Szerintem a tó nem ideális. Vagy te szeretnél úgy úszkálni, hogy körülötted a hamvak lebegnek a vízben? Ha már víz, akkor legyen folyó vagy tenger. De ezen van még időd bőven gondolkozni.:-)
Mindig is temető ellenes voltam. Iszonyat, hogy mekkora területeket foglalnak el egy nagyvárosban a temetők és milyen iszonyú gondozatlanok. Már a szüleim se voltak lelkesek, de őket,mindkettő hamvasztásos volt beraktuk a nagyszülőkhöz.
Jómagam férjem halálakor vettem urnahelyet a tabáni templomban. 3 urnának van helye, akkor nem gondoltam, hogy szükség lesz mindhárom helyre, de kettő már ott van. A harmadik még rám vár. Ez örökre szól, bár ha már ott leszek,nemigazán fog izgatni, hogy mi fog történni vele.
Réges régen mondtam a gyerekeimnek , hogy engem majd vigyenek haza , és szórjanak szét bárhol .
Tök fölösleges lenne temetkezésre költeni , hogy utána fenntartási költséget is fizethessenek , kényszert érezzenek a sír ápolásra . Szerintem nem ezen múlik meddig emlékeznek valakire .
Emlékezni otthon is lehet .... gyújtanak egy szál gyertyát ha akarnak , oszt' annyi . De ha még azt sem , akkor sem fogok visszajárni kísérteni .:-)
Érti ezt valaki ? Miért nem dönthet valaki a saját életéről/haláláról ? Miért kell öngyilokba , hosszú szenvedésbe taszítani valakit , akinek elege volt az életéből , ha már csak szenved/vegetál , és orvos nincs , aki segíthetne rajta ?
Ez nem csak érzelmi kérdés , de vastagon anyagi is . Egy már csak a létezés határán vegetáló embert ápolni , fájdalmait csillapítani kell . Érzelmi/anyagi erőfeszítés a családnak , ha egyáltalán képesek megoldani .
Anyagi ráfordítás az eü.-nek , mert gyógyszer/műszer/orvos kapcsolódik hozzá ... esetleg kórházi ellátás is .
Ha még tiszta fejjel , közjegyző és két tanú előtt rendelkezhetne bárki arról , hogy ha (egy orvosi bizottság áltai is úgy ítélve ) földi léte végére ért , kaphasson egy megváltó szurit vagy egy adag altatót , senki nem járna rosszabbul , mint per ma .
Miért nem lehet ? ... és ne jöjjön majd senki a keresztényi tanokkal , ha kérhetném ! Mert álszentség lenne ...
Azt hiszem, a tudat, hogy van lehetőség szabadon dönteni, óriási nyugalmat ad. Nem hinném, hogy csak én félek a kiszolgáltatottságtól, a segítségre szorulástól. Ha tudnám, hogy bármikor dönthetek, biztos kevesebbet szoronganék.
Jómagam ismertem két embert, akik évtizedekig fizető tagjai voltak a legismertebb svájci eutanázia seg0tő egyesületnek. Már mindkettő meghalt. Mindkettő elég sokat szenvedett és mégse vették igénybe. Persze soha nem mertem megkérdezni, hogy most akkor miért nem.
Aki tud még kocsit vezetni az nem eutanáziát akar , hanem öngyilkosságot, mert valami érzelmi sokk érte, szerelmi vagy anyagi. Elhagyták, vagy elvesztette a vagyonát.
