Építkezőknek: egyszerűbb lesz a beruházások engedélyeztetése Érdemes várni novemberig - biztosan megéri! 2005-10-06
Ma megannyi huzavonával jár egy beruházás engedélyeztetése. Novembertől könnyebb dolguk lesz az építkező vállalkozásoknak: jobb tájékoztatás, hatósági közvetítő, hatósági szerződés segítheti munkájukat.
Jóllehet a beruházások menetrendje igencsak kötött, ám ha megtehetik, célszerű néhány hetet várniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek mostanában indítanák az engedélyezési eljárásokat. November elsejével ugyanis hatályba lép az új közigazgatási eljárási törvény, amelynek szabályai a mainál készségesebb hatósági munkát, barátibb procedúrát ígérnek tanácsolta Illés Attila, a Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. Utalt arra, hogy manapság milyen idegőrlő még az igazán nagy, tapasztalt, ha úgy tetszik, rutinos cégeket is komoly megtorpanásokra kényszerítő egy egyszerű építési engedélyezési eljárás is.
Ma az építtető, miután benyújtja kérelmét, jó ideig nem is tud annak sorsáról. Rendszerint egy hiánypótlási felhívás nyomán kap tájékoztatást arról, hogy ki, milyen ügyszámmal foglalkozik a leendő beruházással. Egyebekről a határidőkről, az eljárás további menetéről általában nem szerez tudomást. Ha a hiánypótlásnak eleget tesz, jó esetben is két-három hónapba beletelik, amíg az engedélyezési kérelemből határozat lesz. Ezt kézbesítik az érintetteknek, így a majdani szomszédoknak, akiknek száma mondjuk a belvárosban, egy foghíjtelek beépítése esetén több száz is lehet. Ha senki nem nyújt be fellebbezést, néhány hónap múltán jogerőre emelkedik a határozat. Ha fellebbeztek, következik a másodfokú eljárás, amelyről érdekes módon magát a kérelmezőt nem kötelező értesíteni. A másodfokú eljárásról tehát többnyire hónapok múltán, a másodfokú határozattal szerezhet tudomást. És akkor még nem feltétlenül zárul le az engedélyezés, hiszen per kerekedhet az ügyből, a határozat nem végrehajtható. Eltelhet másfél-két év is, az építtető ott állhat engedély nélkül az általa finanszírozott beruházással, a kihelyezett pénzzel, amelyet már törlesztenie kellene és nem építkezhet, nem értékesíthet.
Ezen gyökeresen változtat az új jogszabály mondta Illés Attila. Mindenekelőtt alapelvi szinten rögzíti az elektronikus eljárást, amely majd egyszerűsíti, gyorsítja az ügymenetet. A beruházó elektronikus úton nyújthatja be kérelmét, de utóbb fellebbezést is előterjeszthet ezen a módon. A választ a hatóságtól számítógépen kapja meg, az esetleges hiánypótlási felhívást szintén, ezt a kérelmező ugyancsak elektronikus úton teljesítheti, s ha szükséges, betekinthet az iratokba is. Mindennek feltételeit, garanciáit előírja a törvény.
Az eljárás megindulásáról valamennyi érintett ügyfél tudomást szerez. Értesítik az ügy számáról, tárgyáról, az ügyintézőről a határidőkről és az esetleges eljárási jogokról is öt, illetve elektronikus út esetén három napon belül. A széles körű előzetes információ számos vitára, jogorvoslatra okot adó, ekként időrabló buktatót kiküszöböl. Amennyiben viszont a tájékoztatás elmarad, az eljárási szabálysértésnek minősül, tehát joggal léphet fel az érdekelt emiatt a hatósággal szemben.
Az új törvény bevezeti a hatósági közvetítő intézményét. A közvetítő felsőfokú szakirányú végzettségű személy, aki különösen a foghíjbeépítéseknél, tehát nagyszámú ügyfél esetén tölthet be fontos szerepet. Mintegy kapocs a hatóság és az ügyfelek között, az utóbbiakat tájékoztatja eljárási jogaikról, a jogszabályokról, határidőkről, adott esetben összegyűjti és közvetíti az észrevételeket a hatósághoz. Ezáltal egyengeti, segíti az eljárás menetét, az ügyfelek és a hatóság dolgát egyaránt.
Új megoldás elsősorban szintén az építési vagy környezetvédelmi ügyekben bírhat jelentőséggel a hatósági határozatot helyettesítő hatósági szerződés. Ebben a hatóság nem előír, kötelez, hanem megállapodik az ügyféllel. A szerződés természetesen tartalmazza, hogy az ügyfélnek mit kell teljesíteni, de nem az alá-fölé rendeltséget, sokkal inkább azt demonstrálja, hogy mellérendelt felekről, partnerekről van szó. Úgy tekinthető, mint egy polgári jogi szerződés kötése, és eltérő rendelkezés hiányában a Ptk. szabályai érvényesülnek. A hatóság helyzete annyiban hangsúlyosabb, hogy amennyiben az ügyfél nem teljesíti a megállapodásból eredő kötelezettségét, úgy a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, így a hatósági végrehajtás szabályait lehet alkalmazni. Ez nyilvánvalóan elősegíti a hatóságnak a szerződésben foglaltak kikényszerítését. Ha pedig a hatóság mulaszt, a másik fél bírósághoz fordulhat.
Jelenleg, ha a másodfokú határozatot a bíróság előtt megtámadják, akkor az a végrehajtásra halasztó hatályú, feltéve, ha a jogszabály másként rendelkezik. Markáns változás, hogy a jövőben a másodfokú határozat ellen benyújtott kereset nem halasztó hatályú a végrehajtással szemben. Azt külön kell kérni, és a bíróság dönt a végrehajtást felfüggesztéséről. Ha elutasítja a kérelmet, a per ellenére hozzá lehet látni a beruházáshoz mondta Illés Attila.
Emilen is lehet persze, de ehhez meg az okmányirodába kell rohanni, hogy legyen elektronikus aláírásom. Szóval jó ígyis úgyis futni kell. Persze ez jót tesz fogyókúrámnak:)))))))))
Jaj, ne csináljátok már... Csinálok egy költségvetést, egyes tételeket ajánlatok, más részét Internet-böngészés és hasracsapás alapján. Kijön 15482738Ft. Beírok 16 milliót. Vagy 17-et. Ezután legközelebb akkor megyek az APEH-hez más számot mondani, ha legalább 1 millióval elmentünk a költségvetéstől. Ez kb. 1 alkalommal fog bekövetkezni a vége előtt. Ennyi.
PS: annak kicsi az esélye, hogy valaki 11 milliót tervez, és 10 alatt kihozza... :)
A lemondatás után - természetesen benyújtva az építéshatósághoz - meg kell várni az építési engedély jogerőre emelkesét. Ezután be kell jelentened az építkezés megkezdését (ekkor kell az APEH-hoz is benyújtani, de ebben nem vagyok biztos). 8 nappal a benyújtás után kezdheted el az építkezést.
A kitűzéssel nem kell megvárni a 8 nap elteltét, mivel a kitűzés nem engedélyköteles, akkor "tákolsz" a telkedre zsinorállást és feszítesz rá zsinort, amikor neked tetszik, ezt bármikor megtehedet.
Holnap jő az építész, s még csepegtet infókat. Meg APEH barátunkat is felhívjuk, hogy na mi van akkor, ha két émberke nevin van a ház. Mindkettőnek kötelező az adatait beírni?! Jelentkezem, ha gazdagabb vagyok a tudással. Egyébként ezt a folyamatosan rohangálni jelenteni fel sem fogom. Akkor ki dolgozik?! És mikor?!
Tegyük fel, hogy a költségvetést kihozom nettó 11 milkóra. Most tekintsünk el attól, hogy ez lehetséges-e! :) Ekkor ugye jelentenem kell. Menet közben akciósan szerzek ezt-azt, itt-ott spórolok, és lemegyek a nettó 10 milkó alá. Ezt szintén jelentenem kell. De ezen a ponton már eleve be sem kellett volna jelentenem az Apeh-nak az egészet. :))) Na, vajon ilyenkor mi van? :)
Az onkorinak a kituzes elott 8 nappal kell bejelentened az epitkezes megkezdeset (elvileg ki is johetnek ellenorizni), es azt hiszem azzal egyidoben apehnak (mi meg elotte kezdtuk). A kivitelezesnel valakit muszaj bejelenteni, akinek joga van az adott szakmunkakhoz... es elvileg persze az a szabaly hogy ha barmi valtozik (pl. ktgvetes...) akkor jelenteni kene. Szoval tokeletesen mukodeskeptelen (esetleg elektronikusan meg mehetne, de igy). Azert nem art tudni, hogy mit hogyan kene szabalyosan csinalni.
Egy kicsit lelassult ez a topik, de talán?! Szóval elbírálták az engedélyt, még várnak a földhivatalból valamira, sküldik a jövő héten az értesítéseket. Innen hogyan tovább?! Azaz: vigigszaladom mind a hat szomszédom és fellebbezési jogukról "lemondatom " őket. Kitűzetem vagy kitűzöm a házat. Berobogok az APEH-hez és bejelentem, hogy oly gazdag vagyok, mert építkezni tudok. BEmegyek az önkorihoz és ott is bejelentem, hogy a kitűzés megtörtént, plusz na ez az ami nem világos: adatotot szolgáltatok az építésügyi hatóságnak a kivitelezőmről. Ha én építem, nincs generálkivitelező, csak egy szerény munkás kőműves, ács, bádogos, és a férjem , mint burkoló, akkor mit írjak? Kire fog gyanakodni ezután az APEH és aMunkafelügyelőség? Mi van, ha mégsem ők lesznek? Szóval jó vicc!!!! Milyen hatóságot kell még meglátogatnom: Környezetvédelmi a kitermelt föld miatt?
Kíváncsi lennék, hogy ennek mégis hogyan kéne megvalósulnia a gyakorlatban! Az általános nézet ugye az, hogy hiába van költségvetés, ajánlatos rászámolni legalább 15-20%-ot, mert valami mindig közbejön. Legyen az akár áremelkedés, vagy előre nem látható költség. A menet közbeni áremelkedeséseket max úgy tudná az ember megúszni, ha minden anyagot a téglától kezdve az utolsó szögig a kivitelezés megkezdésekor megvenne. De hát ez eléggé lehetetlen dolog. Namostakkor, ha teszem azt nem kapok az adott pillanatban 550 forintos csempét a falra, csak 551 forintosat, mindjárt szaladnom kell a bejelentőpapírral a hivatalba? Ha nagy szerencsével kifogok valami akciót, és sikerül a cserepet 10 forinttal olcsóbban megvennem, megint szaladhatok? Ez elég rémisztően hangzik.
Nem is írtam, hogy megjött az engedély a beadástól számítva a 34. napon. Nem számítottam rá őszintén szólva. Őrültem neki, de viszont hezitálok nagyon, teljesen tanácstalan vagyok, hogy idén még belefogjunk-e. Emiatt hiába örültem, mert ha csak tavasszal kezdődik az építkezés, akkor felesleges volt így aggódnom a gyorsaság miatt. Ugyanis elég trágya az idő és csak egyre rosszabb lesz... (az Ytongos topikban írtam az aggályaimról) Úgyhogy az örömöm gyorsan elszállt.
Az az érdekes, hogy Pécsen tényleg nem pecsételik le a szöveges részt és már több olyan önkormányzatra adtunk be tervet, ahol szintén spóroltak a bélyegzőfestékkel (nálunk sem szokás lepecsételni az önkorin!)
Nekem pl. Pécsen azt mondta az egyik előadó, hogy nem számít mi van leírva a műleírásba, mert csak a tervlapokat pecsételik le és ami azon nem szerepel, arra nem lehet hivatkozni.
Ezt már csak azért sem értem, mivel a műszaki leírás többek között a tervlapokat kiegészítő lényeges információkat tartalmaz. Engedélyezési terv szinten (M=1:100) jó néhány dolgot nem is lehet és nem is kell a rajzokon szerepeltetni a kis méretarány miatt.
Nem csak a tervlaopkat kell lepecsételni, hiszen az építési törvény és a 46/199. (XII. 29.) KTM rendelet is engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációra utal. A műszaki leírás pedig a tervlapokkal együtt képezi a tervdokumentáció részét, így azt is záradékolni kell.
Egyébként pedig:
45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § 11. pont:
műszaki leírást, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben az alkalmazott szabványtól eltérő műszaki megoldást és a szakhatóságok által kért további információkat;
Nekem pl. Pécsen azt mondta az egyik előadó, hogy nem számít mi van leírva a műleírásba, mert csak a tervlapokat pecsételik le és ami azon nem szerepel, arra nem lehet hivatkozni.
Tehát én úgy értelemezem, hogy kell engedély. - de nem kizárt hogy rosszul gondolom, mivel most többször átrágva a sorokat, a "...kerti építmény..." vs. "...3,00 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épület és árnyékszék..." kevert meg. Ezért most már inkább arra hajlok, hogy nem kell engedély :)
"Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységeket miniszteri rendelet rögzíti. Ennek megfelelően építési engedély alapján végezhető valamennyi jelentősebb épület és műtárgy építése, bővítése, elbontása, illetve olyan felújítása, helyreállítása és átalakítása, amely az építmény teherhordó szerkezetét érinti, homlokzatát megváltoztatja, illetve az építményben lévőönálló rendeltetési egységek (pl lakás) számának, vagy rendeltetésének megváltoztatásával jár. Ugyancsak engedélyköteles az építmény portáljának (üzlethomlokzatának), 1m2 felületet meghaladó kirakatszekrényének, 1 m-t meghaladó kiugrású védőtetőjének, előtetőjének és üzleti ernyőszerkezetének építése, átalakítása és bővítése, továbbá az 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla-, illetve fényrerklám kialakítása.
Építési engedély szükséges a felsoroltakon túl a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatásához, felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésézez és áthelyezéséhez, az építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetéséhez, védett területen álló építmény felületképzésének átalakításához, felújításához, színezéséhez, valamint minden olyan egyéb építési munkához is, amelyet a települési önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.
Nem kell építési engedély - többek között - a háztartási szilárd hulladékgyűjtő és -tároló, a kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, építet tűzrakóhely, lugas stb.); a 10m3-nél kisebb víz- és fürdőmedence; a legfeljebb 6,00 m magas (építményen 3,00 m magas) szélkerék és a legfeljebb 4,00 m magas antenna, zászlórúd-, a kerti szabadlépcső és tereplépcső, a háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, az állatkifutó, a komposztáló, a 3,00 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épület és árnyékszék, a síremlék és urnasír, az 1,00 m-nél alacsonyabb támfal, a telek oldal- és hátsó telekhatárain a kerítés megépítéséhez."
Tehát én úgy értelemezem, hogy kell engedély. De mindenféleképpen menj be az önkormányzathoz és kérdezd meg.
Másfelől meg az egész országban kb 50 építéshatósági ellenőr van, vajmi kevés esélyét látom, hogy pont ezt szúrnák ki. De ha ki is szúrják, van más fontosabb dolguk, mint hogy ezzel foglalkozzanak.
Egyébkénmt most láttam a XI. kerületben egy zártsorú beépítésű épületet munkagödrét megtámasztások nélkül kiemelve. (a szomszéd alapja 1,5m-el a tükör felett van)
Hát buta ember a saját kárán tanul! (mint most én is) A gond ott volt azzal a bizonyos két budai tervvel, hogy a statikai szakvéleményben szerepelt csak az alapmegerősítés és a metszeteken ezt nem jelöltem külön (ezzel én követtem el a hibát). Az építész leírásban meg a statikus szakvéleményben leírtakra hivatkoztam és nem tértem ki a részletekre. Mivel az önkormányzaton az írásos részeket nem mindíg szokták elolvasni, valószínűleg így mentek át a tervek. Végül is amit az alábbi hozzászólásokban írtatok az teljes mértékig logikus. Rá kell szánnom magam, hogy még egyszer alaposan átolvassam az összes jogszabályt, mert a korábban leírt marhaságot emiatt követtem el. Végül is szakaszos alapozás fog készülni, a meglévő alaptestek szakaszos elbontásával.
Az egyébként érdekes dolog, hogy az önkormányzaton azt mondják (már máskor is), hogy csak az számít ami a tervlapokon szerepel, a műszaki leírásban szereplő adatok nem számítanak. Ez ügyben már volt egy pofáraesésem korábban, amikor az Egri önkormányzat azért állíttatott le egy átépítést, mert a statikai szakvéleményben azt írta a statikus, hogy XY falat cserélni kell, a többi falat átépítéskor, a vakolat teljes leverése után meg kell vizsgálni és ha azok szilárdsága nem megfelelő, cserélni kell. A statikus leírás értelmében jelöltem a terveken, hogy XY falat el kell bontani és újraépíteni. A kivitelezés alatt, az egyik falról amikor leverték a vakolatot, kiderült, hogy keresztbe el van repedve. A falat elbontották és újra falazták. A szomszéd (aki egyébként pénzre utazott) felnyomta az építtetőt, hogy eltért a tervektől és az önkori leállította az építkezést. Akkor megkérdeztem az aktuális minisztériumot, hogy tényleg igaz-e hogy amit a tervlapon nem jelölök meg cserélendő falként, azt nem cserélhetem ki az építkezés alatt még akkor sem, ha ez a tartószerkezeti szakvéleményben szerepel. A válasz megdöbbentő volt számomra, mert azt mondták, hogy ez tényleg így van.
Zártsorú beépítésnél ideiglenes horgonyokat engedtek be a szomszédos ház alá. A dolog bíróságra került. A döntés, a szomszéd köteles elviselni a horgonyokat, de megítélték kártérítési igényét, ami nem valami épületkár miatt volt, hanem azért, mert elviselte a horgonyt és annak esetleges későbbi eltávolítása ( a ház bontása esetén) pénzbe kerül. Természetesen a horgonyos megoldás az építési eng. része volt, a bíróság a fellebbezés után jött.
Megjegyezném, az alapozás része a teherviselésben résztvevő talaj is. Ha a szomszéd alapja alatti talajban kimutathatóan többlet feszültségek keletkeznek, akkor az az alapozási terv részének tekintendő, de a szomszéd hozzájárulása nélkül az új alapozás - mint a bírói itéletből kiderült - birtokháborítás.
A dolgot azért furcsálom, mert már adtunk be több hasnló tervet más önkorikra és ott nem mondták, hogy külön engedélyt kellene rá beadni. Akkor azok az önkorik sem tudták jól.
Én így ismeretlenül nem akarom bírálni a más önkorinál dolgozó kollegákat. Gondolom a tényeket alaposan mérlegelve hozták meg a határozatot. Ha nem így tették, akkor az baj.
Egyébként a szomszéd épület alapozásának megpiszkálására külön engedélyt kell kérni, vagy olyan alapozási módot választani, amivel a szomszéd alapját nem kell birizgálni. De ahogy KM mondja, még így is beleköthet a szomszéd.
Az eng kérelmet nem is a szomszéd fogja beadni, hanem az az építtető, aki a meglévő épületek mellé akar építeni. A szomszéd csak tulajdonosi hozzájárulást ad arra, hogy az ő házának alapját megerősítsék, ergó hogy az ő ingatlanán más építési tevékenységet végezzen.
nem igazán értem, hogy ez miért okoz problémát ? forditsd meg a dolgot és gondolja bele, hogy a te házad alapja alá akar valaki falazni. én biztosan nem engedném meg, az szentség.
márpedig erre nem kötelezhet senki, ergo kénytelen vagy olyan alapozást választani, ami ezt kiváltja. ha az konzol vagy bármi más, az már a te gondod, de a saját területeden kell maradni és akkor én mint szomszéd még mindig megtámadhatom a javaslatodat és kérhetek különféle vizsgálatot, biztoságosabb megoldást, előzetes állagfelvételi eljárást...stb.
Készült statikus szakvélemény már a bontási engedélyhez is. (ami már azóta jogerős) Az épenghez az szerepelt a statikai szakvéleményben, hogy a szomszéd épületet alá kell falazni. Ezek szerint ehhez külön épeng kell a szomszéd épületre? A dolgot azért furcsálom, mert már adtunk be több hasnló tervet más önkorikra és ott nem mondták, hogy külön engedélyt kellene rá beadni. Akkor azok az önkorik sem tudták jól. Ezek szerint, ha meg akarom úszni a a külön engedélyt, akkor résfalazást kell terveznem? Mert akkor a talajszilárdítás is épeng köteles a szomszéd alapja alatt.
Egyébként a résfal esetében sincs garantálva a szomszéd alapok süllyedésmentessége! Ezért kell minden zártsorú beépítés előtt állagfelmérést csináltatni. Azért furcsálom az aláfalazásra beadandó engedélyt, mert tök logikus dolog, hogy a szomszédnak nem érdeke, hogy az alapját birizgálják, ezért nem fog rá tervet beadni. Ha viszont csak 50cm-el alapozunk mélyebbre mint a szomszéd, az meg nagyon nem gazdaságos résalappal.
Tehát végeredményben vagy külön engedélyt adok be a szomszéd (-ok) aláfalazására, vagy résfalat csinálok?
A meglévő utcafronti kerítésemet -30 éves- szeretném felújjítani,motorizálni.A változás még annyi lenne,hogy a kiskapu,ami eddig a telek közepén volt,most a telekhatárra kerülne,megcserélődne az autóbeálló nagy kerítéssel.Ez engedélyköteles?
A 45/1997. (XII. 29.) KTM rend. 5. § 5. pont ab) pontja kötelezően előírja, hogy az engedélyezési tervdokumentációban a metszeteken zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját jelölni kell.
Tehát nem elegendő, ha a dokumentáció műszaki leírásába, vagy a tervlapra ráírod: meg kell vizsgálni a szomszédos épületek alapozási síkjait és szükség esetén aláfalazást kell alkalmazni.
Tekintettel a szomszédos épületek állagvédelmi szempontjaira a legjobb az, ha a tervezésbe egy statikust is bevonsz, aki tartószerkezeti véleményt ad, melyben a melléépítés konkrét megoldását is leírja. A statikus szakvéleményét a tervdoksihoz csatold!
Amennyiben a tartószerkezeti szakvéleményben az szerepel, hogy a szomszédos épületek alapozását, vagy egyéb teherhordó szerkezeteit meg kell erősíteni, akkor arra építési engedélyt kell kérni. De ez már gázosabb, mert mi van ha a szomszédos épület(ek) tulajdonosa(i) ebbe nem mennek bele, nem ad(nak) tulajdonosi hozzájárulást.
Gondolom nem kell részleteznem, hogy nagyon komoly károk keletkezhetnek a szomszédos és a saját kivitelezendő épületben a rosszul kivitelezett melléépítések miatt.
A meglévő épület, ami majdan bontásra kerül zártsorúan van építve?
