"Miért a szikra? Miért nem veszíti el a töltését már a vízben?"
Nem értek a kémiához, csak találgatok.
Egyik lehetőség, hogy a gömbön nagyon vékony jó szigetelő réteg jön létre. Emiatt viszonylag nagy kapacitása van a víz elektródához képest. Így a tárolt töltés elég nagy lehet, és ez a kondenzátorban tárolt töltés sül ki.
Másik lehetőség, hogy olyan kémiai anyag keletkezik a felületén, ami úgy viselkedik mint egy feltöltött akkumulátor egyik elektródája, és ez a tárolt kémiai energia sül ki a szikra formájában.
Ez nem kvantitatív különbség. Az, hogy ma valaki a fotoelektromos hatást, vagy az abszorpciós vonalakat vizsgáljhatja azért lehetséges, mert egy csomó más ember multbéli munkája ezt lehetővé teszi számára. Ez lényegi különbség. Ma nem a magányos megfigyelő figyeli a természetet, hanem egyrészt mások által kifejlesztett technológiák, másrészt óriási mennyiségű megfigyelés és azokkból levont következtetés, illetve modellek és elméletek állnak a kutatók rendelkezésére, akik egymás közt megvitatják, illetve megosztják a felmerült elképzeléseiket. Szóval ma nagyon erősen kollektív munka folyik. Akkor is, ha valakinek teljesen önálló elmélete, vagy megoldása támad egy problémára. Egyrészt ennak az önálló elképzelésnek tudományosnak kell lennie, vagyis nem mondhatnak ellent a már bizonyítottan jó elméleteknek, másrészt minden elméletet illetve megoldást rögtön sokan és alaposan megvizsgálnak és ellenőrznek, tehát végülis ekkor is kollektív munkáról van szó.
És persze még olyan különbség is van, hogy ma már maguk a modellek és elméletek is lehetnek a kutatás tárgyai, nem csak az eredeti jelenségek, amelyek leírására ezek szolgálnak.
Meg olyan is, hogy egy modell olyan jelenséget jósol, amit még soha senki sem tapasztalt, de kísérletileg elvileg ellenőrizhető. Szerintem ezek a legizgalmasabb dolgok, ld. graivity probe, LHC, stb.
Nem nyilvánvaló a válasz? Sokkal több és pontosabb ismerete van. Ezekre alapozva egy csomó olyan eszközt tud készíteni, amit az ősember nem, számítógépet, atomreaktort, lézert stb.
Én arra a fotoelektromos hatásra gondoltam, amiért Eintein a Nobel-díját kapta, és ami a kvantumelmélet egyik kísérleti alapköve: fémet fénnyel megvilágítva a fémből elektronok lépnek ki, de csak akkor, ha a fény frekvenciája elér egy bizonyos értéket.
A szivárvány valóban szemmel is látható, de az már nem, hogy a spektuma nem folytonos, hanem vonalas, és ez az a dolog benne, amiért a kvantumfizikára szükség van a leírásához.
1.Sikerült rájönnöm, hogy milyen úton induljak el, ha nincs csillapítás:
x'+iwx=exp(iwt)*int[0...t] (F(t)/m * exp(-iwt) dt
Ebből azonban elég nehéz lenne az inhomogén de. általános megoldásait kifejteni.
De a fv-k konvolúciójának tulajdonságaiból (Minkowski térben) úgyis kiszámolhatom x-et, mint a gerjesztő függvény és rendszer Green-fv-jének fourier-transzformáltjainak szorzatának az inverz Fourier-transzformáltja.
2. vissza lehet vezetni 2D-s oszcillátor egyenletére.
m*r" = -V(r)' + N^2/(mr^3)
A centrális mozgásokra ismert a radiális egyenlet, annak kell megkeresni a minimumát, és vizsgálni abban a rezgéseket. (érdemes polárkoordinátákkal)
A következő 2 feladatban kérnék egy nagyon kicsi segítséget, előre is köszönöm.
1. Egy csillapított oszcillátor kényszerrezgéseit kellene meghatároznom úgy, hogy egy F_0*(sin(Ωt))^2 gerjesztő erő hat rá. A Green-függvény meghatározása gondolom az első lépés:
G'' + a*G' + ω^2*G = δ(t), ez még menne is, de többivel elakadtam.
2. Mutassuk meg az effektív potenciál formuláját használva, hogy a 3 dimenziós oszcillátor radiális periódusideje független az időtől!
Hacsak az egyikben valaki megadja a kezdő lökést, annak is örülnék.
bocs, a link hibás volt Amúgy csak azért érdekel, mert abban reménykedek, hogy más területeken is fejlődni fog az általánosításokhoz elengedhetetlen ismerethalmazom. :)
Egyszerű feladatodhoz az alábbi megjegyzéseim lennének. Azt nem kell tudni, milyen magas szerencsétlenül járt emberünk. Helyette a súlypontjának a helyét és tehetlenségi nyomatékát kell ismerni, és hogy milyen magasan áll a létrán. Mekkorák a talaji és fali súrlódási tényezők? Mert lehet, hogy le sem csúszik a létra. Ez a tapadási súrlódási tényezőktől függ. Amikor csúszik, a csúszási súrlódási tényezőket kell ismerni. De mitől kezd lecsúszni? Lépked felfelé, egyszer csak megindul a létra? Ez esetben az az első kérdés, hogy milyen magason van, amikor megindul. Mindez attól függ, mekkora az x.
Ha rosszul látom a példát, akkor kérlek segíts az eligazodásban. 1m
Nem; nem erről beszéltél. Hanem hogy "iparban dolgozol, nem koldulsz". Vagyis hogy az iparból kiszoruló fejlesztés (is) koldulás lenne. Hát nem az - vagy ha mégis, akkor épp azért, mert a majdani haszonélvezők max. alamizsmát adnak.
Persze igazad van,nem írtam fel képletekkel,mi történik,és nem is lehetne házifeladatot kreálni belőle,de nem légbőlkapott,és fel lehetne írni egyenletekkel,de én nem vagyok fizikus.
Az viszont elképesztő mennyire nem tudod a hétköznapi történéseket összekapcsolni a fizikával.Csak egy példa:
"Ismernem kell a sebességet pl a talajjal való érintkezési pontokba."
hát leszámítva hogy driftelsz a biciklivel,netán csúsztatod az első kereket,az érintkezési pontban a sebesség nulla :)
Látod erre való a józan ész.
Na és mielőtt teljesen elveszteném az enyémet,feladom! :))))
Inkább az univerzum egy másik megfejthetetlen rejtélyét fogom ezután kutatni:
De te bizonyítatlan intuíciónak nevezted az 1887 hsz-omat,amit én nem fogadok el.
Az egyetlen pongyolaság hogy a pörgettyűhatásra azt kellet volna írnom hogy érzékelhetetlen nagyságrendű erő,ezért elhanyagolható a kerékpár irányváltoztatásánál.
Szóval ne rolettgolyókkal gyere nekem,hanem indokold meg az 1887-el kapcsolatos kijelentésed,vagy vond vissza.
Talán félreérthető,amikor nem értek egy magyarázatot,még ha esetleg jó is,de meghaladja a képességeimet,akkor nem ellenkezésből írom le hogy mit nem értek.
Viszont azt határozottan állítom,az 1887 hsz tény,és nem bizonyíthatatlan intuíció.
Persze tévedhetek,de légyszives indokold az állításod!
