" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyébként a Jujuba hogyan szaporítható, engem konkrétan a gyökérsarjol történő szaporítási mód érdekelne. Nekem mint kiderült, Lang fajta lett, az idén terem először. A tövénél viszont sarjakat hoz. Egyébként egy nehezen "fásítható" növény, nekem is ki van kötve egy vasrúd mellé. Amit korábban olvastam róla és a tapasztalat is megerősít a tápanyagot és vizet kedveli.
Az enyémen a mutatkozó termés már hüvelykújjnyi nagyságú. kb 60-70 db van rajta.
Érdekes! Nekem mindegyikben van! Akkor lehetséges, hogy mégis Lang. :) Formája és mérete alapján nagyon annak tűnik. Bár az fura, hogy ehetőre aszalódott, nekem legfeljebb csak megfonnyad. :)
Holnap teszek fel képet kettő rendesen fejlett jujubáról. Kiskőrösön nyaralunk , a fürdőnél szálltunk meg és ma este elindultunk a nejemmel a szokásos vacsora utáni esti sétára. A fürdővel szemben az első a főúttal párhuzamos keresztutcában egy ház előtt kettő akkora jujuba fa van (szerintem Lang fajta) : törzse mint a felkarom , kb 5 méter magas, hatalmas nagyujjnyi termések , némelyek már érnek. Egy repedt barnát bocsika, de megkóstoltam. Mint a méz , magja nincs és tényleg hasonlít a datolyára az íze. Szerintem a környékbeliek nem tudják, hogy mi az és lehet hogy még a gazdi sem. GYÖNYÖRŰEK !!!!!!!!!!!!!!!!!
Falumban most az apró lila és a zöld töppedő másodérése zajlik. Mivel egyik sem az enyém csak figyelgetem, a napokban nagy meglepetés ért. A zöld töppedőnek nevezett fajta most látom meg is aszalódik, úgy esik le a földre. Mivel a bokrot felnyírta a tulajdonos hogy az útról ne legyen elérhető csak csodálható, az elszánt fügevadászok hosszú bottal verik le a termést. :) Azt figyeltem meg hogy a levert és valamennyire egyben maradt zöld színű éretteket felszedik, az aszalódottakat ott hagyják, mert ugye az ronda. Sajnos némelyiket el is tapossák, de azért találtam pár szem mennyei finom kóstolót a fűben. :)
Itt más fajták második hulláma még meg sem mozdult.
kajszi fórumban mklub kérte, jellemezzük a káki fajtákat.
én nem túl sokat kóstoltam eddig, 4 félét.
saját vélemény.
Tipo: ez terem nekem is, de sima almás-zacskós érleléssel is kicsit csersavas marad a héja.
Amúgy szép nagy, belseje is jó.
Rojo: egy fokkal finomabb talán, mint a tipo, csersav maradék is talán kevesebb, szép a gyümölcs formája (vagy csak ezért szép, mert ezt látja az ember leggyakrabban...)
Costata: sütőtök ízű. ez lehet jó hír is, de sokan pont ezért nem szeretik a kákit, mert "vacak sütőtük ízű". de aki szereti a s.tököt, annak jó, akinek azt mondták a káki a sárgabarackhoz hasonlít, annak csalódás. amúgy választéknak nem rossz, ha már unod a banánt, azaz pl. a rojot.
Sharon: vicces, de talán ez ízlett a legjobban, ez a sokszor lesajnált izraeli fajta. legédesebb, talán mert ugye keményen is már (nagyjából) édes.
amúgy minden káki az édességről szól, savról nem, mert nincs benne, csak fanyarság. ez hátrány is, de előny is egyben, mert aki pl. nem bírja az alma savját (gyomorsav túltengés), az káékiból többet is meg tud enni.
mivel nincs sav, így fajtajellgek is kevésbé elütőek, karakteresek. bár azért vannak eléggé különbözőek is, mint pl. a kostata, vagy a meader ami rum ízű.
de pl. a tipo-rojo-sharon eléggé hasonló, kicsi a különbség ízre.
Amint jósoltam volt, a jégfüge (Djöröcker laposch) másodtermésű gyümölcsei nem érik meg a szeptembert, de szeptember első felében lezajlik az összes többi fajta érése is.
Az enyém mind gyökérről hajtott és csak az általam Miskolci körte alakú gumifügének nevezett (kívül zöld belül Crimson) bokron fog talán beérni az első termés tél elejére. Anyámnál van egy talán nénifüge barna belsejű, az hatalmasat hajtott 3 évesen gyökérről és az biztosan be fog még érni ősz végére. Nála ez mellet volt egy évvel idősebb miskolci gumi-körte-füge , az ebben a télben meghalt idénre , persze lehet olyan csuda, hogy jövőre majd kihajt, mer nálam idénre lett egy ilyen csoda egy kis auchanos egyeddel.
A bambusariummal én is nagyon szemezek, de akárhány levelet írtam eddig, nem válaszoltak csak egyre, hogy nem küldenek Mo-ra postával. Neked sikerült velük beszélned? Elsősorban az érdekelne, hogy mekkora növények vannak és milyen kiszerelésben, szabad gyökeresen vagy konténerben. Potyára nem szívesen mennék 1200 kilométert. :)
