Nem lehetünk egyszerre itt ,és ott. Ez nem kérdés. Ha egy könyvet olvasol akkor gondolhatssz egyszerre több dologra is?Ez a kérdés merült fel bennem. Szerintem nem, hanem csak átvitt értelemben olvasol.
"'itt' mi csak 'tapasztalni' tudjuk az 'ott' torteneseit. vagyis kapunk egy kepet rola. ha kepesek vagyunk az ott es itt kulonbozo viszonylataban is megtapasztalni az azonos esemenyeket, akkor kepesek lehetunk szabalyossag felfedezesere es ezen szabaly alapjan kovetkeztethetunk az ott allapotara. ez sosem bizonyossag, csak selytes."
Elég logikus(-nak tűnik) a 'fejtegetésed',
de a 'problémás rész' a második sor... "ha kepesek vagyunk az ott es itt kulonbozo viszonylataban is megtapasztalni az azonos esemenyeket,"
De nem vagyunk képesek... Emlékezz csak pl. a 'fény-kétrés-kísérlet' megfigyelővel, és megfigyelő nélküli eredményeire... (vagyis nem lehetünk 'egyszerre' itt és ott... "ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret." ráadásul, ha 'oda' megyünk, akkor mikor már 'ott' vagyunk nem azt találjuk, mint ami akkor!volt ott, mikor még 'itt' voltunk...) ;-/
"Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra."
'itt' mi csak 'tapasztalni' tudjuk az 'ott' torteneseit. vagyis kapunk egy kepet rola. ha kepesek vagyunk az ott es itt kulonbozo viszonylataban is megtapasztalni az azonos esemenyeket, akkor kepesek lehetunk szabalyossag felfedezesere es ezen szabaly alapjan kovetkeztethetunk az ott allapotara.
elfogadja azt a látszati összefüggést, hogy a két rendszerre igaz az a*n=b és b*n=a.
A specrel semmi ilyesmit nem állít. Ezt az állítja, ami a te fejedben "specrel" alatt található, de annak - mint tudjuk - semmi köze a valódi specrelhez.
"hogy a valóságot meg tudjuk határozni, ahhoz a tapasztalás adatai mellet azt is meg kell határoznunk, hogy az információ milyen átalakuláson megy át a forrástól a tapasztalásig. a specrel ezt nem veszi figyelembe, vagyis a forrás állapotát egy az egyben képzi le a tapasztalásból."
"az információ milyen átalakuláson megy át a forrástól a tapasztalásig."
De ha a "tapasztalás" 'itt' van, a "forrás" meg 'ott' van, és az 'itt' soha nem lehet 'ott', akkor hogyan lenne lehetséges a "forrás" meg-"tapasztalás"-a 'itt'... ?! ;-/
"Legyen inkább axióma, hogy az idő egyenletesen telik - occam? Egyébként meg - mihez képest telne nem egyenletesen? "
Pl. a 'tapasztalati értékeinkhez' képest... ;-)
Tudjuk, hogy a Nap reggel 'felkel', 'végighalad' az 'égbolton', és este 'lenyugszik'. És mindezt folyamatosan, 'megállás nélkül' teszi ! De ha egyszer azt tapsztalnánk, hogy: "megálla a Nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig." (Józsué 10:12-14) akkor azért 'elgondolkodnánk' az 'axiómáink' meg-alapozottságán... ?! (pláne, ha egy kis 'napóra visszaállítással' helyre lehet hozni az 'idő-kiesést'... ;) ;-)
a valóságot nem lehet megtapasztalni, csak kikövetkeztetni. amit látunk, mérünk, tapasztalunk az a mi nézőpontunkból látszik, mérhető, tapasztalható. hogy a valóságot meg tudjuk határozni, ahhoz a tapasztalás adatai mellet azt is meg kell határoznunk, hogy az információ milyen átalakuláson megy át a forrástól a tapasztalásig. a specrel ezt nem veszi figyelembe, vagyis a forrás állapotát egy az egyben képzi le a tapasztalásból. elfogadja azt a látszati összefüggést, hogy a két rendszerre igaz az a*n=b és b*n=a.
"Amennyiben tudod a valódi valóságot, az olyan mintha találnál egy fix pontot a világ sarkaiból való kifordításához. ;-) "
Nem azt írtam, hogy abszolút! értelemben "tudod a valódi valóságot" (mert olyat egy teremtett lény sem tudhat! ;), hanem azt, hogy: 'ha az eredmény a lehető legközelebb van az egy-hez, akkor mondhatjuk, hogy helyesen/jól látjuk a világot, a létező! valóságot.' ;-)
(aztán az idő fogalmát is ő határozza meg - kritikailag, ex-katedra...) ;-)
(az a 'jó' a 'nyomdagépre-alapozott-propagandában': nem lehet ellene azonnal, ott, és mindenkinek! 'opponálni', plusz! nyomdagépe sincs mindenkinek...! ugyanez ma a neten: 'modderráció', tartalom 'eltünések', kitíltások... és persze látványos! ellen-propaganda! ahogy 'a nagy előd' mondta: " Minden művészetek közül számunkra legfontosabb a film ! ") :-(
„'Képletesen' mondva: az egyén által 'látott' "valóság"-ot el kell osztani a valódi valósággal, és ha az eredmény a lehető legközelebb van az egy-hez, akkor mondhatjuk, hogy helyesen/jól látjuk a világot, a létező! valóságot...” ;-)
Amennyiben tudod a valódi valóságot, az olyan mintha találnál egy fix pontot a világ sarkaiból való kifordításához.;-)
holdprimer 3135 "az ido dilatacio nem fizikai jelenseg, csak a matematika altal mutatott illuzio"
"Minden megfigyelő számára amit tapasztal az "valóság" lenne?"
destrukt 3136 "A relativitáselmélet éppen ezt a butaságot akarja elhitetni velünk. Eszerint minden relatív, az idő, a távolság, a sebesség, a tömeg, stb., mert minden megfigyelő másként tapasztalja meg valóságot. De a relativisták szerint nincsen egy igazi valóság, mert minden megfigyelő számára az a valóság, amit ő tapasztal, és minden megfigyelő valósága egyenértékű. Ezt nevezi Jánossy objektív idealista álláspontnak. És igaza is van.
Ezzel szemben az a helyes felfogás (amelyet Jánossy is képvisel), hogy csak egyetlen valóság létezik. A egyetlen egy valóságot a megfigyelők láthatják másképpen, mert más lehet a pozíciójuk (pl. a magasban szálló repülőgép kicsinek látszik), vagy esetleg más a sebességük
(és emiatt nem egyidejűnek látják az egyidejű eseményeket). De a látszat nem hat vissza a valóságra, mert a valóság ugyanaz marad, bárki bárhogyan látja."
Igen, "a látszat nem hat vissza a valóságra", de a valóság "visszahat" a "látszat"-ra!, azaz az objektív idealista/relativista "elmegy a falig" (relativista idealizmusától vezetett cselekedeteiben), de akkor majd: 'nagyot koppan, aztán majd elhallgat'...! ;-)
Igen, -szerintem- létező 'jelenség' mindenkinél! az,
amit holdprimer kérdezett, hogy "Minden megfigyelő számára amit tapasztal az "valóság" lenne?" De az egyéni által "tapasztalt" "valóság"
(értsd: az egó által 'formált'/torzított valódi valóság) az igazán fontos/lényeges/alapvető dolgokban 'ütközik'/'megmérettetik'
a valódi valósággal, és akkor vagy lesz egy 'súlyos' törés/ütés az 'egó' számára, vagy könnyebben/'simábban' haladhat tovább az egyén élete.
'Képletesen' mondva: az egyén által 'látott' "valóság"-ot el kell osztani a valódi valósággal, és ha az eredmény a lehető legközelebb van az egy-hez, akkor mondhatjuk, hogy helyesen/jól látjuk a világot, a létező!valóságot... ;-)
"Minden megfigyelő számára amit tapasztal az "valóság" lenne?"
A relativitáselmélet éppen ezt a butaságot akarja elhitetni velünk.
Eszerint minden relatív, az idő, a távolság, a sebesség, a tömeg, stb., mert minden megfigyelő másként tapasztalja meg valóságot. De a relativisták szerint nincsen egy igazi valóság, mert minden megfigyelő számára az a valóság, amit ő tapasztal, és minden megfigyelő valósága egyenértékű.
Ezt nevezi Jánossy objektív idealista álláspontnak. És igaza is van.
Ezzel szemben az a helyes felfogás (amelyet Jánossy is képvisel), hogy csak egyetlen valóság létezik. A egyetlen egy valóságot a megfigyelők láthatják másképpen, mert más lehet a pozíciójuk (pl. a magasban szálló repülőgép kicsinek látszik), vagy esetleg más a sebességük (és emiatt nem egyidejűnek látják az egyidejű eseményeket).
De a látszat nem hat vissza a valóságra, mert a valóság ugyanaz marad, bárki bárhogyan látja.
Ennek ahhoz a tényhez van köze, hogy te minősítgetsz másokat a fórumon való szereplésük alapján, de nagyon rossz néven veszed, ha valaki veled szemben ugyanezt teszi.
ennek mi koze ahhoz a tenyhez, h a szoban forgo konyv - ami construct szerint bizonyitja a relelmet - kimondja, h a relelm matematikaja nem kapcsolhato a valos fizikai vilaghoz?
csak pontositas: egy ember nem a mensa. es en bekerultem, te meg biztos nem.
ne velem vitatkozz ezen, vitatkozz a szerzovel. en beideztem, h szerinte a hosszkontrakcio es az ido dilatacio nem fizikai jelenseg, csak a matematika altal mutatott illuzio.
ha te egy olyan konyvet citalsz a relelm bizonyitasara, amiben ez van leirva es az eter szuksegesseget emliti a maxwell egyenletek kapcsan es egyebek, akkor te nem ertetted meg igazan a konyv lenyeget. a matekjat biztos erted, de azon mar atsiklottal, h ez a mu mirol is szol valojaban: az abszolut es relativisztikus tergeometria elemzese, nem leplezve a hibait sem.
Csak más kontrakciós képletet és mértéket, de a kontrakció minden ténylegesen mérhető fizikai megjelenése ugyanaz marad. Pl. a szabad-elektron lézerek hullámhosszai, a nehézion ütköztetőkben felszabaduló részecskék energiái, stb. stb. ugyanakkorák lesznek, mint ha a standard szinkronizációt (izotropia posztulátumot) alapul véve számoljuk a kontrakciót.
Ám te, jól látható módon, túl kevés vagy ahhoz, hogy felfogd ennek a könyvnek a valódi tartalmát.
a specrel alapja, hogy egy osszefuggo haromtagu egyenletnel, ha ket rendszer kozott letrehozuni egy olyan kapcsolatot, hogy az egyik tag mindkettoben abszolut, a masik tag mindkettoben relativ egyenlo, akkor kijon a lorentz formula.
vagyis a d=e/f es D=E/F ahol e=E' (abszolut egyenloseg, a feny megtett utja) es e/f = E/F (relativ egyenloseg, a feny sebessege)
ehhez kell harom matematikai trukk, hogy korabban irtam es a ket posztulatum atfogalmazasa.
ezzel kikuszoboli a lorentz fele levezetes alalfelteveset, vagyis h a*n=b es b*n=a.
az altrelben pedig azt irja le, hogy a ter viselkedeset rejtett valtozok hatarozzak meg, amit elnevez tergorbuletnek es h a ter es az anyag egymasra hatassal vannak. tulajdonkeppen egy eterelmelet, csak kizarva az eter anyagi tulajdonsaganak lehetoseget.
