Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2019.08.03 -1 0 1362

Hát ebben épp benne van a gyökelemezés, a germán gyökelemzés, vagy germagyar gyökelemzés.

A germánban a baraz a beran-ből jön, ahogy a barom is.

Előzmény: ketni (1352)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.03 -1 0 1361

A magyar egy félgermán nyelv.

Előzmény: lemon dzsúz (1354)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.03 -1 0 1360

A barom a bír származéka, germán om, ma képzéssel van, és germánban még terheset is jelent.

A bara az maga az ember a germánban, de van baraz képzéssel is, ahol z könnyen t-vé válik.

beran, barom, barat germán,

Előzmény: ketni (1352)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2019.08.03 0 0 1359

Nincs olyan *magyar* szó, hogy barant(a). Erről is volt egy Baski cikk ;-D

Előzmény: rigeroi (1357)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2019.08.03 0 0 1358

Egyszerűen ***nem*** olvastad el (rendesen) Baski cikkét, pedig már 4 napja linkeltem.

A pdf 8. oldalán leírja: Aldijar (Aldi-yar) az arab Allah és a perzsa jar szóból alakult ki.
Számtalan példát hoz, kimutatta a kirgizben is: Aldajar változatban, azt is részletezi, hogy
miként lett az arab Allahból kazah (kirgiz) Aldi, Alda stb.

És folyamatosan kazak forrásokra hivatkozik. Ha ennyire nem hiszel neki, találd meg a kazak
Aldijar szócikkben szereplő kazak szótár valamelyikét, és cáfold meg Baskit.

VSz kár erőlködnöd, nem fog menni. Ilyen felkészültséggel *garantáltan* nem.

Ui.:

"...vagy ez olyanfajta név, amivel másokat illettek a perzsák, magukat nem, igy kell elképzelni?"

Baski sehol nem írja, hogy az Aldijar tisztán perzsa név lenne. Többször idéztem a cikkből: előbb kazak méltőságnév volt, kánok tiszeletbeli megszólítása (pont erről ír a kazak szócikk is) és utána lett személynév.

Teljesen rossz helyen próbálod támadni Baski levezetését.

Előzmény: rigeroi (1356)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.03 0 0 1357

barant bir birok
biro birul bar
és bir bar ojs dir dur
purcan mint a porc

pürrog az meg macska

 

bür bir mint börönd
bér bir mint bérbe bérlet

 

pallos lapos és alapos
bir barós és hogy bérest bir bér
azért béres bért bir

Előzmény: Törölt nick (1351)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.03 0 0 1356

azért van jelentősége,

 

mert az a vita tárgya, h *perzsa* (!) eredetű a szóalak. nem arab, hanem perzsa.

 

ha ugye perzsa lenne, akkor lenne olyan iráni név, de eddig ha jól tudom még egy se volt iráni név emlitve,

nemhogy az iráni (perzsa) szóalak származásának jelentéstani levezetésére való utalás.

 

vagy ez olyanfajta név, amivel másokat illettek a perzsák, magukat nem, igy kell elképzelni?

http://www.iranians.name

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1353)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.02 0 0 1355

de, tudok róla, h az arabok elfoglalták a perzsiát és elterjesztették a vallást :)

 

tudok róla, nem kell kétségekben maradnod...

 

hallottam róla miket csináltak, hogyan történt, tudom, h a perzsa nyelv átalakult és sokban hasonlatossá lett az arabhoz (ahogy az arab is a perzsához)

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1353)
lemon dzsúz Creative Commons License 2019.08.02 0 0 1354

"A magyar nyelvben sok képzés is megvan a bír szóval, mint a barom, ..."

 

- Baromság.

Előzmény: Törölt nick (1351)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2019.08.02 0 0 1353

"a perzsa mint nyelv korábbi, mint a mohamedanizmus."

És??? Ki vitatja? Ennek mi a jelentősége a vitánk szempontjából??
A perzsákra talán nem hatott az iszlám? Nem hódították meg őket?

Nem lettek túlnyomó részt muszlimok?

Ha nem érzed, hogy ez mennyire megaciki, akkor folytassuk. ;-)

Írtam: "Az Aldijar egy korábban is létéző és most is használatban lévő *kazak* név."

Erre reagálva írtad: "az meg a másik dolog, h a perzsák nem allahhivők" és megadtál egy linket.
https://en.wikipedia.org/wiki/Iranian_religions

Ebből számos dolog kiderült:

1. Nem tudsz rendesen angolul, mert különben észrevetted volna, hogy az angol cikk az Irán területén kialakuló vallásokat, vallási irányzatokat taglalja. A régi iráni vallások még az ókorban alakultak ki, az iszlám hódítás után a háttérbe szorultak. A középkorban csak iszlám vallási mozgalmak indultak innen (helyi szufizmus, meg mindenféle keverékek).

2. Nem ismered Irán történelmét (lásd Muslim conquest of Persia).

3. Nem tudsz érvelni: kit érdekel, hogy sok évszázaddal korábban a perzsák tényleg nem volta Allah-hívők, amikor mi a 10-16. századról beszélünk, és a már egyértelműen muszlim perzsák hatásáról a kazak törzsekre.

Erről ír Baski:
"Žanuzakov kazak névkutató megállapítása szerint a közép-ázsiai névkincs az iszlám hatására a 10. századtól kezd feltöltődni arab-iráni elemekkel. Az Arany Horda írott forrásai az arab–perzsa nevek növekvő befolyását mutatják a 13–14. században, s ez a folyamat, főleg a déli területeken, felerősödik a 17–18. században (Žanuzakov 1982: 15; Ahmetzjanov 1991: 101–107)."

Kazak kutatók igazolják az iszlám hatást, az arab-perzsa nevek növekvő befolyását, sőt több hsz-ben szerepelt az Aldijar perzsa nev kazak fordítása. Ezt azzal cáfolni, hogy *** "a perzsák nem allahhivők *** min. vicces. Újra csak azt mutatja, hogy mennyivel nem figyelsz a részletekre.

 

Nem írod le: "Bakiztam!", hanem gőzerővel továbbra is véded a védhetetlent. :-D

Előzmény: rigeroi (1346)
ketni Creative Commons License 2019.08.02 0 0 1352

"A magyar nyelvben sok képzés is megvan a bír szóval, mint a barom, barát, ember, ..."

A felsoroltak egyike sem a bír szó származéka.

Más gyökökből származnak.

Azért jutsz teljesen tévútra a szóeredeztetéseiddel, mert lemondasz a gyökelemzésről.

Előzmény: Törölt nick (1351)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1351

Csak egy a bringen forma, de több forma is van még mint a gebären. Másrészt a beran egy másik formája a bringen.

Nem hinném, hogy egy régi szó lehet ezekben a török nyelvekben a bír szó, valószínűleg vagy egy germánból, vagy az oroszból került beléjük.

A magyar nyelvben sok képzés is megvan a bír szóval, mint a barom, barát, ember, amik tipikusan germán szavak, tehát a beren germán nyelvhez tartozik. A bíró is egy germán szó, körbekerítet terület felülvigyázótját jelenti, tehát bírót.

A képesség, erő nem alapeleme a beran szónak, ez a birtoklást fejezi ki, csupán másodlagos jelentése lehet.

A legtöbb agresszív szó germán, ezért ez is germán. Harc, had, sereg, kard, kés, íj, balta nyíl germán szavak.

Ezeket a nyelvészek elosztják általában különféle nyelvek között, miközben egy nyelvben mind megvan, a germánban.

Előzmény: rigeroi (1350)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1350

nemcsak a Vámbéry mondja, hanem 

 

a northeuralex szótárgyűjteménye

és a starling szógyűjteménye

is

 

a dilettantizmus pont az azt hinni, h mert német nyelvben is létezik, akkor az német szó.

mint látható, pl. az ógörögben is létezett

https://en.wiktionary.org/wiki/beran

 

lényeges különbség, h

 

az angolszász-germán nyelvekben a bír az mint teher és cipel emel jelentésű fogalom él tovább

 

bear burden birth bring

 

míg a magyarban és altai nyelvekben maga a képesség, erő fogalom marad meg a képzett szavakban (ami az eredeti jelentés, mint a beran-ban)

 

bír elbír kibír birkózik birok birodalom birtok bíró (bírság bíróság bírálat...)

 

 

azaz a német fogalomkör részjelentés, az eredetinek elvonatkoztatott értelmezése

(nem mellékesen eléggé eltorzult szóalakokban)

 

_____________

és még egy cáfolat a nyelvcsaládfa-teória hívőinek:

 

a mongolban szintúgy az erő 

strength бяр ᠪᠢᠷ᠎ᠠ

 

mint a kaukázusi dargwa-ban бару baru

 

(míg a törökben meg nem)

Előzmény: Törölt nick (1348)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1349

Minek, ha a magyarban alig van török szó? A töröközés egyszerűen tudománytalan, dilettáns.

Előzmény: rigeroi (1345)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1348

Jah mert Vámbéry azt mondja. A bírni és a bírtok sohase volt török. Ezek germán szavak.

Beran germán szó, ami bírni.

Egyáltalán van ilyen szó a törökben, vagy csak egy levezetés?

Előzmény: rigeroi (1347)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1347

BIR 1

 

Vámbéry : török bar (bír, van neki, birtok) barlig (birtok)

 

Proto-Altaic: *bā́ra
Meaning: goods, to possess, earn
Russian meaning: имущество, обладать, зарабатывать
Turkic: *bār

Proto-Mongolian: *bari-
Meaning: to take, hold
Russian meaning: брать (руками), хватать
Middle Mongolian: bari- (HY 33, SH), bāri- (IM), bari- (MA)
Khalkha: bari-
Buriat: bari-
Kalmuck: bär-, bäŕ-
Ordos: bari-
Dongxian: bari-
Baoan: vār(ǝ)-
Dagur: bari- (Тод. Даг. 125, MD 119)
Shary-Yoghur: bar-
Monguor: bari-, wari- (SM 22, 481)
Mogol: bari-; ZM bari- (24-7b)

 

Bashkir биләү bilæy

Kazakh болу bolu

 

Buryat байха bajxa

 

Catalan posseir pusɛj

Dutch bezitten bəzɪtə

 

 

erő strength

 

Dargwa бару baru

 

 

 

BIR 2 elvisel [endure]

 

Ossetian бавзарын bavzarɨn

Northern Kurdish bihêzkirin bəhezkərən

Avar  баччизе bat͡ʃːizje

 

Northern Mansi ве̄ритаӈкве wʲeːritaŋkʷʲe

 

Telugu భరించు bʰʌrĩt͡ɕu

Előzmény: Törölt nick (1339)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1346

a perzsa mint nyelv korábbi, mint a mohamedanizmus.

 

gondolom tudod, csak épp eltussolod, mert milyen olcsó is "hibákkal" jönni...

Előzmény: Ulrich_von_Lichtenstein (1337)
rigeroi Creative Commons License 2019.08.01 0 0 1345

nézzél utána az altai és török nyelveknek is...

 

léteznek azok is

Előzmény: Törölt nick (1340)
Jokki Creative Commons License 2019.07.31 0 2 1343

 

Arany János

AZ ORTHOLÓGUSOKRA
 
I
 
De mivel verba valent usu,
Halad a nyelv, akárhogy nyúzzu(k).
 
(1877)
 
II
 
Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
Ami új van benne, mind rossz,
Ami régi, az meg tót.
 
(1878 körül)
 
III
 

Motto: Üsd, nem anyád!

Közmondás.  
Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész?
Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád!
 
(1879 jún.)
 
IV
 
A NAGY MUNKA
 
Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál
Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat, Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok'
Egy sereg ifju tudós rád bizonyitja mohón. S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy,
Most jön a német, oláh, új-görög és talián, Perzsa, tatár, török és amit száz évig az átkos
Újító szellem vak dühe fúrt-faragott. E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán
Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire.  
(1881 vagy 1882)
 
V
 
Ahogy indult a nyelvészet árja:
Árpád nyelve csak ferdített árja.
 
VI
 
Ezután már hát hiába
Küldtök vissza Ázsiába,
Illünk az orosz igába,
A nagy Szláviába.  
VII
 
Amit Miklosich és Dankovszky s Leschka szerényen
Meghagya, Bernátok kótyavetyélik el azt. Kapkod ürügyhöz ez is, mint a mennykőhöz előde,
Hogy, ha mi bönge maradt, elszlavizálja szegény.  
VIII
 
KI VAN
 
Azon hírre, hogy ezt ,aus ist'-nek (vége van) olvasták nálam s meg akarják támadni
 
Már ha ki van kártyád, sincsen ki a nyelvtudományod,
Nyelvőr! nem nyelv-őr vagy te, ha nyelvi malheur.  
IX
 
Oh Búdenc, Búdenc! magad is már mennyire túlmensz,
Nézd fiadat, Simonyit! Elhagya, rád se konyit.

Törölt nick Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1342

A szokás ismert, eredete a germán és indogermán seu, ami sajátot jelent, ez a németben a visszaható sich.

A szokás rokona a saját, szabad szűz.

A szabad a sueb!da germán képzés, germán szokásjog alapján.

A szok és a saját ahogy a görögben és a németben a saját, szeretből ered.

A szűz a germán sweas, ami tulajdont, sajátot jelent. A saját a germán seu+ birtokos képzés. A szokás, a Sitte. Mind azt jelenti így, hogy a törzshöz tartozó.

Előzmény: rigeroi (1333)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1341

Az ember szóban már benne van a férfi szó, mert a második a bara benne.

A férfi szónak az alapja a germán fire, fers, ez a tölgyből ered, ami egyben szellemet is jelent, és a vér szavunkban van benne, ami vérch, ferwa germánul.

Amúgy a tölgy is germán a telg, rokona a telek. Az őseink ymiristák, úgymond pantesiták voltak, az anyag és a szellem szerintük egy, ezért

szív=sebó, érzület, szellem

ondó- andó, lélek

vér- verch, szellem, élet, test.

Az élet szavunk germán, élni germánul alan, azt jelenti, hogy nőni, enni szaporodni.

Előzmény: rigeroi (1336)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1340

A barát szó a germán baraz, ami a szlávban is megan, de germán.

A baraz, barát szóban van meg a beran tő, a bírni, ami csak germán ige.

A beran képzéséből sok germán szó van a magyar nyelvben, mint a barom, barát, cimbora, ember.

A burjánzani a gót burjan.

Előzmény: rigeroi (1285)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1339

Ez a Vámbéry nem egy nyelvész, hanem egy sumerológus, a törökös megfejtései a magyar sumerológusok szintjén van.

 

Aszem a batmakot mondta Vámbéry bocsánatnak, miközben az a gót bótjan, rokona a bosszú, becs.

 

Vámbérí valamijen atamekot mondott az átoknak, miközben az a germán at, atol, utál, átalkodni, indogermánosan ódzkodni, germán atoch az átok, mint szerencsétlenség, visszásság

 

Vámbéri a baromot is töröknek vette, miközben az germán birtokot jelnet, az alapja a bír, és germán ige beran.

 

Lehetne folytatni.

Előzmény: rigeroi (1331)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1338

Az egész törökösség egy baromság, a sekély a seicht, egy germán szó.

Indogermánul sik.

Előzmény: rigeroi (1332)
Ulrich_von_Lichtenstein Creative Commons License 2019.07.31 0 0 1337

Ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor egy érvvel több, hogy *végre* megírd a Baski magyarázatát cáfoló tudományos cikket, aminek publikálását oly szívesen vállalta Winnettou (a másik topikban).

 

Csak lehetőleg ne legyenek benne ilyen megabakik: "a perzsák nem allahhivők". OK?! :-D

 

Ui.:

Részemről a téma lezárva.

Előzmény: rigeroi (1327)
rigeroi Creative Commons License 2019.07.30 0 0 1336

és ojshi minte 

 

zaratuisztra aranytiszta azdigtűzra

 

bódtani boudha (a szaka szik)

 

vagy az askatani eskütani eszmék, mint a aszkétizmus,  a szikra eszméje (mani tana), az ishummari hun mani eszméje (gilgames, galgamos, vikaros), a túlvilág eszméje, evilág eszméje. vagy a hadur tana (pl. szungce), a bűntatum eszméje 

 

 

mutatja a kelet hatását 

az ember történetében

az urali nyelvek mondják úgy h nő és férfi

az ember

és nekünk nincsen neme ő-nek

meg előre a család neve, aztán a kapott

mi mondjuk h nemzet vagyunk mi mindegyikünk nemzett

nálunk van h mindannyi a mindegy

és csak egy i választja el a gazságot az igazságtól

Előzmény: rigeroi (1335)
rigeroi Creative Commons License 2019.07.30 0 0 1335

madüia eish uruk

volt az egyik zenut

a legeklege

 

hol van és evilat

magyarka és árpádia

 

azok lovasnyilasok

és sisakosok

 

Előzmény: rigeroi (1334)
rigeroi Creative Commons License 2019.07.30 0 0 1334

segij szükségben.

 

segitu, segitum

 

...........

szűk szak voi meg szok szag.

 

mondi umde. tev ni mondi.

Ͻᛞᛝ

 

a nyugati hun : keleti hun (tokai hun, shonju) kan kagan kapidan 

 

(nyelvileg) széki, palóc, csángo, magyar, (etnikailag) jász, jászkun, magyari, varsány,

:

mangul baskir türk ujgur gogur kaza párta ugar és gar

 

 

Előzmény: rigeroi (1332)
rigeroi Creative Commons License 2019.07.30 0 0 1333

noha idesorolható a szűk is...

 

úgyh az az átvétel is csak olyan félig idegen átvétel...

 

hivatalosan természetesen a szokás és a szűk is "Ismeretlen eredetű szócsalád."

Előzmény: rigeroi (1332)
rigeroi Creative Commons License 2019.07.30 0 0 1332

ha már átvett fogalmakról volt szó, ű

 

akor hajlok arra, h a szokás fogalma az keleti-hun eredetű (nem "török", noha Vámbéry szigin-t, szikin-t emleget)

 

és a belemélyed, merül (beleivódik) fogalmából jön a csök- átalakulásával

 

Proto-Korean: *so'ok
Meaning: deep inside
Russian meaning: глубоко, в глубине
Modern Korean: sōk
Middle Korean: so'ok

 

Proto-Japanese: *sǝ́kǝ́
Meaning: bottom
Russian meaning: дно
Old Japanese: soko
Middle Japanese: sókó

 

Meaning: 1 to kneel down 2 to sink 3 to sit

Bashkir: sük/g- 1, 2

Yakut: sügürüj- 1

 

Meaning: to lose all hope, to be a beggar

Buriat: süxer-

Kalmuck: cökǝ-, cökṛ-

 

 

Proto-Altaic: *s[i̯ú]ŋu

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!