Volt már akinek sikerült, és van rá irodalom is hogyan kell nyáron félfás dugványokról szőrös kivit szaporítani, de nekem pl. még annyira sem ment, mint a tél végi fás dugványozás.
Ettől függetlenül megpróbálni érdemes, ha már úgyis le kell vágni hajtásokat. Több cikk írja, hogy indolvajsavat érdemes gyökereztető hormonként használni, úgyhogy a naftilecetsavas "sima" Incitek mellett én megpróbálnám az Incit-K-t is, abban naftilecetsav-indolvajsav kombó van.
Szerintem fertőzésmentes gyökereztető közeg, kiegyenlített meleg, pára és csak szórt fény legyen a dugványoknak, akkor van esély rá, hogy sikerül 1-2. Ha már nekiállok, én letennék 10-20 db 1-2 rügyes dugványt legalább.
Igazad van, a meszes talaj több féle lehet. Évekkel ezelőtt folytak viták különféle topikokban, melyik fajta meszet viseli el a kivi. Vannak növények (pl. szeder, hortenzia, magnólia), amelyek jelzik legalább a talaj kémhatását, de időigényes kitapasztalni, ha csak e célból ülteti valaki. De a meglevő növénytársulást, gyümölcsfákat érdemes átnézni ebből a szempontból.
A vashiányt és a magnéziumhiányt a leveleken elég jól fel lehet ismerni, de azt is tudni kell, hogy a felszívódás összetett folyamat, kölcsönhatásokkal, bármely elem túladagolásával jól fel lehet borítani még rosszabb irányba.
Tudom hogy nem szereti, de nehéz előre meghatározni, hogy hol nem érdemes ezzel foglalkozni. (nekem nem sikerült) Azt is több helyen leírják, hogy az extrém meszes talajt nem bírja, ha csak annyi kell hozzá hogy évente párszor vasas vízzel kell meglocsolni, belefér.
Ha már elültettem, mert nem sikerült beazonosítani hogy ennyire meszes, akkor már nem szeretném kivágni. A telet jól vette, most úgy néz ki még gyönyörűen hajt is. Ha majd nem működik, ültetek helyette szőlőt és az fut a kordonra. Fogjuk fel ezt kísérletnek.
Viszont akinek már a cserépben, virágföldben sárgulnak és száradnak a levelek, simán lehet ez a gyógyszer, aztán majd ha kiültetei, lehet hogy nem is kell ezzel foglalkozni.
Ezeket most csak azért írtam be, mert a magnéziumhiányra sokan gyanakszanak, de a vashiány is előfordulhat, de erre csak a vaskelát tartalmú szer jelent megoldást.
Nem akarlak elkeseríteni, de a kivi nem szereti és tartósan nem is bírja a meszes talajt.
Egy kifejlett tő gyökere kb. 3x3 m területre terjed ki, állítólag a felső 30 cm-ben terjed. Ekkora területen kellene telepítés előtt talajcserét csinálni, és még akkor sem biztos, hogy nem jelentkezik klorózis, mert a gyökerek kiérnek a cserélt rétegből. A meszes talaj még okozhat vashiány mellett magnéziumhiányt is és egyéb hiánybetegségeket, felszívódási gondokat.
A kérdésedre nem tudok válaszolni, de majd idővel úgyis kiderül, mi van vele, viszont a kivi úgy általában ronggyá ég nálunk a nagyon meleg napokon, védelem nélkül. A múlt hét csak ízelíítő volt, lesz még ilyen idén, próbálj meg valami árnyékolást csinálni felette.
Meg van a megoldás erre a régi kérdésemre.(képek: "Fagytűrő déligyümölcsök" topic, 21204)
Klorózisnak hívják, vashiány okozza. Meszes talajokon fordul elő, kevésbé mésztűrő növények esetén (pl. mint a kivi).
Tavasszal tövig visszavágtam, mert a tövéről indult egy erős, szép zöld hajtás, míg a felsők sárgák voltak. Aztán ez a szép zöld is elkezdett sárgulni.
Egy ismerősöm meglátta és tudta a megoldást rögtön. Itt nagyon meszes a talaj, hiába terítettem A-s virágföldet, valószínűleg a gyökerei már túlhaladtak rajta, vagy a virágföldben nem volt elég vas, nem tudom. Vaskelát tartalmú szert kell a vízbe keverni, azzal 2x-3x meglocsoltam, azóta köszöni, jól van. Már elérte a tavalyi magasságát, sőt túl is haladt rajta, szép, zöld levelekkel.
Mikor mentem a boltba ilyen anyagot venni, direktbe rákérdeztem, így már persze tudták mi a baja, tiszta röhej. Amíg csak úgy kérdeztem, hogy itt helyben nálunk mitől vannak sárguló, száradó levelek, addig csak hümmögtek, de amikor úgy kérdeztem: Itt mennyire meszes a talaj és okozhat-e vashiányt, már tudtak mindent. 3 szakembert kérdeztem korábban, de egy olyan kertész kellett hozzá, aki tényleg dolgozott is életében ilyenekkel, nem csak a pénztárgépet tudta kezelni.
Cakpak-énak szerintem tuti ez a baj, de lehet hogy gyuuri-é is.
Kis tasakban lehet kapni, a Nitrogénművek gyártja.
lenne egy kérdésem, a múltheti melegben 2 nap altt a legkisebb kivim megégett (hayward) a vékony hajtasok teljesen megegtek a vastagabb felfas ágak rendben vannak de a levelek 70%-a feltenyernyire szetegtek. Nem sok reményt fuztem hozzá, de mondom megpróbálom, egész éjjel ra állítottam egy locsolot had azzon a kicsike. Másnap reggel az összes levél maradvány teljesen elenkzold és "jó állású" volt. Következő nap délután már az összes levél tövében rugyeket találtam sőt a fás részén is, furanak taltam de számomra csak jó jel volt. :-D
Azóta a rugyek kifakadtak de furanak találom mert rengeteg levél jön ki egy rugybol. Sajnos ez az első fel évem a kivikkel szóval a kérdés az volna hogy ez csak levelek vagy hajtás is lesz, esetleg valami zavar lépett fel nála netán teljesen normális ez?
valaszotokat előre is köszönöm Áron
ui.: az ekezeti hibák miatt elnézést a telefonhoz nem vagyok meg hozzászokva.
Az idén megfordult a fejemben, hogy próbálkozzak a mini kivivel mert az az én kertemben is biztonsággal télálló, és kevesebb gondozást igényel, mint egy hagyományos hayward. Sokat olvastam róla, és mindenhol jó tapasztalatokat hallok vissza, az egyetlen rossz dolog az pedig csak az volt hogy sokszor nem volt önporzó. Nos szeretnék én is egy pár tövet a kertembe, olvastam a szaporításával kapcsolatban sok infót, a júliusi félfás dugványozásról azt halottam hogy sikeres, és jól alkalmazható. Ehez szeretnék kérni vesszőket, tőletek ha valaki tud segíteni írjon az email-emre cserére nyitott vagyok, esetleg pénzről is lehet szó, bár nem eget verő áron szeretnék vásárolni. A Dmkertnél érdeklődtem de sajnos ez éven nem lesznek növényeik, a többi csomagküldővel pedig az a bajom, hogy csak 1-2 fajtát árulnak egyszerre, én pedig több fajtát is kiszeretnék próbálni, hogy melyik íze a legjobb, és hogy melyik válik be nekem. Olvastam, hogy a legtöbb embernek Issai fajtája van, ezzel mi a tapasztalatotok? Illetve általánosságban mennyire szerepel nálatok jól a mini kivi a kertben, van e valami hibája?
Ha még el is fordítod a képeket 90 fokkal, akkor lesz az igazi :)
Ha erősebb szárat akarsz, akkor visszametszed. Láttam olyan kopaszkivit, aminek 5 cm átmérőjű volt a törzse kb másfél méter magasságig, és a tetejéről omlott le a sok hajtás. Mivel az adott évi hajtásokon hozza a termést, akár minden évben visszametszheted. A kopasznál nincsenek olyan szabályok, mint a szőrösnél.
Bombaba: Köszönöm a válaszod! Sikerült!!! (mármint a képeket beszúrni!)
Akkor nem kell visszametszenem, hogy erősödjenek a szárai? És akkor nyugodtan növesszem mind a 4 szárát?.......nincs akkora kerítésem, akkor hogy futtassam? ......oldalra? Nem ültettem ki, csak egy nagyobb kaspóba van ültetve,.....nem gondoltam volna hogy 1-2 hónap alatt 1,5-2 m-t nő!
"Valahol azt olvastam hogy egy szárat kell meghagyni, valahol meg azt írták hogy hagyni kell futni! Most mi az igaz? Mikor lehet kiültetni?"
- nem mindegy, miről mit írnak. Az egy szárat meghagyni, min. 2 m-re futni - ez a szőrös kivire vonatkozik. A kopasz kivit nevelheted, ahogy tetszik. Az actinidia arguta-ra koncentrálj, amikor az Issai neveléséhez olvasol.
- még nincs kiültetve? Tavasszal kellett volna, ez a hőség most nem ideális, de ha tudod öntözni, és félárnyékba kerülne, akkor egy hűvösebb időszakban akár lehetne. Ha a feltételek nincsenek meg vagy hiányosak, akkor inkább ősszel.
Minden gyümölcsfa válogatja a termést, a kivi sem kivétel. Meg nagyon fiatal a növény.
Segítséget szeretnék kérni a mini kopasz kivi gondozásához, neveléséhez! Sok fórumot olvasgattam de eléggé sokféle verziót olvastam a növény neveléséről, metszéséről. Idén tavasz végén vettem a képen látható, Actinidia arguta Issai kivit. Mára már eléte a 4 db szára a 2 m-t. Nagyon gyorsan kúszik felfelé. A virágzás után előbújtak a termések is. A napokban viszont jó párat le is dobott magáról (képen is látszik). A kérdéseim: Miért dobja le a terméseket? Fiatal lenne még a felnevelésükhöz? Meddig futtassam a szárakat? Vissza kell metszeni, és ha igen, akkor mikor, és meddig kell visszametszeni? Valahol azt olvastam hogy egy szárat kell meghagyni, valahol meg azt írták hogy hagyni kell futni! Most mi az igaz? Mikor lehet kiültetni?
1, Jó neked hogy szerencséd volt, és őszintén drukkolok, hogy jól termő, hosszú életű növényed legyen. Várjuk a híreket, hogy mekkora és milyen minőségű lesza termésed, ami őszre lesz rajta.
DE:
2, Amit leírt bombaba a problémákról (%-ok stb.), az nem vélemény, az a felhalmozódott ismeret.
3, A hozzá tett véleményén meg nincs mit érteni, ez a véleménye és kész. Ahhoz, hogy véleménye lehessen, miért kellene saját kárán megtapasztalnia azt, amibe sokan és sokszor belebuktak már?
(Hogy az ő véleményének melyik részével értek egyet, és melyikkel nem, az lényegtelen, attól a tapasztalatokat még jól összegezte.)
Azt javaslom, hogy neveld a magoncokat.Nem értem a t. kertészek hozzáállását, miszerint nem próbálta,de határozott véleménye van!
Engem is lebeszéltek annak idején, de úgy voltam vele, hogy legalább jó árnyékot fog adni.Nos idén negyven virág volt az első tövön 5-6 éves, ez volt az első virágzása és nö ivarú, illetve csoda tudja, mert porzós a környéken sincs, még is szépen fejlődnek a kivikék.Egyébbként 6 tőből ez az első és egyetlen ami idén virágzott.
Érdekes a magról vetett kivi tanulmányozása - kb mint ált.iskolás vagy óvódás korban a házifeladatként kapott babnevelés -, de nem különösebben hasznos. Nem próbáltam, de állítólag a magoncok 95-98%-a porzós lesz, azaz nem terem. Mire virágzik és eldől, mit is nevelünk, eltelik 3-6 év, ennyi ideig kell ültetgetni, locsolni, nevelni. A következő kérdés a termés minősége, ami szintén zsákbamacska, függetlenül a vetett magtól. A termő példányok közül nem tudom, mennyi az elfogadható minőséget termők aránya, de biztosan nem 100%.
Ez így számomra kb annyira lelkesítő, mint egy gilisztát megtanítani kötéltáncolni.
Elég bosszantó volt az is, amikor öntermékeny kiviként sok pénzért porzóst árultak, vagy termőt, szőröst, de 2 cm-es terméssel, és ezek kb 2-3 év alatt derültek ki.
Szóval a magról nevelést csak a reménytelen eseteket kedvelő, rendkívül türelmes növénybarátoknak ajánlom.
Kora tavasszal, egy kissé már megbarnult kiwiből szedtem ki a magokat, megmostam és beletettem egy cserép földbe. A tetejére borítottam egy műanyag, teljesen víztiszta pudingos dobozt. Amikor kitettem az előtérbe (védett a széltől) a cserepet, nem gondoltam volna, hogy abból valami is lesz. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy nagyon sok kis palánta bújik elő, így elkezdtem locsolni. Ez, idén kora tavasszal történt. Azóta is fejlődnek, lassan 3 cm-es palánták, továbbra is "bura" alatt. Köszönik szépen, nagyon jól érzik magukat! :)
Nem tudom, hogy miként fogom őket felnevelni, és lesz-e belőlük valami, de azt gondoltam, hogy a későbbiek folyamán is érdemes őket védett helyen tartani, és takarni. Lehet, hogy rosszul gondolom, de egy plusz próbát megér! :)
Az új növény megmetszve, elültetve, a vesszők pedig egy árnyékos helyre leduggatva. Mostmár csak türelmesen várni kell na meg persze szorgalmasan locsolni! :)
Kezsu:
Igen a növény minden egyes része magában hordozza azt a tulajdonságot, hogy kigyökerezve teljes értékű növény legyen. Míg ugye tudjuk az magok elvetésénél ez nem feltétlenül így van.
Míg minikivit egész egyszerű gyökereztetni a szőrös nagytesónál korántsem ilyen egyszerű a dolog. De ha sikerrel jársz az anyanövénnyel egyenértékű utódot kapsz.
Sziasztok! A hozzáértőkhöz lenne egy kérdésem. Néhány hete vásároltam idősebb kivi töveket (kb1,2 - 1,5m) . A porzó szépen megmaradt, a termővel viszont valami gond van. Már korábban is jelentek meg barnás foltok a leveleken, de most két napja vettem észre ezeket a levélfonnyadásokat, amik a képeken is láthatók. Nem tudom, mi baja lehet. Ha valakinek van ötlete, vagy látott már ilyesmit, nagyon kérem, segítsen. Nálunk elég meszes volt a talaj,m ezért mindegyik tő kivinél 1 négyzetméteren kivettem a talaj felső 40 cm-ét, és kicseréltem savanyú föld, eredeti föld, homok keverékére, illetve a gödör aljára kapott trágyát. Sajnos, mivel nem értek hozzá, hasonlókat a neten sem találtam, ötletem sincs, mi lehet a gondja.
Van néhány minikivim, melyeket sikeresen szaporítottam tavasszal dugvány gyökereztetéssel. Sikerült hozzájutnom a múlt héten egy olyanhoz, ami eddig még nem volt. Viszont sajnos egy pici cserépben van benne a porzós is és a termő is.
Elég nagy a növény sztem 2-3 éves tuti van. Van neki vagy egy méteres tavalyi vesszője is.
Szétakarom őket ültetni a héten. Szerintetek most is meglehet próbálni a vesszőket gyökereztetni? Vagy ez csak tavasszal működik rügyfakadáskor???
Mert ha ez most is működne, akkor visszavágnám és ledugnám a tavalyi vesszőket hátha télig kigyökerezne.
A kiültetett növénynek úgyis jót tesz egy kis visszametszés, elég nagy a lombja.
Bombaba: Köszönöm a válaszod! Sikerült!!! (mármint a képeket beszúrni!)
