" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Először is nagyon szépen köszönöm, már a gondolat is felvillanyozott:))
Kérlek küldj egy emailt, hogy át tudjam küldeni a növényeim listáját. Ezenfelül van egy ígéretes fajtám amit szívesen adnék ráadásul ha van kedved kipróbálni. Ez is beérleli a másodtermést visszafagyás után, nagyon finom sötét lilásbarna termése van,és képes megaszalódni a bokron. A bokor habitusa nem túl erőteljes, ha nem fagy vissza akkor takaros kompakt bokrot nevel, rövid ízközökkel, és igen bőtermő. A tavasszal dugványozott fiatal növényeken már termés van, és valószínű be is érleli szeptemberben.
Szaporítani bármikor lehet a vegetációs időben, én például három hete kaptam sarjakat ami az anyatőről lett levágva, nem túl nagy gyökérrel. Azok már szépen hozzák az új leveleket. Vesszőt én ősszel szoktam szedni, nedves homokba teleltetem, ha lehet fagymentes helyen, és tavasszal dugványozok. Persze dugványozni is lehet a bármikor vegetációs időben, igaz tavaly a késői dugványoknál volt ami nem akart megindulni, az idén készültem rá, és kaptak a dugványok Atonikos beöntözést. Körülbelül két hete dugványoztam Mallorcáról származó vesszőt, rá néhány napra 55judittól kapott vesszőket. Ezeknek már jó részének megpattantak a rügyei, remélhetően meg is gyökeresednek. Most még légbujtást csinálni sem késő, szeptember végéig- október elejéig még jól begyökeresedik.
Egyébként tényleg kíváncsi vagyok, hogy van olyan valakinél hogy egyik napról másikra eltűnik az összes madár?
Hirtelen csönd, sehol egy sem, míg addig rikoltva menekültek szederről, szőlőről, pedig sosem zavartam el őket. Ugráltak a locsoló körül tízesével, csiviteltek csicseregtek.
Csak gyurgyalagot és fecskét hallani fenn a magasban.
Hosszúkásabb mint a fotón, lehet hogy majd olyan lesz, de ízre a legjobb.
Mikor érdemes sarjat szaporítani? Szívesen elfogadok egy csere példányt.
Éppen most először kóstoltam Sándor 111 csere málnáját. Sugana fajta, és üzenem neki hogy szuper! Az eddigi legfinomabb málnám. Remélem a fügém megnőtt nála!
Sándor 111 ajánlotta a figyelmembe az Egerági Fügédet. Kérdésem az lenne hogy tudnál e nekem adni sarjat vagy vesszőt róla. Természetesen nem kérem ingyen. Vagy esetleg feltudok ajánlani a füge gyűjteményemből cserenövényt, jelenleg 54 fajtám van, ebből legalább 40 ismert fajta.
Nálunk tavaly volt ilyen invázió, még a málnát és a paradicsomot is lezabálták. Akkor arra gondoltam, azért van, mert kevés a gyümölcs, nálunk minden lefagyott.
Idén itt sok gyümölcs van, nincsenek is akkora károk. Talán jobban eloszlanak a rigók.
igen, meg voltak tébolyodva a MADARAK, mint a Hitchcock filmben :)
(amúgy a rendező nevének "jelentése": rántás kakas :)
a hangyák is örjöngtek, még a zöld kakit is ették (mármint belemartak,
a káki meg elkezdett kényszer érni! ... megkóstoltam, a kívül zöld,
belül narancssárga tipo nem volt csersavas!
valaki tapasztalt már ilyent?
az áfonyát hálózni kellett, (igaz, könnyű volt), mert tavaly felét leették a feka rigók.
azt hittem a gyerekek, az nem lett volna baj, de egyszer csak látom, h szemérmesen pillogva üldögél a rigó a konténerben, időnként csippentve egyet a finom, zamatos kékbogyóból...
miért volt ez a madárinvázió? időjárás? Föld mágneses mezeje pólust akar váltani? ufók? :)
csak vicc, de tény, hogy idén mintha durvábban aktívabbak lennének a tollas tolvajok...
A madarak az idén hihetetlen, valószerűtlennek tűnő károkat voltak képesek okozni a gyümölcsökben. A gránátalmákat, például, zsenge korukban lepusztították a fákról. A fügék első terméseit megsemmisítették.
Úgy tűnik, hogy most, miután van már bőven érett szőlő, a füge másodtermésében nem tesznek ekkora károkat, csupán itt-ott látni egy-egy megcsipkedett, vagy levert gyümölcsöt.
tavaly ültettünk "völgyi füge" néven egy példányt, a köveskáli házhoz, mert véletlenül kimaradt a hegyi ültetésből. ott minden kifagyott, de ez szépen megnőtt, az első termése (1 db) hatalmas volt, mint egy körte, és finom. most rengeteg másodtermés is van rajta.
Nekem kicsi fügéim vannak, örülnék ha lenne köztük olyan is ami elfagyás után is ad termést. Mindet nem fogom tudni takarni, sőt azt a néhányat sem ha nagyobbra nő. :)
Majd mutassál fotót ha érik, nagyon szeretném látni. :)
Egyet sem láttam még belőlük! Ez a legbosszantóbb... eszik a szőlőt is, jó pár tőkét már le is szüreteltek, pedig még szeptember közepén lenne a szüretje! Eszik az őszibarackot, a fekete berkenyét. A mini kivin is napégések keletkeztek és dobálja lefele mint a bolond, szintén kényszeréretten! Szerencsére csak a Ken's red. Azt hittem csak a szőrös érzékeny erre, mert az Ananasnaya soha nem csinált még ilyet, az szépen színesedik a legtűzőbb napon is. Másnak is volt ilyen?
A CD sajnos már volt próbálva, nem jött be! Egyedül a hálózás ami valamelyest segít, de nem a legszórakoztatóbb munka. Tavaly is ették, de csak egy-kettőt. Most meg mindent amin nincs háló....
CD: érdekes, nekem is bevált a cseresznyén, bár inkább annak tudom be, hogy a környéken rengeteg cseresznye volt idén. a fámon korábban nemigen volt gyümi (10 szem) pedig öregebb (10-15 éves).
3 éve vettük ezt a telket. ültettem Stellát, és idén sok cseresznye volt rajta. porzás?
Kevéssé látni a képen, de kifagyósan is sok termést hoz a füge, minden évben többet. 