Sziasztok !
Elnézést kérek mindenkitől, hogy csak most jelentkezem újra. A 176-os hozzászólásomban leírt külön vezérelhető zárófény ( távolsági fény ) próbájára betegségem miatt az igért időpont helyett, csak most vasárnap este kerűlhetett sor. Örömmel jelenthetem, az áramkör tökéletessen működik ! A világítás bekapcsolásakor csak az első lámpák világítanak, a zárófényt külön tudom az F1-el felkapcsolni. Áramkimaradás vagy újraindítás után ugyanez a helyzet.
Azt hiszem, hogyha kezemben lesz az LR101, felköltözöm 2 napra a padlásra, és addig nem jövök le, amíg az első szerelvény azt nem csinálja, amit elvárok tőle.... aztán megosztom veletek
Megvilagosodtam....
Nem hagyott nyugodni a dolog es utanagondoltam.
Namarmost az LG100 leirasaban szerplo rajz alapjan valoban tobb lassitoszakaszt lehet vezerelni egy LV101-rol, csak a kiegeszito, reles automatikat kell megepiteni annyiszor, ahany jelzo/lassitoszakasz van. Ez volt a dolog nyitja...
Viszont, ez a megoldas ugy mukodik, hogy az jelzot ket nyomogombbal allitja az ember, tehat nem igazan attol fugg a jelzo allapota, hogy van-e szerelveny az elotte levo terkozon.
Ez nekem igy felmegoldasnak tunik...
Valoszinuleg otvozni fogom a sajat megoldasomat a Lenz-essel abbol meg akarmi jo is kisulhet.
A nemet leiras, amit elkuldott neked a muki, ugyanazokat a rajzokat tartalmazza, mint az angol manual.
Meg mindig nem tudom, hogy hogyan mukodik, sebaj itt a hetvege, lehet gondolkodni rajta.
Hat koszi a levelet, mondjuk nem lettem okosabb tole, fokent a Abbildung 2: Schaltungsvorschlag tetszett benne.
Megnezem a Lenz homepagejat, hatha az bovebb infoval szolgal.
Számomra sem volt világos épp ezért kérdeztem meg a Lenz support-tól. Ők azt válaszolták, hogy egy lg100, lv101-et az összes jelző vezérelhető. Ez a 2002 katalógusban is ez szerepel.
A gyari leirasbol nem ez derul ki. Raadasul a lasitast/indulast 0-as cimmel kuldi, azaz minden mozdonynak, aki az adott terkozon van (amit az az LV101-es vezerel, amire az LG100-as kotve van).
Amennyiben nem lenne kulon LV101-es, az osszes mozdony megallna.
Vagyis egy pirosnal az osszes mozdony megall az asztalon es zoldnel mindegyik elindul, fuggetlenul, hogy merre vannak eppen.
Hello,
Sajna tapasztalatom az ugyben az nincs viszont lenne egy-ket otletem az ugyben.
Az en elmeleti rendszerem szerinti kiepitesnel a terkoz mindket vegen van egy plusz "kis terkoz", ami ugyannarrol a taprol kap feszt, mint a terkoz maga (az LB100 mindharom reszt figyeli).
Ezeket a kis terkozoket viszont egy 1/4 LS100 relen keresztul vezerli.
Megprobalom egy Moricka abra bemutatni:
Az AJobb LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes B terkoz ures.
A BBal LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes A terkoz ures.
A BJobb LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes C terkoz ures.
A CBal LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes B terkoz ures.
Remelem ertheto volt. A lenyeg az az, hogy az egyes terkozok bejarata elott allitom meg a vonatot + allitom a bejarati jelzot, fuggoen az adott terkoz foglaltsagatol.
Igaz, hogy ebben az esetben satufekkel allnak meg a vonatok, de lehet, hogy nemi kondenzator beepitesevel lehet az ugyon segiteni, nem sokat, de lehet - ez most jutott eszembe. Valamint minden egyes szakaszhoz a kovetkezo HW kell : 1/2 LB100, 2/4 LS100, 1/8 LR100 plusz nemi drot es egy rele, aminek van zaro es bonto erintkezoje is (a jelzokhoz)
Viszont nem kell hasznalni LG100-ast, amihez darabonkent vehetsz egy LV101-est, mert csak ugy mukodik a specifikacio szerint. Raadasul azt sem latom, hogy fekezomodul ide vagy oda, az adott terkozon hol all meg a vonat, mert az LG100 altal vezerlt terkozon belul barhol megallhat...
Hello ! Újra foglaltságjelzővel kapcsolatban értetlenkednék egy kicsit. Sajna lekéstem az Erkelbe az LR101-eket, csak LB100-at és LB050-t kaptam, így nem tudok még gyakorlatban próbálgatni.A kérdéseim a következők:
1, Az világos, hogy egymástól leszakaszolt pályaszakaszokat kell kiépíteni az asztalon. 1 szakaszra 1 LB100 csatlakozást kell rakni (mondjuk középre), vagy kettőt a szakaszhatár két végére? Ha az első verzió a helyes, honnan tudja a rendszer, hogy az adott szakaszban milyen irányból lép be a szerelvény.(mondjuk,hogy a szemafor mögül jön be vagy szemből és éppen meg kellene állnia előtte?)
2, A TrainController-ben a flagman szolgál elvileg minden automatikus vezérlés bonyolításáért...Nem tudok rájönni mit jelent a trigger és a restriction?, Igaz-hamis visszatérő értéket?
3, Ha TrainController-rel vezérlem a pályát, jól gondolom-e azt, hogy semmi szükségem LG100-as fékmodulra, mert elvileg a foglaltságjelzőkkel (+virtual contact indikatorral, block indikatoral) bárhol és bármikor meg tudom állítani a szerelvényeket. (akár piros jelző vagy ütközőbak előtt?)
4, Ez érdekel a legjobban! Mivel a mozdonyok féktulajdonsága különböző (van amelyik 30 centin belül besatuzik, van amelyik 2 métert kifut még) ,és ha 100%-os fékparancsot ad a program (ütközőbak vagy szemafor előtt) a gyakorlatban amelyik mozdony hirtelen megáll annak szerencséje van, amelyik nem az meg lebontja az ütközőbakot a mögötte álló épületekkel együtt, vagy a program ilyenkor diferenciálja a féktávolság függvényében a megállj parancsot? A másik megoldás, hogy az összes dekóder lassítási paraméterét egységesen minimálisra kell venni?
Nos, ha valakinek van tapasztalata, kérem jelezze..
Köszi
A 2000 meg a 2001-es Modelleisenbahnerban van egy teljes leiras ilyesmiröl, meg néhány cim, is ahol a megfelelö kártyákat meg tudod venni (kitben is).
Elég sok (német) nyelvü könyv is foglalkozim a dologgal.
A vezérelt eszközök száma rendszerint nics korlátozva kivéve a mechanikai korlátokat, menny csatlakozo fér el (ésszerüen) egy-egy kártyára.
Rendzserint kártyánként 24-50 "portot" kapsz, azaz ennyi ki- vagy bemenet áll a rendelkezésedre. Továbbá "egyszerüsidheted" a rendszert, ha az elemeket egy diodamatrixba kötöd, mert akkor egy koordináta rendszerü vezérléssel (x sorban, y elem) igen nagy számu elemet tudsz kapcsolni (pl. 16 porttal 64 elemet).
De ez megint egy olyan téma amit igen nehéz it a neten át megrágni, ezt meg kell mutatni, részletesebb rajzokon elmagyarázni. Ehhez idö meg hely kell.
Ez nekem így egy kicsit kínai, mert én ugyan műszerész volnék, de mechanikai és nem elektronikai! A tranzisztor meg a fesz.szabályzó még rendben volna, de a többi... Nincs esetleg egy részletes kapcsolási rajzod erről? Úgy még talán meg tudnám érteni, hogy mi ez valójában... És még egy kérdés: hány eszközt tudok ezzel vezérelni?
Ez nem nehéz, csak egy nagyon egyszerű UART kell hozzá, olyan, amit nem kell programozni. Ma már valószínüleg nem könnyű ilyeneket beszerezni, jó 20-25 évvel ezelôtt voltak divatban. Kell még egy feszültségszint konvertáló, (a soros port +10V és -10V-os jelszinteket használ), de ez, ha csak vevônek használod, szintén nagyon egyszerű. Kell egy kvarc és egy komparátor. Az alsó 6 bitet használod címnek (melyik váltó), erre van a komparátor kötve. A felsô kettôt pedig a két tekercs vezérlésére. Kell még két izmosabb tranzisztor, ami a tekercseket hajtja. És persze gondolni kell arra, hogy a logikai áramkörök 5V-ról járnak, a váltó viszont egalább 12V-ról. Tehát vagy külön táplálás kell, vagy egy fesz. szabályozó.
Igen HW van a dobozban. A program is benne van, de az ingyen letölthető a site-ról. Egy 5 * 4 *2 cm fekete doboz 2 leddel és 3 csatlakozóval. Ez kerül 28 ezerbe.
Na akkor egy darabig nem lesz ilyenem. Ez qrva draga, bar mondjuk, ha belegondol az ember, hogy mit kap erte. Belegondoltam...Nem, akkor is draga.
A lokprogrammerhez tartozik vmi HW is vagy csak SW?
A pagejukon mintha lett volna vmi, amit a programozosinre kell kotni.
A leirtak egyebkent eleg meggyozoek, lehet, hogy megiscsak....
Dekóder 36400, Lokprogrammer 28000
Minden német nyelven, ezért tartott 2 napig, mert egy kukkot nem értettem a szövegből, de most már minden megvan. Bármilyen hangot be tudsz táplálni, egyszer a kedvenc Depeche Mode számomat töltöttem fel a kürt helyére, jópofa volt. Az összes CV regisztert beolvassa és kiírja, ha akarod. így mindegyik mozdonynak el van mentve a legutolsó beálltása, ha módosítani akarom, csak rá kell tenni a mozdonyt a programozóvágányra és mehet az átprogramozás.Nagy előnye, hogy nem csak a loksound dekóderekhez jó, hanem a Roco és Lenz deksiket is kezeli.
Engem is nagyon érdekelne a váltók, jelzők PC soros portján való vezérlése, úgyhogy én is várom a linket! Vagy ha valaki már megcsinálta, akkor az ő segítségét!
A fali pályámat pont a PC-m fölé terveztem, és ha már ott van, akkor ki is kéne használni ezt a közelséget.
A V 43-asomat nem hinném, hogy érdemes lenne digitalizálni, meghát első most a házépítés, vasútra csak minimális összeget költhetek egy pár évig...
A Trainwizard által vezérelt booster egyébként mennyibe kerül? Csak egy ilyen kell, és a mozdonyba a dekóder, aztán máris a PC vezérli a mozdonyomat? Ez így túl egyszerűnek tűnik...
2 napi játék után sikerült kitanulnom a Loksound cég Lokprogrammer V1.3 progiját, kitűnően lehet vele mindent programozni a dekóderekbe, de legjobb része a hangszerkesztő.Egyszóval profi.A loksound dekóderek is kivállóan működnek, igaz 1 napon azokra is ráment, amire sikerült 'megfelelő' módon 3 mozdonyomba belepréselnem őket. De most már gyönyörűen muzsikálnak a padláson, csak a feleségem kap hülyét hajnali 1-kor a Ludmilla hangjától.
> nem is nagyon kellene a terhelesfuggo dekoder, mert nem nagyon latom ertelmet.
Én (még) nem vagyok digitális, de a vasútmodellezés fórumon többen is nagyon szépeket írtak a terhelésfüggô vezérlésrôl. Nemcsak egyenletesen megy, de egész lassan is tud gurulni, annyira lassan, ahogy anélkül soha.
A dekódereket meg tényleg ne ár alapján hasonlítsuk össze (végülis a trabant is autó legalábbis ezt állították róla). Óriási különbségek vannak, persze mindenkinek más az elvárása.
Pl.:PC-s vezérlésnél, amíg a mozdony nem tudja pontosan jelezni a helyzetét, fontos hogy adott idő alatt számítható utat tegyen meg (ha az ember nem akar millió érzékelőt tenni)
Szerintem hobby-sta szinten nem érdemes belevágni mert rengeteg buktaója van a dolognak. (pl. méret, ár, sorozatgyártás, stb). A HUN-DCC is azért halt meg mert nem üzleti alapon épült. Ma már mindent le lehet gyártani (bár nálunk ez is gond) de eladni, az a művészet.
