Ime én így szemeztem. Ezen a képen az alany amire majd szemzek. Itt már ki van vágva a szem ahova majd szemzek. Ez már be van szemezve és beis van tekerva náylon szalaggal. Itt láthatő a szem beillesztés előtt meg a szerszámok. A végét gyertyával leszigeteltem.
"A múlt héten szemeztem 4 darabot".... ha lehet írnál kicsit bővebben, hogy kell szemezni (mármint a szőlőt :-), esetleg 1-2 képet... lehet kipróbálnám én is.
Eddig csak a zöldbe-zöld és zöldbe-fás oltást próbáltam, de kíváncsi természetű vagyok :-)
Az idei zöldbe-zöld nem sikerült túl jól (2 jó, 2 nem, egynél még reménykedem), talán túl korán próbáltam és a naptól sem védtem eléggé, viszont a 6 zöldbe-fás próbám elég jónak tűnik. 3 elég jól kihajtott, 2 megindult, elég biztató, és egynél még semmi.
Hát akkor trónfosztás lesz, úgy látszik, leváltódik a királyné.
Ma szemeztem 5 drb szőlőt. Kíváncsi vagyok az eredményre. A múlt héten szemeztem 4 darabot és most láttam, hogy az egyikről a levélnyél tőből letörött. Vajon ez kel bekövetkezzen, mint a más szemzéseknél is?
Igen, van néhány Szőlőskertek királynéja, olyan 15 évesek, 3 évből 2-ben csak pár fürtöt teremnek telelési gondok miatt (idén 1 fürt az átlag, tavaly 2, tavalyelőtt 3) aztán éréskor meg elkapja a szürkerothadás, ezeket oltogatom át.
Szuvenírt még nem kóstoltam, de most több tőkén is van 2-3 fürt.
Tavaly júniusban csináltam ezt a zöldbe-fás oltást egy maradék vesszővel. Kb. 10-15 cm-t hajtott őszig. A tetejét már az első fagyok elvitték, úgy gondoltam, az oltócsap alvórügyéről talán kihajt. Erre az alsó 2 rügy túlélte ezt a telet. (Fűtetlen épület falától 2 méterre.) Nem egy különösen téltűrő fajta, hanem Szuvenír.
A lemetszett csonkon látni, hogy az áttelelt vessző bő 2 mm vastag volt.
Elképzelhető, hogy az alany kihajt, ezt jövőre már zöldbe fásoltással vagy ha sikerül még az idén zöldoltással vagy később szemzéssel átolthatod a kívánt fajtára.
Tehát összegezvea dolgokat:- egy oltás estén először a forradás jön létre a nemes és az oltvány között, majd elkezd gyökerezni és a bogból hajtani.
Az én esetemben tehát, ha van egy életképes vesszöm de nincs rajta bog (szem), de ha adott a kökülmény legalább is a föld alatt, elkez gyökerezni, majd végül mégis elpusztul, mert nincs hova fejlödjön.
Sajnos a gyökérképződés nem jelenti azt, hogy az oltás sikerült. Azt jelzi csak, hogy az alany él és élni akar.
Előhajtatásnál a forradás általában előbb következik be mint a gyökeresedés.
Elképzelhető, hogy a nemesed nem volt életképes, de az is lehet, hogy kiszáradt.
A kiszáradás elkerülésére magas páratartalmat kell biztosítani, pl. fóliatakarással(penészedés ellen kezelni kell) vagy parafinnozni kell az oltványokat.
A nemest jobb frissen szedni és úgy felhasználni(persze csak, ha nem fagyott el), mert a tárolás során elkövetett hibák végzetesek lehetnek.
A kézben oltásokat jobb március végén készíteni és meleg, párás helyen előhajtatni, mert így biztosabb a forradás.
Nagy dillemában vagyok. Április 14 én készítettem kézben fásoltásokat (szőlő), és még semmi változás. Az oltóágak a hűtőben voltak. A minap gondoltam kihúzok, egyet megnézem mi az ábra. Az elsőnél semmi változás a föld alatt, a másodiknak viszont már volt három 2 cm hosszú gyökere, de a rügy még nem indul meg. Vajon mit lehet remélni, előbb gyökér képződik, majd utána indul meg a forradás az oltásnál? Szerintem ha megindul a gyökeresedés, csak van élet benne.
Édes kis jószág, de az én kezemre biztos nem szállt volna rá, mivel én csak gyertyát használok oltásoknál, mivel mifelénk nem lehet kapni fagélt meg egyebet sem.
Ezt csak azért ide rakom, mert szőlőoltogatás közben támadott meg két hete, egyszerűen nem tudtam elzavarni, mindenáron a kezemre repült, és mint a képen is látható valamennyire, nyalogatta.
Izzadt (sós) nem volt a kezem, talán a Fagél illatát érezhette.
Na erre még sose figyeltem, igaz zöld szőlőoltásokat nem szoktam csinálni. De pöszméténél és zöldbe fás szőlő oltásnál én mindig a levél irányára merőlegesen vágok és igyekszem az alany levelét megkímélni és minél feljebb meghagyni az oltáskor. Van olyan érzésem, hogy azzal is segítem az összeforradást, hogy a közelben van egy asszimiláló levél.
Felelevítésként átnéztem a zöldbe-zöld ill. a zöldbe fásoltás képeit, amelyből azt vettem ki, hogy a két módszernél az alany behasítását nem egyformán végzik el. A zöldnél levél helyének irányában, a fás oltásnál ettől 90 fokban eltérően hasít!
A Jeszenszky-féle könyv a kissé zsengébb hajtásrészeket ajánlja, azért nem mertem oda oltani. De ha nálad lentebb jó eredményt ad, akkor nem erőltetem a fiatal részt. (A fásokat tettem oda eddig főleg, ott nem is volt probléma a visszaszáradás, igaz, nem is maradt szabadon a vágott rész.)
Jeszenszky úgy írja a legjobb hely megtalálását, hogy a hajtáscsúcs felől haladva elvágjuk keresztben az ízközök felső részét, és az első, ami a vágáskor sercen, az az ideális oltási hely, azaz nem túl zsenge, de még elég sok osztódó szövet van benne.
Én mondjuk nem vágással, hanem tapintással szoktam a jó helyet megtalálni, csak néha vagdosom kíváncsiságból, és szerintem ez nem az első sercenő íz, hanem az ez alatti.
Na de akkor ezexerint lehet a lentebbi, ideálisabb helyre is tenni.
A nagyon zsenge hajtások nagy része még csak víz, ezért sokkal könnyebben visszaszárad és elhal, valamint sokkal nehezebben forrad, mint a már kissé fásodottabb hajtások. Ezért magvan a zöldoltásoknak is a kellő időpontja. Csak a már megfelelően érett hajtások adnak jó eredményt.
A hajtások tövében ez korábban jelentkezik, mint a felsőbb részeken, ezért a mostani korai időpontban még ez a biztosabb.
Oké, csak az nem tiszta nekem, hogy az alanyhajtás megöregedett alsó részébe is oltasz? Én úgy gondoltam, hogy csak a zsenge (de már szálasodó) ízközökben lehet.
Amúgy van 6 db törzses egresem és csak az egyik alatt keltek ki ezek a magoncok. Mivel magról keltek, ezért akár új fajták is születhetnek. Ki tudja, valami érdekesség is, piros vagy fehér gyümölcsű, vagy óriási termésű:) Ősszel végleges helyükre ültetem őket egy sorba, aztán meglátjuk mi lesz. Ha véletlenül vacak gyümölcsöt teremnének, akkor majd be lehet oltani őket?
Kora tavasszal metszettem le a vesszőket a bokrokról, kalapács formában. Azokat dugványoztam. A bokrok nagyon meghálálták a metszést, olyan szép sűrű lombozatúak lettek, mint eddig még soha. Termés is rengeteg van rajtuk és a lisztharmattól is megmenekültek eddig, igaz teszek is érte: hetente egyszer kénnel permetezem őket.
Mivel az egres rovarmegporzású így nagy valószínűséggel idegen virágpor is került a bibére. Ezért a magoncok valamelyest el fognak térni az anyafajtától. Ettől függetlenül teremhetnek értékes gyümölcsöt.
Dugványozni inkább augusztusban érdemes, szakított vagy kalapácsos dugvánnyal ezek jobban gyökeresednek.
A bokor egrssel annyi a gond, hogy nehezebb szüretelni, a gyümölcsök könnyebben szennyeződnek és hamarabb meglepi a bokrot a lisztharmat, mint a törzses fácska esetében. Viszont valószínűleg többet fog teremni a saját gyökéren levő, mint a törzses fácskád.
Nekem ezek egresnek tűnnek. Mivel a törzses egresem valószínűleg aranyribiszkére van oltva, így nem lehetnek gyökérsarjak, mert amik kinőttek, azok nem aranyribiszkék. Ezért gondoltam, hogy talán magoncok lehetnek. Persze nem biztos!
Nekem a bokros egres is jó lenne. Márciusban dugványoztam is egres vesszőket, még nem tudom, hogy meggyökeresedtek-e.
Ha egres magoncok, akkor milyen minőségű gyümölcsöt fognak teremni? Gondolom gyengébb minőségűt, mint az anyanövény (valószínűleg Pallagi óriás).
"(Azért ide írom, mert az egres termése hasonlít a szőlőszemre. Sötétben összekeverhetők.)"
Azért sötétben és kesztyű nélkül ne szedj egrest. :-)
Honnan tudod, hogy magonc és nem az alanyként használt aranyribiszke (Ribes aureum) hajtott ki gyökérről?
Mindenesetre, ha szikleveleket látsz a növénykéken akkor magonc, ha ilyet nem találsz biztos, hogy gyökérsarj.
A magoncok 3-4 év múlva akár teremhetnek is de magas törzset nem tudsz belőlük nevelni. Amennyiben gyökérsarj akkor távolítsd el, hogy ne gyengítse a tövet. A gyökérsarjakat átültetve és felnevelve újra beolthatod és lesz magastörzsű fácskád.
Ehhez jó alapot adhat a Bogyósgyümölcsűek című könyv. Antikváriumban talán még kapható.
A törzses egres (köszméte) bokraim alatt az elmúlt 2 évben kikelt egy csomó egres magonc. Némelyik 20 centis is megvan már, szép kis csemeték. Mit csináljak ezekkel? Fognak jó minőségű egrest teremni? Ha igen, mikor? Ha nem, akkor jövő tavasszal be lehet oltani őket nemes fajtával?
(Azért ide írom, mert az egres termése hasonlít a szőlőszemre. Sötétben összekeverhetők.)
Mivel a zöldoltást csak a termő tőkék, vagy pótlásként ültetett alanyvesszők oltására használom, ezért nem oltom magasan.
Lehet magasra is csinálni és utána ledönteni, de akkor meg kell várni, míg hosszabbak lesznek a vesszők, úgy már júniusra nyúlna az oltások ideje, akkor meg már nagyobb az esélya tűző napnak és a száraz melegnek.
A zöldoltásokat nem lehet, úgy időzíteni. mint a tavaszi fásoltásokat, vagy a nyárvégi szemzéseket, ezért mindig megpróbálok az időjáráshoz alkalmazkodni.
A szőlős topikban már írtam a gondomról, a tél folyamán megfáztak /?/, ill elfagyott több két-három éves szőlőtőkém. A Blauburger már hajtogat, de a hajtások rövidek, vékonyak, semmik ezért az átoltáson gondolkodom / 35 db/. Ha tudna valaki segíteni, én Néróba gondolkodom. A csemegék közül a Cardinál, az Attila, a Szőlőskertek... mind az Éva, a Pannónia részben fagyott el. Ezek pótlását a Moldova, Eszter, vagy ilyen ellenállóbb fajtákból képzelem el. Az esetleges segítséget csak jövőre tudom viszonozni!
Ime én így szemeztem. Ezen a képen az alany amire majd szemzek.
Itt már ki van vágva a szem ahova majd szemzek.
Ez már be van szemezve és beis van tekerva náylon szalaggal.
Itt láthatő a szem beillesztés előtt meg a szerszámok. A végét gyertyával leszigeteltem.
