Megszűnik a szárnyvonal
A sínpár egyelőre a helyén marad
Komló
A személyszállítás valószínűleg jövőre, az áruszállítás pedig legkésőbb 2006-ban megszűnik a MÁV Komló és Godisa közötti szárnyvonalán. A sínpár az ipari park fejlődésére számítva a tervek szerint a továbbiakban is megmarad legalább is a Zrínyi térig.
Évek óta húzódó tárgyalások után a közeli jövőben pont kerül a MÁV és az önkormányzat közötti megállapodásra, melynek lényege az, hogy a szárnyvonalon véglegesen megszűnik a vasútnak is veszteséget termelő személyszállítás.
A Komló és Godisa közötti útvonalon lévő valamennyi település polgármesterével egyeztettük álláspontunkat a személyszállítás mielőbbi megszüntetéséről mondta Páva Zoltán polgármester. Álláspontunkat a MÁV Rt. is méltányolta, így már a jövő év közepétől úgynevezett vonatpótló autóbuszokkal bonyolítja a személyforgalmat a Pannon Volán Rt.-től teljesen függetlenül a vasúti szállító cég úgy, hogy a gumikerekű személyszállítás minden, a szárnyvonalon lévő települést érint.
Páva Zoltán hozzátette: mivel a komlói kőbányát művelő Mecsekkő Kft.-nek 2006-ig koncessziója van a jelenlegi komlói pályaudvaron lévő kőborító működtetésére, az áruforgalmat csak ezek után lehet megszüntetni. A belvárosban lévő pályaudvar felszámolása Komlónak újabb lehetőségeket nyit a fejlődésre.
Ha a nagy múltra visszatekintő KomlóGodisa szárnyvonal meg is szűnik, a sínpár, legalább is a Zrínyi tér környékéig a MÁV illetékeseivel történt egyeztetés szerint megmarad, hiszen az ipari park fejlődése olyan fordulatot vehet, hogy arra áruszállítás miatt ismét szükség lehet tette hozzá az elhangzottakhoz a polgármester.
traficc: Bocs, az összekevert hozzászólásszámok miatt. :(
Az említett újságcikk a 2795-ös hozzászólás (A 2. bekezdésre figyelj!), FOMA szövege pedig a 2806-os hozzászólásban található.
traficc: FOMA 2786-os hozzászólása is egyértelműen megerősíti az általam leírtakat.
traficc :
Ok.
Megkerestem.
Ime a 2786-os hozzászólás.
chrta (2786) :
verőfényeset!
ennyit sikerült felhajtanom, egyelőre:
Határon átnyúló közlekedést szeretnének az Ipoly mentén
A vasúti közlekedés újraélesztésével, a közúti forgalom továbbfejlesztésével és az Ipoly határfolyón átívelő öt tervezett híd megépítésével lehet még dinamikusabbá tenni a magyar-szlovák kistérségi kapcsolatokat.
Ezt az Ipoly-völgyi regionális
traficc: Olvasd el légyszíves a 2745-ös hozzászólást! (C)FOMA
traficc :
OK.
Megkerestem.
Ime a 2745-ös :
looksharp (2745) :
Forgalmi szolgálat: piros sapkás, palacsinatsütős illetékes van. Zichyben nincs. csak kereskedelmi szolgálat. jelzőt sem kezel (szabvány szabad, ha jól tudom)
A lényeg, hogy forgalmista nincs.
Pusztaszabolcs és Zichy között van egy nagyobb 20-as lassú, legalábbis tavaly még volt.
traficc :
Azért megkeresem azt is amiről azt hiszem , hogy arra gondolsz.
traficc: Olvasd el légyszíves a 2745-ös hozzászólást! (C)FOMA Abban egy link található, egy friss (december 24.) cikkhez. egyértelműen a személyzsállítás megszüntetéséről van szó, és egyértelműen a komlói polgármester nevével fémjelezve. (Legszívesebben beidézném, de a gépemen nem működik a copy-paste funkció, valamilyen rejtélyes oknál fogva.)
Bár sín megmarad, meg egyelőre teherforgalom is van, de gyakorlatilag ez a vonal halálos ítélete. :(((
Még sose bántottalak, most sem akarom.
Igazán derűve irom : Megártott a beigli ???????................:-)))))
FOMA leirta már párszor : Komlón NEM akarják felszámolni a vasutat.
Ezt leirta kétszer-háromszor.
Erre a Te válaszod fel akarják számolni.
Mond meg az őszintét :
- Te vagy a komlói polgármester gyóntató papja,
- Te vagy a komlói polgármester magán pszihológusa.
Olyat is tudsz (vagy tudni vélsz) a komlói polgármester szándékairól amit még Ő sem tud saját magáról.
Ismétlem n+1-szer FOMA-t : Senki sem akarja Komlón felszámolni a vasutat.
Arról van szó, hogy a belvárosból, ahol a mostani állomás akadályozza a város életét kijebb akárják költöztetni a vasútállomást.
A Komló-Godisa vasútvonal most 19 km hosszú.
A változtatás után majd 18,5 vagy 18,1 km hosszú lesz.
Ennyi.
Nem több.
Ne adj mások szájába olyat amit nem mondtak.
A komlói polgármestert ( nem tudom ki Ő ) abszolut nem érdekli, hogy a Bz még hány évig ökörködik ott.
Minek oda IP ?
Végignéztem Komló honlapjait de minden ott van csak a lélekszám nincs ott.
Kb. 15 - 20 000 lakos saccolok.
Mivel Baranya megyben (jó 30 éve ) mindig magasabb volt az 1000 főre jutó szgk.-k száma mint az országos átlag, ami most 27 auto/1000 lakos, ezért Komlóra kb. 350 autó/1000 lakos számot saccolok.
Ha 20 000 lakos van ott, akkor abból kb. 7 000 aktiv. Ha van ennyi ?
A többi eltartott, gyermek, idős, stb.
A 7 000 aktiv ( ha az országos átlagot vesszük )akkor évente utazásainak 8%-át vasuton bonyolitja le.
Pontos számitás nélkül, mondom NÉLKÜL, naponta úgy 20 fő kelhet útra távoli uticéllal.
A többiek hivatásforgalmi utazók.
Ezen a 20 főn kell osztoznia a :
- a Pannon autóbuszának mely helyből indul,
- az általad vélelmezett IP-nek Dombóvári átszállással,
- A pécsről induló vonatoknak, szintén átszállássa.
Ha feltételezed az egyébként irreális 33-33-33%-os megoszlát hármojuk között akkor naponta 6 fő indulna IP-vel el Komlóról, hogy Dombóváron vasútra ÁT-szálljon.
Ez az Ip ( ha lenne ) üresen jönnne ki reggelente Komlóra és este miután hazahozta az esti 6-7 főt üresen is menne vissza.
Folytatva a témát: Számos mellékvonalon van már fénysorompó. Ezen, a nem is annyira mellékes vonalon, igazán felszerelhettek volna egy fénysorompót, ezzel ez a probléma megoldódna.
Másrészt: Miért nem jut senkinek sem az eszébe, hogy IP-t indítson Dombóvárra vagy Sásdra? Nem kellene annyit várni a csatlakozásra! Inkább ezért kellene lobbizni a polgármesternek!!! Vagy Komlón csak mazohisták élnek? Mindenki inkább beutazna Pécsre, onnan meg helyijárattal az állomásra és onnan IC-zne, ahelyett hogy IP-vel kimenjen Dombóvárra?
Ha egyszer a pálya megmarad, akkor miért kell felszámolni a személyszállítást?
A vasútvonal az infrastruktúra. Ne karja felszámolni egy polgármester! Ilyen elven a közutakat is fel lehetne számolni, és helyüket sóval behinteni.
Mi lesz akkor, ha 2006 után is lesz igény a rakodóvágányra Rábeszéli a polgármester a
szállítókat, hogy fuvarozzanak inkább közúton??? Nagyon fognak örülni a környéken lakók, a megrongálódott házak miatt, valamint az autósok a megnövekedett forgalom és a tönkretett utak miatt. :(((
Egy ekkora város nem maradhat vasút nélkül! Más a helyzet egy eldugott, rossz állapotú mellékvonallal, de itt nem erről van szó.
Vasút=személyszállítás? Nem igaz! Én sem vallom ezt a nézetet.
Szomorúan nézem, amikor egy-egy vasúti rakodóhelyet felver a gaz, vagy amikor pl. Németországban egész therpályaudvarokat számolnak fel. :((( Vagy amikor megszüntetik az árufeladást egy-egy településen. Állítólag ezzel pénzt spórolnak meg. Pedig egy kis ésszel ez nem így történne. Miért kellene ott tartani állandóan egy alkalmazottat, amikor van telefon, mobiltelefon, telefax, internet, amikor létezik már banki átutalás stb... Ha meg nem kell alkalmazott, akkor meg költség sem nagyon van.
A probléma az, hogy a MÁV is így gondolkodik. RO-La kocsik leállítása fővizsgák elmaradása miatt, elrontott vagy félkész BILK, a konténerszállítás csökkenő volumene.
Jó dolog a RO-LA, de azért a konténerszállítást sem kellene visszafejleszteni. Az áruvédelmet a mai technika mellett (pl. műholdas követés /GPS/) már meg lehetne oldani.
Azt hiszem 2006-207-ben magától, az élet szerves részeként megoldódik ez a sok indulatot és kevés racionalitást felszinre hozó 4000 km-nyi mellékvonali probléma.
2005-ben lesznek a regionális választások Magyarországon.
Kb. 2006-ra álnak fel a regonális önkormányzatok.
A 207-es lesz az első év amikor nem pestről mondják meg, hogy Kisszénás és Kondoros között hogyan járjon a Bz hanem a Tiszántúli vagy Dél-Alföldi régió közlekedési tanácsa SAJÁT HATÁSKÖRBEN eldönti, hogy Kisszénás és Kondoros között :
- vizibusz,
- libegő,
- mágnesvasút,
- Bz,
- busz
járjon e ?
Azt hiszem tényleg igaza van FOMA-nak.
Nézd meg a helyszint.
Hibák (hibáid) :
- Sokan,néha Te is azt hiszitek, hogy a vasút = vasúti személyszállitás.
Nem az.
Nem csak az.
Nézd meg a vasútmániás topicot vagy itt a vicinális topicot. A hozzászólások 99%-a a vasúti személyszállitásról szól.
Pedig az csak a vasút egy szelete.
- másik hiba. Amikor fél + fénysoromporól irsz/irtok akkor megjelenik szemeitek előtt egy Komárom-Ács közötti vasút-közút kereszteződés, ahol az IC-EC jön 140-el, lezár a fény+fél sorompó és 120 másodperc múlva kinyit.
Kisvonalakon ez NEM igy van.
Jön a vonat be a városba.
Bele a közepibe.
Nem a vonat zár hanem Vendel bácsi.
Vendel bácsinak van 17 dolga amikor a vonat jön.
Ezért lezárja 4-5 perccel hamarább, utánna még jegyet ad mert Ő a pénztáros is, telefonál, engedélyt kér és kap, végül fogadja a vonatot.
Szól két szót a személyzethez, visszaballag, visszajelent, és utánna nyit sorompót.
Mindezt egy völgyben., a völgy aljában.
Ahol a legnagyobb gond nem z, hogy sorban állnak az autók a sorompónál hanem az, hogy a sorban álló autók leblokkolnak másik 5-6 keresztező utcát.
Emiatt az egész kisváros ( itt most Komló) tudomást szerez arról hogy 4 azaz 4 fő most vonaton jött Komlóra.
Egyébként meg lehet, hogy bosszantó, ha hogy sokat állnak az autók a vonat miatt, de szerintem az is probléma amikor én állok sokkat az út szélén az autók miatt, hogy átmehessek a buszmegállóhoz!
A belinkelt cikk 2. bekezdésében kifejezetten a személyszállítás megszüntetéséről van szó, a polgármester kezdeményzeése által. Főleg akkor, ha a korábbi e témában leírt cikket is figyelembe vesszük, amikor még arról volt szóü, hogy a MÁV-nak nem voltak ilyen tervei. Mondjuk a Pécsi ig-ot könnyű meggyőzni a vasútpótló bsuzok üzemeltetéséről... :(((
Fénysorompó: Megismétlem amit mondtam,
Ha áthaladás előtt 1 perccel zár le, és áthaladás után rövid idő múlva kinyit, akkor nem állnak ott többet, mint egy jelzőlámpánál. Ha esetleg hosszabb a várakozási idő, akkor talán a biztosítóberendezést kellene átalakítani, és így megoldódna a probléma! Miért kellene itt több várakozás, mint nyíltvonalon??? Erre válaszoljon már végre valaki!
Miért nem jó a kompromisszumos megoldás, hogy a teherpályaudvarig járjon a személyvonat??????
Nevezzük át HÉV-nek. :) A HÉV-ek sokkal sűrűbben járnak zsúfolt helyeken!
A közbeeső állomásokra minek személyzet? A tekerős sorompók helyére fénysorompó kell. A vonatkereszt meg személyzet nélkül is megodható. Mivel 1 Bz jár fel- és alá, a másik Bz-t busz helyettesíti, ezért nincs személyvonat/személyvonat kereszt. A tehervonat személyzete meg kezelheti a váltókat. Emiatt KÖFI sem kell, valamint rugós váltók sem kellenek.
A kritikus kereszteződést mindenképpen meg fogom nézni. El kell utaznom oda, mielőtt megszűnne a vonal. :(((((( (Azaz a személyszállítás.) Az állomás meg nagyrészt megszűnhet. A Bz bejár egy csonkára, a tehervonat meg keresztülmenne az átmenőn a rakodóra.
Carpy-val szívesebben vitáznék, mert ott a vonat mellett kellene érvelnewm.:-)
1. Én sem hittem volna, amíg nem jártam arra gyakrabban, de piszok módon zavarja csúcsidőben egy-egy vonat a belváros forgalmát. A Lenin téri vasúti átjáró elég szerencsétlen helyen van. Az átjáró megmarad, mert a rakodót 2006-ig használni fogják a tehervonatok. Azonban nem mindegy, hogy hetente négy vonat, vagy naponta 14 halad át az átjárön.
2. A busz természetesen - mint jármű - nem jobb, mint a vonat, azonban olcsóbban üzemeltethető, mivel a sofőrön kívül nem kell más. jelenleg Komló-Godisa között a komlói állomási személyzeten kívül öt szolgálati hely található, amiből háromnak saját személyzete van, kettőt csak vonatáthaladáskor szolgál ki a komlói állomás személyzete. Ha kizárólag teherforgalom lesz, a feladatokat a vonatszemélyzet el tudja majd látni.
Két-három kerékpár kényelmesen elfér az oldalládában a néhány utas csomagja mellett. (Azért, mert pótlóbusz lesz, az utasok száma még nem fog megnőni.)
"Ha a sín zavaró, akkor néhány cégnek, esetleg végképp elmegy a kedve, hogy odaköltözzön. "
Térden állva könyörgök, hogy nevezd meg ezeket a cégeket! A polgármester három éve rájuk vár. Marad sín dögivel (vagy hat vágány), csak jöjjenek már!
"Egy polgármester kifejezetten kéri egy vasútvonal felszámolását!!! "
Ezt hol olvastad? Kéri a vasútvonal megmaradását.
Ami nem egyértelmű a cikkek alapján: a kőbányai rakodó teljesen megszűnik vagy költözik a teherpályaudvarra.
"A vonal állapota nem indokolja a személyforgalom megszüntetését. "
Ez kétségtelenül igaz.
"Ha a pálya megmarad, akkor már miért ne járjon rajta vonat? "
Fog is, tehervonat.:-)
Javaslom, hogy tegyél a 47-esen egy látogatást, talán érthetőbb lesz az elképzelés.
Ez a nagy vasútpártiság látzsólag pozitív. De:
1. Komló nem egy harmadredű jelentéktelen település, így súlyozottan jobban számít a dolog.
2. A vasút infrastruktúra. Hány olyan polgármester van, aki pl. iskola vagy kórház bezárását kérné úgy, hogy az ottléte neki nem kerül pénzbe.*
Persze, a valóságban pénzbe kerül, meg ő is a fenntartója, így ezt megtehetné, ezért ezt csak a példa kedvéért hangsúlyoztam.
..."....1. Egy polgármester kifejezetten kéri egy vasútvonal felszámolását!!!...."
traficc :
Magyaországon van kb. 3200 lakott hely.
Ebből kb. 700-ban vagy benne vagy mellette van vast is.
A 700-ból 400 polgármester ragaszkodik a vasúthoz.
295 polgármesternek mindegy.
5 polgármester meg ellenzi.
Miért nem örülsz ilyen aránynak ?
Bármelyik politikai vagy gazdasági döntéshozó örülne ilyen mérvű támogatásnak.
1. Mi zavarja ezt a "Díszmadarat?" a sín az állomás vagy a vonat?
Ha az állomás, azt ki lehet költözteni.
Ha a vonat, akkor azegyenesen baromság. A fénysorompón való áthajtást a 8 vonatpár, jó biztosítóberendezés esetén, csak néhány percig zavarhatja. De ez az állomás áthelyezésével megoldható.
Ha a sín zavaró, akkor néhány cégnek, esetleg végképp elmegy a kedve, hogy odaköltözzön.
Ha meg megmarad a sín, a kritikus belvárosi szakaszon is, az ipravágányi kiszolgálás miatt, akkor miért nem mehet ott vonat???
Ha a sín zavaró (A belvárosban), akkor fel kell szedni! Ha meg nem zavar, akkor meg mehet arra vonat.
2. Miért jobb a busz, mint a vonat?
Gyorsabb? Nem. Ez látszik a vasútpótló busz menetrendjéből!
Olcsóbb? Nem, mert egy szóló Bz nem eszik többet egy busznál. A KN-es üzemmód mindkét járműtípusnál megoldható.
Kerékpár szállítható rajta? Nem! Így egy középváros vasúti kiszolgálás nélkül marad.
A pálya állapota is elfogadható.
3. Nem a "vasútmegszüntetés" ténye bosszant, hanem az alábbi három tény.
1. Egy polgármester kifejezetten kéri egy vasútvonal felszámolását!!!
2. A vonal állapota nem indokolja a személyforgalom megszüntetését.
3. Ha a pálya megmarad, akkor már miért ne járjon rajta vonat?
1. BAKTER-ral nyáron még ott söröztünk.
2. Ki merne arra gondolni, hogy egy vasútállomás (sőt Főpályaudvar) környékén pont a Lokomotív Söröző szűnik meg???!!!
3. Aki személygépkocsival érkezik egy vasúti szervezeti egység látogatására, ráadásul aljas módon sofőr nélkül, az ne reklamáljon! )ld. Levegő Munkacsoport)
:-)))
Ps.: remélem, hogy a hozzászólás nem minősül függelemsértésnek.
"bár a terepviszonyokat ismerve még egy fogaslécet is kéne a sínek közé tenni :-))))) "
Van egyszerűbb megoldás is. Egyetlen alagút kellene hozzá. Egy 10 km-es.:-)
Egyébként már fantáziáltunk erről mdbz-vel és uhi-val, a Széchenyi-iparvágányt szerettük volan meghosszabbítani Komlóig a mecsek alatt, így még 10 km se lenne.
ha netán épült volna vasút a két város között, a kutya nem akarná felszámolni a vasúti személyszállítást.
Tehát a megoldás: átpakolni a síneket Pécs felé :-))))))) (bár a terepviszonyokat ismerve még egy fogaslécet is kéne a sínek közé tenni :-)))))
Egy másik (nagyon hülye?) ötlet a menetrend hátában lévő térképet nézegetve: 151-et továbbvinni Kalocsán keresztül Bajára. Olyat hogy kétvágányúsítani meg bepókhálózni :-))) le sem merem írni. Tudom, a pénz. Pedig jó dolog lenne a rengeteg sóderbánya forgalmát sínekre terelni! (Aki ismeri az 51-es út Pest felé menő irányát, annak nem kell kommentár.)
Folytatás helyett inkább bemásolom az egyik októberi hozzászólásomat, ami a vonalról szólt:
"Nemcsak Komlón élnek emberek, hanem a vasút által érintett többi településen is"
Peti, az a véres valóság, hogy a vonal által érintett többi településen élők többségének mindegy, vagy jobb a vonatpótló busz. Nézzük sorban:
1. Komlóiak: nekik mindegy, mert mind Komló állomáson, mind Mecsekjánosi mrh.-n a felvételi épület elől megy a busz.
2. Mecsekpölöskeiek: dettó.
3. Magyarszékiek: dettó, de csak azért, mert a pótlóbusz nem áll meg a faluban, hanem átmegy rajta.
(4. Barátúriak: nem játszanak, mert csak a pótlóbusz megy át rajtuk.)
5. Magyarhertelendiek: a busz a falu szélén áll meg, a vonat kint a francban.
6. Bodolyabériek: ugyanaz, mint Hertelend.
7. Godisaiak: mindegy nekik, mindkettő messze áll meg a falutól.
8. Sásdiak: ugyanaz, mint Komló és tsai, a busz állomás előtt áll meg.
Vagyis a vonalon egyetlen település sincs, ahol előnyösebb helyen lenne a vasút az utas szempontjából. Ha a pótlóbuszt nem kötné a vasúti állomáskiosztás, akkor még inkább felé billenne a mérleg, mert megállhatna Magyarszéken és Barátúron is. Ugyanez igaz Komlóra is, ha a "vonat" a 19-es végállomásról indulna, 5-ös betéréssel, akkor pl. lehet, hogy ismét kevesebben választanák a Pécsen keresztüli uatzást, mivel ez kb. 10000 embert, a város lakóinak kb. harmadát bevonná a "vonatközlekedésbe."
Az utolsó mondathoz annyi magyarázat, hogy a tárgyalások kezdetén a polgármester azt szerette volna, hogy a pótlóbusz ne a vasútállomásról (ami a buszállomnás mellett van), hanem Körtvélyes városrészből induljon. Ez nem rossz ötlet, de a jelenlegi szabállyozás szerint járhatatlan, illetve fű alatt némi fordaszervezési trükkel megoldható lenne. A jelénlegi felállás szerint viszont már nem a Volán pótlóbuszozni, így az ötlet mehet melegirattárba.
Végezetül még annyit, hogy nekem fog talán a legjobban vérezni a szívem az utolsó Bz után, de ötletem nakkor sincs, hogy honnan szerezzünk utasokat. Neked van?
A negyedik szemelvény a nógrádi vicinálisokról szól :
A vasúti kocsik
A vasúti kocsikon végzett munka a települések egymás közötti kommunikációs helyzetét járta körül.
Negyedik helyszínként egy csoport a vasút hálózatán dolgozott. A vasúti kocsik kialakítása és az állomásokhoz való kapcsolódás a vasutat sokkal inkább egyfajta mozgó köztérré alakítja, ahol az utazás kiegészül a közösségi használat és kommunikáció legkülönbözőbb fajtáival. Az egyes, a vonalra felfűződő települések összekapcsolásán túl ez egyben a távolibb, nagy hálózatokhoz való kapcsolódást is lehetővé teszi, és - legalábbis a koncepciók szintjén - képes lehet egy folytonos köztér-folyam megalkotására, ahol a tér egyes elemei (a kocsik) kiegészülnek a mozgással, mint alaptulajdonsággal.
A települések egymás közötti kommunikációja jelenleg minimális, még olyan esetekben is, amikor egymás közvetlen közelében élnek. Ennek javítása olyan projektek esetében, mint pl. a Szügy és a Mohora között létesítendő mesterséges tó, elengedhetetlen. A több település által közösen tervezett kerékpárút találkozási pontjai a vasútvonalakkal pl. alkalmat adhatnak a hálózatok egymáshoz kapcsolására is. Ilyen módon a helyek és a közösségek önazonosságában megjelenhet a nagyobb rendszerekbe tartozás tudata is, ami kiemelheti őket az elszigeteltségből, amit pl. Mohora esetében lehetett tapasztalni.
Tokodi Edina (B2830, grafikus) olyan, a vonaton megjelenő képregénysorozatot tervezett, ami a helyi ismert lakosokat és jellegzetes alakokat tematizálja mindennapos történetekben, lehetőséget adva az utazóknak, hogy egymásra és önmagukra ismerjenek, ill. hogy a történetek alakulásához saját történeteikkel hozzájáruljanak. Munkája másik részeként helyi termékek marketingjéhez kapcsolható "öltöztetős babákat" tervezett, szintén ismert helyi személyiségek alakjait felhasználva. Ebben az esetben a fogyasztói stratégiák (vásárlás) kiegészülnek az átöltöztetés, az identitáscsere játékos lehetőségeivel.
Jay Williams (LMU) olyan üzenőfelületeket alakított ki a kocsikban, ahol az utazók egymásnak hagyhatnak különböző feljegyzéseket, kéréseket vagy szolgáltatásokat vihetnek a nyilvánosság elé. A rendszer gyakorlatilag költségek nélkül, fémhulladék felhasználásával valósult meg és a két hét során sikeresen működött is. A reklámcédulák és nem kívánt hirdetések megjelenésének kiküszöbölésére az egyetlen létrehozott szabály, hogy kizárólag kézzel írt üzeneteket lehet elhelyezni a mágnesszalagon. A fenntartás tevékenységét akár a vasúti alkalmazottak is elvégezhetik.
Rina Uchida (LMU) az állomások elképzelt funkcióihoz kapcsolódó mozgó könyvtárat hozott létre a vasút vonalán, amihez a könyveket és társasjátékokat a települések lakosaitól gyűjtötte. A rendszer működésével kapcsolatban az állomások, mint gyűjtő és elosztó központok bevonása is felmerült, illetve a lehetséges együttműködés a helyi könyvtárakkal.
Komáromy Gergely (ELTE) és Lakatos Zsombor (ELTE) hagyományos kérdőíves és interjús felméréseket végeztek az utazóközönség (és az egyes helyszínek közösségei, valamint a más közlekedési eszközök használói) körében a vasúttal és általában véve a közlekedéssel kapcsolatos preferenciákról, illetve a vasút jelenlegi és lehetséges szolgáltatásait illetően.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ˇ 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. ˇ Telefon
Végül egy kisváros, vasutasváros ?, ugyancsak térszociológia vizsgálatáról, szemelvény :
Balassagyarmat
Balassagyarmat, egykori megyeszékhely a tervezett kísérleti vasútvonal központja. A város köztereinek használata, az ott megismerhető kötődések, hiányosságok rávilágíthatnak a vasútállomás és környékének a városban elképzelhető szerepeire is. Balassagyarmat történetének kiemelkedően fontos szereplői a vasutasok, akik 1919-ben visszafoglalták a csehszlovák csapatoktól a várost - ezt örökíti meg a város jelmondata (a legbátrabb város). A vasutasok fontos helyi hősök, és a város kulturális életének jelentős szereplői. Vasutas szemmel nehezen feldolgozható, hogy a második világháborúban elpusztult nagy állomás helyén, a trianoni határok okozta marginalizált helyzetben olyan "átmeneti" állomás épült, amely nem olyan meghatározó épület a település életében, mint a többi vizsgált településen, viszont csomóponti szerepe és a város intézményrendszerébe való becsatolása gyakorlatilag egy új városközpont-régióközpont létrejöttét tenné lehetővé. Ezért is az itt végzett munka elsősorban a városi közterek emlékekben és a jelenben élő értelmezéseit és használatát vizsgálta.
Balassagyarmat
Az egyéni munkák mellett Balassagyarmat esetében nagyon szoros volt a csoport együttműködése a közös elemzés megfogalmazásakor, amihez a személyes eszközök és ezeken keresztül a város életében való részvétel különböző szempontokkal járultak hozzá.
A magyar résztvevők (Koczoh Judit (B2830), Kovács Gergely (B2830), Polyák Levente (ELTE)) tevékenységének jelentős része azon kapcsolati hálózat kiépítését célozta meg, amivel a későbbiek során hatékonyan - és az eredeti koncepciónak megfelelően, intézményi-hálózati értelemben - együttműködni lehet. Az Ipoly Unió regionális vasúttal és a helyi közlekedéssel kapcsolatos tevékenységénél fogva hatékony és aktív partner lehet az átfogó, elmélyült fejlesztési koncepciók megalkotásában. Az iskolák diákönkormányzatai a kérdéskört (személyes érintettségüknél fogva) szintén fontosnak érezték, és jelezték szándékukat a város és a környező települések közéletét aktivizáló és összekapcsoló kezdeményezésekben való részvételre. A köztéri beavatkozások és személyes kapcsolatok kialakítása mellett egyes szervezetek saját tevékenységükkel is segítették a közterek értelmezésének folyamatát - pl. a helyi fotókör, akik több évtizedre visszamenő képanyaggal szolgáltak a város tereiről és azok használatáról, és komolyan érdeklődtek a fotó műfajának ilyen folyamatban lehetséges felhasználása iránt.
Az egyéni kutatómunka során interjúk készültek pl. Bacsúr Sándor helyi festőművésszel, aki egyben a város történetének kutatója és megjelenítője is, de az emlékek és helyek kiválasztásának sajátos eszközeként üres emlékkönyveket is kiosztottak a résztvevők, amikbe a járókelők saját választásaik alapján írhatták le történeteiket vagy elképzeléseiket pl. a vasúttal kapcsolatban.
A helyszíni beavatkozások olyan "kommunikációs eszközöket" is felhasználtak, amelyek megkísérelték a járókelőket kizökkenteni a szokásos (nem tudatos) térhasználati szokásaikból és rákérdezni azok hátterére. Sarah Lloyd (LMU) rugalmasan alakítható paravánja napról napra változtatta pozícióját és szerepét, végigpróbálva a város tereinek tipikus vagy éppen hiányzó funkcióit (piaci stand, torlasz, információs tábla...). Ayel Ronen (LMU) a vasútállomás tereit az ott zajló mozgásokon és folyamatokon keresztül értelmezte, és olyan kapcsolódási pontokat keresett, amik a terek lehetséges köztéri funkcióira utalnak. Ilyen eszköz volt a reggeli torna a peronon, labdajáték a rakodón és olyan akciók, amik a szokásos passzív tevékenységeken (áthaladás, fel- és leszállás) túli közösségi használatot céloznak meg. Tommaso Franzolini (LMU) Italo Calvino szövegeinek felhasználásával embereken keresztül, személyes emlékekből és vágyakból próbálta meg rekonstruálni a város tereinek történetét és ezen keresztül a terek jelenlegi (disz)funkcióinak mélyebb rétegét. Ez a feltárás egyben rávilágított (akárcsak az interjú) a terek használatának és értelmezésének azok formai és városszöveti kialakításától független meghatározottságaira. A város történetének ismeretével szemben annak köztereivel és közügyeivel kapcsolatban meglehetősen nagy az elidegenedettség. A reprezentáció színhelyei és azok mindennapi használata között ellentmondások vannak, és pl. a központ felújítási tervei is a (fiktív) történeti szimbolikával terhelt narratív környezet kialakítását célozzák meg. Ezzel szemben a mi koncepciónk (akár a köztereket, akár a vasútállomást és környékét illetően) a személyes város ismeretén és használatán alapszik, és a közterek birtokbavételét és sokszínű használatát tartja fontosnak. Ezen a rendszeren belül szükséges megtalálni a tervezett új állomásépületének, a Vasutas Klub jelenleg üres épületének és a közöttük húzódó köztérnek a használatát, illetve ezen városszövet és a történelmi városmag, illetve a vasút hálózatán keresztül a környező települések nyilvánosságának és köztereinek kapcsolatát.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ˇ 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. ˇ Telefon: (1) 374-2700 ˇ E-mail: webmester@gkm.hu
