Szép és szinvonalas. Facsigával együtt elég nagy lukat kezdtek befoltozni a hazai kínálatban.
Azét a padlásért meg olyan vagyok mint a villamos.
(sárga)
Üdv BT.
Jelentem: vasútmodellezéssel foglalkozó site-om első oldalai mai nappal felkerültek az axelero serverére. Cím:
http://web.axelero.hu/martrain
Szívesen vennék mindenféle kritikát vagy hozzászólást, (esetleg dicséretet is), amivel még jobbá lehetne tenni. Az anyag folyamatosan bővül, amint időm engedi teljes lesz a dolog.
Köszi és jó böngészést..
A többieknek két más hátrányuk is volt az NMRA elött:
Vagy egy modellgyárhoz kapcsolodtak (Motorola-Márklin, SALOTA-SELECTRIX), ami nem éppen jo kisérölevél.
A Selectrix eleg jo rendszer, tud vezerelni DCC mozdonyokat is, es a accessories dekoderjei eleg jok.
Ami viszont nem tetszik, az a Fleischmann digital. Igaz, van a Twin rendszeruk (Fleischmann + DCC), de valahogy nem az igazi. Havernal lattam, es nem az igazi.
ha sarkos is a dolog, de igaza van rézgarasnak. Az NMRA mellett müködö digitális SIG bizony mindent megvizsgált ebben az ügyben, de a döntö dolog tényleg az lett, hogy a LENZ nyilvánosságra hozta a rendszerét, igy labdához engedte a többieket is (amit eddig kivüle senki igazán nem tett meg).
Ez hatalmas elöny, mégha nem is fejezhetö ki sem a technologia elörehaladottságában, sem azonnali pénzügyi elönyökben. De ilyen volt valaha a magnokazetta is, meg a VHS szalag. Azzal, hogy azt a bevezetöi (PHILIPS, JVC) mindenkinek elérhetövé tették, könnyen elterjedtek és nem utolso sorban mindenkinek hasznot hoztak.
A Lenz igaz, hogy 1979 ota foglakozik a vezérléssel, de messze nem ö volt az elsö ilyen cég, és föleg nem Amerikában, ahol már mint korábban irtam a topicon kb. 1950(!!!!) ota foglalkoznak a gondolattal (még a tranzisztorok tömeges megjelenése elött), és van a könyvtáramban egy épitési leirás kb. 1955-böl, hogyan lehetne a problémát megoldani az akkori csucstechnologiát képezö miniatür elektroncsövekkel (!!!).
A Lenz csak jol látta meg az üzleti problémát, és szerintem is jol döntött. Az tény és valo, hogy amikor ezt a döntést meghozta akkor mérföldes elönye volt a konkurenciával szemben, igy biztos volt abban, hogy egy csomo olcso dolgokat gyárto cég nem fogja ellepni a piacot 1 dolláros dekoderekkel. (A kazetták esetében ez hasonlo volt - évek teltek el mire a honkogiak meg a taiwaniak piacra tudták dobni a legalábbis müködö cuccaikat). A DCC esetében is ez igy van, még a mai napig nem sikerült teljesen megoldani a technologia kérdéseit, igy a mai napig nincs dumping dekoder (habár, ha jol hallottam a ROCO probálkozik valamivel).
A többieknek két más hátrányuk is volt az NMRA elött:
Vagy egy modellgyárhoz kapcsolodtak (Motorola-Márklin, SALOTA-SELECTRIX), ami nem éppen jo kisérölevél.
vagy pedig nem egészen jo utakon jártak (mármint a digitális technologiában.
Szerintem ez így nagyon sarkos. Nyílván azért választották a Lenz-t szabványnak mert, 1979!!! óta foglalkozik elektronikus majd digitális vezérlésekkel és gyanítom, hogy komoly pénzeket fordított a dologra, amikor még nem volt ennyire elterjedve.
A vetélytársak sok téren kb. ott tartanak mint a lenz 1996-ben, szóval ezt is meg kell fizetni.
Hja, ha az amerikai vasútmodellezô szövetség, az NMRA ôket választotta referenciának...
(Egyébként úgy tudom, ennek az volt az ára, hogy a szabadalmaztatott kódolásukat fel kellett menteni a szabadalmi védettség alól - ez lett a DCC. Azt hiszem, megérte nekik! Ha nem szabadítják fel, a Lenz egy lenne a sok digitális vezérlés közűl, és sokkal kisebb üzletet csináltak volna vele!)
Sziasztok!
Bocs a zavarásért, de félhivatalos ügyben vagyok itt.
Van egy makettező site-unk és szeretnénk találni embereket, akik vasutat maketteznek (mozdomonyok, kocsik). Ha vkit érdekel a dolog (cikkírás, vagy saját fényképek), az a www.nik.hu/makettinfo/ -n találja az oldalt.
Sajna ez a téma eléggé el van hanyagolva, pedig vannak, akik maketteznének ilyesmit...
Előre is kösz
Üdv
Mekett
A 21 € ár egy egészen jo az kb. 20% az eddigi normális áraknak, habár 10% eddig is ki lehetett préselni. Remélem ezek az árak nem lesznek rövid életüek.
A német vasútmodellezô fórumon írták, hogy egyes kereskedôk csökkentették a dekóderek árát. Lehet pl. LE 130-at kapni 21 Euróért. (sorry, én nem tudom megitélni, hogy ez sok-e vagy kevés.)
Elkezdtem, de persze meg kell jegyeznem, hogy az, amit leírtam, az egy elméleti megoldás (igaz, 30 éves gyakorlattal a háta mögött). Mielôtt a kapcsolási rajzot meg az építéshez szükséges megjegyzéseimet közzéteszem, meg is akarom építeni. Az elsô kísérlet sajnos kudarcot vallott. Az adatlap ugyanis nem közli a sebességeket. Az UART nem működött 1,6MHz-el, ami kb. 100kBaud-nak felel meg. Kisebb frekvenciájú óragenerátorom meg nem volt. De az is lehet, hogy az UART már nem működôképes. Szóval el kell vele vacakolni egy kicsit...
Egyébként a leírt megoldással, néhány alkatrész hozzáadásával kétirányú forgalmat is le lehet egy drótpáron bonyolítani. Ez jó pl. sín foglaltság visszajelzésre is.
Véletlenül bukkantam rá erre a fórumra, mert már évek óta nem foglalkozom ezzel a témával.
Ha valakit érdekel és nem ismeri, akkor nézze meg az oldalamon egy korai, 1997 évi Lenz kompatibilis DCC projekt eredményét. Mivel anno senkit sem érdekelt ez a téma és nem volt rá minimális piac sem az akkori Budapesten, abbahagytuk a témát de minden elkészült cuccot közzétettünk, teljesen free.
Egy nagy ZIP fájlban benne van minden: kapcsolási rajzok, NYÁK tervek, vezérlő programok, leírások, stb. Ami itt nincs, az nem is létezik már.
Semmilyen support nincsen hozzá, pár működő prototípus elkészült, néhány kiállításra is elvittük, egy barátunk évekig játszott vele.
Kérlek, ne tegyetek fel semmilyen szakmai kérdést, mert már nincsen senki, aki tudna rá válaszolni. De azt hiszem, aki kellően elszánt és ért hozzá, ez is nagyon nagy segítséget jelenthet neki a saját cucc megcsinálásában.
Ha ismertétek már korábban is az oldalt, akkor bocsi.
Ha valami sikert elértek, azért dobjatok egy mailt.
Sziasztok !
Elnézést kérek mindenkitől, hogy csak most jelentkezem újra. A 176-os hozzászólásomban leírt külön vezérelhető zárófény ( távolsági fény ) próbájára betegségem miatt az igért időpont helyett, csak most vasárnap este kerűlhetett sor. Örömmel jelenthetem, az áramkör tökéletessen működik ! A világítás bekapcsolásakor csak az első lámpák világítanak, a zárófényt külön tudom az F1-el felkapcsolni. Áramkimaradás vagy újraindítás után ugyanez a helyzet.
Azt hiszem, hogyha kezemben lesz az LR101, felköltözöm 2 napra a padlásra, és addig nem jövök le, amíg az első szerelvény azt nem csinálja, amit elvárok tőle.... aztán megosztom veletek
Megvilagosodtam....
Nem hagyott nyugodni a dolog es utanagondoltam.
Namarmost az LG100 leirasaban szerplo rajz alapjan valoban tobb lassitoszakaszt lehet vezerelni egy LV101-rol, csak a kiegeszito, reles automatikat kell megepiteni annyiszor, ahany jelzo/lassitoszakasz van. Ez volt a dolog nyitja...
Viszont, ez a megoldas ugy mukodik, hogy az jelzot ket nyomogombbal allitja az ember, tehat nem igazan attol fugg a jelzo allapota, hogy van-e szerelveny az elotte levo terkozon.
Ez nekem igy felmegoldasnak tunik...
Valoszinuleg otvozni fogom a sajat megoldasomat a Lenz-essel abbol meg akarmi jo is kisulhet.
A nemet leiras, amit elkuldott neked a muki, ugyanazokat a rajzokat tartalmazza, mint az angol manual.
Meg mindig nem tudom, hogy hogyan mukodik, sebaj itt a hetvege, lehet gondolkodni rajta.
Hat koszi a levelet, mondjuk nem lettem okosabb tole, fokent a Abbildung 2: Schaltungsvorschlag tetszett benne.
Megnezem a Lenz homepagejat, hatha az bovebb infoval szolgal.
Számomra sem volt világos épp ezért kérdeztem meg a Lenz support-tól. Ők azt válaszolták, hogy egy lg100, lv101-et az összes jelző vezérelhető. Ez a 2002 katalógusban is ez szerepel.
A gyari leirasbol nem ez derul ki. Raadasul a lasitast/indulast 0-as cimmel kuldi, azaz minden mozdonynak, aki az adott terkozon van (amit az az LV101-es vezerel, amire az LG100-as kotve van).
Amennyiben nem lenne kulon LV101-es, az osszes mozdony megallna.
Vagyis egy pirosnal az osszes mozdony megall az asztalon es zoldnel mindegyik elindul, fuggetlenul, hogy merre vannak eppen.
Hello,
Sajna tapasztalatom az ugyben az nincs viszont lenne egy-ket otletem az ugyben.
Az en elmeleti rendszerem szerinti kiepitesnel a terkoz mindket vegen van egy plusz "kis terkoz", ami ugyannarrol a taprol kap feszt, mint a terkoz maga (az LB100 mindharom reszt figyeli).
Ezeket a kis terkozoket viszont egy 1/4 LS100 relen keresztul vezerli.
Megprobalom egy Moricka abra bemutatni:
Az AJobb LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes B terkoz ures.
A BBal LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes A terkoz ures.
A BJobb LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes C terkoz ures.
A CBal LS100 abban az esetben ad feszt a kis terkozre, ha a teljes B terkoz ures.
Remelem ertheto volt. A lenyeg az az, hogy az egyes terkozok bejarata elott allitom meg a vonatot + allitom a bejarati jelzot, fuggoen az adott terkoz foglaltsagatol.
Igaz, hogy ebben az esetben satufekkel allnak meg a vonatok, de lehet, hogy nemi kondenzator beepitesevel lehet az ugyon segiteni, nem sokat, de lehet - ez most jutott eszembe. Valamint minden egyes szakaszhoz a kovetkezo HW kell : 1/2 LB100, 2/4 LS100, 1/8 LR100 plusz nemi drot es egy rele, aminek van zaro es bonto erintkezoje is (a jelzokhoz)
Viszont nem kell hasznalni LG100-ast, amihez darabonkent vehetsz egy LV101-est, mert csak ugy mukodik a specifikacio szerint. Raadasul azt sem latom, hogy fekezomodul ide vagy oda, az adott terkozon hol all meg a vonat, mert az LG100 altal vezerlt terkozon belul barhol megallhat...
Hello ! Újra foglaltságjelzővel kapcsolatban értetlenkednék egy kicsit. Sajna lekéstem az Erkelbe az LR101-eket, csak LB100-at és LB050-t kaptam, így nem tudok még gyakorlatban próbálgatni.A kérdéseim a következők:
1, Az világos, hogy egymástól leszakaszolt pályaszakaszokat kell kiépíteni az asztalon. 1 szakaszra 1 LB100 csatlakozást kell rakni (mondjuk középre), vagy kettőt a szakaszhatár két végére? Ha az első verzió a helyes, honnan tudja a rendszer, hogy az adott szakaszban milyen irányból lép be a szerelvény.(mondjuk,hogy a szemafor mögül jön be vagy szemből és éppen meg kellene állnia előtte?)
2, A TrainController-ben a flagman szolgál elvileg minden automatikus vezérlés bonyolításáért...Nem tudok rájönni mit jelent a trigger és a restriction?, Igaz-hamis visszatérő értéket?
3, Ha TrainController-rel vezérlem a pályát, jól gondolom-e azt, hogy semmi szükségem LG100-as fékmodulra, mert elvileg a foglaltságjelzőkkel (+virtual contact indikatorral, block indikatoral) bárhol és bármikor meg tudom állítani a szerelvényeket. (akár piros jelző vagy ütközőbak előtt?)
4, Ez érdekel a legjobban! Mivel a mozdonyok féktulajdonsága különböző (van amelyik 30 centin belül besatuzik, van amelyik 2 métert kifut még) ,és ha 100%-os fékparancsot ad a program (ütközőbak vagy szemafor előtt) a gyakorlatban amelyik mozdony hirtelen megáll annak szerencséje van, amelyik nem az meg lebontja az ütközőbakot a mögötte álló épületekkel együtt, vagy a program ilyenkor diferenciálja a féktávolság függvényében a megállj parancsot? A másik megoldás, hogy az összes dekóder lassítási paraméterét egységesen minimálisra kell venni?
Nos, ha valakinek van tapasztalata, kérem jelezze..
Köszi
