Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Több topictársnak ígértem visszajelzést a korábban felajánlott csere-berével kapcsolatban.
Tegnap megnyugtató ponthoz érkezett a dolog, így a készletem bekerült méltó helyére a hozzávaló dobozában és akkor nekem nem maradt semmi , amit cserélnék tovább, így ez a dolog már okafogyottá vált.
Kellemes hétvégét mindenkinek és ebben a ramaty időben vidám vonatozást !
Kedves Ákos!Ha a Te mozdonyodéhoz hasonló tünetek leírása segítség volt,akkor szívesen!:) Azt hiszem nekem is marad az átalakítás.Köszönjük a kapcsolási rajzokat! Űdv.Gábor
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Diódák beépítése után megy, ahogy mennie kell! Őszintén szólva a szelénre én is gyanakodtam, de az egy kicsit megzavart, hogy nem teljesen volt rossz. Üresen lemérve jónak tűnt, csak üzemben nem. Szerintem záróirányban már átengedett, így az állórész gerjesztése nem volt elegendő.
Kicsit bővebben a bekötésről, hátha valakinek segít a későbbiekben. A Pannónia motorok így vannak gyárilag bekötve:
Itt az állórész két tekercsből áll, amik ellentétes irányba vannak tekercselve. Ha az egyikre kapcsoljuk az egyenfeszültséget, akkor az egyik irányba forog, ha a másik tekercsre, akkor a másik irányba. A két tekercs közül viszont mindig csak az egyik kaphat áramot. Az, hogy melyikre jusson a táp, azt az S1/S2 illetve S3/S4 egyenirányító diódák (szelén cellák) döntik el.
Ugyanez az eredmény igazából két diódával is elérhető:
A Pannónia mozdonyba azért került 4 szelén cella, mert a terhelhetőségük korlátozott volt (kb. 18-20V, 1-1,5A). Mivel egy motor üresjáratban kb. 1 A áramot vesz fel, egy pár szelén cella ezt nem bírta volna. A mai szilícium diódákkal ez már nem gond, akár két diódával is beköthetjük. Graetz diódahídra tehát nem feltétlenül van szükség.
az Előre motoroknál kicsit más a helyzet. Ott az állórész csak egy tekercsből áll. Ezt kell hol az egyik, hol a másik irányba bekötni az irányváltáshoz. Ezt a gyári kialakításban az irányváltó kapcsoló oldja meg, ami igazából két váltókapcsoló. Ha az Előre mozdonyt szeretnénk a Pannóniához hasonlóan egyenárammal irányítani, akkor már négy diódára vagy egy Graetz egyenirányítóra (ami nem más, mint négy darab dióda hídba kötve és egy tokba építve) van szükségünk:
Diódát vagy Graetz egyenirányítót bármilyen elektronikai alkatrészboltban olcsón lehet kapni. Bármilyen típus jó, ami bírja a maximális feszültséget és a terhelő áramot (egy motor esetén a 40V/2A-es dióba biztosan elegendő).
Aki ismer, az tudja, hogy én általában szeretem az eredeti, gyári megoldásokat megőrizni régi játékvasútaknál, de néha kompromisszumot kell kötni. A nem működő eredeti mozdony és a működő kicsit átalakított közül én is a működőt választom :-) A mai diódák egyébként sokkal kisebbek, mint a régi szelén cellák, akár a cellák fémlemezei között is el lehet rejteni őket.
A "K" egy univerzális hobbyáruház, relative magasabb árakkal, de szinte mindenböl lehet csak egy-egy darabot is venni. Részben ezt is meg kell fizetni. Viszont ha valaki tud legalább egy kiszerelési egységet venni, akkor elektronikai eszközöket (is) sokkal jobb áron lehet szakkereskedöktöl beszerezni. Üdv!
Nekem a Pannónia váltókhoz szükségem volt izzókhoz, az egyik mozdonyomban hiányoztak az izzók foglalatai is, valaminz a dióda hidak. Évekkel ezelőtt speciális lítium ion aksikat vásároltam a TME web áruházából, ezért most is onnan vásároltam meg mindent. Nem akarok nekik reklámot csinálni, de olcsóbbak, mint a Konrad. ( azokat is megnéztem)
Megkaptam. Ma délelőttömet az Ezermesterek 1957- 1962 közötti számainak böngészésével töltöttem. Megfogadva Ákos tanácsát és a digitalizált változatokat bújtam, jóval alaposabban, mint tegnap. Találtam is néhány nagyon érdekes dolgot, amiket le is töltöttem. Magamnak mindenképpen ki fogom nyomtatni, mert pl. az egyszerű gyorskapcsolókat az Előréhez és a rakoncás kocsit el fogom készíteni. Amennyiben az időm engedi, holnap minden letöltést elküldök a drótpostádra
Kedves GanzDMU! A korhűségről már akkor letettem mikor újra kellett festenem a rozsda halmazt,a mozdonyt és a hat kocsit is.Egy barkács vezérlőt kaptam vele,amit ránézésre valami életunt csinálhatott. :) Gyári trafóm sincs hozzá,egy 24 voltost tervezek majd hozzá alakítani.Természetesen nem tervezem leégetni a motorokat,elég volt egyszer megtekercselni...Az Előre mozdonyaimhoz van gyári trafóm.Üdv.Gábor
Kedves Gábor, amíg hozzá tud valaki jutni szelénhez és a korhüség a preferenciája, addig müködnek a mozdonyok azzal is. Nyilván az eredeti Pannónia trafók feszültsége figyelembe vette a magasabb nyítófeszültséget is, mind az egyenirányítóban, mind pedig a mozdonyban is. Szilicium diódás átalakításkor gondolni kell arra is, hogy a 6-8V-es szelén esés helyett csak 2,4-2,6V fog esni a díódákon, tehát a motorokra a különséggel magasabb feszültség fog jutni, ergó nagyobb erövel és végsebességgel fognak szaladni teljesen feltekert állapotban, de az nem biztos, hogy jót tesz nekik hosszú távon a nagyobb höterhelés miatt. Üdv!
Kedves jgyurka!Időnként kedvtelésből tákolok 0-ás méretben egy-egy játék (a modell elnevezés túlzás lenne rájuk!) mozdonyokat.Alapból akkus csvar behajtó motorját teszem beléjük.A másfél kilós masinának,nem gond a kanyar se,elbírja.:)
Mondjuk pont általam biztosan nem :) Persze az eredeti gyerekkori Elöre gépeimet én se bántanám soha, de játszani én is egy jóval erösebb és jobb minöségü 3 tengelyes Lionel motorral szerelt példánnyal szoktam, s akkor az még nem is egy modern DC motor, hanem szintén egy régi AC motor, csak éppen kicsit nagyobb tapasztalattal és ráfordítással tervezték s gyártották anno.
Szóval mint annyi más dologban is, szerintem az arany középút a legjobb. Az arra érdemes daraboknál vagy amikor a gyüjtés a fö szempont, akkor inkább meg kell óvni az eredeti állapotot, amelyeket pedig már nem annyira lehet vagy érdemes eredeti állapotra hozni, s inkább a jó pályaüzem a cél, akkor viszont érdemes lehet kicsit müszakilag tökéletesíteni a gépeket a jobb játékélmény érdekében. Üdv!
Az igazságoz az is hozzátartozik (és most meg leszek kövezve :) ), hogy igazán szép futást csak úgy lehet elérni, ha kicseréljük a régi motort valami mai darabra, aminek a leadott teljesítménye erősen túl van méretezve. Így alacsonyabb sebességgel is körbe tud menni a mozdony a pályán (több vagonnal) anélkül, hogy a kanyarokban jelentősen lelassulna.
Persze csak úgy kicserélni a motort barbárság, érdemes inkább leharcolt, vagy már eleve átépített darabokat felhasználni erre a célra.
Szép jó napot mindenkinek! A "nem elektromos" háttérü kollégák számára szeretnék egy-két korábbi megjegyzést kicsit szemléltetni az egyenírányítással és a "sima egyenárammal" kapcsolatban.
A diódás (vagy szelénes) alapkapcsolás úgynevezett lüktetö egyenfeszültséget ad a terhelö ellenállásra, ami a mozdonyok motorját jelképezi. A különbség a bemeneti és a kimeneti feszültségek között az egyenirányító elem u.n. "nyitófeszültsége". Ez szeléneknél majdnem 2V is lehet, terheléstöl függöen, normál szilicium diódákon viszont csak 0,7V körül van, Schottky diódák esetén még kevesebb:
A Graetz kapcsolás elönye, hogy a segítségével a váltófeszültség mindkét félperiódusát ki lehet használni, DE ez sem sima egyenfeszültség, csak a lüktetése jóval kisebb mint az alapkapcsolás esetében. Hátránya viszont, hogy a nyitófeszültség 2x is levonódik a bemeneti feszültségböl:
Amivel a simítás mértéke tovább fokozható, az egy megfeleöen méretezett kimeneti puffer (átmeneti energiatároló) kondenzátor alkalmazása, amelyik a szinuszhullámok alatt töltödik és a szinuszhullámok közötti intervallumokban táplálja a kimenetet. A kimeneti feszültség alakja ebben az esetben egy periódikus, szinuszosan emelkedö de csak exponenciálisan csökkenö görbe lesz. A csökkenés mértékét a kondenzátor kapacitása határozza meg.
Teljesen sima egyenfeszültséget -- amilyet az elemek, akkumulátorok vagy az elektronikus tápegységek adnak -- csak egyenirányítással nem lehet nyerni, max. jól megközelíteni, de a motorok mechanikai tehetetlensége miatt nincs is rá szükség.
A szelénekkel kapcsolatban még azt szeretném megjegyezni, hogy
- a lapok mérete az áram terhelhetöséggel arányos, tehát kisebb méretü cellákat párhuzamosan kell ahhoz kötni, hogy nagyobb cellákat helyettesítsen;
- az egyes cellák zárofeszültsége, magyarul amit még elvisel, amikor nem szabad áteresztenie, az tipikusan csak 15..30V közé esik. Ezért szokták a cellákat sorba is kötni, ott ahol magasabb zárófeszültséget kell elviselniük;
A modern szilicium diódák, ill. a komplett Graetz modulok a legkisebbtöl akár több 100V zárófeszültéggel és több 10A terhelhetöséggel is elérhetök, a már említett jóval alacsonyabb nyitófeszültség mellett. Mivel az árbeli különbség nem egyenesen arányos a teljesítménnyel, ezért én magam mindig böven túlméretezett Graetz hidakat építek a mozdonyokba.
Kedves Zoli és Ákos! Zoli,valószínűleg az lesz,mert bár újak a celláim,(lokátor elektronikához voltak tartalék alkatrészek) koruknál és méretüknél fogva nem lenne elég a teljesítményük. Ákos! Ha nem akarsz forrasztgatni,a Konrad-nál vannak kompakt,egybeöntött Graetz kapcsolású egyenirányítók.Nézd meg a honlapjukat,jó pár típust árulnak,különböző teljesítménnyel.Persze drágább mintha te állítod össze,viszont nagyon kompakt.Üdv.Gábor
Kedves Gábor, Köszönöm! A kisebb szelént ne keresgesd, az szerintem nem elég. Nem gond, ha a Greatz megoldja aproblémát akkor teszek bele azt. Nem volt itthon elég nagy terhelhetőségű, veszek majd és kipróbálom. Üdv, Ákos
A szelén cellákból annak idején négy darab volt Grätz kapcsolásba kötve. Mindig emlegetem ezt a kapcsolást, aminek a lényege, hogy sima egyenáramot ad. Két ellentétes irányba kötött szilícium dióda is egyenirányit, de lüktető egyenáramot adnak, amit a motorok nem szeretnek. Ezért zörögnek. A Pannoniákban már egyenáramú motorok vannak, szemben az Előrékben lévő univerzálisokkal. Az egyenáram teszi lehetővé, hogy polaritás váltáskor a mozdonyok irányt váltsanak. Ezért lehet az Előrék állórészeinek utólagos egyenirányításával ugyanazt elérni, amit a Pannóniák gyárilag tudnak.
Való igaz, hogy a szeléncellák egyenirányító képessége a korukkal fordított arányban van és egyre csökken. A kapacitásuk a felületüktől függ, ezért eleve nem célszerűbb az eredetinél kisebbet beszerelni. Nem korhű megoldás, de kompakt, egybetokozott Grätz hidat kell helyettük beforrasztani. Párszáz forintért beszerezhetők. Ahogy Jenőnek írtam az Előre mozdonyokba és a tápegységbe 50 Voltos 5 Amperes változatukat szereltem be.
Szívesen! Egy próbát megér.Ha azzal jól működik,akkor valóban a szelén cellák gyengék.Megnéztem,amiket tudtam szerezni,40x40 milliméteresek,a gyári 50x50-es.DE ahogy néztem,ebből talán 3-3 db is elférne a régiek helyén.Köszönöm,kíváncsi vagyok mire jutsz a diódákkal!Gábor
Köszönöm az ötletet, megpróbálom mai szilícium diódákkal, hogy az megoldja-e a problémát. Aztán majd lehet tovább gondolkodni. Beszámolok majd az eredményről.
Szia Ákos! Nekem ugyanez a gondom a Pannonia mozdonyommal.Elektromos dolgokhoz értőket kérdezgettem,szerintük az egyenirányító szelén cellák öregedtek De a mozdony hangja is olyan,mintha nem tiszta egyenáramot kapna,olyan "zörgős".Sikerült szereznem szeléncellákat,igaz valamivel kisebb mint a gyári.Ha rendben lesz a látásom,megpróbálom cserélni.Ha kiderül hogy a tiednek is az a gondja,tudok adni,nem egyre valót szereztem. :) Üdv.Gábor
egy kis segítséget szeretnék kérni. Van nálam egy Pannónia mozdony, ami nem akar rendesen menni. Kiszedve mindkét motor megy rendesen, mindkét irányba. A motorok, kontaktusok tiszták, szénkefék rendben, a szerkezet könnyen forog. A tekercsek is rendben vannak. Amikor beszerelem, akkor az egyik motor megindul rögtön, a másik vagy nem indul el, vagy csak pár másodperccel később. Olyan mintha a második csak akkor indulna el, ha az elsőnek már visszaesett a kezdeti magasabb áramfelvétele. Az egyik irányba kicsit jobb a helyzet, mint a másikba. Találkozott valaki már ilyennel? Van valakinek ötlete, hogy mi lehet a gond? Az egyik topictársunknak szeretnék segíteni, de egyenlőre elakadtam. Előre is köszönöm!
Sziasztok, az Ezermester régi számai elérhetőek az ezermester.hu oldalon is, felesleges bajlódni a szkenneléssel. Érdemes bogarászni, vannak benne PV-vel kapcsolatos cikkek. Szórakozásnak is jó visszaolvasni az akkori irodalmat :-) Üdv, Ákos
Amennyiben az 1954 a születésed éve, én egy pár évvel öregebb vagyok nálad. Annak idején még játszottam az Előre szerelvénnyel. Minden takarékbélyegben gyűjtött pénzemet ebbe fektettem be és a végén már két mozdonyom és nyolc kocsim volt. A trafóm még 110 V- os volt, ezért később egy külön 220V/110V- os trafó kellett a működtetéséhez. Sajnos ez már a múlt és most próbálok egy újabb állományt összeszedni, ha B. Ervin és J. Miki el nem licitálja az orrom elől a Vaterán, mint a múltkor a mechanikus váltót. No nem siránkozok, mert Ilyen az élet és ők fiatalabbak és örülök, hogy nagy gyűjtők
A lényeg, annak idején a mechanikus váltókat tekercsekkel átalakítottam elektromosra és készítettem egy egyenirányítós vezérlőpultot is. A mozdonyokba beépítettem egy szelénekből készólt Grätz egyenirányító hidat és így a vezérlőpulton keresztül tudtam irányt váltani. Ezt már a most meglévő két mozdonyomnál is megtettem és a világításnál is beépítettem egy - egy diódát, így mindig csak a menetiránynak megfelelő lámpák világítanak. Az akkori Ezermester 57- 58- 59 évi példányaiban foglalkoztak a pénzverdei vonatok összeszerelésével, mert a Kálvin téri áruházban alkatrészenként kapható volt. A drótposta címem: gyzpatay@freemail.hu , ha bejelentkezel rá küldök a meglévő példányokból az ide vonatkozó szkennelt változatot, valamint a mozdony átalakított kapcsolási rajzát Sajnos nem teljes, de ez is nyújthat egy kis segítséget. Természetesen ajánlatom mindenkire vonatkozik, még a két fent említ "renitensekre " is.
