Én tudom, hogy egy menedzserigazgatónak nem kötelessége tudni, mi a bánat az a forráskritika, de Sch. M. történészként végzett. Szóval én továbbra is VM-nek hiszek inkább.
ha az egesz BM siszakosztaly ott logna a tettesek falan, hajlanek arra, hogy ez tulzas. de valami oka csak van, hogy a BM sportoloi kozul ezt az egyet akasztottak oda.
egyebkent pedig a tettesek falan eleg sok foto van, orulok, hogy VM alapos utanjarassal is csak ketto kapcsan fogalmazott meg kritikat. raadasul nem igaz, hogy Peto Laszlo (ahogy fia allitja) "csupan hatarortiszt" volt. a fiuk nem felelnek az apak vetkeiert, de ha nem tagadjak meg azokat, sajnalatos modon egyutt kell elniuk ezzel a folttal. sokan vannak ilyenek, de kevesen alltak ezzel a reflektorfenybe.
Az intézmény működésére 2002-ben központi költségvetési támogatást nem kapott; a múzeum működését saját bevételeiből (130 millió forint), diszkont kincstárjegyeinek kamataiból (20 millió forint), valamint az őt működtető Közalapítványnak juttatott támogatásból való átcsoportosítással (150 millió forint) biztosította.
ez persze pár kérdést fölvet:
- a közalapítvány meg a kincstárjegy nem-e véletlenül-e mégiscsak állami pénz?
- ha 2002-re elég volt 300 milka, akkor idén miért is nem elég az a 180 (költségvetés) + 130 (jegybevétel) milka? pláne egy lebegtetett plusz százzal?
ja, és mégegy: a szövegben bevallottan ott áll, hogy gyűjtőkör 1944-1960. NA EZ AZ, AMI KIBASZOTT TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS!!!! 1920-ban orgovány, somogyi béla? 1932-es statárium? 1941-től a munkaszolgálatra kényszerítés, a faji alapú harmadik zsidótörvény alapján, az 1942-es újvidéki gaztettek azok mi a szent szar voltak?? nem terror???????
és akkor még nem szóltunk arról, hogy a kiállítás nem a hatvanas évekkel fejeződik be...
a csendőrség meg a leventemozgalom meg a ti terrorotok része, mégsincs kiállítva, csak '44 után
kettős mérce, mint az egész múzeum
nem kellett volna konszenzus nélkül létrehozni, nem kellett volna történelemhamisításba (na jó, 'történelemértelmezésbe') belefogni, az egészet csak konszenzusosan lehetett volna megcsinálni
így még az igazi értéke, ti. a terror áldozatainak emlékállítás, a terror bemutatása a későbbi korosztályoknak sem valósulhat meg.
az egyik legnagyobb szemétsége a jobboldalnak, hogy a bénázásai miatt a rohadt komcsik bűneit most fél ország elnézi, mert az ávóra már nem emléxik, OV-re meg az elmúlt négy évre igen. a jobboldal népszerűbbé tette medgyessyt meg az mszp 2002-es kormányzati és ellenzéki ámokfutásával, mint amilyen valaha is lett volna magától akár megyó, akár az mszp...
Mondja má meg valaki miért is geci a megyó, hogy csak 100 millát ad ennek a túlfizetett vásári politikai hecc-cirkusznak a saját pártja elleni propagandára , és azt is a geci csak számla ellenében ? Hát hol itt pógári erkölcs -a hozom ?
Toronyóra lánccal és közben korbáccsal vert hát nem kéne ? Kedves nem személyeskedő Schmitt Mária dr ?
Annyira izgatott ez a kérdés, hogy nem tudtam megállni, hogy ne járjak utána a dolognak.
Szóval a TV-ben a 606 millió úgy hangzott el, hogy az idióta riporter a kérdésében ezt mondta.
Erre szerencsétlen Kiszely Gábor azt válaszolta, hogy fogalma sincs, Ő ilyenekbe nem folyik bele, szakmai munkát végez.
Most akkor ki is beszélt 606-ról? Kiszely vagy a riporter?
Ugye Te láttad a műsort?
Akkor miért nem azt írod le, amit ott láttál???
Vásárhelyi Mária sokakra haragszik. Haragszik mindenekelőtt a "Fidesz körüli jobboldalra", aztán a Terror Háza Múzeumot "fontos és támogatásra érdemes" intézménynek minősítő Medgyessy Péter miniszterelnökre; a Magyar Szocialista Pártra, amely elszalasztja az alkalmat annak megakadályozására, hogy "alkalomadtán ismét több tízezer agymosott fiatalember álljon csillogó szemmel a Kossuth téren, és hallgassa szent áhítattal az éppen aktuális Nagy Vezér szavait". Aztán haragszik a Terror Háza Múzeumra, mindenre, ami ott található, mindenkire, aki valamiféle kapcsolatba került vele. A digitális be- és kiléptetésre, a "szigorú tekintetű cerberusokra" - értsd: a teremőrökre -, a "dilettáns, szakmailag felelőtlen" munkatársakra, a kiállításra, magára a koncepcióra, és persze, a főigazgató asszonyra (Vásárhelyi Mária: Az igazgató asszony hazudik, ÉS, jan. 3.).
Vásárhelyi Mária nagyon haragszik. Az okot ne firtassuk; mi, sajnos, nem vagyunk képesek belelátni mások veséjébe. A következményeket azonban a cikkben láthatjuk. Az igazolását annak, hogy a harag tényleg rossz tanácsadó. Elvakít, torzít, másnak mutatja a jelenséget, mint ami. S ez bizony egy tényfeltáró újságíró esetében szakmai hibákhoz, egy publicista esetében hamis állításokhoz, az emberi méltóságot sértő rágalmak, gyanúsítások megfogalmazásához, indulatok gerjesztéséhez, az értelmes párbeszéd lehetetlenné tételéhez vezet.
Vásárhelyi Mária sokakra és nagyon haragszik. Gondoljuk, ezért van, hogy olyan sokat és oly nagyokat téved. És mert oly sokakra és mert oly nagyon haragszik, a korrekciók nem is neki szólnak. Amíg ennyire haragszik, a valós tények neki semmit nem mondhatnak, véleménye aligha változtatható meg. Az olvasóknak azonban joguk van a hiteles tájékoztatáshoz, joguk van tudni, hogy a közpénzeket milyen célokra és hogyan használja fel az intézmény.
Vásárhelyi Mária írása hamis, így megtévesztő állításokon alapul. Rágalmait és rosszindulatú megjegyzéseit mély indulatok vezérelik, ezt értjük. Az elénk dobott kesztyűt nem vesszük fel, de a tényállításnak tűnő megjegyzésekre reagálunk: egyenként mutatunk rá, a szerző hol tévedett, nagyot.
1. Vásárhelyi Mária szerint "a Terror Háza nem tekinthető hagyományos múzeumnak, mivel nincs saját gyűjteménye", ezért túlzó - először is - a neki szánt költségvetési támogatás. E felfogás szerint a múzeum egyenlő a falakon lógó festményekkel, a vitrinek mögé zárt műtárgyakkal, a kordonnal körbekerített tárgyi emlékekkel. Kíváncsiak volnánk, a szerző vajon - ebben az értelemben - "hagyományosnak" véli-e például a hasonlóan interaktív, multimédiás bonni "Haus der Geschichte", a lipcsei "Zeitgeschichtliches Forum" múzeumokat, vagy a washingtoni "Holocaust Memorial Museum"-ot. De beszéljenek a számok. A Terror Háza Múzeum gyűjtőkörét az 1944-től az 1960-as évekig tartó időszak diktatórikus rendszerének emlékanyaga teszi ki. A múzeum gyűjteménye állandóan bővül, lévén az intézmény célja a korszak mind részletesebb feltárása, újabb dokumentumok gyűjtése, nem beszélve arról, hogy folyamatosan érkeznek újabb tárgyi adományok, egyéb felajánlások szervezetektől és magánszemélyektől. A Terror Háza Múzeum gyűjteménye jelenleg az alábbiakat tartalmazza: 1136 gyűjtött, illetve vásárolt tárgyi emlék, 3560 gyűjtött és vásárolt fotó, 420 kölcsönzött tárgy, 577 filmanyag, valamint 30 CD-nyi hanganyag.
2. Az SZDSZ-es Pető Iván által benyújtott, s a parlament által 2002. december 20-án megszavazott módosító indítvány a múzeum költségvetését 150 millió forinttal kurtította meg. Ez a csökkentés ellehetetlenítené az intézmény működését. Vásárhelyi Mária azonban egyetért a döntéssel, s egyetértését a múzeum eltúlzott, "nagyvonalú" költségvetési elképzeléseinek listázásával indokolja. A szerző az intézmény pazarló gazdálkodására a szocialista kulturális bizottsági tag Szabó Zoltán 2002. december 23-án kiadott sajtóközleményében találta meg leleplező bizonyítékait.
Rossz helyen, rosszakat. Ha egy politikus követ el ilyen hibát, tán megbocsátható, hisz ő szükségképpen pártosan gondolkodik. Ha viszont egy tudós-újságíró, az nehezen. A tudóst ugyebár nem a harag és az elfogultság vezérli, hanem a kíváncsiság. Az újságírónak pedig - írástudói felelősségérzete tudatában - szakmája etikai kódexe szerint minden kapott információt nem egy, hanem több forrásból kell ellenőriznie. A képviselő - és nyomán Vásárhelyi Mária - által idézett számok az alig egy hónapos intézmény első, 2002 márciusi költségvetés-tervezetéből származtak, ami sosem vált ténynyé. Azóta egyikük sem érdeklődött a múzeum valós költségvetési számai iránt. Mi most bemutatjuk ezeket.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyitotta meg kapuit. Az intézmény működésére 2002-ben központi költségvetési támogatást nem kapott; a múzeum működését saját bevételeiből (130 millió forint), diszkont kincstárjegyeinek kamataiból (20 millió forint), valamint az őt működtető Közalapítványnak juttatott támogatásból való átcsoportosítással (150 millió forint) biztosította. Az intézmény 2002-ben 300 millió forintból gazdálkodott. 2003 az első év, amikor - a kulturális tárcával kötött érvényben lévő szerződés értelmében - a központi költségvetés 330 millió forinttal támogatná működését.
Vásárhelyi Mária felháborodottan írja, hogy a Terror Háza Múzeum alkalmazottainak bére csaknem kétszerese az ország többi múzeumában dolgozók bérének, "a teremőrök és a jegyeladók magasabb havi javadalmazásban részesülnek, mint egy középkorú tanár". Vásárhelyi Mária megint téves adatokból vonta le következtetését. A Terror Háza Múzeum 2002-ben ugyanis nem 42, hanem 35 alkalmazottat foglalkoztatott. A 35 alkalmazott bérköltsége nem bruttó 109, hanem bruttó 75 millió Ft (bruttó 2,14 millió forint/fő/év, azaz bruttó 178 571 forint/fő/hó, jutalommal és célprémiummal együtt). A Terror Háza Múzeum alkalmazottai valóban kevesen vannak - az idei költségvetés lehetőséget nyújthat új munkatársak felvételére is -, ám a minimális létszám maximális munkával jár együtt: itt senki nem csupán napi 8 órát dolgozik. A magas színvonalú szakmai munkát - az alkalmazottak több mint 70 százaléka felsőfokú végzettséggel és idegennyelv-tudással rendelkezik - pedig díjazzuk. A főigazgató ez idáig egy forintnyi fizetést nem vett fel a múzeum vezetéséért, saját autójával jár.
Vásárhelyi Mária továbbá sokall különböző költségvetési tételeket is. A tudós-újságírót, lám, megint nem érdekelték a pontos adatok. A múzeum - általa hivatkozott - tízmilliós kiküldetési költségei valójában egymillió forintra rúgtak; a reprezentációs költségek 17 millió helyett 5,5 millió forintot tettek ki (ebből közel kétmillióba került a munkatársaknak juttatott BKV-bérlet, valamint helyközibérlet-térítés). Reklámra és propagandára sem 38 milliót költött a múzeum, hanem 26 milliót - ennyibe kerültek ugyanis a nyomdai munkák, plakátok, valamint az elvihető teremszövegek és a minden jegy mellé járó színes prospektusok. Vásárhelyi Mária szerint továbbá a múzeum 38 millió forintért olyan rendezvényeket, konferenciákat kívánt rendezni, "amelyek egyetlen "tudományos hozadéka" a liberálbolsevik baloldali hatalom diktatúrákra emlékeztető működésének bizonygatása szokott lenni". Nos, a Terror Háza Múzeum 2002-ben nem szervezett egyetlen rendezvényt sem - a XX. és XXI. Század Intézet tartott eseményeket a helyszínen -, így erre egy fillért sem költött. Továbbá, a múzeumban dolgozóknak nincsenek formaruhái, így azok nem kerülhettek tízmillióba.
"A baj ennél is sokkal nagyobb". Vásárhelyi Mária észrevette azt is, hogy a költségvetés - kérdés, most melyik: a 2002-es vagy 2003-as - összeállításakor és ismertetésekor a főigazgató asszony elhallgatta a múzeum saját bevételi forrásainak nagyságrendjét, s "ez pedig nyilvánvalóan és egyértelműen a közvélemény és a döntéshozók tudatos félrevezetése". Nem a főigazgató asszony vezeti a közvéleményt tudatosan félre. Mint fentebb leírtuk, a múzeum tavalyi 300 milliós gazdálkodásában jelentős tételként szerepeltek a múzeum saját bevételei is. Vásárhelyi Mária nem vette a fáradtságot arra sem, hogy megnézze 2003-as költségvetés-tervezetünket, amelyet december 28-án a honlapunkon mindenki számára hozzáférhetővé tettünk. Abból ugyanis kiderült volna számára, hogy az ígért - ám most 150 millióval jelentősen lefaragott - 330 millió forintos központi költségvetési támogatás milyen módon fedezné a múzeum 2003-as évi működését. Az intézmény tervezett bevételeivel együtt.
3. Vásárhelyi Mária kemény kritikával illette a Terror Háza Múzeumban lévő technikai felszereltséget, azt a "számítógépes rendszer[t, amely] egyetlen olyan funkciót sem képes ellátni, amely értelmet adna a beruházásnak". Sajnálatos módon a szerző mondataiból inkább az tűnik ki, hogy vagy összekever, vagy összemos két egészen különböző dolgot, a múzeum internetes oldalát, valamint a kiállítótérben alkalmazott számítógépes technikát. Akkor mi most segítünk. Ez utóbbit, a kiállítás termeiben elhelyezett - általunk termináloknak nevezett - eszközöket Vásárhelyi Mária, úgy tűnik, nem tudta rendeltetésüknek megfelelően használni. Ezek a terminálok ugyanis nem csak azt jelzik, merre haladhat tovább a látogató; a térképek részletesen bemutatják a múzeum épületét, az adott helyiséget és az ahhoz kapcsolódó olyan további információkat és dokumentumokat, amelyek az adott kiállítási teremben már nem fértek el (2140 fotó, 191 szöveges dokumentum, 32 filmanyag).
Vásárhelyi Mária a www.terrorhaza.hu honlapot érintő kritikáinak, elismerjük, van alapja. Az általunk is érzékelt hiányosságok kiküszöbölése végett 2003-ban meg is újul, korszerűbbé válik oldalunk. A "Könyvesbolt" menüpont decemberben egy hónapig átalakítás alatt állt, valóban, ám január elejétől már működik. A "Pályázatok" menüpont alatt akkor lehet pályázati felhívást elhelyezni, ha ehhez a szükséges pénzügyi keretek is biztosítottak. A "Mi történeteink" és az áldozatok és tettesek adatbázisa valóban feltöltetlen, a jövőben ez a helyzet is megváltozik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy interaktivitásra kényszeríteni nem lehet egy honlap látogatóit, csak a lehetőségeket felajánlani nekik.
Vásárhelyi Mária a múzeum biztonságtechnikájára és őreire is haragszik, miért is ne. A "szigorú tekintetű cerberusok" vigyáznak és figyelnek - valóban -, nehogy a látogatók hazavigyenek valami kis mementót, egy-két kiállítási tárgyat. A "lenyűgözően jól működő" digitális ki-beléptető rendszert nem áruházi tolvajok fogására találták ki: a mágneses belépőkártyákkal ingyen bérelhető, többnyelvű audio-guide eszközeinket védjük. De értjük, a gyűjtemény, a berendezések védelme is tehát a bűnlajstrom része.
4. Vásárhelyi Mária megkérdőjelezi a múzeum technikai berendezései garanciális ellenőrzésének szükségességét és időtartamát, magát ugyan laikusnak nevezve. Tényleg az. A múzeumban - mint ahogy a szerző szavaiból is kiderül - rengeteg műszaki, multimédiás berendezés üzemel. Ahhoz, hogy ezek az eszközök - kalkulálva a napi átlagos 1000 látogató okozta amortizációval - továbbra is rendeltetésüknek megfelelően működni tudjanak, mint minden komolyabb műszaki berendezésnél (például a gépkocsiknál), itt is szükségszerű bizonyos időszakonként - jelen esetben évenként - karbantartási munkálatok végrehajtása. És ez a "szervizelés" bizony időt vesz igénybe, napokat, akár heteket is.
5. Vásárhelyi Mária végezetül nagyon súlyos és mélyen sértő kijelentést fogalmaz meg: kétségbe vonja a kutatók és persze a főigazgató asszony szakmai hitelességét, személyes tisztességét. Két bizonyítékot mutat fel.
Pető Iván SZDSZ-es képviselő édesapjának neve és képe szerepel az ávós főtisztek tablóján és a "Tettesek" falán. Vásárhelyi Mária, mint mondja, többször járt a múzeumban. Állítása szerint három hónappal ezelőtt "Pető László fényképe már akkor is a Tettesek falán volt, mégpedig - ha jól láttam - nem egy, hanem két példányban"; így "nem igaz tehát [...], hogy a fénykép mostanában pottyant a postaládába. Az bizony - szemtanúk szerint - régóta ott van a falon..."
Vásárhelyi Mária vagy szándékosan nem mond igazat, vagy az indulat tényleg elvakította. Pető László neve, valóban, két helyen is szerepelt a múzeumban, fényképe viszont december vége előtt soha. Ha valóban járt a múzeumban, Vásárhelyi Mária vajon kinek a fényképét ismerte fel?
Pető László - Vásárhelyi Mária állítja - nem ismerte fel saját magát a fényképen. Hogy melyiken, a szerző írásából nem derül ki. Vajon azon, amelyiket Vásárhelyi Mária látni vélt, pedig soha nem volt kint december előtt a múzeum falán? Vagy a két hete a múzeumban valóban látható képen? Pető Iván édesapja azért szerepel a "Tettesek" falán, mert 1945-től 1951-ig a Politikai Rendészeti Osztály, majd az ÁVÓ és ÁVH egyre magasabb fokozatú tisztjeként állt szolgálatban. Ezt követően a párt más munkaterületre helyezte.
Vásárhelyi Mária másik bizonyítéka a múzeum "szakmai felelőtlenség"-ére, a "Fidesz körüli politikai jobboldal történelmi hazugságainak instrumentalizálására, az ezzel kapcsolatos indulatok "karbantartására"" irányuló célokra és az "aktuálpolitikai megfontolások"-ra egy állampolgár esete, aki kint szerepelt a "Tettesek" falán, pedig - országos síbajnokként - behívás során került az államvédelmi szolgálathoz. Most hosszabban idézünk Vásárhelyi Mária írásából, egy-két kiemeléssel: "A kétségbeesett családtagok azóta leveleznek az igazgató asszonnyal, aki azonban mindeddig hajlíthatatlannak mutatkozott. Ám a többség hozzátartozói vagy nem tudnak arról, hogy felmenőjük véres kezű gyilkosok társaságában szerepel a kiállításon, vagy - ismervén az igazgató asszony és környezete stílusát és módszereit - úgy döntöttek, hogy akkor járnak legjobban, ha nem bolygatják a dolgot."
Ennek a történetnek legalább az egyik fele igaz. Az említett családtagok valóban megkeresték 2002-ben a múzeum egyik munkatársát, ezen kívül az adatvédelmi biztost is. A másik fele viszont nem igaz. Ugyanis "az igazgató asszony és környezete" a telefonbeszélgetés után azóta is a kért dokumentumokat várja; ha beérkeznek, azok ellenőrzése után, amennyiben indokolt, a képet eltávolítják a falról.
Folytathatnánk még a sort, de nem tesszük. Az intézményt érintő hamis tényállításokra korrekciót, a számokról tájékoztatást adtunk. Az indulat vezérelte rágalmakra, vélelmekre nem reagálunk, a provokációnak nem ülünk fel. Értelmetlen, sehova nem vezető vitában nem kívánunk partnerek lenni.
Bennünk ragad így a kérdés. Értjük, hogy Vásárhelyi Mária újságíró ki ellen haragszik. Csak egyet nem értünk: kiért? Tán csak nem egy olyan politikai rendszerért, amelyben csak egyetlen igazság, a hatalom éppeni birtokosának igazsága létezhetett? A XX. században megélhettünk ilyen rendszereket. Mi egyiket sem kívánjuk vissza, éppúgy, mint mindazok, akikre Vásárhelyi Mária oly nagyon haragszik.
Szenilis vagy már te egy kicsit, Nagyapó...
Az volt itten a kérdés, hogy meddig működött ez a ház a terror szolgálatában. Legalább a kérdésre illik emlékezni...
A munkásőrség meg rettenetesen terrorizálta a lakosságot, - leginkább elemi csapások idején,- meg a rohatt komcsi vérüket átcsurgatták a gyanútlan polgárokba, oszt mostan itten álltok, hogy kiderült, hogy a múlt évezred második legnépszerűbb politikusa a véreskezű diktátor.
A vér szava...
:O)))))
A THM nem az ÁVH, hanem a nyilas és a kommunista terror emlékmúzeuma. A helyszín szintén csak "kiállítási tárgy", ha úgy tetszik... Ebbe kár belekötni.
A tank valóban hiba egy szakértőnek, de történelemhamisításnak nem nevezném (az többnyire érdekből történik). "Szobor". Ilyen volt...
Az ÁVH történetében nem vagyok eléggé otthon, meg azt sem tudom, mikor volt ÁVO pl. - de nem hiszem, hogy a dátumait bárhol elírták volna...
És a munkásőrség is a komcsi terror része.
Apróságok. Sokszor a látványterv győzött. Néha tán kínos, de lényegi hiba ebben nincs. És hazugság sem, csak félreérthető dolgok... Ha valaki mindenképp félre akarja érteni.
Ugyan, bizonyíts már nekem 1 db történelemhamisítást az egész múzeumból... Vagy csak említsd meg, mire gondolsz, konkrétan. Aztán pereld be őket akár, de ne beszélj kérlek össze-vissza!
(Jelentéktelen, súlytalan tévedés nem ér, olyan még lehet...)
Már bocs, de én totál nem értem, hogy ezekől miért következik, hogy akkoriban még csak a Szabó G.-féle költségvetés létezett...
Ugyanis az egyik cikk sem állítja, hogy a THM költségvetése 330 millió. Csak azt, hogy ennyi támogatást ígért az Orbán-kormány, és ennyit kérnek számon a mostanin. Ez most is így hangzik. Úgyhogy ne tedd nekem a hülyét, kérlek...
Nem kerülte el a figyelmemet, csakhogy más intézmények nem hamisitanak történelmet és ezt a nem hamisitást is 100 millákkal kevesebböl teszik, erre varjál gombot...
Január elsejét?l bezár a Terror Háza
2002. december 20. 14:37
MNO
Január 1-jét?l bizonytalan id?re bezár a Terror Háza múzeum - jelentette be Schmidt Mária, a múzeum igazgatója aki hozzátette: levélben kérték Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy a költségvetési tartalék terhére adják vissza a múzeumnak az elvett 150 millió forintot és biztosítsa az intézet m?ködését, az itt folyó történészi munkáért, amely el?segíti a múlt feltárását.
Schmidt Mária hozzátette, bízik benne, hogy a Terror Háza múzeum továbbra is az egész nemzet múzeuma marad. A meghagyott 180 millió forint támogatás az üzembentartásra elég, a jogi lépésekr?l és a hogyan továbbról következ? napokban-hetekben születik döntés.
Az MNO számomra sem hiteles forrás, de nem szerettem volna az egyoldaluság hibájába esni, ha létezett volna az a költségvetés december 28-a elött, akkor az nagy hangon szerepelt volna ott, mert hol is máshol? de nem szerepelt, akkor vajon hol hogyan és mikor is született?
Hát több mindent is.
Egyrészt MNO számomra nem egy normális forrás.
Másrészt nem értem, mi az hogy "általunk"?
Miért kellett volna tudnia az MNO-nak a költségvetésről? A többi újság tudta?
Nekem az a véleményem, hogy nagyon szomorú, hogy más intézmények semmit, de semmit nem hajlandók közzétenni.
Talán bizony ezt sem ártana megemlítened.
Azt meg honnan tudjam, hogy mi az igazság?
Én hivatalos forrásnak a www.terrorhaza.hu oldalon lévőt tartom, az tűnik a leghitelesebbnek.
Hogy Kiszely miről beszél, azt tőle kellene megkérdezni.
Na meg hogy minek?
:)
Tisztelt elvtársúregypolgár
Taknyomat tudtomal nem ide vágom , honnan tudja hogy mostanság a saját szuverén orszerkezetembe nyulkálok ?
cirka 4-5 kollégám hallotta a telef társalgást.
a mostanság 55-éves kollégám teljesen beizgult a kurvincára amikor az a széket hátrébb tette és beterpesztett.
üdv:
soltika + Finci Kutya
december 20-án még senki semmit nem tud arról a fantasztikus költségvetésröl, amelyet december 28-án a TH feltezs a honlapjára? mert addig leginkább csak fröcsögésre telik, még az MN közismerten objektív oldala is csak Petö családjával tud foglalkozni? Hiszen mint tudjuk objektív és csak az igazat írja, mint Medgyessy jelentéséröl 76-ban, amikor arról írt, hogy kik az ellenforradalmárok, a papír és az MN írók arcböre mindent elbir...
Terror Háza: ki rántott kardot?
2002. december 20. 14:20
Udvardy Zoltán
"És végül essék szó Pet? Ivánról is, aki sikeresen indítványozta a félpénzt. Tartanánk magunkat ahhoz, hogy senki nem felel?s apja régi tetteiért. Err?l ennyit" – írja a Magyar Hírlap a Terror Háza alaposan megnyirbált költségvetésér?l.
Különös szerepzavarról tanúskodik a Magyar Hírlap pénteki szerkeszt?ségi cikke: mintha az SZDSZ régi, magát antikommunistának valló énje vitatkozna ezzel a mostani, színtelen-szagtalan, gyanús múltú ex-ügynököcskéknek bokázó, már-már politikai kabaréba ill? énjével.
''Ki kardot ránt, kard által vész el – a régi mondást most Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatója tapasztalhatta meg. A kormánypárti szociálliberális szándék 330 millióról 180-ra csökkentette a Terror Házának büdzséjét. Sok pénzr?l van szó. A 150 milliós elvonás igencsak komoly összeg. Jó néhány hazai múzeumot, gy?jteményt tenne boldoggá évekre.''
Például újra lehetne alapítani bel?le a Munkásmozgalmi Múzeumot vagy lehet bel?le jégpályát önteni, európai módra.
''Mutatja egyfel?l, milyen is az, ha a politika belegázol a kultúrába, tudományba. Az el?z? kormány nem sajnálta a pénzt saját tudományos, ideológiai bázisának megteremtésére. Öntötte övéibe a pénzt, miközben éhkoppra juttatta az addig m?köd?, ellenségesnek tekintett intézmények egy részét. Ez most visszaüt.
Nem szép, de tény.''
Hát persze. ’’Jó lenne együtt röfögni a sárban’’, énekelte Nagy Feró. Jó lenne mindent, mindenkit a pocsolyába rántani. Azért nem biztos, hogy ez sikerül. Egyrészt: miféle ’’tudományos, ideológiai bázist’’ épített ki a lassan a mitikus Gonosz szintjére emelt ’’el?z? kormány’’?! Áltudományos, álideológiai bázist er?szakos úton hatalomra jutott, egypártrendszer? diktatúrák építenek ki, így történt ez például Kádár Magyarországán. A ’’tudományos bázis’’ fogalma egy polgári demokráciában értelmezhetetlen. Tudományos célokra ugyanis, alkotmányos kötelességénél fogva, épp úgy a nemzet, a társadalom épülése céljából áldoz egy kormány a civilizált országokban, mint kutatásra, fejlesztésre. Ideológiai bázisnak nyilvánítani a Terror Házának létrehozását viszont, Talleyranddal szólva, több mint b?n: ez hiba.
''De az a fránya, lomha, nehezen kezelhet? frakció! Az bezzeg szembement a miniszterelnök szándékával, aki így nyugodtan mutogathat az MSZP képvisel?ire: én szerettem volna, Mária, ha tovább virágoznak, de hát az enyéim megakadályozták, nincs mit tenni, ilyen a demokrácia. Itt egy Schmidt nem kellett, ott egy Rainer M.-féle 56-os Intézet anno'' – írja a lap.
Ez valóban igaz lenne, ha egy teniszmérk?zést néznénk. Semlegesen, messzir?l. Nem mi vagyunk a pályán, ugye. Csakhogy itt másról van szó. Illyés írta 1955-ben, Bartók cím? versében: Mert olyanokat éltünk meg, amire / ma sincs ige. // Picasso kétorrú hajadonjai, / hatlábú ménjei / tudták volna csak eljajongani, / vágtatva kinyeríteni, / amit mi elviseltünk, emberek, / amit nem érthet, aki nem érte meg (…)’'. És azt is írja, ugyanitt: (…) anyánk halott – a búcsúzót ne / kuplé-dal zengje; / hazák vesztek el – ki meri siratni / verkli-futamokkal? Hazák vesztek el, ki meri siratni verkli-futamokal?''
Ki az, aki nem szégyenli magát, és ködösít: meg nem nevezett ’’más múzeumok’’ miatt hullatva krokodilkönnyeket, pártocskák kötélhúzásává degradálva a legsötétebb id?ket, melyet egy nemzet átélt ezerszáz éves történelme során?! Ki az, akinek még ma is fáj, ha az egykor köztünk él?, életük során többnyire kit?n? egészségnek, kiemelt nyugdíjnak, gyakran emellett még magas társadalmi pozíciónak is örvend? gyilkosok, hóhérlegények arca kikerül egy múzeum falára? Annak az egy-két gazembernek, aki még él közülük? Leszármazottaiknak esetleg? Arról ezt olvashatjuk:
’’És végül essék szó Pet? Ivánról is, aki sikeresen indítványozta a félpénzt. Tartanánk magunkat ahhoz, hogy senki sem felel?s apja régi tetteiért. Err?l ennyit.''
Én pedig, ha szabad ezúttal egyes szám els? személyre váltanom, tartanám magam annak a kommunista nyomozótisztnek a szavához, akinél még kisdiákként, egy régi október 23-án ’’el?állítottak’’, s aki körülbelül öt perc alatt tájékozódott felmen?imr?l, akik között több, 1956 okán bebörtönzött polgárt talált. ? akkor azt mondta: ’’Lám, az alma nem esik messze a fájától’’.
És arról mi a véleményed, hogy az MNO-nak sem volt fogalma még december végén sem az általatok hivatkozott költségvetésröl, csak szeretetteljesen fröcsögött?
Mi az igazság? 300 milla, 330 milla, 468 milla, 606 milla? Mi folyik itt?
