Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Daloljatok a kedvemér', Csak ennyi, mit egy medve kér. Mit érdekel engem, hidegem lesz vagy melegem, csak a mézből, a mézből legyen sokam és elegem. Nem érdekel a naptár képe, sokkal inkább a kaptár népe. Jeget hoz vagy esőt vagy dért és harmatot, minden adagból nekem juttassatok egy harmadot! S daloljatok a kedvemér', Csak ennyi, mit egy medve kér.
Még nincs is új alkotmány, de Orbánnak már ''Magyarország''-os bélyegzője van - 08:26
Már az új alkotmány szerint bélyegez a miniszterelnök, pedig még nem fogadták el az alaptörvényt – erre a Hírszerző hívta fel a figyelmet egy, a kancellária honlapján elérhető, beszkennelt dokumentum kapcsán. A tavaly decemberi keltezésű iraton lévő pecséten már a “Magyarország miniszterelnöke” felirat látható. Egyébként tavaly év végén tette közzé az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága alaptörvény-koncepcióját, bár abban még nem szerepelt a Köztársaság kivétele az ország nevéből – írja a portál. (Hírszerző)
20 éve nem látott érdektelenségbe fulladt a Fidesz kezdeményezése
Okos döntés volt elvetni a népszavazást, csúnya bukás lett volna az ennyire alacsony részvételi arány.
A legutóbbi információk szerint a nyolcmillió magyar választópolgárból mintegy 900 ezer fő küldte vissza a Fidesz alkotmányos kérdőívét. A népszavazásokon jellemző részvételi arányokat tekintve 20 év alatt ez a kezdeményezés volt az, ami a legkevesebb embert érdekelt, még a legalacsonyabb részvételi aránnyal lezajló, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló népszavazáson is többen nyilvánítottak véleményt.
Az első, úgynevezett négyigenes népszavazásra 1989. november 26-án került sor, a voksoláson 4,3 millió választó vett részt. A szavazók arról dönthettek, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról, illetve, hogy feloszlassák-e a munkásőrséget? A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt, és az igenlő válaszok győzelmét hozta.
Ennél jóval kevesebben, mindössze 1,093 millióan vettek részt a második népszavazáson, amit az MSZP kezdeményezett 1990-ben. A kérdés arra irányult, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák-e meg. Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a szavazás, pedig 926 ezer ember mondott igent a felvetésre.
Még a NATO-csatlakozás is érdekesebb volt
A harmadik népszavazás a NATO-csatlakozásról szólt, és 1997-ben került rá sor. Itt a kérdés az volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson közel négymillió választó vett részt, az igenek 85%-ban nyertek.
Egyébként az esemény előtt változtatta meg a parlament a szavazás szabályait, aminek köszönhetően onnantól kezdve már a jegyzékben szereplők 25%-ának egybehangzó válasza is elég volt az érvényességhez.
A voksolók számának alakulása a népszavazásokon Négyigenes népszavazás - 4,3 millió szavazó. 1990-es szavazás - 1,093 millió szavazó. Szavazás a NATO-csatlakozásról - 4 millió szavazó. Szavazás az EU-csatlakozásról - 3,6 millió szavazó. Szavazás a kettős állampolgárságról - 3 millió szavazó. Tandíj, vizitdíj - 4 millió szavazó.
A következő népszavazásra 2003-ban került sor, akkor az EU-csatlakozásról dönthettek a választók. A szavazáson 3,6 millió fő vett részt, az igenek aránya 83% volt.
Egy évvel később ismét az urnákhoz járulhattunk, ekkor a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról kérdezték a voksolókat. A népszavazáson hárommillió választó vett részt, mégis eredménytelen lett, mivel sem az igenek, sem a nemek aránya nem érte el a 25%-ot. Igennel 1,521 millió ember szavazott, nemmel 1,428 millió fő.
Az utolsó népszavazást 2008-ban tartották, akkor a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról dönthettünk. Erre a voksolásra négymillió ember ment el, és a többség úgy döntött, hogy egyik tételt sem szeretné látni a terhek között.
Bukás lett volna a népszavazás
Egyébként, ha a Fidesznépszavazást tartott volna a kérdésben, akkor az ekkora részvétel mellett érvénytelen lett volna. Az érvényességnek két feltétele van: vagy a választók 50%-ának kell részt venni rajta, vagy a választásra jogosultak 25%-ának kell egyforma választ adni a kérdésre. Ez kétmillió főt - ebben az esetben kétmillió kérdőívet - jelent.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ettől függetlenül elégedett az eredménnyel. A politikus az MTV Az este című műsorában elmondta, nagy dolognak tartja, hogy "900 ezer ember visszaküldi a kérdőívet és meg válaszolja a kérdéseket, és nagyon jó javaslatokat tesz az alkotmányra vonatkozóan".
És?! Mitől nem legitim?! Mert néhány jobber azt kukorékolja?! Mert valaki feldugott nekik egy cseresznyepaprikás lében ázott sárgarépát, amire azelőtt ráírták: alkotmányozni (!) ?! Most meg futkos, rohangál a sok válogatott idióta, csípi a seggüket a paprikás lé, közben meg se tudásuk, se tehetségük ahhoz, amibe belefogtak, kényszerük meg végképp nincs rá, csak a répát kéne kihúzni, de úgy látszik annyi eszük sincs, hogy maguknak - és vele együtt az országnak - jót tegyenek! A gazdasággal, az ország felemelkedésével mikor fognak foglalkozni az alkotmányozós baromkodás helyett? Még hány ilyen és ehhez hasonló pótcselekvést fognak kitalálni annak leplezésére, hogy tulajdon képpen lövésük sincs ahhoz, hogy mit is kéne tenni a problémáink megoldása és helyzetünk javulása érdekében?! De hazudni azt tudták: a fidesz felkészült a kormányzásra! Hát egy lófalloszt azt készült fel rá!! Patkányok!
„(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzből nyújtott támogatásokkal való, felelős gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között – biztosítja szervezeti önállóságukat.”
Hír2:
Százmillió forint átcsoportosítását rendelte el a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia létrehozásának támogatására a kormány.
Ez komolytalan. Ki nem szarja le, ki választotta őket, ha egyszer normálisat és elfogadhatót sikerült összehozniuk?! Ez egy érv szerinted a végeredmény ócskaságának bebizonyítása mellett?! Fenét!
Kb ezt a mentalitást tapasztalom más téren is a jobboldaltól. Megjelenik egy cikk, egy írás, akkor elkezdik fikázni azt, aki írta, mert esetleg egyszer olvastak már tőle valamit, ami az ő véleményükkel ellentétes volt, majd elkezdik fikázni a sajtóorgánumot, ami közreadta, ha olyanról van szó, amelyik naponta jelentet meg az ő nézeteikkel ellentétes írásokat. Nem azzal foglalkoznak, hogy mit írt, hanem azzal, hogy ki írta és mibe írta meg. "Hjaaaa XY a Z lapban? Bocsika, ezt nem olvasom el....hihihi...".... és ezek után véleménye van baszki! Nem is akármilyen: markáns és határozott!! Az ész megáll komolyan! És ez az érved most dettó ilyen viselkedést tükröz..... :(
Ebben tökéletesen egyetértünk. Összekeverik - szándékosan - az alkotmányozás 2/3 adta lehetőségét az alkotmányozási kényszerrel. Az előbbi adott, de ez nem jelenti azt, hogy ebből szükségszerűen következik az utóbbi. Pont azért nem, amit te leírtál.
