jobb kulcscsontjánál került elő az egykor ruhája díszeként viselt rekeszdíszes boglárpár, közöttük kis kapocspárt (horogés karika) tártunk fel.
...virág alakot formálva – hat, felváltva sárgásfehér és zöld üvegdísz vesz körül. A „virágszirmok” és a boglárok...
A kutatás ezt a boglártípust jellegzetes 8. századi leletnek tartja. Az avarkori leletanyagban feltehetően bizánci hatásra jelenik meg. Annyi variáció a feltárt boglárokdíszítésmódjában előfordul, hogy néha a virág közepét nem hat, hanem nyolc sziromveszi körül Bár viszonylag számos későavar temetőből kerül elő ilyen boglár, példáulSzeged-Fehértó A, Szebény, Szob-Homokok dűlő, Pilismarót-Öregek dűlő, Halimbakéső avar kori temetői, azonban a nagyobb sírszámú temetőkben sem tömeges a jelenlétük
Az itt bemutatott mellbogláron is megtaláljuk a szokásos hármas beosztást: 1. a kiemelkedő legbelső kört lombdísszel és kövekkel; 2. a középső körgyűrűn van a nyolc áttört művű púpos kiemelkedés, a közöket leveleken ülő gombok töltik ki; 3. a legnagyobb körgyűrűn, melyen sokszor leveleket és virágdíszt találunk áttört műben közbe-közbe állatalakokkal, itt zománcos diszités foglal helyet
Ezek ugyanis sok száz éven át Brassóváros jobbágyai lévén, a szászoktól átvették úgy az öv, mint mellboglár viseletét. Öveik díszítése nagyjában megegyezik a többi brassai eredetű övekével, mint különlegességet felemlítjük, hogy az 1. és 4. számú övcsatton a renaissance ornamentikára annyira jellemző virágkosarat is megtaláljuk, az elsőnél azonfelül a mascaront is. Mind ezüstből van és aranyozott, áttört müvű nagyvirágokkal díszítve
bír+om, ma, ami azt jelenti birtok, germán képzéssel, és azt is jelenti germánban, hogy terhes, ilyen szavak a malom, roham, iram, ezek mindegyike germán.
A bar jelentése vagy a bír jelentése az a bír, ahogy a germánban is, a barom meg germán képzéssel, ami ma, mo, om barom. Ez a képzés van meg a malom szóban is és még sok msban.
1. (szerintetek) perzsa eredetű, de nincs ilyen név se perzsa, se arab. nem volt hozva egy se, de te tényként beszélsz, h "arab-perzsa nevek növekvő befolyása", "az Aldijar perzsa nev kazak fordítása"
és ha egyszer az aldi alda lenne a kazah, kirgiz változat, akkor hogyan lenne aldijar perzsa név?
3. nincs semmi magyarázat arra, h akkor miért van eldar, aldar változat. az persze nem zavar.
4. nincs semmi magyarázat arra, hogyan lehet egyszerre a kazahban az alda allah és alda csaló.
5. még mindig úgy csinálsz, mintha nem hallanád, h mutass népet, amelyik nyugatra ment, mint ahogy a "madjar" nép eredetmondája tartja.
...
6. megint személyeskedsz.
akkor megint figyelmedbe ajánlom, h mindenkinek nyilvánvaló és egyértelmű (aki képes gondolkozni és nem elfogult), h ti elfogultak és előítéletesek vagytok (winnettou, bernát és te)
Egyszerűen ***nem*** olvastad el (rendesen) Baski cikkét, pedig már 4 napja linkeltem.
A pdf 8. oldalán leírja: Aldijar (Aldi-yar) az arab Allah és a perzsa jar szóból alakult ki. Számtalan példát hoz, kimutatta a kirgizben is: Aldajar változatban, azt is részletezi, hogy miként lett az arab Allahból kazah (kirgiz) Aldi, Alda stb.
És folyamatosan kazak forrásokra hivatkozik. Ha ennyire nem hiszel neki, találd meg a kazak Aldijar szócikkben szereplő kazak szótár valamelyikét, és cáfold meg Baskit.
VSz kár erőlködnöd, nem fog menni. Ilyen felkészültséggel *garantáltan* nem.
Ui.:
"...vagy ez olyanfajta név, amivel másokat illettek a perzsák, magukat nem, igy kell elképzelni?"
Baski sehol nem írja, hogy az Aldijar tisztán perzsa név lenne. Többször idéztem a cikkből: előbb kazak méltőságnév volt, kánok tiszeletbeli megszólítása (pont erről ír a kazak szócikk is) és utána lett személynév.
Teljesen rossz helyen próbálod támadni Baski levezetését.
de, tudok róla, h az arabok elfoglalták a perzsiát és elterjesztették a vallást :)
tudok róla, nem kell kétségekben maradnod...
hallottam róla miket csináltak, hogyan történt, tudom, h a perzsa nyelv átalakult és sokban hasonlatossá lett az arabhoz (ahogy az arab is a perzsához)
1. Nem tudsz rendesen angolul, mert különben észrevetted volna, hogy az angol cikk az Irán területén kialakuló vallásokat, vallási irányzatokat taglalja. A régi iráni vallások még az ókorban alakultak ki, az iszlám hódítás után a háttérbe szorultak. A középkorban csak iszlám vallási mozgalmak indultak innen (helyi szufizmus, meg mindenféle keverékek).
2. Nem ismered Irán történelmét (lásd Muslim conquest of Persia).
3. Nem tudsz érvelni: kit érdekel, hogy sok évszázaddal korábban a perzsák tényleg nem volta Allah-hívők, amikor mi a 10-16. századról beszélünk, és a már egyértelműen muszlim perzsák hatásáról a kazak törzsekre.
Erről ír Baski: "Žanuzakov kazak névkutató megállapítása szerint a közép-ázsiai névkincs az iszlám hatására a 10. századtól kezd feltöltődni arab-iráni elemekkel. Az Arany Horda írott forrásai az arab–perzsa nevek növekvő befolyását mutatják a 13–14. században, s ez a folyamat, főleg a déli területeken, felerősödik a 17–18. században (Žanuzakov 1982: 15; Ahmetzjanov 1991: 101–107)."
Kazak kutatók igazolják az iszlám hatást, az arab-perzsa nevek növekvő befolyását, sőt több hsz-ben szerepelt az Aldijar perzsa nev kazak fordítása. Ezt azzal cáfolni, hogy *** "a perzsák nem allahhivők *** min. vicces. Újra csak azt mutatja, hogy mennyivel nem figyelsz a részletekre.
Nem írod le: "Bakiztam!", hanem gőzerővel továbbra is véded a védhetetlent. :-D
