Idézek belőle: "... 4. § (1) Ez a rendelet 2005. július 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni. (3) E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott - építési tevékenységre, valamint az ezen időpontot követően indult - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott - fennmaradási és továbbépítési engedély alapján végzett építési tevékenységre kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül megkezdett építési tevékenységek esetében a 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek az építtető 2005. augusztus 1-jéig köteles eleget tenni."
Én pont a bevezetés környékén kezdtem meg az építkezést (Bejelentés ép.hatósághoz: 2005.07.21, napló szerinti kezdés: 2005.08.08.). A rendelet 2005. július 15-én lépett hatályba, 14-én hirdették ki (Magyar Közlöny). A 4. paragrafus, 2. szakasz szerint a rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől (2005.júl. 14.) számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni (aug.29.). Ez a dátum több oldalon szerepel az APEH honlapján is, pl.: http://www.apeh.hu/megyek/komarom/anyagok/epitkezes_bejelentese.htm és több netes cikk is idézi - ami akkoriban jelent meg - mint mérvadó bevezetési határidőt.
Az a kérdés, hogy a fenti paraméterek mellett bejelententés-köteles vagyok-e, vagy sem?
Eddig is ezt a megoldást választottam akkor, ha az ügyfélnek gyorsan kellett az engedély. Most pedig, hogy a Földhivatal nem tud időben (megkereséstől számított 15 napon belül) adatot szolgáltatni, már minden ügyfélnek ezt a megoldást javaslom és 99,99%-uk él is vele.
Amikor én bevittem az enyémet hétfőn, akkor annyival "biztattak", hogy majd ezen a héten beiktatják, aztán majd valamikor megnézi. Nem ajánlotta fel, hogy magam intézhetném, én meg nem tudtam. Pedig nekem minden nap számítana.
Hogy érthetőbb legyek, a drága főépítész ül rajta, mégpedig azt is tudom, hogy azért, mert nem az ő cégét bíztuk meg a ház tervezésével.
Erre nem tudok mást mondani: etikátlan, mocsok eljárásmód a hivatal részéről. Következetességre kellene törekedni: ha az egyik ügyféllel kivételezek, akkor a másikat is megilleti ugyanez.
Nagyon kilóg ám a lóláb, hogy azok a tervek sokkal hamarabb átmennek, és az előadók sem merik szopatni a megrendelőt azzal, hogy 3 tized százalákkal több a beépítés.
Ahogy a múltkor is írtam neked: elvileg nem szabadna egy tized százalékkal sem átlépni a megengedett beépítettséget, de gyakorlatilag ez erősen önkori függő dolog. Van ahol elnézik, van ahol keményen büntetnek, bontatnak, visszaalakíttatnak.
A Földhivatali problémára a megoldás: Ügyfél behozza kérelmét, azon melegébe beviszem az iktatóba, kérek rá iktatószámot, megírom a tulajdonlap igénylést és odaadom az ügyfélnek, aki a megkeresésel becammog a Földhivatalhoz. A megkeresésre ingyen és bérmentve megkapja a szomszédok tulajdonlapjait, amit aztán behoz a hivatalba. Így kb. 2-2,5 hónappal rövidül az eljárás hossza.
Hogy érthetőbb legyek, a drága főépítész ül rajta, mégpedig azt is tudom, hogy azért, mert nem az ő cégét bíztuk meg a ház tervezésével. Nagyon kilóg ám a lóláb, hogy azok a tervek sokkal hamarabb átmennek, és az előadók sem merik szopatni a megrendelőt azzal, hogy 3 tized százalákkal több a beépítés.
A szomszédokkal várhatóan nem lesz problémám, személyesen ismerem őket, nem tartózkodnak külföldön, ők is most építkeznek, nem hiszem, hogy valamelyik keresztbe akarna tenni nekem. Alá fogok velük íratni egy nyilatkozatot, hogy nincs ellenvetésük, így talán hamarabb jogerőre emelkedik az eng. Bár egy kis gond van, ugyanis a hátsó telek éppen most cserél gazdát, remélem nem akarják megvárni, amíg befejeződik az ügylet.
Csodalom, hogy nem talaltak meg ki, hogy az epitkezest kervenyezo hozzon tullapokat (remelhetoleg a legolcsobb is eleg lenne az is 2e, bar ahol sok szomszed van... nekunk csak 2 plusz onkori teruletei). De masreszt meg szivesen fizetne valaki azert, hogy gyorsabb legyen az ugymenet: nem lehetne legalabb opcioban megengedni? Aki hoz, az nem var a hivatalos megkeresesre...
Építési engedélyem még mindig nincs, ma délután bemegyek emelt hangon érdeklődni. Nem igaz, hogy 50 nap alatt nem lehet megadni, amikor semmilyen szakhatósági véleményezés sem kell hozzá.
Van itt az asztalomon néhány építési engedély kérelem, amit azért nem tudok kiadni, mert 2,5!!!! hónapja a Körzeti Földhivataltól megkért szomszédos ingatlanok tulajdoni lapjait még nem küldték meg. A Földhivatalnál telefonos érdeklődésre tájékoztattak: sajnálják, de emberhiány miatt nem tudják időben küldeni....... Az ügyintézési határidő 60 nap, amibe a Földhivatal megkeresése nem számít bele.
Voltam bent a jegyzőnél ez ügyben. Előadtam neki a helyzetet, vittem rajzot, elmagyaráztam, hogy miért akarok még egy-egy métert betoldani a házba. Megértette, de azt mondta, hogy erre neki nincs meg a jogköre. Nemsokára lesz valami tárgyalás, ahol újragondolnak bizonyos építési szabályokat. Kérvényeztem, hogy az én telkemet sorolják át jobban beépíthető övezetbe speciális méretei miatt (ez az egy 800-as telek van, a többi mind ezres a környéken). Szerintem ezt sem fogják megtenni, mert azzal is csak a munka lenne... De ne mondja senki, hogy nem próbáltam meg mindent.
Megjegyzem maga a jegyző mondta (persze nem hivatalosan) hogy építsem nagyobbra, nem fog ezen senki problémázni. Felvetettem a lebontás lehetőségét, de kinevetett.
Építési engedélyem még mindig nincs, ma délután bemegyek emelt hangon érdeklődni. Nem igaz, hogy 50 nap alatt nem lehet megadni, amikor semmilyen szakhatósági véleményezés sem kell hozzá.
A helyesírási hibáért elnézést, nem figyeltem oda! A többit viszont fenntartom. Az építési jogszabályok szerint nem fogsz rá fennmaradási engedélyt kapni, akár csak 2-3%-al léped túl a beépítettséget. Igen az építkezések 90%-ban tényleg eltérnek a tervektől, csak az nem mindegy, hogy ezek a változtatások olyanok-e, amik építési engedélyhez kötöttek-e vagy sem. Pl. ha csak egy válaszfalat helyeznek át az épületen belül az még nem feltétlenül jelent eltérést (bár hallottam már olyan helyi építési szabályzatról, ahol a válaszfal építése is engedély köteles). Az említett telekmegosztási mizéria miértjére nem tudom a választ. Tulajdonjogot pedig nem lehet csak úgy egy tollvonással elvenni.
(Először is a szablyák azok a bizonyos szúró-vágó fegyverek, a bírságokat inkább szabják. Bocsánat, de szúrta a szemem...)
Több építészt is megkérdeztem ez ügyben, és még senki nem hallott arról, hogy egy családi házat lebontattak volna amiatt, mert kis mértékben eltértek az eng. tervtől. Bírósági ítéletekben olvastam, hogy a legtöbbször a bíróság arra hivatkozva, hogy a létrehozott érték több, mint az általa okozott kár (egyáltalán számítható itt valami kárérték e miatt a szabálytalanság miatt?), ezért a ház fennmaradhat.
Valaki itt írta a topikon, hogy az építkezések során szinte mindig eltérnek a tervtől. Gondolom, az eltérés mindig a szabálytalan irányba történik. Ezekre elvileg nem adható fennmaradási engedély. Ezek szerint az új építésű házak nagy részét le szokták bontani?
Mellesleg az hogyan lehetséges, hogy a rendezési tervben 900nm-ben határozzák meg a kimérhető legkisebb telket, majd az egyik tulajdonos megosztja két, összesen 2000 nm telkét egy 1200 és egy 800 nm-esre? Ezt hogy engedhette a hivatal? Nekem ilyen önkormányzat ne okoskodjon, először rakjanak rendet a saját házuk táján.
Meg még úgy is jártam (erről nem tehet senki, csak megszívtam) hogy amikor megvettem a telket, akkor még papíron 801 nm volt. Ennek alapján elkészültek a tervek, majd a beadás előtt kikértem a tul. lapot, amin az utolsó bejegyzés ez volt: Digitális alaptékép bevezetve, új telekméret: 780 nm. Na most akkor mi van? Egyszerre kisebb lett a tekem 20 nm-el. Errefelé 30e Ft a telekár nm-e, egy tollvonással buktam több, mint fél millát. A tervet meg lehetett átrajzolni, így persze már nem felel meg a lakás, ami oda épülhetne.
Esetleg van értelme kérvényezni, hogy a kialakítható legkisebb telekméret beépíthetőségét vegyék esetemben figyelembe? Mert így a 900 nm után számított 25%-ba kényelmesen beleférnék. Minden egyéb szabály be lenne tartva (eló- oldal- és hátsókertek, tetők, magasságok, zöldterületi mutatók, stb)
Mit lehet csinálni, ha a Napnál világosabb, hogy durván megsértette az építő a szabályzatot, de az építéshatósági ember, azt mondja, hogy már nem tud vele mit csinálni, mert már megépült? Nem értettem a hozzáállását, simán elrendelhetne bontást és szerintem el is kellene rendelnie! És itt csak egy kerítésről van szó, de az iszonyat brutál!
Szia!
Az a +20 nm-es eltérés szabad szemmel is észrevehető, nem kell hozzá mérőszalag. Mivel az építési bírság és a fennmaradási engedély egymással szorosan összefügg, ezért csak akkor szabnak ki bírságot, ha a fennmaradási engedély megadható. A te esetedben nem lehet megadni a fennmaradási engedélyt, mivel a szabálytalanul megépíteni szándékozott építményed nem fog megfelelni a helyi építési szabályzatban az ingatlanra előírt 25%-os beépítettségnek. Mivel ebben az esetben fenmaradás nem adható, ezért az eredeti terveknek megfelelő visszaállítás, bontás lesz a vége. Ezt a hatóságok szemrebbenés nélkül elrendelik! A bírságot nem a pluszban megépített építményrész légköbmétere után szablyák ki, hanem meghatározzák a teljes!, szabálytalanul megépített építmény térfogatát, majd esetedben megszorozzák 14eFt-al, ha a burkolásba belekezdtek, akkor szorozzák 1-el, s a kapott érték 40%-a adja az építési bírság mértékét. Tehát a büntetés alapja a fennmaradási engedélyezési dokumentációban szereplő teljes építmény után számított lm3!!!!! Esetedben a hatóság el fogja rendelni az eredeti terveknek megfelelő visszaállítást. Sajnálkozni pedig nem fognak.
Ugyan nem engedély kérdés, de ez a legjobb topik rá:
Építeni fogok, de át akarom lépni az engedélyezett beépítési százalékot kb +20 nm-el, mert elég kicsi a telek, így férne el kényelmesen a ház. Elkészült egy eng. terv a 25.00 %-os beépítésre. Az eng. eljárás folyamán világossá vált, hogy ez az önkorm. nagyon keményen betartatja a szabályokat. A használatbavételi eljárás során biztos, hogy mérőszalaggal fognak jönni, tehát ki fog derülni a turpisság. Kenőpénzre nincs lehetőség, biztos, hogy nem fogadja el az előadó. Marad a büntetés. Legalábbis remélem, hogy nem bontatja le, azért annyira nem dúrva ez az eltérés (25 helyett 27-28%-ot építünk be). Én úgy tudom, a pluszban beépített légköbméter után szabnak ki helytől függően büntit. Mi nagyközségben élünk, itt ez 14e Ft. Kb 60-80 légm3 lenne a bünti alapja, az több, mint 1 millió Ft. Ennek a 20-100%-át lehet kiszabni. Az lenne a kérdésem, hogy valakinek van-e erről tapasztalata, hogy egy családi ház esetén tényleg képesek ekkora összeget kiszabni, vagy a gyakorlatban megsajnálják az emberfiát? Vagy egyéb ötlet? Javasolták pl, hogy amikor már lebontani nem lehet, de még csak alacsony a készültségi fok, akkor jelentsük fel magunkat, így kisebb lesz a büntetés. Erről mi a vélemény?
Ha egyes helyiségekben - betartva az 1 fürdő 1 háló, konyha elkészültét - a nappaliban, használaton kívüli hálóban, másik fürdőszobában a padlón csak az aljzatbeton és falon glettelés van az eleget tesz ennek a kitételnek?
Sajnos erre nincs egységes álláspont az építéshatóságok között. Általában elfogadható, de ilyen esetben elő fogják írni, hogy a hiányzó munkákat bizonyos határidőn belül végezétek el. Javaslom, a helyi hatóságnál való érdeklődést ezügyben.
Még az is érdekel, hogy a belső ajtóknak is a helyükön kell lenni?
A használatban lévő helyiségekre tegyetek ajtót (1 hálón, 1 fürdőn legyen). Persze amelyekre egyébként is tennétek. :-)
A kéményes és gázos nyilatkozat egymástól független. Mindenki csak a saját szakterületén belül nyilatkozik. Így akár azokat "párhuzamosan" is kiadhatják.
Nagyjából tudom mit tartalamaznak, csak a sorrendiségre voltam kiváncsi, abban voltam bizonytalan. Szerintem a kéményes papírok megelőzik a gázos jóváhagyásokat.
padló és a falak pormentes burkolattal legyenek ellátva
Ha egyes helyiségekben - betartva az 1 fürdő 1 háló, konyha elkészültét - a nappaliban, használaton kívüli hálóban, másik fürdőszobában a padlón csak az aljzatbeton és falon glettelés van az eleget tesz ennek a kitételnek?
Még az is érdekel, hogy a belső ajtóknak is a helyükön kell lenni?
A kéményseprő a megvalósult kéményekről ad szakvéleményt, hogy azok kéményseprőipari szempontból a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasak-e. Az érintett közműszolgáltató (pl. gázszolgáltató) arról nyilatkozik, hogy a közműhálózatra való rákötés megfelelő-e és rendeltetésszerűen, biztonságosan használható. Az építési hulladék mennyisége általában nem szokta meghaladni a jogszabályban közölt küszöbértékeket.
Pár napja eligazítottál a használatba vételi engedély témában, illetve más forrásból is sikerült eligazítást szereznem. Ezek :
(1) A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie....
.
.
.
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;
b) ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés a 8. § előírásai szerint nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban;
c) az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban.
A használatbavételi engedélyezési eljárás illetéke:
Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.
Más megközelítésben : "Crawen"
építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nyomtatvány (értelemszerűen kitöltve, aláírva), 10.000.- Ft illetékbélyeg a nyomtatványra,
felelős műszaki vezető nyilatkozata,
az érintett közművek és a kéményseprő vállalat nyilatkozatai,
az építtető(k) nyilatkozata az építési hulladék tényleges mennyiségéről (amennyiben az építési hulladékok mennyisége bármely hulladék csoportban meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében szereplő mennyiségi küszöbértékeket, akkor mellékelni kell az imént idézett rendelet 4. számú mellékletét képező építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékkezelő átvételi igazolását).
Kérdéseim : a kémény seprői engedély megelőzi a gázszolgáltatő engedélyét ????
Szerintem igen. Aprobléma az, hogy az építető állítja: "jól mennek a dolgok" -- ugyanakkor még megsem kereste a kéményseprő cég tervátvételi osztályát. Más : A Te verziód szerint - 4. pont -- hulladék nyilatkozatot kell a /kivitelezőnek adni, hogy a hulladék mennyi és szabályosan kezelték. Hárt erről sincs semmi papír.
Állítúlag ebből is komoly baj lehet -- tetemes építészeti bírság -ezt egy kamarás építész állítja. Idézet:
Ha itt valamely szakvéleményre szükség lehet, az megint csak arra utalhat, hogy valamely súlyos szabálytalanság állhat fenn az építkezés körül. (Itt arról nem kívánok értekezni, hogy pl. a kivtelező nem számol el a környezetvédelmi hatóságnál az építési hulladékról, az is lehet a használatbavételi engedély kiadásának akadálya.
Tehát összegezve : a kivitelező / építtető (egy és ugyan az) valamiért halasztja a használatba vételi engedély kérését -- mi viszont vevők lennénk -- a megállapodás szerint akkor lakás a lakás mikor a HE megvan. Üdvölettel :KM.
Használatbavételi engedélyt akkor kell kérni, amikor az adott épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható. Lakóépületnél: az épület az engedélynek megfelelően épület meg, a nyílászárók legyenek benn, tetőfedés is legyen készen :-), min. egy helyiség fűthető legyen, főzési, tisztálkodási, pihenési lehetőségnek lennie kell (min. egy vízvételi hely kell, mosdó, budi üzemképes legyen), villanyvezetékek nem lóghatnak a falból, padló és a falak pormentes burkolattal legyenek ellátva, lépcső- és egyéb helyen lévő korlátok legyenek fenn (legalább ideiglenes szerkezettel, de jobb, ha a végleges korlátok vannak fenn). Egyéb balesetforrás se legyen. Jogszabály szerint amíg nincs jogerős használatbavételi engedélyed, addig nem lehet beköltözni az épületbe. Elvileg. De a gyakorlatban ezen a hatóság egy lakóépület esetén nem szőrözik. Lehetőség szerint az épület legyen fullra kész a használatbavételi engedély megkéréséig.
Ha két lépcsőben adod be az engedélyezési tervet, akkor két eljárás van, dupla az illeték, kétszer kell fizetni a tervért, kétszer 30-90 nap az engedélyezési eljárás, kétszer kell beszerezni a tul. lap másolatot, a hivatalos helyszínrajzot, a közműnyilatkozatokat. Szerintem nem éri meg két külön építési engedélyt beadni, ha úgyis üzletnek akarod használni a végén az épületet.
Köszönöm szépen a gyors választ. Az általad leírtakból úgy tűnik, hogy egyszerűbb először engedélyeztetni a tetőtérbeépítést, majd utána intézni az átminősítést üzlethelységgé, ha teljesen kész az épület? Mi a véleményed?
Gyakorlatilag, amíg nincs meg a tetőtérbeépítés, addig az alsó szint sem éri el végleges formáját. Pl. bepucolás.Ha először a tetőtérbeépítést csinálom, s utána az átminősítést, akkor is ugyanazok kellenek csak a bővítéshez, mint amiket az előzőekben leírtál?
engedély kérelem rendeltetési mód megváltoztatására és bővítésre tetőtér beépítéssel
Fel kell mérni a meglévő állapotot, ledokumentálni+ megtervezni, megrajzolni a tervezett állapot + műszaki leírás + statika a meglévő födémről és alapozásról(elbírja-e a tetőteret) + technológiai leírás ANTSZ-nek + tűzvédelmi leírás tűzoltóknak, + közműnyilatkozatok a növekvő energiaigények és a lakosságiból üzleti energiafogyasztásra átállás miatt + ha kéri az önkormányzat utcakép, esetleg színterv + 10 000 Ft illeték + kéményseprő szakértői vélemény, ha jelenleg nincs fűtve a garázs, vagy a növekvő hőigényt nem tudja ellátni a meglévő fűtési rendszer
Van egy garázsunk, amit felújítottunk. Üzlethelységgé szándékozzuk alakítani, engedélyeztetni.. Felmerült bennünk, hogy a tetőteret be kellene építeni, egyenlőre nem lakás céllal, hanem raktárhelységnek. Próbáltam utánanézni a neten, hogy infót gyűjtsek, mielőtt felhínék bármilyen hivatalt az engedélyeztetéssel kapcsolatban, de nem túl sok mindent találtam. Kérdés, hogy milyen engedély szükségeltetik?
