A bar jelentése vagy a bír jelentése az a bír, ahogy a germánban is, a barom meg germán képzéssel, ami ma, mo, om barom. Ez a képzés van meg a malom szóban is és még sok msban.
1. (szerintetek) perzsa eredetű, de nincs ilyen név se perzsa, se arab. nem volt hozva egy se, de te tényként beszélsz, h "arab-perzsa nevek növekvő befolyása", "az Aldijar perzsa nev kazak fordítása"
és ha egyszer az aldi alda lenne a kazah, kirgiz változat, akkor hogyan lenne aldijar perzsa név?
3. nincs semmi magyarázat arra, h akkor miért van eldar, aldar változat. az persze nem zavar.
4. nincs semmi magyarázat arra, hogyan lehet egyszerre a kazahban az alda allah és alda csaló.
5. még mindig úgy csinálsz, mintha nem hallanád, h mutass népet, amelyik nyugatra ment, mint ahogy a "madjar" nép eredetmondája tartja.
...
6. megint személyeskedsz.
akkor megint figyelmedbe ajánlom, h mindenkinek nyilvánvaló és egyértelmű (aki képes gondolkozni és nem elfogult), h ti elfogultak és előítéletesek vagytok (winnettou, bernát és te)
Egyszerűen ***nem*** olvastad el (rendesen) Baski cikkét, pedig már 4 napja linkeltem.
A pdf 8. oldalán leírja: Aldijar (Aldi-yar) az arab Allah és a perzsa jar szóból alakult ki. Számtalan példát hoz, kimutatta a kirgizben is: Aldajar változatban, azt is részletezi, hogy miként lett az arab Allahból kazah (kirgiz) Aldi, Alda stb.
És folyamatosan kazak forrásokra hivatkozik. Ha ennyire nem hiszel neki, találd meg a kazak Aldijar szócikkben szereplő kazak szótár valamelyikét, és cáfold meg Baskit.
VSz kár erőlködnöd, nem fog menni. Ilyen felkészültséggel *garantáltan* nem.
Ui.:
"...vagy ez olyanfajta név, amivel másokat illettek a perzsák, magukat nem, igy kell elképzelni?"
Baski sehol nem írja, hogy az Aldijar tisztán perzsa név lenne. Többször idéztem a cikkből: előbb kazak méltőságnév volt, kánok tiszeletbeli megszólítása (pont erről ír a kazak szócikk is) és utána lett személynév.
Teljesen rossz helyen próbálod támadni Baski levezetését.
de, tudok róla, h az arabok elfoglalták a perzsiát és elterjesztették a vallást :)
tudok róla, nem kell kétségekben maradnod...
hallottam róla miket csináltak, hogyan történt, tudom, h a perzsa nyelv átalakult és sokban hasonlatossá lett az arabhoz (ahogy az arab is a perzsához)
1. Nem tudsz rendesen angolul, mert különben észrevetted volna, hogy az angol cikk az Irán területén kialakuló vallásokat, vallási irányzatokat taglalja. A régi iráni vallások még az ókorban alakultak ki, az iszlám hódítás után a háttérbe szorultak. A középkorban csak iszlám vallási mozgalmak indultak innen (helyi szufizmus, meg mindenféle keverékek).
2. Nem ismered Irán történelmét (lásd Muslim conquest of Persia).
3. Nem tudsz érvelni: kit érdekel, hogy sok évszázaddal korábban a perzsák tényleg nem volta Allah-hívők, amikor mi a 10-16. századról beszélünk, és a már egyértelműen muszlim perzsák hatásáról a kazak törzsekre.
Erről ír Baski: "Žanuzakov kazak névkutató megállapítása szerint a közép-ázsiai névkincs az iszlám hatására a 10. századtól kezd feltöltődni arab-iráni elemekkel. Az Arany Horda írott forrásai az arab–perzsa nevek növekvő befolyását mutatják a 13–14. században, s ez a folyamat, főleg a déli területeken, felerősödik a 17–18. században (Žanuzakov 1982: 15; Ahmetzjanov 1991: 101–107)."
Kazak kutatók igazolják az iszlám hatást, az arab-perzsa nevek növekvő befolyását, sőt több hsz-ben szerepelt az Aldijar perzsa nev kazak fordítása. Ezt azzal cáfolni, hogy *** "a perzsák nem allahhivők *** min. vicces. Újra csak azt mutatja, hogy mennyivel nem figyelsz a részletekre.
Nem írod le: "Bakiztam!", hanem gőzerővel továbbra is véded a védhetetlent. :-D
Csak egy a bringen forma, de több forma is van még mint a gebären. Másrészt a beran egy másik formája a bringen.
Nem hinném, hogy egy régi szó lehet ezekben a török nyelvekben a bír szó, valószínűleg vagy egy germánból, vagy az oroszból került beléjük.
A magyar nyelvben sok képzés is megvan a bír szóval, mint a barom, barát, ember, amik tipikusan germán szavak, tehát a beren germán nyelvhez tartozik. A bíró is egy germán szó, körbekerítet terület felülvigyázótját jelenti, tehát bírót.
A képesség, erő nem alapeleme a beran szónak, ez a birtoklást fejezi ki, csupán másodlagos jelentése lehet.
A legtöbb agresszív szó germán, ezért ez is germán. Harc, had, sereg, kard, kés, íj, balta nyíl germán szavak.
Ezeket a nyelvészek elosztják általában különféle nyelvek között, miközben egy nyelvben mind megvan, a germánban.
AZ ORTHOLÓGUSOKRA I De mivel verba valent usu, Halad a nyelv, akárhogy nyúzzu(k). (1877) II Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami új van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót. (1878 körül) III Motto: Üsd, nem anyád!
Közmondás.Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád! (1879 jún.) IV A NAGY MUNKA Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat, Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok' Egy sereg ifju tudós rád bizonyitja mohón. S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy, Most jön a német, oláh, új-görög és talián, Perzsa, tatár, török és amit száz évig az átkos Újító szellem vak dühe fúrt-faragott. E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire. (1881 vagy 1882) V Ahogy indult a nyelvészet árja: Árpád nyelve csak ferdített árja. VI Ezután már hát hiába Küldtök vissza Ázsiába, Illünk az orosz igába, A nagy Szláviába. VII Amit Miklosich és Dankovszky s Leschka szerényen Meghagya, Bernátok kótyavetyélik el azt. Kapkod ürügyhöz ez is, mint a mennykőhöz előde, Hogy, ha mi bönge maradt, elszlavizálja szegény. VIII KI VAN Azon hírre, hogy ezt ,aus ist'-nek (vége van) olvasták nálam s meg akarják támadni Már ha ki van kártyád, sincsen ki a nyelvtudományod, Nyelvőr! nem nyelv-őr vagy te, ha nyelvi malheur.IX Oh Búdenc, Búdenc! magad is már mennyire túlmensz, Nézd fiadat, Simonyit! Elhagya, rád se konyit.
A szokás ismert, eredete a germán és indogermán seu, ami sajátot jelent, ez a németben a visszaható sich.
A szokás rokona a saját, szabad szűz.
A szabad a sueb!da germán képzés, germán szokásjog alapján.
A szok és a saját ahogy a görögben és a németben a saját, szeretből ered.
A szűz a germán sweas, ami tulajdont, sajátot jelent. A saját a germán seu+ birtokos képzés. A szokás, a Sitte. Mind azt jelenti így, hogy a törzshöz tartozó.
Az ember szóban már benne van a férfi szó, mert a második a bara benne.
A férfi szónak az alapja a germán fire, fers, ez a tölgyből ered, ami egyben szellemet is jelent, és a vér szavunkban van benne, ami vérch, ferwa germánul.
Amúgy a tölgy is germán a telg, rokona a telek. Az őseink ymiristák, úgymond pantesiták voltak, az anyag és a szellem szerintük egy, ezért
szív=sebó, érzület, szellem
ondó- andó, lélek
vér- verch, szellem, élet, test.
Az élet szavunk germán, élni germánul alan, azt jelenti, hogy nőni, enni szaporodni.
