Erről az utolsó képről jut eszembe, nagyon durva, mert Gackt Takano Yuri-s nudi képei fényleg óriásplakánként funkcionálnak Japánban. Olvastam olyan élménybeszámolót japánról, hogy ttök szép volt az ország, jó volt, meg minden, csak undorító, hogy óriás meztelen pasik vannak kirakva 20 négyzetméteren, és odatette Gacktot illusztrációnak. Mondanom se kell, a beszámolót pasi írta. :)
hát Gackt egyáltalán nem lányos, sőt nagyon is férfias!:) az egy dolog, hogy szokta nőiesre venni magát (frizura, smink, öltözködés), de alapjában ő egy iszonyú jó pasi, csak meg kell hallgatni. anno a Malice Mizer-ben mindenki nőnek volt öltözve, sminkelve, így Gackt is (mivel visual kei), de itt sem kifejezeten lányos, sokkal inkább egy kétnemű, androgün angyal, vagy inkább nemek feletti.
Hyde a Laruku-ból már inkább lányos, finomabb alkat. róla rengeteg képet találsz a neten. de nekem ő még mindig pasi, ráadásul jó pasi:)
talán még Masa lányoskás, aki Gackt gitárosa volt, most a Spiky nevű együttesben zenél, énekel.
a japán film- és pop-rocksztárok között rengeteg kifejezetten lányos fiú van, de
hogy őszinte legyek, én nem kattanok rájuk, így nincs semmi gyűjteményem róluk.
először mutatok neked Gackt-ról néhány "nőiesebb" fotót, de ugye az látszik, hogy direkte és ezek elég régiek:)
mindig van neki egy hosszútávú, időszakos image, nem váltogatja havonta. ez show műsor, direkte csinálta (tán vissza akart menni egy kicsit az időben, vagy inkább csak diliből). a 3. részt előtte napokkal vették fel, abban a mostani image szerint nézett ki: világos barna, tépett haj + szemüveg, ahogy mostanában ki szokott nézni (szemüveg persze nem image, mert rövidlátó és fényérzékeny a szeme). a haját persze festegeti, hol vörösre, hol szőkére, de mostanában ritkán, már hosszú ideje a barna dominál. egyébként a japán sztároknál ez szinte természetes. Hyde is hol barna, hol szőke:)
az előbb betett fotók régiek, kb. 2001-esek lehetnek, a Job is a régi felállás, még Masa is rajta van.
Nem tudom, de nem ingazán tetszik ha valaki havonta másként néz ki. Kell egy állandó image, egy kicsit lehet mindig csiszolni, változtatni rajta, de egyszer ilyen máskor olyan nem túl szerencsés. Nem lehet követni.
sajnos nem. bár nincs olyan rajta, amit ne láttam, hallottam volna, ill., az Ash-t még nem, Black Stone klipet meg láttam sajna, Mira jóvoltából. rettenetesen idióta G-al együtt. mindegy, ettől függetlenül megint olyan szerelmes vagyok, a 3-4. Utaban Show-ban meg kell zabálni, annyira aranyos, főleg azzal a szöszi, enyhén punkos frizurával, mint anno Mizérable-s korszakából (a Kis herceg egy idegen bolygóról:))
korrigálok: Kiyoharu - Emily-je nagyon jó, és a Luinspear az, amelyik enyhén malice mizeres, szóval ő sem rossz. a Laruku klip meg átlagos. bespájzoltam őket.
Az az igazság hogy többször kell meghallgatni mindet, az ember kincsekre bukkanhat, és igazi eredeti hangzásra is. Tényleg érdemes időt szánni rá, nekem is csak sokadik hallgatásra tetszett meg némelyik, de van olyan hogy elsőre fejbekólint.
Buck-Tick-en kívűl más nem különösebben tetszett, az említett másik kettő sem, abból az egyik (má nemtom melyik) olyan malice mizeres hangzást igyekezett produkálni, abban még van némi fantázia. bár az utánzatokat nagyon nem komálom, mert lopkodás. egyébként azt vettem észre, egy csomó japi előadó és zenekar vagy Laruku-Hyde, vagy DEG-Kyo, vagy Buck-Tick-Atsusi, stb. utánzat mind zeneileg, mind hangilag. Gackt-ot viszont senki, mert nem is lehet:) szóval, a vérprofikat utánozzák.
mondjuk ez a többség, a kisebbség meg egyéni, saját világ, és ők a legjobbak.
film: inkább no comment. mondtam már, legyen a te bajod. a legszarabb karvaj film, és ez nemcsak én véleményem, hanem nálam nagyobb filmtudoroké is. szinte minden hiányzik belőle, ami a Chungking-ot és a Fallent, meg a Mood for Love-t jóvá, izgalmassá, élvezhetővé tette. azért a buzikról is lehet érdekesebben mesélni, ha már.
De most egy kicsit hanyagolom, mert teljesen beleszerelmesedek. Kiyoharu meg Yukari van most ezerrel. Ők is nagyon jók.
Más: Fölvettem az édeskettest. Már máshol is mondtam, de szerintem Wai egyik legjobb filmje. Nekem nagyon tetszett. Én a bukott angyalkákkal jobban el voltam akadva, soxor meg kellett néznem hogy értsek belőle valamit. Itt a két fiu nagyon jó, hozzák a se vele se nélküle hangulatot, a képek is tipikusak, nagyon jól van fényképezve, szóval nekem tetszett. A repülő tőröket még nem sikerült megnéznem, de a héten szakítok rá időt.
ezeket még nem láttam, de lehet, hogy jobb is:) nem túl jók.
milyen jó Buck-Tick-es cucc van most fent Case oldalán. az a trinity-s kurvajó. az új albumot még nem hallgattam meg, de bespájzoltam. nem semmi, milyen termékeny ez az Atsusi.
más szempontból meg G. jobb, nekem az ő egyénisége jobban tetszik. de Yoshiki-t én is nagyon csípem, láttam a Last Live-t, lehengerlő amit művel. X-Japan meg kurvajó.
Chemistry tényleg nagyon kéne, ha tudsz adni oldalt, vagy kitudnál írni, köszönném.
főleg az újabb lemezei nagyon jók, de jöhetne tőle bármi.
Gyermeknyelv van, jöhetsz érte. akár holnap 18h után is, vagy szerdán 16h után, ha még élek, mert megint beteg vagyok. csütörtöktől viszont nem leszek elérhető a héten.
Gackt-ot kivéve. Bár bizonyos szompontból Yoshiki jobb. Nade, csak ne hasonlítgassuk össze őket mert én se komálnám ám az ilyet. :)
Tényleg Harpo, nagy szükségem lenne Lengyel Zsolt "Gyermeknyelv" című könyvére. Tudom, hogy nektek megvan. Valamelyik nap be tudok menni érte? És akkor visszavinném már azt a finn nyelvtant is, meg a CD-idet, stb.
Jah, hát annyira tényleg nem gáz ez a Love Letter, csak kellőképpen hangulatban kell lenni hozzá. Azóta van egyébként új maxi és új klip, a számokat (Black Stone és Ash) úgy vettük ki így közösségileg, hogy a nemrég elhunyt ismerősei velemelyikének írta. Volt az a Taiwan-i srác, az a zeneszerző, aki tavaly halt meg tüdőrákban, ő a valószínűbb, esetleg Junior, a sofőrje. De inkább a srác. Vagy hát nem lehet tudni. Lehet hogy egyeiket ennek, másikat annak.
A szövegek a szokásos buddhista szövegek, amiket oly jól ismerünk, voltaképp semmi kirobbanóan új. A klip viszont vicces, vagy inkább siralmas, enem tudom eldönteni. Félemetesek azok a maskarák. XD És Gacktnak megint hosszú haja van a klipben, mint mostanában minden újságban is.
Hogyhogy jó irányba haladok? A japán meg a finn miatt? Hát, én ezt azért nem mondanám annyira. :) A kettő közül max az egyiknek van jövője az én szemszögemből és most nem a finnre gondolok. :) Különben tényleg egészen hasonlítanak írásképileg.
Nem is olyan rossz ez a Love Letter. Tegnap este hangulatban voltam hozzá úgy látszik, mert majd bejött. Csak szokni kell, rá kell hangolódni, többszöri hallgatást igényel, egész szépen kijönnek a dalok szépségei és hibái. Persze szokatlan az előző albumokhoz képest, de ha azt vesszük, hogy G. ezt egy ilyen lassú, érzelmes lemeznek szánta, akkor nem is annyira gáz. Tulajdonképpen gitár-zongora-hegedű-néhol bőgő zenei alájátszás van, a ritmus hangszerek kizárásával, a hangja pedig önálló hangszerként működik (ahhn, még opera-énekes is lehetne belőle), az viszi a prímet az erőteljességével, mély és szenvedélyes érzelmi töltésével (pláne, ha még a szöveget is érteném). Vannak jól sikerült és kevésbé jól sikerült számok, 1-2 pedig nagyon gázos. Tehát vegyes.
Mindjárt lepontozom a számokat, átmegyek amolyan Megasztár zsűribe, bár ilyet
sose szoktam csinálni, most megteszem.
Már a Sixth Day... koncert első részében is előadott egy csomó hasonló nótát, tudod az ücsörgősekre gondolok, nekem azok nagyon tetszettek, mert olyan mély átéléssel
tudja előadni, hogy hatásos, meg tulajdonképp szépek is. Semmiképp nem nyálas (szerintem ilyen alacsony szintre sosem tudna leszállni), és a Love Letter sem az, csak kissé fáradtnak és ötletszegénynek érzékelem most őt, dehát istenem, túléljük...
G. határozottan konszolidálódik, amilyen félőrütnek tudta láttatni magát, ahhoz képest...
Mindenesetre, most is sikerült felmelegítenie a lelkemet, mint mindig mikor hallom őt, csak nem okozott akkora revelációt. Nem élvezhetetlen, csak a megfelelő hangulatban kell hallgatni, némi meditatív állapotban és odafigyelve.
Tetszési indexem:
1. Seeppai no Sayonara - 5*
2. Tea Cup - 5*
3. Etude - 3
4. Arittake no Ai de - 4/5
5. Peace - 4/5
6. Kono Yoru ga Owaru Mae ni - 5*
7. Kimi ni Aitakute - 3
8. Dears - 1/2
9. Sakura Sou - 2
10. Love Letter - 3/4
Az 1., 2., 6. számok messze a legjobbak, azért kaptak *5-öst, az Etude és Kimi ni szerintem közepes, a Dears és Sakura a leggyengébbek, de főleg a Dears új, gagyi verziója.
(na most mondja nekem valaki, hogy a japán nyelv nem tuti olyan így ránézésre, mint a finn. japán-finn nyelvrokonság, he-he-he és nem magyar-finn:)))
Mira, jó úton jársz!!!!!!!!!!!! És éljen Gackt Camui!!!!!!!!!!
ti járkáltok ilyen helyeken, már mint letöltős oldalakon. ha valahol véletlenül, netántán kiszúrná a szemeteket a CHEMISTRY (számok, albumok), lécci-lécci szóljatok nekem. imádom a két fickót, főleg a bégetős srác hangját. eddig csak torzókat sikerült tőlük letöltenem, de az is köddé vált:) az utóbbi két albumuk nagyon jó, korábbiak kevésbé. ha már Gackt mostanában nem ír jó számokat, legalább őket élvezhessem, pont lelkemnek valók:)
1-4: Hyde, 5-8: Masa
kénytelen leszek őket is Japánból beszerezni:)