de, tudok róla, h az arabok elfoglalták a perzsiát és elterjesztették a vallást :)
tudok róla, nem kell kétségekben maradnod...
hallottam róla miket csináltak, hogyan történt, tudom, h a perzsa nyelv átalakult és sokban hasonlatossá lett az arabhoz (ahogy az arab is a perzsához)
1. Nem tudsz rendesen angolul, mert különben észrevetted volna, hogy az angol cikk az Irán területén kialakuló vallásokat, vallási irányzatokat taglalja. A régi iráni vallások még az ókorban alakultak ki, az iszlám hódítás után a háttérbe szorultak. A középkorban csak iszlám vallási mozgalmak indultak innen (helyi szufizmus, meg mindenféle keverékek).
2. Nem ismered Irán történelmét (lásd Muslim conquest of Persia).
3. Nem tudsz érvelni: kit érdekel, hogy sok évszázaddal korábban a perzsák tényleg nem volta Allah-hívők, amikor mi a 10-16. századról beszélünk, és a már egyértelműen muszlim perzsák hatásáról a kazak törzsekre.
Erről ír Baski: "Žanuzakov kazak névkutató megállapítása szerint a közép-ázsiai névkincs az iszlám hatására a 10. századtól kezd feltöltődni arab-iráni elemekkel. Az Arany Horda írott forrásai az arab–perzsa nevek növekvő befolyását mutatják a 13–14. században, s ez a folyamat, főleg a déli területeken, felerősödik a 17–18. században (Žanuzakov 1982: 15; Ahmetzjanov 1991: 101–107)."
Kazak kutatók igazolják az iszlám hatást, az arab-perzsa nevek növekvő befolyását, sőt több hsz-ben szerepelt az Aldijar perzsa nev kazak fordítása. Ezt azzal cáfolni, hogy *** "a perzsák nem allahhivők *** min. vicces. Újra csak azt mutatja, hogy mennyivel nem figyelsz a részletekre.
Nem írod le: "Bakiztam!", hanem gőzerővel továbbra is véded a védhetetlent. :-D
Csak egy a bringen forma, de több forma is van még mint a gebären. Másrészt a beran egy másik formája a bringen.
Nem hinném, hogy egy régi szó lehet ezekben a török nyelvekben a bír szó, valószínűleg vagy egy germánból, vagy az oroszból került beléjük.
A magyar nyelvben sok képzés is megvan a bír szóval, mint a barom, barát, ember, amik tipikusan germán szavak, tehát a beren germán nyelvhez tartozik. A bíró is egy germán szó, körbekerítet terület felülvigyázótját jelenti, tehát bírót.
A képesség, erő nem alapeleme a beran szónak, ez a birtoklást fejezi ki, csupán másodlagos jelentése lehet.
A legtöbb agresszív szó germán, ezért ez is germán. Harc, had, sereg, kard, kés, íj, balta nyíl germán szavak.
Ezeket a nyelvészek elosztják általában különféle nyelvek között, miközben egy nyelvben mind megvan, a germánban.
AZ ORTHOLÓGUSOKRA I De mivel verba valent usu, Halad a nyelv, akárhogy nyúzzu(k). (1877) II Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami új van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót. (1878 körül) III Motto: Üsd, nem anyád!
Közmondás.Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád! (1879 jún.) IV A NAGY MUNKA Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat, Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok' Egy sereg ifju tudós rád bizonyitja mohón. S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy, Most jön a német, oláh, új-görög és talián, Perzsa, tatár, török és amit száz évig az átkos Újító szellem vak dühe fúrt-faragott. E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire. (1881 vagy 1882) V Ahogy indult a nyelvészet árja: Árpád nyelve csak ferdített árja. VI Ezután már hát hiába Küldtök vissza Ázsiába, Illünk az orosz igába, A nagy Szláviába. VII Amit Miklosich és Dankovszky s Leschka szerényen Meghagya, Bernátok kótyavetyélik el azt. Kapkod ürügyhöz ez is, mint a mennykőhöz előde, Hogy, ha mi bönge maradt, elszlavizálja szegény. VIII KI VAN Azon hírre, hogy ezt ,aus ist'-nek (vége van) olvasták nálam s meg akarják támadni Már ha ki van kártyád, sincsen ki a nyelvtudományod, Nyelvőr! nem nyelv-őr vagy te, ha nyelvi malheur.IX Oh Búdenc, Búdenc! magad is már mennyire túlmensz, Nézd fiadat, Simonyit! Elhagya, rád se konyit.
A szokás ismert, eredete a germán és indogermán seu, ami sajátot jelent, ez a németben a visszaható sich.
A szokás rokona a saját, szabad szűz.
A szabad a sueb!da germán képzés, germán szokásjog alapján.
A szok és a saját ahogy a görögben és a németben a saját, szeretből ered.
A szűz a germán sweas, ami tulajdont, sajátot jelent. A saját a germán seu+ birtokos képzés. A szokás, a Sitte. Mind azt jelenti így, hogy a törzshöz tartozó.
Az ember szóban már benne van a férfi szó, mert a második a bara benne.
A férfi szónak az alapja a germán fire, fers, ez a tölgyből ered, ami egyben szellemet is jelent, és a vér szavunkban van benne, ami vérch, ferwa germánul.
Amúgy a tölgy is germán a telg, rokona a telek. Az őseink ymiristák, úgymond pantesiták voltak, az anyag és a szellem szerintük egy, ezért
szív=sebó, érzület, szellem
ondó- andó, lélek
vér- verch, szellem, élet, test.
Az élet szavunk germán, élni germánul alan, azt jelenti, hogy nőni, enni szaporodni.
Ez a Vámbéry nem egy nyelvész, hanem egy sumerológus, a törökös megfejtései a magyar sumerológusok szintjén van.
Aszem a batmakot mondta Vámbéry bocsánatnak, miközben az a gót bótjan, rokona a bosszú, becs.
Vámbérí valamijen atamekot mondott az átoknak, miközben az a germán at, atol, utál, átalkodni, indogermánosan ódzkodni, germán atoch az átok, mint szerencsétlenség, visszásság
Vámbéri a baromot is töröknek vette, miközben az germán birtokot jelnet, az alapja a bír, és germán ige beran.
Ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor egy érvvel több, hogy *végre* megírd a Baski magyarázatát cáfoló tudományos cikket, aminek publikálását oly szívesen vállalta Winnettou (a másik topikban).
Csak lehetőleg ne legyenek benne ilyen megabakik: "a perzsák nem allahhivők". OK?! :-D
vagy az askatani eskütani eszmék, mint a aszkétizmus, a szikra eszméje (mani tana), az ishummari hun mani eszméje (gilgames, galgamos, vikaros), a túlvilág eszméje, evilág eszméje. vagy a hadur tana (pl. szungce), a bűntatum eszméje
mutatja a kelet hatását
az ember történetében
az urali nyelvek mondják úgy h nő és férfi
az ember
és nekünk nincsen neme ő-nek
meg előre a család neve, aztán a kapott
mi mondjuk h nemzet vagyunk mi mindegyikünk nemzett
nálunk van h mindannyi a mindegy
és csak egy i választja el a gazságot az igazságtól
Baski: "...Madi-yar névnek eredetileg [...] nem lehetett [d’] mássalhangzós hangalakja."
Te: "...a kazahban nincs GY hang!! hogyan lehetett volna?"
Még azt sem veszed észre, hogy *pont ugyanazt* írod le, amit Baski, csak ő - természetesen - sokkal szakszerűbben fogalmaz.
Szóval, nem -- Baski cikke nem bohóckodás, hanem egy olyan nyelvészeti levezetés, amit 2010 óta senki nem cáfolt meg szakszerűen, nyelvészetileg. Van egy szűk réteg (egy antropológus, egy tanár stb.), aki érdekelt a mítosz terjesztésében, és vannak olyanok, nem is kevesen. akik szívesen hisznek a mindenféle szép mesékben.
Tessék írni egy normális cáfoló cikket, amit elfoganak a szakemberek.
Ui.: Az minimum vicces, hogy megpróbálod "cáfolni" a kazak Aldijar létezését, perzsa eredetét, levezetését stb., amikor töménytelen *kazak* forrás támasztja alá Baski igazát.
Erre azzal reagálsz: "...ez egy teória, arab név nélkül...", miközben annyi ismereted van a perzsákról, hogy szerinted "a perzsák nem allahhivők". OMG.
