Ambrus: Akárhogy élt valaki, az utolsó pillanatban megmenekülhet?G.H.: A teremtés és az üdvösség nem az ítélet, hanem a végtelen szeretet világa. Csak az emberen múlik, hogy az Istennel való találkozás pillanatában igent mond-e vagy nemet.
Ambrus: Ki az, aki ott képes nemet mondani Istenre?G.H.: Talán senki. Ezért reméljük, hogy üres a pokol. Persze eleve nem üres, hiszen a sátán már a lakója. De azt, hogy lesznek-e "lakótársai", nem tudhatjuk. Szenteket avatnak, de kárhozottakat nem. Azért nem közli velünk Isten, hogy kik lakják a poklot, mert akkor lehetőséget adna arra, hogy ítélkezzünk.
Egy alkalommal egy haldoklóhoz mentem. Láttam összevissza tetovált kezét, bűnben megtorzult arcát, már beszélni sem tudott. A füléhez hajolva mondtam neki, hogy pap vagyok, és azért jöttem, hogy az Úristen irgalmát közöljem. Bánja meg élete bűneit, és valahogyan adjon jelet. Pislantott egyet, és a szeme sarkában megjelent egy könnycsepp. Elmondtam a feloldozás szövegét, és közben azon gondolkodtam, hogy milyen szédítően hatalmas az Isten irgalma. Ez az ember ki sem tudta már mondani a bűneit, csak egyet pislogott, és ezzel az élete minden bűne megbocsátatott, és üdvözül. Ez szinte hihetetlen. Ez történt a jobb latorral is.
Ambrus: De ezt egy kicsit igazságtalannak érzem azokkal szemben, akiket egész életükben gyötört a bűntudat.G.H.: Pontosan ez a jellemző. Az emberek általában azon morfondíroznak, hogy az nem járja, hogy valaki itt is jól él, ott is jól él. Itt kiélvezi a bűnt, ott meg élvezi a mennyországot. Aki így gondolkodik, az nem az üdvösség kategóriája szerint gondolkodik. Mit néz az ilyen ember? Azt, hogy mi esik jól. És a mennyországot is a "jólesés" kategóriájába sorolja. Ha valaki a saját üdvösségét a másik üdvösségének a kárára építgeti - azt tekinti jutalomnak, hogy ő bejut, míg a másik kiszorul -, annak a farizeus és a vámos példabeszédét érdemes elolvasnia.
http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.02/16.html
Isten amikor megpróbál, az iránta való bizalmunk minőségére derül fény. Jób könyvében is ez történik. Ha Isten nem próbál meg, nem tudhatjuk, mennyire bízunk benne.
Hát, .. eléggé:-) Első műferítésem lesz kezdőként, és a Pink Floyd szövegei eléggé elvontak, de hát nem szószerint és nyersen (és elsőre:-) ... két adag vöröskáposzta között (Weöres Sándor jobb!)
Látod, hogy napjaidat szétveri a sötétség? Igaz, hogy öklödet a padlón vered? Behatolnak a magány világába Míg a borostyán benövi a szobát
És kinyitom az ajtót az ellenségeim előtt És az mondom nyissunk tiszta lapot De ők azt mondják "eridj és b+ magad" [és] Te tudod, hogy nem győzhetsz ...
Ezekután is szívesen olvasom a gondolataidat, és az már tényleg az én dolgom, hogy mikor mit kezdek vele.
Tényleg, a 222-beli gondolatsorral kapcsolatban miként vélekedsz? Van sors könyve, ha igen, akkor abban eleve benne vannak a nevek, vagy Jézus írja bele azokat menet közben?
Elkezdtem kicsit utánaolvasni, egyáltalán katolikusként miben is hiszek...ha jól értem, amit eddig olvastam, Isten direkt meg akarta próbálni az embert, a terve része volt a rossz és jó tudásának fája. Hogy ez mire volt jó, majd annak is megpróbálok utánaolvasni...
Nem, dehogy , egyszerűen csak nem láttam értelmét a téma további ragozásának, mivel te kizárólag Bibliai alapon szerettél volna beszélgetni, én meg nem:)
Ezekután is szívesen olvasom a gondolataidat, és az már tényleg az én dolgom, hogy mikor mit kezdek vele.
Can you see your days blighted by darkness? Is it true you beat your fists on the floor? Stuck in a world of isolation While the ivy grows over the door
So I open my door to my enemies And I ask could we wipe the slate clean But they tell me to please go fuck myself You know you just can't win
Jó, zárjuk le a vitát, bár nem nyugtattál meg! Azért jó ha tisztázod magaddal, miben hiszel, kinek hiszel?
Nem nyaggatlak ezzel többet, de tudd, hamis a katolikus elképzelés a purgatóriummal és az elhunytak üdvösségbe imádkozásával kapcsolatban, és a katolikus teológia sem a Bibliából vezeti ezt le ezeket (legalábbis a kek-ben ezt olvastam), de ne rám hallgass, mert nem értek a teológiához (sem) és nincsenek olyan ismereteim, amilyenek Jézusnak vannak, aki azokat meg is osztotta velünk. Ezért ha valamit tudni akarunk a földi léten túli dolgokról, akkor két lehetőségünk van. Vagy attól informálódunk, aki járt ott és ott lesz akkor is, amikor odakerülünk, vagy maradunk az emberi spekulációk mellett. Ám ha a tiszta forrás nem ad teret a spekulációnak, vagyis a Bibliától eltérő magyarázat ellentmondásba kerül Jézus tanításával, akkor már nem több lehetőség közül választunk, hanem igaz és hamis között választunk. Válaszd azért az életet, hogy élhess!
Ettől függetlenül nem tartalak kevesebbnek magamnál, csak mert mást hiszel mint én, de többnek sem, amiért nem csak a Biblia van neked, hanem a szent hagyományok is. Remélem, nem bántottalak meg.
Az életünk vasuti váltóiról egy szakállas példázat:
A medve halállistát készít. Arra megy a farkas és megkérdi: -Medve rajta vagyok a listán - Igen! - Haza mehetek elbúcsúzni mielőtt megölsz? A medve beleegyezik a farkas haza megy elbúcsúzik a medve megeszi. Jön a róka: - Medve rajta vagyok a halállistádon? - Igen! - Haza mehetek elbúcsúzni? A medve megengedi, majd vele is az történik mint a farkassal Jön a nyuszika ... - Medve rajta vagyok a halállistádon? - Igen! - Nem lehetne kihúzni onnan? - Dehogynem ...
Hogy megértessem miről beszélek, megpróbálom a dolgot egy hasonlattal szemléltetni. Képzeljük magunkat egy nagy vasúti pályaudvarra, ahonnan a sínek minden világtáj felé futnak. Életünk vonata azonban ezek közül csupán egyetlen sínpárt használhat. Tekintsük ezt a sínpárt a sors által előírt életpályánk szimbólumának. Mindaddig, amíg rajta maradunk ezen a sínpáron, nincsen róla letérés. Bármi történik közben velünk, minden bizonyos mértékben előre meghatározottnak tűnik. Mégis létezik alternatíva. A pályaudvaron minden sínpárhoz tartozik legalább egy váltó, amellyel a vonat egy másik sínpárra irányítható. Mindannyiunk számára fennáll a lehetőség, hogy amikor szükségét látjuk, állítsuk át a váltót egy másik sínpárra. Ez szimbolikusan azt jelenti, hogy változtathatunk az egyéni sorsunkon.A sors életünkben hányszor engedi meg a váltó átállítását nem tudhatjuk előre. De az sem biztos, hogy egy másik sínpáron jobban alakul majd az életünk.
Steinhauser egy szemléletes példával magyarázta meg a dolgot: a helyzet ugyanolyan, mint a sakkozásnál- mondta. A királyi játék menete ugyanis az óindiai hagyományok szerint a sorshoz hasonlít. Kezdetben a sakkparti kimenetele még teljesen nyílt.A játék minden egyes lépése új helyzetet teremt és valamilyen irány felé mutat. A játékosok ennek ellenére mégis többféle lehetőség között választhatnak egészen a mattig…
És mindenzt honnan tudod? Amit én írtam, azt attól tudom, aki járt ott és aki ott lesz akkor is, amikor odakerülök. Nem szívesen vágok vissza ilyen olcsó vallfiles fogással, de kérlek támaszd alá igével az állításodat! Nem megszégyeníteni vagy fölényeskedni akarok, de tisztázzuk, honnan van, amit hiszel. Tudod, én és a házam népe az Urat szolgáljuk, ezért nekünk a Biblia kijelentését kell igaznak elfogadnunk.
Lepereg előtted az életed, minden, ami történt veled, furcsa érzés, HKÉ élményekben olvashatsz erről, valósággal újraéled az életedet a pillanat törtrésze alatt, mivel valóban nem az időben történik mindez. De máshogy éled újra. Krisztus, a "Fénylény" jóvoltából felsőbb megvilágításban látod az életedet, és máshogy szembesülsz a cselekedeteiddel, mint a földön bármikor is. Ma még csak tükör által látunk, homályosan, akkor pedig Krisztus fényében látjuk egész addigi életünket. Ez az utolsó lehetőség a megtérésre.
Amint vége a testi létnek itt a földön, Jézus elé állunk, aki vagy jobbra, vagy balra irányít, de valamerre biztosan. Ez az ítélet azonnal készen van és egyértelmű. Ki-ki azt folytatja, amit a földi lét végével félbehagyott, aki Jézussal volt, az marad Jézussal, aki Jézus nélkül volt, az marad Jézus nélkül. Hogy mennyi idő kell a szembesítésre bűneinkkel és az ítélet kihirdetésére, nem tudom, ahogy azt sem tudom, akkor már beszélhetünk-e egyáltalán a mi fogalmaink szerinti időről?
Gratulálok, Kedves Jávorfácska!:))) Rohanok a Reményhez!
Teller Ede: Minden este várlak
Minden este várlak. Nem kell hogy siessél. Tudom, hogy lassan jössz. Hisz régóta várlak. Mindenkihez eljössz. De nem várt még senki Ennyi reménységgel Ennyi nyugalommal És ha fájt az élet. Tudom, hogy majd egyszer Jóságos kezeddel Minden bajt elsimítsz.
A szembesítéskor még előfordulhat, hogy valaki olyan erős megbánást tanúsít, hogy befér vele a szűk kapun.
De mire alapozod ezt? Jézus szeret, ezért adja a kegyelmet. Eddig oké. Jézus szeret, ezért tiszteletben tartja a szabad akaratunkból meghozott döntéseinket, melyek ugyebár az Istentől kapott szabad akaratunk gyümölcsei. Ha úgy lenne, ahogy írod, akkor ellentmondásra jutnánk. Mert most adja vagy ne adja? Szóval azt gondolom, adja, de csak addig fogadhatjuk azt el, amíg a lehetőséget is adja vele. Itt bezárult a kör, szembesítés után már nincs hit, akkor már látásból eredő bizonyosság van. De a hit szükséges Isten kegyelmének elfogadásához, ami Jézus elé állva megszűnik, ezzel megszűnik a lehetőség bármit is hit által elfogadni. Ezért nem lehet a testi halál után megváltoztatni az állapotunkat. Persze Isten számára semmi sem lehetetlen, de én mégis ragaszkodok a Bibliában kijelentett igazságokhoz.
Nem akarok okoskodni, nem vagyok biológus, csak ami érdekel, arról szívesen olvasok. Ha furcsaságot látok, akkor eltörpengek, mi lehet az oka, egyszerűen a néhány napos olcsó hírnévért az emberi butaságot meglovagoló szenzációgyanús hír sajtó szárnyaira eresztése, esetleg fricska (mint az olajfaló lény volt), hogy szembesüljünk, mennyire védtelenné tettük magunkat az alapvető természettudományos ismeretek hiányával? De a másik linkhez is van hozzáfűzendőm :))
Az öregedés szintén kódolt bennünk. Kódmásolás után az m-RNS kap egy poli-A farkat, ez egy néhány száz adenin nukleotidból álló molekulalánc. Ennek a láncnak a hossza szabályozza a m-RNS kijutását a sejtmagból a riboszomákhoz és ennek a faroknak a hossza szabályozza, hogy egy-egy m-RNS-t hányszor lehet fehérjeszintézishez felhasználni (minden szintézis után lecsípődik a poli-A farok végéből valamennyi). Ahogy öregszünk, rövidül a poli-A farok, eleve kevesebb eséllyel jut ki a m-RNS a piboszomákhoz, ahol kevesebb szintézisre van lehetősége, így változnak a szöveteink felépítése, öregszik a testünk. Amúgy azért jó még a poli-A farok, mert energiatakarékos megoldásként hibás m-RNS-ről nem indul fehérjeszintézis, mert csak a legvégén kerül fel ez a lánc, mikor kész a m-RNS. És ha mégis egy hibás (mutálódott) m-RNS-re is felkerül ez a farok, akkor annak működését így nyomja el a több hasonló célt szolgáló, de jó m-RNS hatása, hogy a hibás m-RNS-nek előbb-utóbb elfogy a poli-A farka, tehát nem él örökké egyik m-RNS sem.
