merigazoi
2023.01.22
0 0
1332
na ja, de azért a hamis kiejtés szerint írod...
Ez majd a tud. cikkből fog kiderülni, amit türelmesen várunk. :-D
1. azt te mondtad, h jövevényszó... a saját kitalációdra vársz tud. cikket??
Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1329)
Ulrich_von_Lichtenstein
2023.01.22
0 0
1331
"most már te elfogadod azt a korábban kritizált nézetet, h a nyugati hunok (egyik) elődei a keleti hunok. "
Ha ez lesz a tud. konszenzus, akkor teljes mértékben.
Miért zavarna?
Előzmény: merigazoi (1327)
Ulrich_von_Lichtenstein
2023.01.22
0 0
1329
Majd, ha a Wikin is hiungnu -nak írják, akkor én is úgy fogom használni ;-)
Addig marad a hsziungnu (kínai : 匈奴, pinjin : xiōngnú ).
Egyébként a szócikk korrekt módon említi: "egykori feltételezhető kiejtése: hjungno "
"melyik lenne a "jövevényszó"? "
Ez majd a tud. cikkből fog kiderülni, amit türelmesen várunk. :-D
"ha az lenne, az könnyebb lenne a lelkednek, ugye ."
A XXI. sz. lelkemet nem különösebben zavarják a 2-3 ezer évvel korábbi nyelvi, beolvadási történések.
Úgyhogy érdeklődve várom a tudományos fejleményeket és garantáltan nem fogok tiltakozni.
Előzmény: merigazoi (1326)
merigazoi
2023.01.22
0 0
1328
ill. azt mondtad, magyarok-"ba olvadtak be a keleti hunok"
ez több szinten is ellentmond a korábban vallott nézeteidnek... (egyébként)
Előzmény: merigazoi (1327)
merigazoi
2023.01.22
0 0
1327
most már te elfogadod azt a korábban kritizált nézetet, h a nyugati hunok (egyik) elődei a keleti hunok.
ez a nézet a "hivatalos" "nagytekintélyű" nem hazudós történelmi fórumon is, pl bernát és a többieknél, vagy folytatják a korábbi dogmáik terjesztését?
Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1325)
merigazoi
2023.01.22
0 0
1326
a "hsziungnu" az valójában hiungnu. a hamis dogmák sokáig beragadnak, ugye.
melyik lenne a "jövevényszó"? ha az lenne, az könnyebb lenne a lelkednek, ugye.
egyébként az a tippem, h
nem igazán lehetnek keletihun (hiungnu) szavak, hiszen a többje nem altai (utána kéne nézni)
hanem szkíta !
Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1325)
Ulrich_von_Lichtenstein
2023.01.22
0 0
1325
"és már úgy képzeled, mindent megcáfoltál... "
Dehogy.
Ugyanakkor további 2-3 is megnéztem és ott is masszív gubancokat talál az érdeklődő.
Plusz az egésznek akkor lenne valami tényleges tud. súlya, ha egy véleményezett szakcikkben jelenne meg.
(És pozitív visszajelzéseket kapna.)
Továbbá ki zavarna, ha netalán kiderülne, hogy a kínai nyelv tényleg megőrzött néhány hszingnu szót,
ami a magyarba is jövevényként érkezett a beolvadó késői hszingnukkal (a MaKI-s tanulmány 15%)?
Előzmény: merigazoi (1324)
ketni
2023.01.19
0 0
1322
Ezek nagyszerű példák!
Ulrich finnugrista szemüvegen át vizsgálódik, nem tehet róla, ezt tanították neki, mint mindannyiunknak.
Én is így kezdtem, csak kb. három másodpercen belül illene észhez térni amint csak egy kicsit is beleszagol az ember a magyar nyelv rejtelmeibe.
Előzmény: merigazoi (1316)
ketni
2023.01.19
0 0
1321
"垣 - Preclassic Old Chinese: w(h)ar - English meaning : wall (fal) < VÁR"
Ez egy kicsit kétségesnek tűnik.
Valószínű, hogy a vár szó nem áll rokonságban a fal szóval. Más az eredete.
A fal a "Fe" ősgyökből származhat, a vár viszont úgy néz ki, hogy egy indulatszó, ami a vággyal áll kapcsolatban.
Azt már jeleztem máshol, hogy a vár mint erődítmény a napvárta helyek gyűrű szerű, alacsony sáncokkal körülvett építményivel hozható kapcsolatba. Az erődítmény is zárt, vártahely és a Nagy Szótár is említi az őrködés fogalmát ezzel a szóval kapcsolatban ami végső soron szintén egyfajta várás.
Cz-Fo: VÁR
"Mennyiben a várás a kedélynek folytonos kiváncsiságában áll, úgy vélekedünk, hogy alapfogalomban és hangban azon kedélyszókkal rokon, melyek vágyat, kivánást fejeznek ki, mint: vágy vaj, vajh, vah, ah, áh, tehát elemezve, a vah v. vá indulathangot vévén alapul, melyből ,vágy' is származik, r képzővel: vár, mint sí sir; tá tár; té tér; szu szúr; s l képzővel; dú dúl; hű hűl; stb. Igy keletkezik indulat hangokból az esengő várásra, kivánságra vonatkozó vágy szón kivül: ohajt, ahít, és az űző haj! -ból származott hajt. Lugosasy J. az őr szóval hozza párhuzamba. "
Előzmény: merigazoi (1316)
merigazoi
2023.01.17
0 0
1317
a haj
(jobban utána kéne nézni, h ezek kapcsolatban állnak e vagy nem)
angol hair
német haar
olasz capelli , chioma
türk qıl , kil
finn karva, hius, haiven
és a kínai 毫 háo
...................................
ugye van a haj és a szőr
a szőr (sörte)
cseh-szlovák srst
orosz шерсть
lengyel sierść
(nincs a dél-szlávban)
kazah Шаш
egyértelmű a szláv kapcsolat
és egyértelmű a magyar eredet is
szőr [1307 tn., 1416 u.] Ősi, ugor kori szó, vö. vogul šÁr ’lófarok’, s#är ’lószőr’, sa’êr ’szőr’. Az ugor alapalak *sä -r vagy *säkr ’szőr(zet)’ lehetett .
Előzmény: merigazoi (1316)
merigazoi
2023.01.17
-1 0
1316
beteszem a történelem fórumról, mert elveszik
ott lepontozták, mert nem viselik el a valóságot
ulrich belekötött egybe, amit ki is vettem, de mindjárt hozom
雒 – Luò ; 洛 – Luò Modern (Beijing) [black horse with white mane (fekete ló fehér sörénnyel)]
俘 - Preclassic Old Chinese: pho (fog , megfog)
弣 - Preclassic Old Chinese: phoʔ (the part of a bow where it is grasped/íj része, ahol fogjuk: fogó ) (FU *puŋV – fangen)
褸 - Preclassic Old Chinese: rhō; Western Han Chinese: rhwā (clothes) ruha
襲 - Preclassic Old Chinese: lhǝp (to cover) lep, be-lep ( FU *läppV – cover)
釦 – Pr. O. Chinese: khōʔ, W. Han Chinese: khwā́ (beat metal object) fémet ver < kovács[ol]
遄 - Preclassic Old Chinese: d(h)or – (be quick) - gyors
徐 - Preclassic Old Chinese: lha – (slow) –lajha > lajhár, lassú
垣 - Preclassic Old Chinese: w(h)ar - English meaning : wall (fal) < VÁR
括 - Preclassic Old Chinese: kʷāt – (to bind, tie up) – köt ni, felköt ( Mansi: kät-)
析 - Preclassic Old Chinese: sēk – (split/hasít) < szeg ( Mansi: säŋg-)
鏤 - P O Chinese: r(h)ōs > W. Han Chinese: r(h)wāh – (carve, engrave/farag, vés) ró, rovás
丘 - Preclassic Old Chinese: khʷǝ – (hill/domb) < kő ( Mansi: küw) vö: Bélkő, Vöröskő, stb.
靜 - Preclassic Old Chinese: ʒ(h)eŋʔ, (Guangzhou: čîŋ ) – (be quiet) csend
絆 - Preclassic Old Chinese: pāns (bonds, ties – szalag, kötés) pánt
憮- Preclassic Old Chinese: m(h)aʔ ( be great, tremendous/nagy, hatalmas) < MAG-as
蓋 - Preclassic Old Chinese: kāps - (to cover/fed) - kapu (fedés)
蹋 - Preclassic Old Chinese: d(h)āp - to trample (tap -osni)
糝 - Preclassic Old Chinese: sǝ̄mʔ > Cl. O. Chinese: sǝ̄́m - rice (in grain)/rizs (gabona) szem
剬 - Preclassic Old Chinese: tōr - cut/vág < tör
析 - Preclassic Old Chinese: sēk - to cleave, split (hasítani, hasad) < szeg(ni), leszeg
拉 - Preclassic Old Chinese: r(h)ǝ̄p - to break (törni) < rep- (-eszt, -ed); ropp- (ant)
荂 - Classic Old Chinese: w̥ra - flower < virág
merigazoi
2023.01.06
0 0
1314
mersz [1842] ’bátorság’ Szófajváltással főnevesült a mer ’van bátorsága’ ige egyes szám 2. személyű mersz alakjából, vö. félsz.
ez megint egy ostobaság az etimologiai szótárban.
az -sz főnévképző volt réges-régen.
panasz, eresz, lemez, horpasz, szakasz
és a párja a -c.
morc, karc, lapoc(ka), porc, perec, arc
(aztán lett -nc, -nce)
merigazoi
2022.10.24
0 0
1312
szl.
úkor : kár
ryje : ró
lúpež : lopás
rabovanie : rablás
jarok : árok
úder : ütés
kôra : kéreg
korisť : konc (préda)
chrápe : horsog horkol
hryzie : harap
hárok : hártya
drzy : durva
brázda : barázda
hradza : kerítés
škrabe hrabe : kapar
dlaň : tenyér
hrot : hegy
tŕň : tövis
ketni
2022.07.04
0 0
1309
Ide tartozik az axis szó is.
Mivel a Világtengely-Világfa az Istennel azonos, a régieknél ez az Anyaisten.
Valójában az axis-asszony szó ezért jelent tengelyt is. (V. Géza)
Ezzel a képzettel párhuzamba állítható a tölgyfa jelentése, ami szintén a Világ forgástengelyével azonos, mint jelkép.
Törfának is kiejtik ezt a szót, ami egyenes utalás a TeR gyökre: pl. Teremtő=Világtengely.
Előzmény: Carnuntum (1307)
Carnuntum
2022.07.03
0 0
1307
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161892269&t=9111571
"A nyelv rögzíti a természeti környezetet. Tölgy szavunk ugyanúgy alán eredetû, mint asszony szavunk. "
---
A nemzedéki szaporítás egyegy faját, sarját ág -nak mondjuk, honnan a fiuág, leányág egyenes ág, oldalág nevezetek. Ennélfogva az achszin mint legrégibb alak után indulva, az asszony gyöke ág ... ágzó -ból: ágzon, ágszon. áchszony. (halotti beszéd szerént: achsin).
Cz-F
Nőstény szavunkban is ott találjuk az n/ny képzőt a szó végén.
Carnuntum
2022.07.03
0 0
1306
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161892269&t=9111571
"A nyelv rögzíti a természeti környezetet. Tölgy szavunk ugyanúgy alán eredetû, mint asszony szavunk"
Ideje tudást TÖL-teni a fejekbe.
Mennyiben a tölgyfák neme különösen szilárd , szívos, kemény, tömör állományu: valószinűnek látszik, hogy gyöke töl, alapfogalomban a tölt és töm igékkel rokon. Több vidéken egyszerüen töl, tölfa. Innen a tölös dunántuli tájszó és Tölös helynév. Régi iratokban is gyakran eléjön ily alakban: „Sub arbore ilicea quae vulgo dicitur Twl“ (1265). „Arborem Tol vocatam“ (1283). Tulfa, Thulfa 1015-ben, 1259-ben; Tiulfa, Tyulfa 1280-ban. Pesti Gábornál is tölfa, tölyfa (Toldy F. kiadása 116, 136. l.). De eléjön régente is Tulg 1181-ben, Tulgh 1235-ben, Twlgy 1251-ben, Tulgfa 1235-, 1295-ben stb.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/t-6E0A8/tolgy-1-6F28A/
tölt – ‘telerak, teletesz ‹folyékony, szemcsés vagy légnemű anyaggal›’; ‘önt ‹edénybe, pohárba›’: tölts nekem is ; ‘rugalmas burokba képlékeny anyagot nyom’: kolbászt tölt ; ‘lőfegyverbe lőszert helyez’; ‘‹időt› felhasznál ‹tartózkodásra›’: két hetet töltött a tengerparton . Származékai: töltő, töltés, töltelék, töltet, töltény . A teljes igei tel- alapszavának műveltető -t képzős származéka; a tőbeli e ⇨ ö változás párhuzamos példái: kel ⇨ költ, al(szik) ⇨ olt . A töltény nyelvújítási szóalkotás. Lásd még tölcsér .
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/tolt-F4200/
ketni
2022.02.12
-2 0
1305
Végeredményben az ír, ró szavunk is a "Ro" ősgyök, mégpedig tisztán.
A write, vagy a rúna is erre az ősgyökre épül.
Ide tartozik a magyar rí, rivall, ordít stb. szavaink is.
"..midőn erős fülhasító hangon szólanak..." (Cz-Fo)
Előzmény: merigazoi (1303)
merigazoi
2022.02.10
-1 0
1303
rossz ront rombol ramaty rom : rút otromba goromba ronda
wrong error ruin : rude atrocious
(?) erase raze ravage rub
(?) rough raw ruggy wrinkle
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!