a frekvencia es a hullamhossz nagysagrendekkel kisebb elterest mutat a meresek kozott. ezert valasztottak ezt az utat. viszont ez megin felvet egy problemat, amit a kiserletezesnel is emlitettunk. vagyis ha A es B szinte minden meresnel azonos, ellenben C egy 10^-5 nagysagrendu fluktoaciot mutat, akkor jogosan jelenthetjuk e ki, hogy C=A*B ???? vagy van ott meg egy esetleges rejtett valtozo, ami az elterest okozza????
a fizikaban hasznalt fenysebesseg erteke egy szamitott ertek. sokaig probaltak meghatarozni sebesseg meresekkel a legkulonbozobb modokon, de mindig mas ertek jott ki ra, meg az atlagolassal is. az elteres a km/s-ban kifejezett renysebesseg utolso ket jegye, vagyis ezidaig nem sikerult 10^-6 pontossagnal jobban meghatarozni. ezert kitalaltak, h megmerik egy adott fenyforrasbol (ha jol emlekszem rubidium lezer) kijovo feny hullamhosszat, illetve frekvenciajat es ebbol szamitott ertekkent tettek be az si-be.
"a masik modszer, amikor a folyamat rendszerebol termeszetes uton tavozo parametereket merjuk. ezzel nem valtoztatjuk meg a folyamatot es igy tobb idopontban is pontos erteket kapunk.
pl ha kivancsiak vagyunk egy golyo mozgasara, ha x sebesseggel indul. elso verzioban kulonbozo tavolsagokban elnyeletjuk a mozgasi energiajat, amibol szamolhatjuk a sebesseget. a masodik verzioban fenykepeket keszituni y idonkent es abbol szamoljuk."
'Ja persze'... csak a 'probléma' az, hogy ez a "golyó" egy 'flipperben' mozog... ! És mi nem tudjuk az egész útján 'végig-követni',
az induláskori energiáját és 'feltételeit' pedig legfeljebb csak
(legjobb 'saccolás' -szerintem- a "Kettős Elemü..." alapján lehet ;) ;-)
"ami szerintem sok kiserlet elemzesenel hibat okoz, azok a rejtett valtozok. egy jol osszerakott kiserletben feltetelezni kell,
h olyan korulmenyek is befolyasoljak az eredmenyt, amikre nem gondolunk alapbol. pl. q legelemibb az idofaktor. a legtobb kiserlet feltetelezik h ha most elvegzek egy kiserletet es fel ora mulva is, akkor az eredmenynek azonosnak kell lennie. pedig nem. szamos parameter megvaltozhat ezen ido alatt.
homerseklet, magnesesseg, legnyomas stb stb. tehat ha mi nem tudjuk meghatarozni minden rejtett parameter erteket, akkor hibas merest vegzunk."
Igen, a legtöbb 'határtudomány'-nak nevezett kutatásokkal 'az a baja' a hivvattallos túúdommánynak, hogy nem vizsgálható olyan egyszerűen, mint ahogy a 'méjnsztím',
'kommersz', egyetemeken tanított tudomány tanítja, ami gyakorlatilag nem tud kezdeni semmit (vagy nem akar...) az olyan létező jelenségekkel, folyamatokkal, amelyek csak egy min. 'húszismeretlenes egyenlettel' írhatók le, és ráadásul az 'egyenlet' értékeit 'óránként-naponkét' 'aktualizálni' kell... Vagyis az ilyen jelenségek, folyamatok nem 'teljesítik' a mai 'méjnsztrím' tudomány által megkövetelt alapvető megismételhetőségi kritériumokat. ;-/
"ezert nincs ket azonos meresi eredmeny a feny sebessegere sem."
Na!, ez új ! Erről lehetne egy 'kicsit' részletesebben... ?! ;-)
"az itt es ott osszehasonlitasa pedig oda-vissza meressel lehetseges. vagyis azonos idoben mindket helyen merjuk a masik helyrol szarmazo jeleket. kis odafigyelessel, a meres helyet konvertalhatjuk egy pontba, es innen merjuk a ket ott jeleit. a ket meresi eredmeny viszonyabol pedig kovetkeztethetunk a folyamat szabalyaira."
Jól hangzik, de az 'itt es ott' eredetileg nem helyet jelentett (lásd 'lentebb'...), hanem azt, hogy amig 'itt' vagyok addig nem befolyásolom az 'ott' lévő 'mérendő' folyamatot. De ha már 'ott' vagyok -vagyis 'mérek'- azzal megváltoztatom az eredet! 'itt' állapotú folyamatot. Tehát -bár a leírásod helyes- az 'alapvető problémát' nem oldja meg.
" Senki sem láthat meg engem élvén ! " ;-)
"ez alapjan a tavoli, fizikailag nem beazonositott terreszre alapozott kovetkeztetesek (pl. csillagaszati meresek) nem adnak bizonyito ereju merest, mert biztosak lehetunk abban, h nem ismerjuk az ott tulajdonsagait es mar a kiindulo allapot is csak egy bizonyitatlan feltetelezes."
Stimt. Lásd az 'első bekezdést'... ! ;-)
"a lenyeg, h minden korulmenyt - meg azt is, amire nem szamitunk - lehetosegkent szamba kell venni a kiserlet megtervezesenel es kiertekelesenel."
Így van, a kérdés az, hogy a 'körülményeket számbavevők' felismernek-e minden lehetséges és elképzelhető! 'korulmenyt', mikor/mielőtt "megtervezik akiertekeleseket"... ?! ;-/
igen, minden meres megvaltoztatja a folyamatot, attol a pillanattol kezdve, h a meres megtortent. de az azt megelozot nem. tehat minden meres pontos a multra tekintve. ezekbol a meresekbol lehet szabalyt alkotni a jovore is.
a masik modszer, amikor a folyamat rendszerebol termeszetes uton tavozo parametereket merjuk. ezzel nem valtoztatjuk meg a folyamatot es igy tobb idopontban is pontos erteket kapunk.
pl ha kivancsiak vagyunk egy golyo mozgasara, ha x sebesseggel indul. elso verzioban kulonbozo tavolsagokban elnyeletjuk a mozgasi energiajat, amibol szamolhatjuk a sebesseget. a masodik verzioban fenykepeket keszituni y idonkent es abbol szamoljuk.
ami szerintem sok kiserlet elemzesenel hibat okoz, azok a rejtett valtozok. egy jol osszerakott kiserletben feltetelezni kell, h olyan korulmenyek is befolyasoljak az eredmenyt, amikre nem gondolunk alapbol. pl. q legelemibb az idofaktor. a legtobb kiserlet feltetelezik h ha most elvegzek egy kiserletet es fel ora mulva is, akkor az eredmenynek azonosnak kell lennie. pedig nem. szamos parameter megvaltozhat ezen ido alatt. homerseklet, magnesesseg, legnyomas stb stb. tehat ha mi nem tudjuk meghatarozni minden rejtett parameter erteket, akkor hibas merest vegzunk.
es itt jon a masik alapveto hiba, a mert eredmenyek atlagolasa. az atlag kepzes hasznos eszkoz, de figyelembe kellene venni a szoras okat.
pl a michelson morley kiserlet. a meresi eredmenyek atlaga egy minimalis sebesseg valtozasat mutatja a fenynek. viszont ha a meresi eredmenyeket idorendben felirjuk, akkor mar jelentos fenysebesseg valtozast mutatnak az ertekek. ez olyan kb, mintha egy sotet szobaban kotelen megporgetett labdarol, vakuzott fenykepek alapjan kellene megallapitani a labda helyzetet es mi atlagoljuk a pillanatnyi helyzeteket, anelkul h vizsgalnank azok szorasanak tulajdonsagait, es kijelentenenk, h a labda all.
ezert nincs ket azonos meresi eredmeny a feny sebessegere sem.
az itt es ott osszehasonlitasa pedig oda-vissza meressel lehetseges. vagyis azonos idoben mindket helyen merjuk a masik helyrol szarmazo jeleket. kis odafigyelessel, a meres helyet konvertalhatjuk egy pontba, es innen merjuk a ket ott jeleit. a ket meresi eredmeny viszonyabol pedig kovetkeztethetunk a folyamat szabalyaira.
ez alapjan a tavoli, fizikailag nem beazonositott terreszre alapozott kovetkeztetesek (pl. csillagaszati meresek) nem adnak bizonyito ereju merest, mert biztosak lehetunk abban, h nem ismerjuk az ott tulajdonsagait es mar a kiindulo allapot is csak egy bizonyitatlan feltetelezes.
altalanosan ennyi, a lenyeg, h minden korulmenyt - meg azt is, amire nem szamitunk - lehetosegkent szamba kell venni a kiserlet megtervezesenel es kiertekelesenel.
tapasztalni barmikor megtudjuk, a kerdes h tudjuk e helyesen ertelmezni a tapasztalast, vagyis megtalalni a forras es a vetel kozti valtozas modjat es merteket.
A metronómok és a platform alatt ott van a nagy attraktor, vagyis a Föld. A platform végzi el a „csatolást”, vagyis szinkronizálja a kilengőket. A Nap és a bolygórendszere között is van egy platform, egy közeg, amely szinkronizálja a rendszerben keringőket. Csak a szökevények és a jövevények nem hagyják magukat könnyen. De vagy megszoknak, vagy megszöknek.;-)
Na most figyeld meg, hogy az egyes metronómok periódusideje dinamikusan változik, mikozben alattuk mozog a platform. Vagyis a gyorsulás olyan, mint a gravitáció?
szerintem ezek sincsenek. ezek csak magyarazatok az eter rejtett folyamataira. nem, ott tartunk az egy elemi reszecske ket megjelenesi formajaval B es G. :)
ezek mind magyarazhatoak a deu-val, sot abban ezek teljesen termeszetes, egyszeru jelensegek.
Nem lehetünk egyszerre itt ,és ott. Ez nem kérdés. Ha egy könyvet olvasol akkor gondolhatssz egyszerre több dologra is?Ez a kérdés merült fel bennem. Szerintem nem, hanem csak átvitt értelemben olvasol.
"'itt' mi csak 'tapasztalni' tudjuk az 'ott' torteneseit. vagyis kapunk egy kepet rola. ha kepesek vagyunk az ott es itt kulonbozo viszonylataban is megtapasztalni az azonos esemenyeket, akkor kepesek lehetunk szabalyossag felfedezesere es ezen szabaly alapjan kovetkeztethetunk az ott allapotara. ez sosem bizonyossag, csak selytes."
Elég logikus(-nak tűnik) a 'fejtegetésed',
de a 'problémás rész' a második sor... "ha kepesek vagyunk az ott es itt kulonbozo viszonylataban is megtapasztalni az azonos esemenyeket,"
De nem vagyunk képesek... Emlékezz csak pl. a 'fény-kétrés-kísérlet' megfigyelővel, és megfigyelő nélküli eredményeire... (vagyis nem lehetünk 'egyszerre' itt és ott... "ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret." ráadásul, ha 'oda' megyünk, akkor mikor már 'ott' vagyunk nem azt találjuk, mint ami akkor!volt ott, mikor még 'itt' voltunk...) ;-/
"Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra."
