Szlovákiához hozzáfűzném, hogy még Erdélynél is jobban próbálják rejtegetni a magyar múltat, pl Kassán a főtemplom kriptájában van eltemetve Rákóczi, de bemenni csak 11-kor, 2-kor és 5-kor lehet. 11.03-kor már egy lelket nem lehetett látni a pénztárban, akkor értünk oda tök véletlenül. szóval ha nincs időd pont 3 óra múlva visszajönni, akkor megszívtad. a műemlékeik eszement elhanyagoltak, a városok szép főterén kívül összedől az egész. és Szepesvár, Európa legnagyobb vára egy sáros szántóföldön át közelíthető csak meg, holott belépőt és parkolójegyet is szednek! (a sáros földön való leállásért.) nagy élmény volt a zuhéban lecsúszkálni a tök meredek dombon.
de ez persze nem bunkóság, csak szegénység és igénytelenség kérdése.
viszont magyar bunkóságra tudok egy jó példát: néhány éve a Ferihegyen még csak 100 forintossal működtek a csomagtoló kocsik (merthogy nyilván minden érkező külföldinél van százas...), és egyszer hitetlenkedve láttam, amint egy magyar rendőr, egyenruhában, körbe járkál, és egy kis pöcökkel kilopkodja a százasokat a kocsikból. ha ezt egy külföldi észrevette, képzelhetitek, milyen hírünket vitte...
0. Semmi nincs kiírva semmilyen nyelven, csakis Szlovákul. PL: múzeumok Kassán, ,Selmecbánya (UNESCO Világörökség, és mégsincs).
1. Besztercebánya, boltok: Ki-a-tetű-vagy-te-kiaspám? nézés. Pedig angolul is és németül is beszélek, nemcsak magyarul.
2. Egy hónapig tanultam kinn az egyik egyetemen. A bódéban venni akartam telefonkártyát. Mondom: Telefon kártyinku, ,közben adom a pontos öszeget és mutatom a kártyát. A nő mutatja nem érti. Mutatom még vagy hatszor és mondom is. Egyszerűen nem szolgál ki a bunkója. Ugyanez más városban, hálózsák, mutatom a polcon, hogy azt kérem, Széttárja kezét, hogy nem érti. (Nem a jó anyádat, gondolja Stirlicz.)
3. Az út elágazik kétfelé, egyetlen egy tábla sincs. Találd ki barom, hogy hová akarsz menni.
4. Kis könyvesbolt Selmecbányán: Idős hölgy magyarul beszélget egy vevővel, mi is beszédbe egyeledünk velük, mondja, hogy egy kis angol szótárból tanulgatja a szavakat (térkép, könyv, toll, bélyeg, stb.) mert sok az angolul beszélő turista és nem érti őket, így próbál segíteni. A főnöke meglátta egyszer és lebaszta, hogy ne tanuljon nyelveket, "tanuljon meg a bunkó külföldi szlovákul, ha idetolja a buta képét". Kereskedői hozzáállás Szlovákiában az EU csatlakozás küszöbén. ÉS EZ ÁLTALÁBAN jellemző rájuk.
5. Általánoságban: A világ legnacionalistább országa. De ez nem erre a topicra tartozik.
Áttételesen kaptam ezt a két sztorit, Erdélyből, Torockó és a tordai hasadék környékéről.
Sztori 1:
Torockó, kocsma. Ismerősöm ül a teraszon, pont oda lehet látni a Székelykőre, gyönyörű hegyoldal, Torockó is igen szép, aki még nem járt arra. Egy adott pillanatban megáll egy magyar kisbusz, anyósablak leteker, és egy honfitársunk kiszól az ismerősömnek: "Milyen látnivalók vannak itt?"
Sztori 2:
Tordai hasadék, vendéglő. Mindenki magyarországi magyar, kivéve a vendéglős személyzetet, akik erdélyi románok (viszont tudnak egykét szót magyarul!). Szomszéd asztalnál egy delikvens fennhangon mondja: "A kurva életbe bazmeg, hogy utálom ezeket a büdös románokat, ellepték Erdélyt, pedig mi már 3000 éve itt vagyunk!"
Nagyon jó topik, egyszer már nyitottam egy hasonlót az utazas.com-on, bár annak nem volt ilyen jól eltalált neve.
Szóval:
Ciprus: Reptér, adománygyűjtő műanyag gömb, két ember feszegeti bőszen, (barátnőm mondja: tippelünk, mondom igen, ezek hazánkfiak ) közelebb érünk, meghalljuk: bammeg, valahogy csak ki lehet belőle szedni a pénzt.
Még mindig Ciprus: Volt egy pali, akit csak apénz érdekelt. Mennyit keresnek a ciprusiak, mennyit költenek, mennyit tudnak spórolni? Mennyi segélyt kapnak a török ciprióták? Mikor meghallotta, akkor meg fel volt háborodva a kis irígy g.ci.
Még mindig ciprus: Larnakából mennénk haza a szállásra, várjuk az uolsó buszt. Bejön, száll le a magyar hölgy és csak úgy köszönés nélkül, igazi ordenáré tapló módra megkérdezi: Merre kell menni?
Mondom neki, Kezét csókolom, de mihez merre kell menni? Erre ő: Hát szétnézni!
Ja az összes templomban látni lehetett bézbólsapkás magyarokat Cipruson is és Máltán is. Minek azt levenni?!
Egyiptom: csoportal voltunk búvárkodni, a búvárbázison meg lehetett rendelni előző nap a másnapi vacsit. MINDEN nap rántotthúst és milánói makarónit szavazott meg a társaság. Nekik ugyan nem kell a beduin szutyok, mert megdöglenek! De a sivatagban azért pizzát ettek, amit "fagyasztva tároltak" a beduinok. Ja és persze fagyika is volt minden nap. Hát ha valamitől megpusztulsz odakinn, az a fagyi. (De ez szinte minden országra igaz.)
Görögország: ez sajnos buszos út volt, az első és az utolsó. Család üdül, gyerek megszólja az anyját, na mi van, Marlboro (szoval, ezek szerint nem azt szokott szívni). Anyuka reakciója: Na és, tegnap Te is kaptál dobozos Fantát. Ugyanezen család és a többi ökör leszavazta a tajgetosz meglátogatását, pedig a kapuban álltunk. De hát ugye a pár száz (!) forintos belépő az már húzós.
Málta: Sehol sem találkoztunk magyarral, egyetlen egy kőkori emléknél sem. Volt viszont magyar a homokos partnál lévő buszmegállóban. Ez detto igaz Horvátországra is.
Kollégám utazott Ciprusra és vitt ki rizst!!! Mennyivel lehet kinn drágább a rizs mint itthon? Lehet, hogy akár húsz forint is van a különbség.
Egyebek: Elég sokat járok-kelek Szlovákiában. Hát egy ekkora "+!/=% népet még én életemben nem láttam, pedig legalább 40 országban jártam.
Én találkoztam amerikaival, aki még nem hallott Spanyolországról és Magyarországról. És ne gyertek azzal, hogy kis ország vagyunk, mert Brazíliában és Paraguayban mindenki tudta, hogy hol van Magyarország, sőt még a Balatont is ismerték, noha soha nem voltak itt.
A tisza turával kapcsolatban felemlített helyen (ahol valamelyik etnikum lopni jár le a partra) pedig egyszerű lenne az ügy, ha a rendőrség óhajtana megmoccanni.
Virtuális utazás: sok ilyen van, nekik készülnek az útleírások. Van akit érdekel, de nem szeret vagy nem tud (nincs pénze, vagy öreg, vagy beteg, vagy nincs lába, keze, ...) utazni. Ezt szerintem meg lehet érteni.
remek...
csak nem itt élő amerikai vagy?
be kell, hogy valljam őszintén, hogy tartom a véleményem. mégha vérig sértettelek, akkor is.
és mégha nem rád vonatkozi, akkor is.
nem, nem ők egyedül voltak hülyék. az összesre értettem, tisztelet a kivételnek.
Ennek a fórumnak legyen szórakozás a célja, ok ? Nem itt kel megvitatni a világnézeteiteket.
Ezt a sztorit a HIX MOKA 3664-ben találtam, tanczos@hu.inter.net "tollából":
Zala megyei ismerosomnek kedve tamadt autokazni egyet es ugy dontott,
atrandul egyet Horvatorszagba, csak ugy. Megy par kilometert és visszajon
Magyarorszagra. Meg soha nem jart Horvatorszagban, annak ellenere, hogy alig
30-40 km-re lakik onnan.
A magyar ember jellemzoje, hogy a hatar kozeleben ideges lesz, meg ha semmi
rejtegetnivaloja sincs akkor is. Ismerosom is cidrizett attol, hogyan
magyarazza meg hogy csak kocsikazni akar, ezert elhatarozta hogy ugy csinal,
mint aki magyaron kivul semmilyen nyelvet nem ert, holott perfektul beszel
nemetul es angolul is. Redicsnel lepte at a magyar-szloven hatart, minden
gond nelkul, majd Szloveniaban nehany kilometert autozva mar el is ert a
horvat hatarra.
Amikor a horvat hataror az autojahoz lepett magabiztosan lehuzta az ablakot
es mosolyogva kiadta az utlevelet, kozben erosen koncentralt arra, nehogy
elarulja valahogy, hogy mas nyelven is ert magyaron kivul. Eltokelte, barmit
is kerdez a hataror o vegig azzal a mosollyal az arcan nez ra es akkor tuti
nem lesz baj.
-Hova megy? -kerdezte a horvat hataror jellegzetesen horvatos akcentussal,
de magyarul. Ez volt az osszeomlas pillanata, erre nem keszult fel a
botcsinalta turista. Ahelyett hogy megmondta volna a jovetele celjat
hirtelen loditott egyet, amit az adott pillanatban hihetonek gondolt.
-Az egyik rokonom otthon felejtette az utlevelet, azt viszem utana -mondta,
es baromira nem ertette, miert kerekedett el a hataror szeme.
Ami ez utan kovetkezett az mar magatol ertetodo: szetpakoltak az egesz
kocsit, megtukroztek a tartalyokat, stb., de termeszetesen az
otthonfelejtett utlevelet nem talaltak meg. Az ismerosnek kozben leesett
mekkora baromsagot mondott, de hat jo pap holtig el...
Latom te is fennakadtal ezen. En sem hiszem hogy a mersekeltebb anyagiakkal rendelkezoek jobban kepviselve lennenek a bunkok taboraban, sot talan ellenkezoleg igazabb. Aki igazan bunko azt a penz csak hangosabba teszi. Erdekes lenne talalgatni hogy mitol bunko a bunko, akar utazik akar nem.
A germánok kultúráltabbak? Hát...ismerősöm mesélte,egyszer egy nagyobb csapat német ült le a mellettük lévő asztalhoz egy balatoni kajáldában.Rendeltek pizzát,majd egyikük kiszedte a pizza közepébe szúrt kicsi,papír magyar zászlót,majd nemes egyszerűséggel felgyújtotta...
Üdvözlök mindenkit, jó a topik!
Szerintem a bunkó magyarokat azért látjuk a többi nép taplainál is nagyobb taplónak, mert értjük, amit mondanak.
Mi már többedik éve töltöttünk Dubrovnikban 1-2 hetet. Az oda menő magyar turisták nagyrészt tufák és hangosak, de a csehszlovákok és a lengyelek még pudnóbbak (pedig még nem is értem, mit papolnak).
A Balatonhoz járó németekről már többen írtatok, én is csak csatlakozni tudok, bár őrajtuk látszik, hogy alapjában kulturáltak (kocsival elengedik a zebrán az embert, a másnak célzott mondataikat udvariasan kezdik, stb.).
Hanem a nyelvismeret-nemismeretről kissé más a véleményem, mint az eddig szólóknak. Az ugyanis éppolyan bunkóság, hogy ha az ember angolul/németül próbálkozik, akkor a kedves helybeli csak karattyol a maga nyelvén, meg sem próbálkozik a felkínált nyelven, pedig annyit mindenki tud, hogy "Yes" vagy "Nein". Pedig nyilván nem idegen nyelven szólítanám meg, ha érteném, mit beszél. Na ilyenkor én is magyarra váltok vissza, és tagoltan kiabálni kezdek...
kihagytad a Humát és a Shopping City Südöt.
ott megintcsak az történt, hogy senki nem jelentkezett a Stefanskirche és Bács belvárosának megtekintésére, hanem kizárolag a Gorenjékkel voltak elfoglalva.
na, ez a halálom
Bár ez némileg off, mert régen történt, de mikor 15 éves voltam, az egy évvel azelőtt "disszidált" legjobb barátnőm családja (1964-et írtunk akkor) meghívott Bécsbe. No akkor volt az a bizonyos "orkánkabát" korszak, mindenki orkánkabátot vásárolt. Akkortájt rengeteg magyar nyitott kinn üzletet (magam sem tudom hogyan), és afféle összeesküvés-szigetek voltak ezek, a Máriahilferstrasszén, ahol szabadon lehetett szidni a rendszert. Akkoriban az orkánkabát meg az olcsó Cornavin óra volt a menő.
Később a 70-es évek táján a Milka csoki meg a Fa szappan, meg a Lego,
89-ben meg ugye a Gorenje meg a video - bevallom mi is akkor vettük meg az első videónkat, bár félhalott nagymamát nem vittünk magunkkal.
No mindhárom alkalommal azt tapasztaltam, hogy a magyarok állandóan azt hitték, hogy itt úgysem érti senki mit beszélnek, és emiatt egyrészt nagyon hangosak voltak, másrészt szabadon káromkodtak. Különösen a két utóbbi alkalommal volt az, hogy szinte több volt a "bevásárló magyar" mint a bennszülött osztrák a Grabenen meg a M.hilferstrassén, és mindegyik rohadtul idétlenül viselkedett...
Ha már önvallomásoknál tartunk,én is szemlesütve kérek elnézést attól a pizzériatulajdonostól,akinek rendesen telirókáztam egyszer a hátsó telkét Senigalliában..mentségemre legyen mondva,csendes részeg voltam és elkapartam a Vukot,amennyire csak tudtam..:-)
1997, Florida, Everglades mocsar: motelban megyunk le a kocsihoz a csaladdal, amikor egy nyitott ajtaju szoba ele erunk. odabenn ket nemet leany, ket nemet fiu, feherzokni szandal ahogy kell. libasorban ultek az agy szelen es joghurtot kanalaztak. kirohogtuk oket. ok meg becsuktak az ajtot.
2003. júniusa, Horvátország, Medulin (Isztria): német apuka és kb. 3 éves kislánya a hotel medencéje felé sétálnak (nem kézenfogva, apuka halad elől, kislánya követi). Egyszercsak a gyerek elkezd nyekeregni, de apuka a válla fölött éppen hogy csak ránéz a gyerekre, de válaszra sem méltatja. Erre a kislány legugol és elkezdi kinyomni magából a salakanyagot ....... (igen-igen, ott az úton!!!!). Dolga végeztével megint mond valamit az apjának, de a reakció hasonló, mint korábban. Erre a kislány a porba törli popsiját, majd békésen folytatják útjukat a medencéhez ... (közben a hotel más vendégei ledöbbenve sétáltak el melletük).
minden náció utazó/turistaközönsége között van bumbi, nem magyar specialitás - ergo nincs miért szégyenkeznünk. az olcsó utakkal lehetőség nyílik egyszerűbb honfitársainknak is kiszabadulni a nagyvilágba, de ez így van hans-sal, george-ékkal, roberto-ékkal, szon-ékkal, és még sorolhatnám.
1-1 bazmegen meg ennyire kiakadni olyan kétszínű dolog, mintha azt bizonygatná valaki, hogy ő még sose fingott.
további jó szórakozást. ja, volt egy vállalati igazgató, akinek azért volt nagyon szar amerikában, mert semelyik étteremben nem volt töltött káposzta (1999)
Ebben a sztoriban van egy csavar a topik-indítóhoz képest: volt nekem a kollégiumban egy nigériai szobatársam, "Péter". Péter néger volt, de magyarul tanult. Karácsonykor elutazott a nővéréhez New Yorkba, minden évben, és ahogy ez egyik alkalommal sétált (mondjuk) az ötvenkettedik utcán megütötte a fülét, hogy három öreg nénike tanácstalanul forgolódik egy térképpel a kezében, és magyarul beszélnek. Szegények, majdnem elvitte a szívszélhűdés őket, amikor egy bézbólsapkás, 190cm magas, nyújorki félgettós repperkinézetű néger odament hozzájuk, és elég érthetően megkérdezte, hogy "segíthetek, hölgyeim?".
2000. júliusa, Tel Aviv (Izrael). Kollégámmal egy céges training-en voltunk ott. Volt egy szabadnapunk, sétálunk az utcán. Egy zebrán keltünk volna át, de piros volt - megálltunk. 2 idősebb hölgy érkezik mögénk és tökéletes magyarsággal beszélgetnek. Hátrafordulunk és megkérdezzük őket: - Elnézést, Önök is turistáskodni tetszenek itt ?? Válasz: - Nem, mi már 43 éve itt élünk. De otthon is inkább magyarul beszélgetünk ...........
