jelenleg 14 000 fővel többnek van állása, mint tavaly augusztusban.
ha viszont az illetőknek a válság és gazdasági leülepedés miatt az lenne kérdés, hogy kevesebbet visz haza, de nemcsak neki, hanem még ezreknek megmaradhat a munkahelye, akkor bizony örül a kicsit kevesebbnek is.
ugyanis lehetne munkanélküli is, ha a gazdaságot folytják meg tovább és nem tesznek ellene!
Nem értünk egyet, de ez így van rendjén. Másról beszélsz. Amikor a felelősségről szólsz, nincs vitánk, azt meg kell becsülni /fizetni/. Amikor a lógósokról szólsz, már árnyaltabb a kép, de így elméletileg még el is fogadható, hogy ingyenélőket ne tartsunk el. De. Tudod annak idején a szabadversenyt követően néhányan rájöttek, hogy korlátozni kell a tőke profitját. Ez így persze nagyon marxista, de ettől még igaz. Szóval felismerték az "össztőkés" érdeket. Ami bizony arról szólt, hogy az a bér, amit a munkaadó kifizet a melósnak, akkor költség, de másnap más vásárlóerő. S ha ez nagyon alacsony, akkor -mivel mindig melósból volt/van/lesz a több- megfelelő vásárlóerő híján a tőkés /ma: derék vállalkozó a fedőneve/ megeheti amit termel, hiába akar kereskedni, nuku vevő. Szóval, ha ma Mo-on több millióan élnek a létminimum alatt v. közelében, az biza a munkaadónak sem jó. A kör bezárul. Kicsit tágabban, kicsit messzebbről -is- kellene nézni a dolgokat, s akkor már nem is olyan érthetetlenek. Egyébként a minimálbéres milliomosokról nekem is megvan a véleményem, az adóelkerülés nemzeti sporttá vált, ezzel is tele a tarisznya. De ezellen szerintem az adóhatóság hatékony működésével kell fellépni /vagyonosodási vizsgálatok, tán már nagyjaink ebbéli bűnei elévültek, így lefolytathatók lennének, s nem kellene hozzá csak a józan paraszti ész. Miből van a sokszintes, úszómedencés kégli, ha csupa veszteséget termelt a cég évek óta? Ilyen egyszerű lenne, ha tényleg akarná valaki. Szerintem még ma sem akarja.
Ilyen is van. De szerintem akik keveset keresnek, azok zöme nem irigységből sóhajtozik, hanem mert retteg, hogy mi lesz vele. Van egy szint, ami után már nem lehet jobban meghúzni a nadrágszíjat.
Hát ez se attól függ, ki mennyit keres. A fizetés a munkakörtől függ, egyes helyeken meg a tulajtól vagy a főnöktől. Mindig is voltak olyanok, akik jól tudtak helyezkedni, és jóval többet kerestek ugyanolyan munkakörben, kevesebb munkáért. Pl. irodistáknál. Csak a körömreszelésről jutott eszembe.
Ezzel egyetértek. De nem vagyok abban biztos, hogy aki eddig eltitkolta a jövedelmét, az most majd bevallja. Még mindig nem fogja megérni neki. Nem beszélve az emberi természetről, amelyiknek része a kapzsiság (is).
Az, hogy mélyiti az eleve létező, főként a piacgazdaságból adódó társadalmi különbségeket.
És ez egyetlen társadalomnak se jó.
A minosithetetlen, utonallo jellegu progressziv adozassal szemben, a linearis adozas vegre visszaallitja az igazsagossagot.
A 16% ervenyes minden jovedelemre, kicsire es nagyra is egyarant. A 10x tobbet kereso 10x tobbet is adozik es a kozszolgatatasokbol egeszen biztosan nem 10x-en reszesul.
Mi itt a gond? A szocialis kerdeseket elesen el kell valasztani a jovedelemado kerdeskoretol, nem kell keverni a kettot.
Az megsicsak egbekialto, hogy valaki nem adozik egyaltalan egy vasat sem, ,a masik meg 40% -ot a kozszolgaltatasokbol viszont ugyanolyan mertekben es minosegben reszesul.
A linearis adozas a tarsadalmi igazsagossagot allitja vissza.
Úgy általánosságban talán igazad is lehetne, de a legtöbbet mégse azok teszik zsebre, akiknek nagy a felelősségük. Mindig elcsodálkozom azon, mennyire buták vagyunk, mi emberek. Milliókat fizetünk úgynevezett "sztárkocskáknak", sőt, ma már szuper-mega-hipersztárocskáknak, celebeknek - sokszor a nulla teljesítményért. De még ha le is tesznek valamit az asztalra, vajon miért ér többet egy dal eléneklése (noha szeretem a zenét), mint egy Nobel-díjas tudós munkája? Gondoljunk pl. Mozartra! Ha ma élne, többet keresne, mint Michael Jackson valaha is. És úgy érezzük, meg is érdemelné. Pedig azon kívül, hogy szép a zenéje, milyen hasznot nyújt az emberiségnek? Na és a ma élő emberek közül hányan hallgatnak Mozartot?
Na jó, kicsit elkanyarodtam, ennek önmagában nem sok köze van a témához, legfeljebb áttételesen. Mert hogy midnen relatív. Az is, kinek a munkája mennyit ér.
csak tudod sokan kimenekítették a pénzüket, eltitkolták nagy részét, hiszen még lehet azzal sem érte el az uniós színvonalat az unióval vetekedő kiadások mellett.
ezzel bizony az egész állam járt rosszul.
tudod a másoknál magasabb adórendszer is adóoptimalizálást hozott magával:-)
egyszerűen fontos, hogy a jobban keresők ne eltitkolják, kimenekítsék a pénzüket és ne érezzék azt, hogy az ő pénzükből akarják az ingyenélőket szaporítani.
ezek az érvek olyanok, mintha azt mondanánk, hogy a segélynek jóval többnek kell lennie, mert aki egyáltalán nem dolgozik az sem élhetne nagyon sokkal rosszabbul, mint akinek a bele kilóg.
úgyis a belének kilógónak pofátlanul több jut és ez aztán nagyon nagy társadalmi különbség:-)
amúgy nem érdekel az a téma, hogy egyesek a keresetükért mennyit dolgoznak, mert ez egyéni mindenkinél.
arról nem beszélve, hogy vannak akik a keresetükkel hatalmas anyagi felelősséggel is számolhatnak és gondolom a levont szja nem jár vissza amikor az összes megtakarított pénze rámegy egy-egy bakira.
ami ugye minél nagyobb felelősség, annál nagyobb keresetet jelent:-)
Ezt már megbeszéltük, nincs is vita ebben, csak hát nem kell ahhoz 10 millió ember, hogy jobb legyen a helyzet. Jobb arányok kellenének, szem előtt tartva, hogy az ország hány embert tud eltartani.
Csupán néhány a bajok közül. /Tudd: nem rólam szólok, amint írtam alant/. Nos a megélhetésnek van bizonyos minimális szintje. Aki ezen /ezalatt v. közel ehhez, de efelett/ él, annak a jelenlegi adórendszer -8 gyerekestül is, mert nincs miből leírnia- nulla előrelépést jelent, vagyis helybenjár, vagyis az inflációval /szerényen számolva is lesz az az idén 6%/ azonos mértéket bukik. S a rezsi, a kaja kifizetése is napi gondokat jelent számára. Míg ha csak a megélhetési szint kétszeresén élőket vesszük -s főleg a még többet keresőket, a nettő 250 ezres havival- ők tudnának spórolni, ők már érvényesíteni tudják az adókedvezményt, s így még jobban élnek. Ez utóbbi nem lenne baj, de a leszakadás, a két "csoport" közötti különbség igencsak nő. S ez társadalmi problémák tucatjait rejti -úgymint gyermek szegénység, éhezés, bűnözés, kilátástalanság. Röviden tán ennyi. Ha nem győzött meg, akkor feladom.
amúgy ha veszed a fáradtságot és visszakeresed, bizony az előző kormánynál az ezzel érvelő jobbosoknak állandóan a fejérehúzták, hogy tömény demagógia.
Akkor ketten vagyunk nem normálisak, mert többnyire én se személyes indíttatásból szoktam írni. :) És hasonlóképp érzek az egykulcsos adóval kapcsolatban.
Ha már tolakodón rákérdeztem, helyénvaló előjönnöm a sajátommal. Szja-gyerek nélkül /uis van kettő, de már nem szja-sok :)/, szóval nettő + 30 ezer. Ezt csak tényként írom, mert a hozzászólásaim alapján tán nem volt várható. De én sosem magamról beszélek /ismerőseim szerint nem is vagyok normális :)/, s teljességgel igazságtalannak tartom ezt a csoda egykulcsos szja-t. Aki megmagyarázza, hogy jó, szerintem hazudik. Persze neki jó, de hogy teljesen igazságtalan, abban biztos vagyok.
a 16 % adó azt jelenti, hogy teszem azt százhatvan óra munkánál 25.5 óra munka teljes díja az államé, ugyanakkor ha ez teszemazt 32 %, akkor bizony 51 órát doldozol tisztán csakis az államnak!
Hagy dolgozzon már a többet kereső ugyanannyi órát az államnak és hagy vigyen haza a családjának ugyanannyi óra munka utáni bért, mint bárki más!
Itt elég sokan el vannak szállva attól, hogy ki mennyit keres. Pedig egy társadalom annál sokkal bonyolultabb.
Ha elkezdnénk egyesével megnézni, hogy ki miért keres annyit amennyit, akkor érdekes következtetéseket vonhatnánk el.
Valószinűleg az esetek többségében, aki többet keres, nem dolgozik többet, vagy nem hasznosabb a munkája - sőt - mint annak aki keveset.
Namármost, ha egy társadalom bizonyos dolgokat előnybe helyezhet, adott esetben a gyerekek, akkor gondolhatna más társadalmi hasznosságra is.
Csak a példa kedvéért. Egy a reklámszakmában dolgozó nő, keres mondjuk 4-500 e bruttot, egy másik, aki mondjuk gyerekeket tanit, keres 150 ezret.
A dolog másik oldala, hogy egy társadalomnak igyekezni kell a lehetőségei szerint azokat a leszakadókat valamilyen formában segiteni, akik böcsületesen dolgoznak, de "rossz" szakmát választottak. Mégpedig azért, mert ha nem egyenlit ki valahogyan, akkor a társadalminal hasznos, fontos, de keveset fizető szakmák ki fognak halni és persze egyidejüleg a jól fizetőkben meg túlkinálat lesz.
Egy társadalom irányitása nemcsak annyiból áll, hogy mindent a pénzzel, a pillanatnyi hasznossággal mérünk.
Nem véletlen az, hogy szinte mindenhol sávos adózás van, a kormányok elég nagy része képes az orránál tovább látni.
