalamijük volt mint a vajda a vajda a szláv közöségek katonai vezetője volt ilyen katonai vezetői volt a magyarolnak is.
A daiban benne van hogy se idegen sem saját fejedelem nem uralkodott felettük hanem valamiféle vajdák amik között első volt Levédi és hogy ezek a magyarok csak háború esetén engedelmeskednek az ő vezeteőiknek.A daiban valamiféle vajdák, anonymusznál hét fejedelmi személy , Kézainál kapitányok vannak ahol első kapitány volt Árpád.Ha magyarul irom le akkor volt 7 vezér meg egy darab fővezér hamár háborúról van szó és magyarokról , ha idegen nyelven és nem, magyrul fogalmazzuk meg , akkor valmiféle vajdák , fejedelmi személyek , meg kapitányok lesznek a hét vezérből meg a fővezérből .
Szóval volt hét vezér vagy7 vajda 7 kapitány, 7fejedelmi személy.
A vajda szó etimólógijának kutatásához , további sok sikert kivánok, és a szkita és hun nyelveket is ajánlom fantáziátok figyelmébe.
Nem tudom minek drukkolsz ennyire, de a lényegen mit változtat?
A szlávok az avarok miatt telepedhettek meg a Balkánon, mert segédnépként alkalmazták őket. Ennek eredménye az lett, hogy beszivárogtak a Balkánra. A görögök pedig a vegyes etnikumú köznépük egyesítésére tudatosan a szláv nyelvet használták fel a birodalom határán, majd a két birodalom meggyengülésekor helyben maradt a formálódó szlávság.
"...egyes tárgytípusok elterjedésének vizsgálatánál Curta az Al-Duna vidéki lelőhelyeket veszi csak figyelembe, és a cseh- és morvaországi, a szlovákiai és dél-lengyelországi leleteket kihagyja.101 Munkája bár több esetben általánosításokra törekszik, így elsősorban regionális jellegűnek tekinthető, és így a könyv elsősorban az al-dunai szlávok 6–7. századi régészete és története összefoglalása.102
A könyv rendkívül nagy jelentőségű Kelet-Közép-Európa koraközépkori régészete és történelme szempontjából is. Curta leszámolt a 19. századi romantikus nacionalizmus örökségével, és modern kultúrantropológiai és ethnoszociológiai elméletekkel pótolja azt. Az amerikai kutató mítoszt döntöget, és tabukat sért meg, könyvével pedig valójában egy alternatív szláv őstörténetet ír, melynek konklúziója nem az, hogy így volt, hanem – ha lerántjuk a téma másfél évszázados kutatásának ideológiáit és toposzait – így is lehetett." [Csiky, 12]
"Nem kétséges, hogy a bizánciak összefoglaló elnevezésekkel tették világosabbá maguk számára a barbárok számukra átláthatatlan etnikai tarkaságát. Az is nyilvánvaló, hogy a forrásokban nem a modern értelemben vett etnikai elnevezésként használták a szklavénoi szót. Az azonban már kérdéses, hogy valóban létezett-e közös szláv-tudat. Ennek első emléke a 12. századi Orosz Évkönyvekből (Poveszty Vremennih Let) származik, bár elképzelhető, hogy voltak ennek előzményei is." [Csiky, 12]
"....azt állítja, hogya Balkánon nincs 700 előtti időre keltezhető szláv település.35..." :-DD
Látszik, hogy nem olvastad el rendesen Csiky cikkét.
"Curta Görögország „szláv” megszállását a 8. századra teszi, és az olympiai hamvasztásos temetőt 700 utáni időszakra datálja"
Ezzel szemben:
"Az egyik feltáró, Vida Tivadar a temető kezdetét a 7. század második negyedére datálta. A magyar kutató kronológiájában nem csupán a kerámia belső időrendjére támaszkodott, hanem a gyöngyökre és fémleletekre is."
"Iordanes-szel szemben Prokopioszt minden tekintetben hitelesnek tekinti. A szerző szerinte a szlávokról szóló adatait az Itáliában harcoló szláv zsoldosoktól szerezte." [Csiky, 2006]
Persze, hogy nem érdekelnek a rablótúrák, meg Prokopiosz, mert akkor szembesülni kellene a valósággal!
-------
Mivel kellene szembesülni? Önállóan nem tudtak megtelepedni. Ennyi a lényeg valójában. A birodalmak felhasználták őket.
Az avar uralom alatt beszivárogtak a Balkánra. Mindkét hatalom az ütközőzónára telepítette őket, a görögök felhasználva a nyelvüket az ott élő vegyes etnikumot gyúrta belőle köznéppé, az avarok meg segédnépekként használták őket. Amikor a birodalmak meggyengültek, helyükön maradt egy újonnan kialakult etnikum amit a nyelvhasználat tett azzá.
