Azért Nógrád az egyik legészakibb megyénk. Meg hegyvidék is, ergo hűvösebb.
Nálunk Zalában is kicsit később fakad a szőlő (kb. egy hét) pl. a Balatonhoz képest, de egy hete már némelyik tőkén voltak arasznyi hajtások, jövő hét elejére (remélem) a tőkék többsége ott tart majd.
Köszönöm a bátorítást Ali-bá, azt szeretném még kérdezni, az alany mennyire lesz hatással a nemes termésére. Például ha apróbb szemű fehér szőlőbe (ha jól emlékszem apám Delavárnak(?) mondta) oltanék nagyszemű feketét (Eszter).
Akinek nem éri meg oltogatni, ne csinálja. Nem a pénz miatt csinálom, hanem mert érdekel. Ha tovább megyünk a gondolattal, lehet venni üzletekben bort is szőlőt is, és akkor már metszeni, szüretelni sincs "baj" vele.... Persze hogy azokon-azokban mennyi a vegyszer....
Mifelénk régen az volt a ritka, ha nem volt az udvaron, kiskertben (bor)szőlő. Ősszel voltak a szüretelések, én gyerekkeént a darálót tekertem... Télen az öregek leültek a borospohár mellé esténként, és ment a kártyacsata. A fiatalabbak vagy kivágták a szőlőt, vagy ritkább esetben próbálkoznak más fajtákkal, és még talán bort is készítenek néhányan...
Az 'öreg' tőke inkább előny, többet bír, olthatsz bele több helyre. A képen látható hajtás akár már oltható is! (Jól gondolod a borszőlő lugas lecserélését.)
Amikor az oltványok nagy része kihajtott, kicsomagoltam őket. Ezután átvizsgáltam és csak azokat viaszoltam be, amelyiken látszott, hogy megindult és elkezdet összeforrni.
Amelyiknek már gyökere is volt az ment a konténeresbe, amelyiknek még nem az szabadföldbe (a gyökereseket már nem tudtam volna a fóliatakaráson keresztül a földbe szúrni).
Próbálkoznék én is a zöld-be fás oltással, van a hűtőbe kis csomagom oltóvesszőből.
Idősebb tőkét próbálhatnék átoltani-fiatalítani?
Ilyesmire gondoltam. Ha sikerül az oltás, mire számithatok? Az "öreg" gyökér előny, vagy hátrány? A lugas gyengébb minőségű borszőlőit szeretném ellenálló csemege fajtákra "cserélni"(Néró, Eszter, Pölöskei, Palatina...).
Én a tavaly náylon zacskó csikokkal kötöztem.Szerintem a szigszalak igen merev és könnyen letörik a zöld hajtás. De lehet ha másnak más a véleménye. Sajnos nálunk a zöld hajtások alig vannak kát levélben. Úgy, hogy én még kell várjak a zöldoltással.
Az oltványok kb. 10 napja kerültek kiültetésre. A kiültetés előtt olvadt viaszba mártottam őket, hogy ne száradjanak ki, ami leperzselte a hajtásokat. Most kezdenek újra előtörni a viasz alól.
Köszi Ádi batya! Akkor én békén hagyom júniusig a kis eperfát, szegénynek úgyis ki kell még nőnie a fagykárokat, eléggé elfagytak a kis rügyei. Úgy látszik nem csak életképes az eperfa, hanem érzékeny is.
Júniusban pedig csinálok pár zöld oltást otelloval, amennyire magasra csak tudom. Addig pedig még lehet jobban tájékozódni is.
Egy két kudarctól még nem adom fel. Legutóbb zöldhajtást próbáltam ki. Az ágvillába fúrtam amibe bele ültettem a friss hajtást. Ez volt múlt hétvégén, azóta nem láttam. Azonnal megindult a lé, tehát a tápanyagellátással nem lehet baj. Kérdés, benövi-e megfelelőképpen? A kambiumot és a nóduszt igyekeztem összehozni, mert érzésem szerint ez a két sejttípus ami valamilyen módon kapcsolatba tud lépni egymással. Tavasszal majd ha nem sikerülne, akkor ugyanezt fogom megpróbálni oltványnak való belefúrásával. Szemzés az eddig időleges eredményt hozott. Őszig zöldellet, hajtott, de tavasszal nem éledt fel. Most azt vettem tervbe. mellé ültetett tőkéről szálat vezetek át az átfúrt fán, kicsit modellezve a természetes folyamatot, amikor is repedésekbe és ágvillába szorulva növi be magába a gazdanövény.
Egy eperfa három négy év alatt nő meg annyira amikor már alkalmas támrendszer gyanánt. Ugyanis mindkét növénynek kell idő a növekedéshez és ekkora fázikéséssel indítható a kettő.
Öreg fába viszont azonnal lehetne oltani/fúrni, ha tudnánk hogyan is lehet pontosan. Nem is beszélve a lényegről, mikor pontosan!
Biztatnék mindenkit a kísérletezésre, igen hatalmas termésmennyiségekről szólnak a beszámolók és logikus is a dolog.elxirHozzászólások: 346Csatlakozott: 2009.12.01. 13:33"
Úgy tervezem hogy a fa legalsó ágát ami most kb 5cm ,egy 10-es fúróval átfúrom és át dugom a vesszőt. Fontos idei hajtás legyen aminek puha a külső része.Valahogy,valamikor csak sikerül.
Jé! beírtam a keresőbe az eperfás szőlőoltást, és egy egész hosszú tanulmányt találtam a falum szőlőműveléséről, mert hogy eperfából voltak nálunk régen a hordók.
