"Azt hallottam, hogy az anyag legkisebb részecskéje magán hordozza a róla szóló információt. Ha az anyag teljesen széthullik egy diffúz köddé, akkor is megmarad az információ a részekről és az egészről. Vagyis az információ nem veszik el, csak átalakul a jelentéstartalma."
(...stb. hülyeségek...)
Ne 'hadoválj' össze mindent az "információ"-ról ! A "információ" 'szimplán', az 'elemi-létező-dolgok' közötti 'kapcsolatokat' jelenti.
Ezért nem igaz az amit írtál, hogy: "Ha az anyag teljesen széthullik egy diffúz köddé, akkor is megmarad az információ a részekről és az egészről." Ha nincs amik között 'ilyen-olyan' kapcsolatok lennének,
akkor hogy lehetne ott "információ" ??! ;-/
(ez pont' olyan 'egyszerű vagy bonyolult', mint az "idő" fogalma, vagy "létezése"...)
„Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk.”
"a thermodinamika ii fotetele . . . arrol szol hogy egy rendszer, ha lehetosege van ra, akkor veszit a homersekletebol."
Rosszul tudod!
Már több mint száz éve nem csak erről szól, hanem az egész fizikáról, s annak legáltalánosabb törvényszerűsége. A speciális kölcsönhatási törvények így pl. a mechanika, az elektrodinamika, az erős és a gyenge kölcsönhatási törvények felett álló fenomenologikus törvény.
Amit sem én se egyetlen szakértő nem kevert össze semmiféle "energiakiegyenlítődési" vagy "energiaminimumra való törekvési" elvvel.
"Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk."
Ebben lehet igazság, még akkor is ha Construct mondja.
Vegyül például a fénysebességet. Ma azt állítják a relativisták, hogy ez egy univerzális állandó.
De bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával kiderül, hogy nem az.
Mégse annyira egyetemes, mégse ragadja meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használják.
az energia kiegyenlitodes elve, vagyis h minden rendszer a szamara elerheto legalacsonyabb energia szint eleresere torekszik. pl a gravitacio a fold fele mozgatja a targyakat.
He?
Ahova az energia távozik az általad említett helyről, ott nem a számára legkisebb energiaszintre kellene törekedni?
Extenzív és intenzív osztályokba soroljuk a fizikai mennyiségeket.
Namármost nekem kvantummechanika helyett Fick 1-2 + EbersMoll egyenletek megoldását kellett hallgatnom.
ne bonyolitsd tul. egy entropi feleseg van, a a legnagyobb valoszinusegi allapotra torekves. lehet csurni csavarni, osszekotni rendezetlenseggel, energiaszinttel stb, amik adott helyzetben igazak is lehetnek, de ahogy korabban emlitetten hawking negativenergias, informacio kopkodo es vegul elfogyo feketelyuk elmeletvel peldazva, illetve latszik construkt ii foteteles mellefogasabol, ha a torvenyszerusegeket nem a szigoru jelentesukkel hasznaljuk, akkor irto nagy baromsagokra kovetketethetunk a vegen.
"Ha viszont az energia veszik el, azzal az anyag is elveszik."
Azt már régen tudják sokan, hogy a tömeg nem marad meg minden körülmények között. Ezután azt lehetett hinni, hogy akkor talán az energia van annyira alapvető jellemzője az anyagnak, hogy abban valósul meg az anyagmegmaradás elve. De hát az "agyagmegmaradás" elve se egy egzakt természettudományos törvény, inkább csak valami filozófiai, világnézeti ábránd. Hiszen magának az anyagnak a mibenlétére sincs univerzális tudományos definíció, csak egyes építőköveire, típusaira, így az egyes részecskékre, mezőkre.
Bele kell törődnünk, hogy a tudomány előrehaladtával sok régi biztosnak és univerzálisnak képzelt fogalomról derül ki, hogy mégse annyira egyetemesek, mégse ragadják meg tökéletesen azt a dolgot, aminek jellemzésére, mérésére használjuk.
ma bocsasson meg a vilag! a thermodinamika ii fotetele mi a turorol szolna ha nem a thermodinamikarol. barmely megfogalmazasat nezzuk, arrol szol hogy egy rendszer, ha lehetosege van ra, akkor veszit a homersekletebol.
amivel te helytelenul egyenlove teszed - a hibas asszociaciok karos kovetkezmenyeire korabban mar utaltam -, az az energia kiegyenlitodes elve, vagyis h minden rendszer a szamara elerheto legalacsonyabb energia szint eleresere torekszik. pl a gravitacio a fold fele mozgatja a targyakat. de ez is maximum axiomanak tekintheto, mivel a kvantum mechanikaban pl. ezek is valoszinusegi allapotok, vagyis van amikor 'felfele esik' egy targy, csak qrva ritkan.
most ne menjunk bel a kvantum mechanikai reszbe, annyi a lenyeg, h az energia minimumra torekves axioma, es egyetlen fizikai torveny sem nevesiti ezt.
igen, a neuralis azt mondja, hogy nem linearis adat tarolas es feldolgozas tortenik, hanem a tapasztalas szerint jonnek letre sulyozott kapcsolatok barmely adatresz kozott (kapcsolati valoszinuseg). de ehhez szukseges egy tanitasi fazis, amiben kalibraljak a feldolgozo fuggvenyeket, hogy az eredmeny helyes legyen. majd ezt kovetoen engedik szabadon. de ekkor is az alap fuggvenyei/szabalyai szerint dolgozik, azokat soha nem irja felul, csak kiegeszito algoritmusokat hoz letre illetve modosithatja a reszek kapcsolati halojat es uj adatot epithet bele.
a mai elfogadott allaspont szerint a tudat, illetve a tudat letrejottenek lehetosege, onnan feltetelezheto, ahonnan kezdve egy rendszer korlatozas nelkul felul irhatja az alap programjat, vagyis fuggetleniteni tudja magat az alkoto celjaitol. ezek a rendszerek programja ezt nem engedi meg ezert nem tekinthetoek tudatos rendszereknek.
attol, h mi nem tudjuk meghatarozni a legvaloszinubb allapotot es az oda vezeto algoritmust egy elmeleti problemanal, meg az letezik. es ha egy ai ezt megtalalja, es meg fogja, mert erre van programozva es a kapacitasa is elegendo lehet, mindig a magasabb entropia fele halad, megha idolegese, zsakutca megoldasoknal, csokken is.
az ai tanulasi mechanizmusa es mukodesi strukturaja pont azt zarja ki a folyamatbol, amitol az emberi gondolkodas konstruktiv es ami a teljes biologiai rendszereket a fejlodes utjan viszi: a hibat. hibat a folyamatban, az adatkapcsolatokban es az asszociacios halozatban.
„görbült téridőben az energia összegzésének egyszerűen nincs értelme.”
Ha az univerzum térideje csak a lokalitásokban görbült, globálisan teljesen kisimult, akkor is marad a energia a sima téridőben, ha minden görbülete már kisimult. Mert ha nem, akkor „megszületik”a semmi.:-)
Azt hallottam, hogy az anyag legkisebb részecskéje magán hordozza a róla szóló információt. Ha az anyag teljesen széthullik egy diffúz köddé, akkor is megmarad az információ a részekről és az egészről. Vagyis az információ nem veszik el, csak átalakul a jelentéstartalma. Ha viszont az energia veszik el, azzal az anyag is elveszik. A vákuumenergia az, amiből anyag keletkezik, ergo a vákuumenergia a megmaradó mennyiség. (univerzum ide, univerzum oda);-)
Univerzális szinten az energiamegmaradás nem valamiféle szivárgás miatt sérül az általános relativitáselmélet szerint, hanem azért, mert görbült téridőben az energia összegzésének egyszerűen nincs értelme. Az energiaimpulzus vektort ehhez olyan tartományokra kellene összeadni, amelyek mindegyikére más és más koordinátabázisban van értelmezve.
"A neurális hálózatok maguk alakítják a saját működési szabályaikat, sőt egész struktúrájukat, stratégiájukat."
És megváltoztatják környezetüket? oly' módon, hogy ÉLET-telen anyagot építenek be/hozzá a meglévő "neurális hálózat"-ba,
ilyen módon csökkentve annak a
tér-résznek az "entrópiáját"
('szervezet'-lenségét) ... ?!
Vagy csak egy 'előre-programozott-alap-szabályok' szerint működő, öntudatlan rendszer, 'keresi', az 'információ-minimum'* állapotát... ?! ;-)
'információ-minimum'* állapot > amikor egy 'logikai automata', minden lehetséges állapotot kipróbálva, az 'előre-programozott-alap-szabályok' szerinti, leg-optimálisabb állapotot veszi fel... ;-)
Amennyiben univerzális szinten az energia nem megmaradó mennyiség, akkor az univerzum nem zárt rendszer, mert szivárog. Ha a termodinamika zárt rendszerre van kitalálva, az entrópia nem lehet mindenre egyaránt érvényes törvényszerűsége a fizikának.
"ha ugy jobban tetszik, akkor a ii fotetel az entropia torvenyszerusegenek thermodinamikara hasznalhato specialis esete."
Valójában a termodinamika nem valami speciális hőtani törvény, hanem az egész fizika legáltalánosabb, minden speciális kölcsönhatás felett álló, mindegyikre egyaránt érvényes törvényszerűsége.
"a gravitacio valoszinusegi allapota az osszetomorodes, a thermodinamikaje pedig az alacsonyabb energia szintre torekves. vagyis az egyik miatt gyulik ossze az anyag,
a masik miatt kerul alacsonyabb energiaszintre."
'És tessék mondani!': nem ugyanúgy
'mozgási szabadságfok csökkenés' a végeredménye mindkét 'jelenségnek'... ?! Vagyis 'energetikailag'
(és rendszer-információ-tartalom mennyisége 'alapján') ugyanabba a 'entrópia-kategóriába' tartozik mindkettő,
csak az egyik 'innen indult', a másik 'onnan indult',
"az entropia torvenyszeruseg kimondja, hogy minden rendszer a nagyobb valoszinusegu allapotot veszi fel."
Igen, az ÉLET-telen rendszerek egyre alacsonyabb 'információ*' tartalmú állapotba kerülnek, míg az ÉLŐ rendszerek, egyre nagyobb 'információ*' tartalmú állapotba kerülnek. ;-)
(információ* > az 'elemek' közötti kapcsolatokat 'leíró' 'egyenletek' száma és 'bonyolultsága'. ;)
ez igy nem igaz. a gravitacio valoszinusegi allapota az osszetomorodes, a thermodinamikaje pedig az alacsonyabb energia szintre torekves. vagyis az egyik miatt gyulik ossze az anyag, a masik miatt kerul alacsonyabb energiaszintre.
"az entropia elve alapjan egy rendszer entropiaja csokkenhet es nohet is, de hosszu tavon mindig no. hogy ez milyen konkretan, az fugg a folyamat fajtajatol.
pl thermodinamikaban a valoszinubb allapot a homerseklet kiegyenlitodes, ezert ez a maximalis entropia.
a gravitacional viszont pont ellenkezoleg, az anyag tomorulese a valoszinubb allapot, igy a maximalis entropia fele az anyag tomorules mutat."
De 'ha jól megnézzük', mindkét 'fajta' entrópia (a "thermodinamikai" és a "gravitacios" is) a 'kiegyenlítődés', az 'egalizálás' felé 'halad'.
Tehát -szerintem- hibás megállapítás az, hogy a gravitációnál az entrópia "ellentétes" a "thermodinamikai" entrópiával.
(szerintem egy 'maximálisan' 'össze-töpörödött-anyag' ugyanolyan energia 'minimumon' van, mint egy 'maximálisan' 'kihűlt' anyag.)
/mindkettőben az atomok 'mozgási' "szabadságfoka",
aprosagnak tunik a kulonbseg, de amikor a kettot azonosnak veszik, akkor nagy butasagok tudnak szuletni. pl ennek koszonheto hawking butasaga, h a feketelyukak csokkennek es vegul eltunnek, ami viszont serti a gravitacios entropia torvenyszeruseget.
