Igen,láttam.És van néhány képem is ahogyan csinálták:
Arra a lécezésre rakták fel a gk-t.Az ezüst színű fóliára pedig az üveggyapotot.A kép jobb oldalán látható támasztógerendák fölött van a padlástéri ablak.
Olvasva amit írtál,arra jöttme rá,hogy a pont a padlástéri ablak alatt van egy nagy tetőtéri ablak,és a másik oldalon is, majdnem középen van egy másik ablak.
Ezek szerint ott megy fel a meleg.
Mit gondolsz(tok),minden gerendánál vágjam ki a fóliát,vagy csak középen?
Te láttad ,hogy felrakják a gk. alá a fóliát mert nagyon úgy néz ki ,hogy nem és az osb megvezeti a párát a szélére. Nézd meg középen ,hogy az osb alja vizes-e. Meg felemelhetnéd a gyapotot, hogy van e alatta fólia.
A padlásfeljáró az egyik végén van.Ott nincs is nedvesség.A padlás közepén van csak.Szellőző cserép nincs.(kerestem már,azt mondták a tataihoz nincs is)
Atöbbi kérdésedre nem igazán tudom a választ...Nedvesség csak a padlás közepén van,és a fólia külső részén ,a cserép alatt főleg.De a belső felén is volt naggggyon dúúúurván!!!Csöpögött le az OSB lapokra.De ez nagyon nagymértékben javult azután,hogy kinyitottam a padlástéri ablakot.
3 hiba van nálad. 1. a szigetelés és a fólia között nincs hézag (légrés) 2. nincs felül szellőző nyílás ( ki kell vágni a gerincnél a fóliát) 3. valahol feljut a pára a lakásból( vagy hiányzik a gk-nál a fólia vagy nem lett kihozva a falig vagy az ablakoknál a felszálló pára megy fel az ereszdeszkák között)
2 dolgot tehetsz gyorsan és a leghatékonyabban, elhúzod a szigetelést a fóliától kb 5cm-re és felül megvágod a fóliát a szarufák között.Így lesz szellőzés és nem megy tönkre a fa és a gyapot és majd tavasszal lehet foglalkozni a párával ,hogy hol jön fel.
Valahol felmegy a meleg a lakásból. Ortt ahol a legnagyobb a lecsapódás. Van légrés a padlástéri oldal szigetelés és a fólia között? Van ellenlécezés, szellőző cserép? Nem középen van a padlás feljáró? Lehet, hogy a szigetelés mögött is nedves, csak nem látod?
"Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.)"