"Szomorú hírem van a PIKO saját gyártású Smartdekoder-kről! Legalábbis a 4.1 hangos verzióról. A gond akkor van, ha egy ilyen modellel használnánk az ABC fékezést."
"The setting done at the factory does not permit operation with opposite polarity DC power in the braking block. If you want this characteristic, you must do without conventional DC power operation (CV 29/Bit 2 = 0)."
Továbbá a CV50 1.bit-tel lehet kikapcsolni a DC módot, ha ott is ki kell.
Ezt csak azért írom, mert a Piko mostanában kezdett MFX-es multiprotokol dekódereket kiadni. Hátha Marklinéktól veszik őket és a fentiek segítenek rajtuk. (Eddig minden digit cuccot mástól vettek. Biztos, hogy ez saját fejlesztés?)
Mielőtt belemész a digitális váltóállításba, érdemes a következőket végig gondolni:
- Ha építesz egy hagyományos kapcsolókkal vezérelt váltóállítást, akkor az egyszerűbb. Ha kezelni kell majd, meg csak megnyomod a megfelelő gombot és kész.
- Ha digitálisban vezéreled a váltókat, akkor meg előbb a kézi vezérlőn át kell állnod a váltócím tartományra, megadni a kezelendő váltó címét, és csak ezek után tudod "megnyomni a gombot".
Diginek akkor van értelme, ha később például egy teljesen automatizált forgalmat szeretnél, amit egy számítógépről vezérelsz.
A váltók digitális vezérlése során két út van:
- A váltók a vezérlést és a működtetésükhöz szükséges áramot is a sínből kapják. Ez a Te esetedben azt jelenti, hogy egyszerre legfeljebb egy váltó állhat át, mert terheli a Mobil Station kimenetét.
- A váltók a vezérlést a sínből kapják, de a működtetésükhöz szükséges áramot egy külön trafóról, vagy tápegységről. Ez nem terheli be a sínjelet előállító vezérlőt.
Mint az e-mailben írtam, digitális üzemnél nincs az kizárva, hogy a váltókat egy külön trafóról, pár nyomógombbal vezéreled, teljesen kihagyva a digitális részt.
A váltóidat meg mindenképpen egy asztal alatti hajtóművel kell működtetned majd. Ez lehet a Tilllig motoros hajtómű, lehet az MTB. A Tillig is használható egyébként, nem olyan fekete, mint azt sokan tartják róla. Az MTB egy jobb hajtómű. Mindkettő működés közben eléggé hangos, ráadásul az asztallap fel is erősíti a morgásukat.
Alternatív lehetőség a szervomotoros mozgatás. Ezek olcsóbbak, de meg kell oldani a váltók szívdarabjának a polaritás váltását (lásd: Tilllig Gleiskatalog!). A Tillig és MTB motorokban erre van kapcsoló, a szervóhoz erről nekünk kell gondoskodni. A honlapomon nincs fent, de van olyan szervovezérlő, ami megy analógban, nyomógombokról, és később digitálisban is lehet működtetni.
A többieknek, akik nem követték a sima Vasútmodellezés topicban az eseményeket: Tillig H0 Elite sínrendszerről beszélgetünk. Erről a tervről:
lehet bele közvetlenül rakni sodort kábelt, de én hogy sokszor össze-szétszedhessem, a sodort kábeleket megérvéghüvelyeztem (Aderendhülse, keressél videót - cool dolog!). Ez a fajta csipesz jelleggel kapaszkodik és elképesztően stabil, zárt állásban alig húzható ki, előbb szakadnak a kábel erei. Érdemes más Wago termékeket is nézni. Például terepasztalhoz van egyszer bedugós is, ami olcsóbb.
Villamossági boltban kapható elosztók, pl. Wagok megteszik. Terepasztal esetén pár méterenként érdemes megismételni a betápot, amennyiben darabos sínekkel dolgozol, elkerülendő a feszültségesést a sínpapucsokon. Érdemes a vezetékeket megfelelő keresztmetszetűre választani, hogy kevés feszültség essen rajta.
Szóval a központból kijövő két drótot a sín mellett ide is be kell kötni. Létezik erre valami normális megoldás? Gondolok itt valamilyen elosztóra... központ, majd elosztó , ahonnan mehet a táp a sínre és a dekóderekhez is a dcc...
Sajnos a kispénzűség szülte kényszermegoldás, hogy a különféle eszközdekódereknek és vágányfoglaltság-érzékeléseknek nem terjedt el valami szabványos busz, hanem a DCC-re lettek ráültetve az eszközdekóderek is (ha már egyszer kéznél van). Ennek egyenes következménye, hogy a váltók-jelzők felé a kapcsolat egyirányú, azaz a központ nem "látja" a váltókat, csak vezérelgeti, még akkor is, ha a váltó fizikailag nem is létezik (ez hasonló okokból a mozdonyokkal is többé-kevésbé így van). Szóval ha váltót/jelzőt akarsz vezérelni, tényleg nem kell hozzá más, csak két szál drót a központtól a dekóderig (meg ugye másik kettő, ha külön tápot akarsz).
Némileg bonyolítja az életet a vágányfoglaltság, amit már végképp nem lehetett rágyömöszölni a DCC-re, ezért erre a Märklin egy ősrégi, a '80-as évek végén kifejlesztett protokollját kezdték el használni, az s88-at, ami döglassú ugyan, másra nem is jó, de legalább azt a néhány bitet egy 8-eres kábelen küldözgeti a központ felé...
A digikejis bármelyik eszközdekóderét vezérli a Z21 is. Az általad belinkelt 4024 dekódert is. Gondolom a Trix vezérlő is teszi ezt - de nem ismerem.
Bármely eszközdekódert a központ kell hogy vezérelje, ezért rá kell kötni (az alsó élen látható bekötések közül valamelyikre), de a váltók működtetéséhez szükséges áramot jobb ha független tápegységről kapja (ezt pedig a másik alsó csatikhoz kell kötni). Lásd nazareth 30717 hozzászólását...
Konkrétan a Digikejis-cuccokkal még nincs tapasztalatom, de senkitől nem hallottam rosszat felőlük, szóval akár jó is lehet; úgy nézem, még szívpolarizálást is tud :) A szervók sima Tower Pro Micro klónoknak tűnnek, tucattermékek szabványos csatlakozókkal; ha valami baj lenne velük, könnyen cserélhetőek ilyen, vagy kisebb-nagyobb szervókra. Szóval ez a kombó szerintem működhet...
Ezek szerint a Tillig állítóművét nem javaslod:-) úgy gondolom, érdemes megfogadni a jobban hozzáértő tanácsát. Ez a szervós állítás felkeltette az érdeklődésemet eléggé... az sem elhanyagolható, hogy olcsóbb.. ez esetben szervódekóder kell hozzá és azt kötöm a központ egységhez?
Személy szerint a mellékelt Tillig hajtóművet az "emberiség elleni bűncselekmény" kategóriába sorolnám... Nagyon házibarkács, mindenféle NYÁK-on csúszó rézlemezekkel, zajos motorral; állítani csak úgy lehet, ha leszereled és dirib-darabokba széjjelborítod; mechanikus felépítése is inkább egy nem túl jó képességű gépészmérnök-hallgató munkáját idézi, mintsem egy olyan gépészét, aki mondjuk üzemeltetett is bármit életében :)
Váltóállításra -- ha az 1. kategóriát, a váltók oldalára épített elektromágneses hajtóműveket elvetjük -- alapvetően két dolgot lehet használni:
2.) Villanymotoros-áttételes állítómű. Ezek asztal alatti beépítésre lettek kitenyésztve; irányváltásuk többnyire polaritásváltással működik, így ezekhez "motoros váltódekóder" kell, vagy az elektromágneses cuccokhoz való kétcsatornás (3-vezetékes) "mágnesdekóder" és egy két tranzisztoros kis áramkör (ilyeneket válogattál össze alant). Lassan állítják át a váltót (ami jó), viszont némelyiknek elég szörnyű daráló-zörgő hangja van.
A villanymotoros hajtóművek közül nekem csak a Tilliggel és az MTB-vel van tapasztalatom. Az MTB annyiban különleges, hogy MTB-ék nem akarták feltalálni a spanyolviaszt (sajátkezűleg megtervezni a piacon jelen lévő, jól bevált megoldásokat), hanem vettek egy nagy mennyiségben kapható áttételes kis motort, ugyancsak nagy mennyiségben kapható üzembiztos mikrokapcsolókat, és minimális áttételezéssel berakták egy dobozba. Így egy elég üzembiztos kis motort sikerült összerakniuk, ami változattól függően a végállás-lekapcsolás mellett tud szívpolarizációt és visszajelzést is. Ja, és olyan vicces, hogy nem igényli a polaritásváltást, hanem simán elmegy "mágnesdekóderrel" és "motoros váltódekóderrel" is. Egyetlen hátránya, hogy hangos. Elvileg némethonban is beszerezhető itt-ott.
3.) Szervó. Ezeket is asztal alá telepítik; működtetésük szervódekóderrel történik, amelyen be lehet tanítani a szervók végállását, sebességét. Szép lassan tudnak átállni, halkak is, viszont a szervók rögzítése és a váltóval való mechanikus összekötése némi barkácsolást igényel; illetve beüzemeléskor a dekódert a szervóhoz kell állítani, így szervócsere után újra állítgatnunk kell. A legolcsóbbak kétségtelenül a szervós megoldások, főleg ha az ember kicióccó szervókban gondolkodik. Ha mondjuk nem a legolcsóbb szervókat nézed, és 4-csatornás dekódert veszel hozzájuk, akár 15 euróból is kijön egy állítómű -- dekóderestől!
Az egyik lehetőség nálam is a Z21 volt, de végül a Trix rendszerét választottam. Az ok, hogy itt van ez a digikeijs dekóder, de ezt mihez kell csatlakoztatni? A központhoz? A tápot kapja mondjuk egy külön tápwgységről, de a jelet honnan?
Az sem mindegy, hogy a kitérőket mi állítja. Más vezérlőegység kell akkor, ha a "hagyományos" elektromágneses váltóállításról van szó, és más, ha szervómotorral történik a váltóállítás. Az általad felrakott Digikeijs 4018 elektromágneses váltóállításra kiváló.
A Trix digi központját nem ismerem.
Nekem egy kis asztalom van, 10 kitérővel, Z21 start központtal, WiFivel és Z21 appal. 1 db Multimaus vezetékkel és 1-2 mobiltelefon WiFin a vonatvezérlés (3 egyidejűleg mozgó szerelvény függetlenül és egyszerre vezérelhető így), és egy tablet van szintén WiFin a váltóállításra. A Z21App nagyon tetszik, jól kezelhető, egyidejúleg jó vonat - és pályavezérlést tesz lehetővé - igaz ezen a kis pályán használom csak. Megjegyzem, hogy a Multimaus is jól használható kitérőállításra max. 10 kitérőig a közvetlen címzésnek köszönhetően.
A második eszköz csak akkor kell, ha olyan kitérőd van, ami nem 3 kábelt kér, hanem kettőt és egyenáram polaritás váltással mondod, merre álljon (pl japán sínrendszerek N-ben). A legtöbb kitérőhöz 3 kábel kell, azt a harmadik eszköz adja. Tilliget nem ismerem.
Kapcsolódó: A Z21 appban nagyon tetszik nekem a kitérőállítás, tervrajzba illeszthető grafikus. Tableten kitérőt, mobilon mozdonyt vezérlek, hardveres kézivezérlőm nincs is egyáltalán.
Üdv az N-es digi világban. Ha informatikus vagy, akkor a Digikeijs DR5000-et ajánlom, azzal tudsz Roco Z21 appal, szgépen Rocraillel, meg bármilyen szoftverrel vezérelni, rá tudsz csatlakoztatni roco egeret is. A tápján lehet feszt választani, de ha 14V-ra állítod egy H0 Taurust is simán elvisz, N-hez meg utána max ennyin használd.
Ha N-es témában érdekel valami, a megfelelő topicban megbeszélhetjük.
N-digi aspektusból annyi, hogy hangos mozdony hangzásával ritkán vagyunk elégedettek, a túl kicsi hangszóró miatt nem megy a basszus... meg a hangerő. Meg a hangszóró helyén a nehezék a vontatást segítette volna. De hang nélkül elég rendben van, max minden dekóderből a legkisebbet kell venni, ami kevesebb gyártót és picivel magasabb árat jelent.
A Digitools sajnos nem elérhető jelenleg, mivel Németországban élek. Tudnál esetleg ajánlani valami itt is elérhető és megbízható rendszert ehhez a Trix Ms2 szetthez?
Köszi a gyors választ. Ez lesz az első asztalom, számomra ez is bonyolult lesz azért. Kb. 10 kitérő lesz rajta. Kezdetnek csak egy párat vezérelnék az Ms2-ről, a többit manuálisan, majd később szeretném a többit is esetleg bekötni. Plusz a jelzők.
Az valahogy nem szimpatikus, hogy a sínről kapja a tápot. Annak ellenére, hogy kezdetben nem lenne sok vezérelni való szimpatikusabb megoldásnak tűnik egy különálló táp. Az rendben, hogy arról kapja a tápot, de hogyan kapcsolódik ez az Ms2höz? Min keresztül látja a vezérlő a kitérőket?
Köszönöm a válaszokat! Ezesetben elengedem ezt a digi infravezérlős megoldást - bár bevallom nagyon kecsegtetett az ára miatt, hogy olcsón elindulhatok a digivasutazás ösvényén. Mondjuk egyvalamit megtanultam a modellvasutazásról, mégpedig azt, hogy mindennek meg kell fizetni az árát - nincs kiskapu, olcsó verzió, nincs okosba semmi. Mert duplán üt vissza minden ilyesmi.
Mégegyszer köszönöm szépen - z21 lesz majd ebből, úgy hiszem. De akkor még várok vele. Állítólag a Roco új startszetteket fog nemsoká piacra dobni kellemes áron. Lesz (igaz nem magyar festésű) Szergejes digi start szett és az ára is elfogadható.
Szerintem egyszerű a válasz; ha a Daisy és egy Power2 kerül a kezdőkészletbe, akkor nem ennyi lett volna az ára.
Egyébként valóban, az Iris teljesen jó arra, hogy a szoba távoli sarkából is lehessen gyorsítani, lassítani, megállni, elindulni egy mozdonnyal, vonattal. Viszont programozásra alkalmatlan, ezt nem is érdemes taglalni. Az Uhlenbrock nem is erre találta ki anno, csakhát ugye a fejlesztések... :-)
Tulajdonképpen a mozdonyok és a jelzők/váltók/eszközök ugyanúgy működnek, ugyanazt a DCC-jelet "eszik". Szóval a mozdonyokhoz hasonlóan ugyanúgy rákötheted az eszközdekódereket is az erősítő kimenetére két darab dróttal; vagy nagyon minimál-dizájn esetben két madzaggal egyenesen a sínre. Azonban van egy-két dolog, amire figyelni kell.
Az elektromágneses eszközök a mozdonyokkal ellentétben pillanatszerűen elég nagy áramokat képesek felvenni. Ezzel megrángathatják az erősítő kimenetét, ami nem feltétlenül jó (súlyosabb a helyzet, ha sínre kötöd az eszközdekódereket). Emiatt melegen ajánlott olyan eszközdekódereket beszerezni, amik ugyan a DCC-n (központon) lógnak, de külön tápról veszik az elektromágnesek csattogtatásához szükséges energiát (pl. egy Digitools eszközdekóder ilyen; annyival megfejelve, hogy ha mégsem akarsz külön tápot használni, akkor két jumperrel közösítheted a DCC- és táp-bemeneteket).
További probléma lehet, hogy a digitálisan vezérelt váltók, jelzők számának növekedésével egyre többet kell nyomkodni a vezérlőt. Míg egy nagyvasútihoz hasonló rendszerben elég egy dedikált start- és egy célgombot lenyomni, aztán az érintett váltók maguktól beállnak, a jelzőre magától kivezérlődik a megfelelő jelzéskép, ez a hadművelet egy egyszerű kézivezérlővel egy csomó meló (amit súlyosbít az is, hogy a nagyvasúttal ellentétben egy terepasztalon folyamatosan zongorázni kell). Szóval vagy maradunk néhány váltó digitalizálásával, vagy ha komolyabb rendszert akarunk (ami nálam a megfelelő jelzésképeket adni képes jelzőknél kezdődik), már PC (vagy valami aránytalanul drága színes-szagos vezérlő) kell.
Ha a Roco mellett döntenék, elsőre egy mozdony 1 pályán való, digitális világgal való ismerkedéshez, akkor elég a Roco Multimaus és egy erősítő, illetve egy tápegység? (az talán nem is olyan drága)
Illetve ezt a rendszert tudom próbálgatni N-es digitalizált mozdonnyal is, ha olyan tápegységet szerzek, vagy az már nem ilyen egyszerű?
És innen léphetnék tovább egy kolléga által javasolt Nanox-S88-ra, így nem lenne kidobott pénz a Multimaus.
Bocs a hülye kérdésekért, sok mindent megértettem már, de még nem minden tiszta az induláshoz.
Lenne egy problémám, amire nem találok sehol választ. Kezdő vagyok még... Szóval van egy Trix Starterset Mobile Station2vel. Amennyiben szeretnék ezzel az eszközzel pl kitérőket vagy jelzőket vezérelni,szükségem van még hozzá pl a kitérőnél egy elektromos állítóműre, amit be kell kötni egy dekóderbe. Ez tiszta. A kérdés, innen hogyan tovább? Jelen esetben van ugye az Ms2 és a központi egység, amiből kapja a tápot a sín. Eközé és adekóder közé mi kell? Köszönöm a válaszokat!
Én azt nem tudom hogy miért ezt kellett belerakni anno a kezdőkészletbe, mert már akkor ott volt az Uhlenbrocknak a Daisy is. Amúgy nem rossz ez az Iris ha mint eredeti céljának megfelelően egy vezetéknélküli Fred-ként használjuk egy Intellibox vagy Daisy mellett.
Nem tartom kizártnak, hogy a DigiFern azért lett ilyen, amilyen, mert vettek valami akármilyen OEM-távirányítót, és meg is voltak vele. Abban a pillanatban, hogy bármilyen fejlesztést bele kellett volna tenni (akár tekerős gombot, akár kijelzőt; a bőr zsírtartalmát jobban tűrő műanyag billentyűzetet, vagy akár egy új NyÁK-ot igénylő rádiós adóvevőt is), az kb. a végtelenszerese lett volna az így beleölt 0-nak.
Szóval szerintem alapvetően nem az ötlet volt a középpontban (amit elrontottak), hanem egy nagyon olcsó, kész hardver (amiből kihoztak valami... szokatlant). A kérdés pusztán az, hogy adják-e elég olcsón ahhoz, hogy a vevő is benyelje ezeket a kompromisszumokat.
Ötletről azért sem beszélnék, mert volt már elég infrás vezérlő a piacon, amik valóban jól működtek. Pl. én Bachmann Dynamisszal kezdtem a pályafutásomat, és annak ellenére, hogy ódzkodom az infrás cuccoktól, be kellett lássam, hogy elég jópofa, messzire visz, nagy szögben lát, oda-vissza kommunikál (csak arra kellett figyelnem, hogy az akkor még CRT monitorom hány Hz-en üzemel :) ...szóval imádtam, amíg el nem lopták...
