Az alább idézett meglátásod tökéletesen helytálló:
"...igenis a sorozatos (azota meg nagyobb szamu) katonai bakik-hibak-amelyek tobb amerikai katona eletebe kerultek mint az ellensegtol provokalt veszteseg,az also es kozepso sarzsik rossz alaptudasuknak koszonhetok."
Én magam is akartam használni ezt a példát, mint az irástudatlanság terjedésének egyik következményét. Csupán azért álltam el tőle, mert nem akartam egy kulturális témát politizálni.
A Cosmonak írt TV példa helyett azt is írhattam volna, hogy a felső réteg feltalálja az "okos bombát", az írástudatlanok pedig önmaguk ellen fordítják.
Ezek a katonai dolgok nem a legjobb példák. A csatatéren az ember felfokozott idegállapotban van stb. Mo-n is összeütközött a múltkor két helikopter pedig minket a tálibok csak később fognak megtámadni. Katonának sokszor azok állnak, akiknek nem megy nagyon jól és a hadsereg egy biztos támasz számukra. Nem biztos, hogy a katonák jelentik az átlagot.
"A nepi iskolak (public schools) borzalmasak az USA-ban. Ezert aki csak teheti kifizeti a nagyon drage PRIVAT iskolak beret a gyerekukert"
Ez igy nem igaz. Mihez képest borzalmasak ? A svájciakhoz vagy a dánokhoz képest biztosan nem. Azt még nem láttam bizonyitva, hogy a privát iskolák jobbak lennének. Drágának drágák, az igaz. A fiam osztályában biztosan sokan mehetnének privát iskolába, mert a múltkor az egyik tanár megkérdezte, kinek van otthon repülőgépe. Minden 3.-4. családnak volt... Ennek ellenére maradnak a public school-ban és a legutóbbi statisztika az volt, hogy 98 százalékuk elvégezte a főiskolát vagy egyetemet. Tudom, ez nem az átlag, de nézegetve a tesztek statisztikáit a környező városok sincsenek nagyon jelentősen lemaradva. Van egy város, amelyik igen, ott a lakosság nagy része spanyol anyanyelvű. Nekik mostantól egy órával korábban fog kezdődni az iskola, mert több tanulásra van szükségük...
Ez a borzalmas jelző félrevezető, nem sok adat támasztja alá. A saját tapasztalataim két iskola alapján nem rosszak.
Mindenesetre a vitatok az oktatasrol,amit mar regen szerettem volna a topicon latni sokoldalu es analitikus,nekunk is ad egy sor informaciot.
Akkor ugye meg sem volt annyira szubjektiv a valahol most mar a topic kozepen talalhato hozzaszolasom amit akkor egyesek nagyon kritizaltak hogy igenis a sorozatos (azota meg nagyobb szamu) katonai bakik-hibak-amelyek tobb amerikai katona eletebe kerultek mint az ellensegtol provokalt veszteseg,az also es kozepso sarzsik rossz alaptudasuknak koszonhetok.Hogy a fegyvereket,technikakat legvegso vegen kezelo emberek "csak innen odaig kaszalnak" ertsd hogy csak a betanult es talan nem is alaposan betanult reszletekre kepesek,igy a sok helikopterbaleset,mas lebombazasa,hibas felmerese ki az ellenseg,stb.
A nepi iskolak (public schools) borzalmasak az USA-ban. Ezert aki csak teheti kifizeti a nagyon drage PRIVAT iskolak beret a gyerekukert. Az egyetemek, Harvard, UCLA, MIT, stb. stb. sokkal jobbak mint marmelyik Europai egyetem manapsag----azert jonnek ide at tanulni az europaiak is. Nem kell mindent negativan elitelni. Sok magyarral talalkoztunk az utobbi par evben itt is, akik meg csak beszelni sem tudtak csak "ebbul meg abbul...." motyorogtak. Csupa tanulatlan prolik.-- Mi lett a Magyar tanult osztallyal? Hol vannak? Valoszinuleg Amerikaban. Tiffany--Austriaban
Gyere ide egyszer Harry,mig nem keso.Ha nincsenek fizikai vagy annyagi akadalyai,akkor szinte kotelezo,ki kerekiti az eleted onertekeleset.
Neha remes es ugyanakkor megnyugtato.
En nem Mo-n hanem Erdelyben voltam otthon(ugye ez mindent kifejez ?).Miutan valobban politikai menekult voltam csak 26 ev utan a Ceausescu era utan egy par hetel (pont a magyarveres marciusi napjain) voltam eloszor hivatalosan Bukarestben a konnyuipari miniszternel akit ismertem szilvafa korabol,mert egy kliensem meg akarta venni az egyik konfekciogyarat es aztan mar gyorsan "haza" egy par orara szulovarosomba.
Akkor mult csak el a hussznal tobb eves honvagyam,a kisertes a mindig visszatero utcakepekkel.
Olyan volt mint ha egy sci-fi film kozmonautaja visszater haromszaz ev mulva.A hazak ablakaibol majmok neztek ki,ugraltak ,hangosan az utcan .Angkor a burmai dsungelben.Rogvest elmult a honvagyam. Azzota tobbszor jarok oda de mar nem hivjak "haza"-nak.Konyveket veszek a nagyon erdekes kiterjedt roman filozofia es tortenelem temajuakat,elolvashatom betiltott kedvenc koltoimet,semmi mas.Miutan a varos a hatarmenten van,nem alszom es nem eszem ott,az autot a baratom udvaran hagyom es csusss csak konyveket es ujsagot veszek ,gyorsan at a hataron vissza Mo-ra.
A harmincestobb ev elmenye valobban szamomra is egy hoszu kolbasz .Te a gyorsvonat suhanasaval hasonlitottad ossze.Ugyanaz az erzes.Egy nem artikulalt,existencialis harcokkal,felelmekkel es idegenseggel eltelt ido amely alatt valahogy atvedlesz,akarat es streberseg nelkul valami masra.Barmenyire hajtogatod Magadnak,nem leszel tokeletes ottani polgar ,klasszikus peldany,de mar jobban hasonlitsz az ottaniakra szokasaidban es gondolkozasodban es legtobbunk az ottani szeretettei altal otthon is erzi magat valasztott hazajaban,de megis ,megis se itt sem ott nem vagy teljes mert van valami ha akarod plusz benned/bennem,egy mas vilag elmenye,tapasztalatunk multidimenzionalis..
Ja, hogy 33 éve nem... A faludból sem?
Mond te százlék nélkül már nem is tudnál érvelni.
Elmerülnél mint a hajötörött Kohn? Honnan veszed ezeket bogus 5-at?. Saját gyártmány? Mert úgy nyilatkozodóket ki mint a Pápa. (Ex Cathedra.) Nevetséges ez a kaptafa.
Sebaj.
Nem készülsz haza?
Magam részéről igyekszem nem elszakadni Mo-tól, idén 3 utam már biztos. Valószinűleg ez csak azt eredményezi hogy veled ellentétben aki legalább tudja itt mi van, én nem tudok eleget egyikről sem. Viszont ami az oktatást illeti, talán nem kellene leegyszerűsiteni a matekra és az olvasásra. Amit Mo-n hiányolok, az a tolerancia, az együttműködésre való képtelenség . Itt legalább hagynak dolgozni, még a nem analfabéták is. Ott meg a sok irástudó, bár a feneke kivan, azért mindig talál időt arra, hogy akadályozza a másikat. Lehet, hogy ezt kellene megtanulniuk, a kooperációs készségnek valami minimumát. Akkor nekik is lehetne legalább egy rendes TV-jük. Lehet, hogy az iskolák ebben itt előbbre tartanak ? Egyébként ha megnézed a PISA felmérést, láthatod, hogy matekban is. Sajnos.
-- Na, mi is jól kifogtuk egymást! Vak vezet világtalant. 33-éve nem jártam Magyarországon és halvány gőzöm sincs róla mi megy ott. Ezért kerültem az USA-val való összehasonlítgatást. Most megfogtál. Csak "elméleti síkon" tudok választ adni a kérdésedre.
--Túlképzettek a magyarok? Lehetséges. Az élettér és lehetőségek hiánya nagyon sok elégedetlenséget szűl az olyan emberekben akik többre hivatottak mint amennyit a magyar társadalom tud (vagy hajlandó) nekik nyujtani. Ebből a szempontból jó helyen vagy itt az USA-ban. Hogy 3o év után, visszanézve mit fogsz mondani--az más kérdés.
Láttam egy dokumentumfilmet egy 56-os magyarról akiből amerikai professzor lett. Ült a konyhaasztalnál fáradtan, s azt mondta, sohasem volt EGYEDÜL Magyarországon, s napról napra emlékszik az ottani eseményekre. Itt az USA-ban sikeres volt, gyerekeket nevelt, stb. -- mégis mindig egyedül érezte magát. 3o év pedig úgy suhant el mellette mint egy tehervonat. Alig emlékszik valamire. Nem tudott semmit kibetűzni a robogó wagonok oldalán.
Sokat szövegeltünk az amerikai oktatásról--elég bő téma. Most mégis megkockáztatom a túlegyszerűsítés vádját és röviden összefoglalom (szvsz) mi van itt.
A halmaz tetejét elfoglaló, amerikaiakból és külföldiekből álló vékony réteg, a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Ivy League egyetemekről kerül ki. Ez a réteg találja fel a szélesképernyős, keskeny oldalprofilú, digitális TV-t.
Az alatta lévő kb. 2o%-éknyi, szerényebb intézményekből kikerűlő réteg pedig kivitelezi a TV-ét az ugyancsak vékony réteget képező technikusok segítségével. Ezen a szinten még nagyon kívánatos az írástudás.
A halmaz alapját képező nagy tömegeknek már semmire sincs szükségük, csak egy kapcsolóra amivel bekapcsolják a TV-ét. Literacy nem szükséges mert úgyis mindent megtudnak a TV-ből, s különben sincs idő olvasásra mert TV-t kell nézni. Különben is, ők felsőbbrendűek, mert kinek van még egy ilyen qurva nagy TV-je a világon mint az amerikaiaknak. Ennek megfelelően az elemi és középiskolák olyan tanulók tanításával vannak elfoglalva akik (kevés kivétellel) nem akarnak tanulni. -- Mennyi az a kevés kivétel? Kb. 3o%
Nagyjából igy van ahogy irod.
A "Jó környéken több a pénz" viszont egyesek szerint nem működik, mert állitólag a szegényebb kerületeknek többet jutattnak, mondván azok jobban rászorulnak. Ennek ellenére a suliban itt minden megvan az uszodától kezdve a tornatermeken át a mindeféle sportpályáig. A könyvtár és a laborok is tűrhetőek. Viszonylag sok pénz szokott összejönni viszont szülői adományokból, ez némi kompenzáció. Ami nekem különbségek tűnik az otthoni sulikhoz képest a tanárság összetétele. Itt azt érzem, hogy azok tanitanak, akik tanárok szeretnek lenni. Mo-n sikerült ezt egy elnőisedett valamivé tenni. Nekem úgy tűnik, ott a maradék megy tanárnak, vagy az aki ezt anyagilag megengedheti magának. A másik különbség, hogy valahogy pontosabban definiáltak a követelmények a gyerek számára. Összeségében magam részéről meg vagyok elégedve és örülök hogy a gyerekek itt tanulhatnak. Az egyetemi évekbe azért valószinűleg egy vagy két európai év is be lesz iktatva, valószinűleg Ausztriában vagy Németországban. Szeretnén ha szélesebb látókörük lenne, mint egy átlag amerikainak.
Nem tudom miért kell az Európaiakat összezavarni.
Központilag irányított amerikai középiskolai oktatás nem létezik.
A középiskolai oktatás két fö szinten folyik. A magán iskolákban. Ezek rendszerint megfelelnek
az otthoni felekezeti iskoláknak.
Valamint az u.n. public school-okban. Ezek teljesen önálló school district-ek. Egy egy district-hez
több elementary, middle és high school tartozik.
A scooldistrict legmagasabb irányító szerve a school board. Ez határozza meg a tanmenetet, az
oktatás szinvonalát, ez osztja el a pénzt. A pénz az un. property tax (házadó) egy bizonyos
(nagy) százaléka. Jó környéken igy több a pénz. Ez egy fajta cach 22, mert a házak árát az
iskolakörzet jó híre is befolyásolja. A körzet legmagasabb végrehajtö szerve a superintendant. Ö
veszi fel a tanárokat és gondoskodik a mindennapi müködésról. Beosztottjai az iskolák igazgatói
az az a principal-ok.
A scool board müködésébe senki nem szól bele. Nincs nemzeti tanmenet, nincs kötelezö
tantárgy. A gyerekek szabadon választhanak a “tantárgyak” között függöen attól, hogy akarnak-e
college-be menni vagy sem. Sok a mindennapi életre felkészítö tantárgy, mert az amerikai azt
mondja, hogy: Majd ha egyetemre megy a gyerek... Tulajdon képpen ehhez igazodik legtöbb
egyetem elsö két éve. A general colleg-ok ahol azt tanuljk meg amit Európában a
gimnáziumban. Érettségi nincs. Az iskolák függöen a kerülettöl fantasztikusan felszereletek. Sok
ilyen iskolát fotóztam ahol a coputer lab-tól a high tech szinházteremig, a 3-4 tornateremtöl a
fedett uszodáig, hoki pályáig minden van. Lerobbant kerületben ennek pont az ellenkezöje.
Mindenki beláthatja, hogy amikor szar vagy szuper amerikai középiskolai oktatáról kezdünk
beszélni akkor pofozzuk a szart. Van ilyen is meg olyan is. Ebböl aztán kijön egy átlag. Azon
viszont nem érdemes csámcsogni.
"Végezetül, meg kell jegyeznem, hogy a fórumon uralkodó indulatszavakkal tűzdelt, tartalom nélküli "vitastílus", idegen a számomra. Úgy érzem, ha csak a tényekhez ragaszkodunk, akkor elkerülhetjük a torzsalkodást, üres szócséplést."
Nem akarok általános véleményt formálni az oktatásról, mert ehhez még rövid ideje vagyok itt. Amúgyis egy eltorzult helyen élek, a gyerekeim iskolájában a szülőknek több mint 95 százaléka diplomás és az utóbbi néhány évben a gyerekek is követték a tradiciót. Az iskola remek, a tanárok tanárok stb, stb. Abba is hagyom, mert már többen bebizonyitották nekem, hogy ez általában nem igy van.
A második részt viszont egyáltalán nem anekdótának szántam. Ilyenek miatt hagytam ott Mo.-t. bár csak részben. Továbbra sem értem, ha ott az oktatás jobb mint itt, mint azt oly sokan hiszik, akkor miért nem működik az ország ? Nem vagyok amerikai nacionalista sem Amerika ellenes irigy magyar, nekem bárhol jó, ahol jó és itt sokkal könnyebben csinál mindent az ember a munkától kezdve a vállalkozáson át a tanulásig. Ezek szerint a kulcs a képzetlenség és a magyar társadalom túlképezte magát ?
Kérdezed:
"Azt akarod mondani, hogy vannak akiknek fokozatuk van a többi meg funkcionálisan irástudatlan ? Szerinted ezt nekem el kell hinnem?"
-- Valójában, még ennél is cifrábbat mondok.
Az "Associate" fokozatúak tipiküsan Community Junior College-ban szerezték a papírjukat, ahol az előadások rendszeres látogatása elégséges volt a "C" osztályzat eléréséhez. Automatikusan.
A "Bachelors" egy kis része pedig összekosárlabdázott (futbalozott, stb.) magának egy diplomát.
A fentiekből kővetkezik, hogy az irástudatlanság menyezete magassabban lehet, mint ahogy mi azt sejtjük. Mindezt persze nem kell elhinni. Az is elég ha megkérdezel valakit aki tudja miről beszélek.
Az írásod hátralévő része teljesen anekdótikus, így én is csak egy "ellen-anekdótával" tudok válaszolni.
Én is bementem a Staples-be valamit visszacserélni. Mivel leszállított áron vettem a használhatatlan cuccot, az eladó fiú elémtolt egy űrlapot, hogy töltsem ki. Én meg visszatoltam (a jogosítványommal együtt) és mondtam, töltse ki Ő. Félórás izzadás után elvitte a főnökéhez aki kitoltotte neki.
Ragika, ne röhögtess -- idemásolsz egy egész plakátot, ordító betűkkel, s még Te teszel erre megjegyzést.( Különben nem kifogásolom a plakátod-- megkönnyíti az olvasók dolgát.)
"Csak tömondatokban:"
Ragika, nincs semmi kifogásunk az összetett mondatok ellen. Kápráztass el bennünket.
"1. Az"szörvé" idézett része nem emíti, hogy
"Prose", "Document" vagy netán tán "Quantitative" literacy-ról regélünk."
"Szörvé"? Ragika, nem kell selypíteni -- így is tudjuk miről van szó.
A nemzeti felmérés, kizárólag az írástudás MEGLÉTÉNEK megállapításával foglalkozott. Az általad említett kategóriáknak csak egy bizonyos szint felett van értelmük. Azaz, az illető tud olvasni, így megvizsgálható, milyen jellegű az írástudása.
"2. Hogy a "szövé" résztvevöinek száma szegényes, mindössze 25,000 halandó."
Melyik felmérés, a nemzeti vagy nemzetközi?
"3. Hogy a "szörvé" 92-95 között készült, s igy már módszereiben is idejétmúlt."
Ismételten-- melyik "szörvé"? Nemzeti vagy nemzetközi?
Máskülönben, érdeklődéssel várjuk tőled az új módszerek és az új felmérések eredményeinek ismertetését.
"Ennek egyik bizonyítéka:"
(Hosszadalmas angol nyelvű idézet Ragikától, aki nem "ismeri" a copy/paste műveletet.)
Kedves Ragika,
Az általad idézett cikk kizárólag a nemzetközi felméréssel foglalkozik, így csak erre teszek megjegyzéseket.
(1) Tökéletes megoldás nincs, minden módszer megtámadható. Én azon vagyok meglepődve, hogy csak az angolok és a franciák támadták meg.
(2) A módszer tökéletlenségei mindenkit (egyes kirívó esetektől eltekintve) egyaránt érintenek. Így ismételten nem lenne meglepő, ha egy új, tökéletesebb módszer ugyanazt a ranglétrát állítaná fel a résztvevő országok között.
(3) Az amerikai irástudatlanság, nemzeti szinten meghatározott mértéke már eleve a létra aljára szorítja az USA-t, mindennemű nemzetközi összehasonlításban. Még az sem segít, hogy a vizsga kérdései eleve amerikai angolban vannak megadva, így az amerikaiaknak nem kell fordítási nehézségekkel küzdeniük. A vizsga feltételei határozottan az amerikaiaknak kedveznek. Egy új módszerű felmérés, amely megszünteti ezeket az előnyöket, még lejjebb ejtené az USA-t a ranglétrán.
(4) Jelen pillanatban az USA úgy kerüli el a ranglétra alját, hogy egész egyszerűen nem szolgáltat adatokat a UNESCO-nak, vagy bármely más nemzetközi szervezetnek.
Más:
A "RUMIKA" megszólítás (amiért elnézésedet kértem)elhalványul az "infantilis barom" cím mellett, amivel azelőtt megtiszteltél.
Néhány apróka probléma, nagyérdemü barátunk copy/paste akadémiai (tud.) székfoglalójával.
Csak tömondatokban:
1. Az"szörvé" idézett része nem emíti, hogy
"Prose", "Document" vagy netán tán "Quantitative" literacy-ról regélünk.
2. Hogy a "szövé" résztvevöinek száma szegényes, mindössze 25,000 halandó.
3. Hogy a "szörvé" 92-95 között készült, s igy már módszereiben is idejétmúlt.
Ennek egyik bizonyítéka:
"Press Release
NR 12/2001
6 July 2001
ACCURACY OF INTERNATIONAL ADULT LITERACY COMPARISONS QUESTIONED
The accuracy of international literacy statistics that have been widely publicised in league tables and used in government literacy policy has been challenged in a new report.
Researchers from London University's Institute of Education and the Institut National d'Etudes Démographiques in Paris found that data collected in different countries in the International Literacy Survey (IALS) may not be comparable. They may also give an incorrect picture of people's true reading capabilities.
This calls into question the reliability of figures published by the OECD, widely quoted in the media and by government and used in the 1999 Moser Report on literacy, which influenced government adult literacy policy.
The survey took place between 1994 and 1998 and included countries in Europe, North America, Australia and New Zealand. About 3,000 people in each country were tested.
The researchers question whether the definitions of literacy levels are meaningful. Professor Harvey Goldstein of the Institute of Education explains: "The problem is that a particular literacy level can be achieved by correctly answering harder items and getting easier items wrong as well as by just getting items of similar difficulty right. In other words, there is no simple description of how well people can read - it is more complex than that."
Using the IALS literacy definitions, sixty-five per cent of the people tested in France scored as having a low literacy level that prevented them from handling everyday tasks, such as reading a note or understanding a payslip, compared to 48 per cent in Britain. But if literacy levels are defined in a different way, only five per cent in France and three per cent in Britain will have low levels.
The researchers say that problems with the translation of test items from US English and with the willingness of people to complete the long tests could invalidate comparisons. They also criticise the statistical methods used in the data analysis as simplistic.
Specific problems include:
Differences in translation that made questions harder in one language than another
Difference in translation between two versions of the same language (such as the French of Canada and France)
Questions phrased more precisely in some languages than others
Cultural bias leading to the same item meaning different things in different languages
Differences in treatment of unanswered questions. Crossed out questions were counted as errors; questions left blank, as omissions. The researchers felt that questions could have been left unanswered because of the length of the test, the amount of concentration required, and the subsequent lack of interest of respondents.
Harvey Goldstein said: "These difficulties should make people cautious about drawing conclusions from this study and similar ones. Problems with international comparisons have been recognized for some time, and we have been able to pinpoint specifically how some of these arise. This is not to say that international comparisons are pointless, but their interpretations require care and the difficulties need to be well understood by those who use them."
The re-evaluation of the IALS was carried out under the auspices of the Office for National Statistics and funded by the European Commission..."
Teljes szöveg megtalálható a cím alatt.
" Végezetül, meg kell jegyeznem, hogy a fórumon uralkodó indulatszavakkal tűzdelt, tartalom nélküli "vitastílus", idegen a számomra. Úgy érzem, ha csak a tényekhez ragaszkodunk, akkor elkerülhetjük a torzsalkodást, üres szócséplést."
Hmmmm... ez érdekes, éppen nagyérdemü barátunk szájából.
Lásd RUMIKA....
Azt akarod mondani, hogy vannak akiknek fokozatuk van a többi meg funkcionálisan irástudatlan ? Szerinted ezt nekem el kell hinnem ?
Az oktatásnak vannak más aspektusai is. Mit kezdek én egy olyan országgal, ahol mindenki nagyon képzett (Pl Mo-n mindenki tud integrálni és kivülről tudja Shakespeare összest) de nem tudok egy vállalatot működtetni, mert egyébként egy nyomorult rendes törvényt nem tudnak összehozni száz év alatt sem és térdig járok a korrupcióban meg az általános hülyeségben és semmi soha nem működik ?
Vagy a mindennapi életben: ha bemegyek egy Staples-be és kérek egy ilyen irástudatlantól a nyomtatómba egy cartridge-ot, akkor azt nekem ő azonnal oda tudja adni. Megpróbál hozzá mosolyogni is. Egyébként látszik rajta, hogy analfabéta, de én mégis meg vagyok vele elégedve. Mo-n még az eladók is mind PhD-k. Eleve nem is tudok kérdezni semmit, mert éppen megtelefonálják a másik PhD-nek a legutóbbi szonettet amit irtak. Ha esetleg befejezik, akkor sokszor mondják, hogy nincs cartridge, függetlenül attól, hogy van vagy nincs. Ha nagyon erősködök, akkor meg elküldenek valahova, mert univerzálisak is, tudnak ők másképp is beszélni.
De mindentől függetlenül figyelmedbe ajánlok egy terjedelmes anyagot egy nemzetközi oktatási felmérésből, kiváncsian várjuk az észrevételeidet.
Bajban lesznek az oroszok, mert jólértesült körök szerint, egy másik titkosszolgálat is igényt tart a történet megzenésítésének jogára.
Pereskedés lesz az ügyből, a szerzői jogok miatt.
Érdekes adatokban és megfigyelésekben gazdagnak találtam az oktatással kapcsolatos írásodat. Mindaz amit leírtál nagyon szép, de mit eredményezett? (Hajlamos vagyok a végeredményekben való gondolkodásra és csak a tényeket, számokat kedvelem.)
--Hány funkcionális írástudatlan van az USA-ban?
(Funkcionális írástudatlan = hat elemi szinvonala alatt író/olvasó egyén)
Figyelmedbe ajánlom az alábbi számokat:
A Stanford University tanulmány szerint kb. 7o%.
A "National Adult Literacy Survey" szerint kb. 5o%.
("Between 21 and 23 percent of the adult population or approximately 44 million people, according to the National Adult Literacy Survey, scored in Level 1. Another 25-28 percent of the adult population, or between 45 and 50 million people, scored in Level 2. Literacy experts believe that adults with skills at Levels 1 and 2 lack a sufficient foundation of basic skills to function successfully in our society.")
--Hogyan viszonyul az USA más országok szintjéhez?
Az "International Adult Literacy Survey" szerint az USA lemaradt Ausztrália, Belgium, Kanada, Németország, Írország, Hollandia, Új Zéland, Svédország, Svájc és Nagybrittánia mögött. Állítólag megelőzte Lengyelországot. (Csupán 11 országgal hasonlították össze.)
("The International Adult Literacy Survey, a 1997 survey, compared the literacy skills of adults in Australia, Belgium, Canada, Germany, Ireland, the Netherlands, New Zealand, Poland, Sweden, Switzerland, and the United Kingdom. The results showed that the US has more adults in Levels 1 and 2 than any of the other countries except Poland.")
A fentiekből leszűrve, az amerikai oktatás még távol áll attól, hogy az USA lakosságának -- legalább átlagos -- világszinvonalat elérő múveltséget biztosítson.
Végezetül, meg kell jegyeznem, hogy a fórumon uralkodó indulatszavakkal tűzdelt, tartalom nélküli "vitastílus", idegen a számomra. Úgy érzem, ha csak a tényekhez ragaszkodunk, akkor elkerülhetjük a torzsalkodást, üres szócséplést.
Az én ismerőseim mind PhD-k.. Akik legutóbb jöttek dolgozni, nem egyetemre: Belgiumból, Németországból, Angliából, Olaszországból...
A lényeg azonban az oktatás összehasonlitása lenne. Csak a magyart ismerem sajnos, azt elég jól. Ahhoz képest nekem a szűk tapasztalataim alapján jobb az amerikai. Mint kiderült a tapasztalataim nem általánosithatóak, de én ezt láttam.
En azt latom, hogy egyre tobb az olyan europai aki a PhD utan vissza akar menni. Sot, ilyen indiaiakat is ismerek!!, pedig az O helyzetuk kevesbe rozsas ...
Az amerikai felsooktatas egyik folytogato eleme az lett, hogy az oktatashoz es kutatasokhoz grad studentekre van szukseg (lehetoleg nem a hulye fajtabol) es ezt az igenyt egyre inkabb kulfoldiekbol fedezik (gyakran akkor is inkabb kulfoldieket fogadnak fel, amikor van eleg amerikai jelentkezo -ami nem minden szakon kov. be-, egyszeruen, mert jobb a kepzettseguk). Grad studentek pedig egyre kevesebben jonnek Ny-Europabol, meg viszonylag konstans a Kelet-kozep Europabol erkezok aranya, de tetszik-nem tetszik a hianyt egyre inkabb kinai diakokkal toltik fel. (Ez utobbiaknak gyakran tokeletes GRE eredmenyeik vannak, utobb azonban gyakran kiderul, hogy azert valojaban ennyire nem fenyes a helyzet - hallottam mar olyant is ennek magyarazatara, hogy Kinaban bizonyos osszeg elleneben haza lehet vinni a GRE tesztet, nem kell 3 ora alatt kitolteni -, es ez kemeny tanszekeken beluli konfliktusokhoz vezethet.)
A magyar felsőoktatást nem csak a pénz hiánya sújtja. Nekem úgy tűnik, nincs is meg az a követelményrendszer a kutatókkal, oktatókkal szemben, mint az amerikain. Persze ahol nincs pénz, nem is lehet követelni. Igy aztán ritka az a tudományos "műhely" amit itt tapasztal az ember.
Végülis a végtermék Amerikában látszik jobbnak. Plussz a legjobbak meg ide is kényszerülnek mindenfelől, nem csak az egyetemekre, de az iparba is. Érdekes tapasztalatom a környezetemben, hogy Nyugat-Európából is sokan jönnek. A jó oktatás és a bevándorlás együtt nem sok esélyt hagy másoknak. (period mondaná Ragika)
Tapasztalataim szerint az egyetemi elsoeves kurzusok kozul, azok amelyek itt a legkemenyebbnek szamitanak, Mo.-n messze a legkonnyebbek lennenek. Arrol nem is szolnek, hogy a magyar kovetelmenyszint kb. nagysagrendileg magasabb mint az amerikai, az undergrad oktatasban. Ahol Amerika sokat hoz az europai oktatasi rendszereken az a graduate okatatas, amely pl. legalabb annyival jobb a magyar megfelelojenel, mint amennyivel a magyar alap-egyetemi oktatas jobb az amerikainal. (Tenyszeru ugyanakkor, hogy a nivo azert annak a vagon zsetonnak is koszonheto, amit itt bele tudnak olni a kutatasba, mig Mo.-ez (egyenlore) nem megy...)
Kedves Harry,nem akarlak meggyozni.A praktokus megoldasoknak hianyaba vagy,de ez a Te dolgot.
Tisztelem embersegedet es felek a naivitasodtol.
Orulok hogy itt vagy velunk,mert egy mas magyar emigracios reteget is kepviselsz.Jot tesz a topicnak.
Szerintem meg nem vagy kesz arra hogy fajdalmas felismeresekkel eltorold annyi ev humanista neveleset.Ne tedd ha nem tudod.De nem tennelek meg az orszag vedelmenek vezetojenek...
Ennek dacara :))
Attól tartok, most elkezdjük ismételni magunkat. Már magam is megint ide akartam másolni a minden országban nagy port felvert PISA nemzetközi felmérés eredményeit harmadszor is. Az amerikai sajtó nem volt megelégedve persze, borús cikkeket olvastam a New York Times-ban és az L.A. Times-ban is. De ezzel együtt is az amerikai gyerekek jobbnak bizonyultak a németeknél is, a svájciaknál is.
De O.K., tételezzük fel, hogy szar itt az elemi és középfokú oktatás. Érdemes lenni viszonyitani, melyik országhoz képest ? Vagy melyik az az ország, amelyiknek meg vagytok elégedve az oktatásával ? És mi lenne az összehasonlitás alapja ? Az egyetemi oktatás viszont azt hiszem nagyon jó. Nem lehet, hogy ez kompenzálja a többit ?
