Új vagyok (a végigolvasott) topicban, valamint vasútmodellezésben is (Fiam kedvéért vágnék bele.).
Lenne néhány kérdésem:
1. Mi a különbség a DC, az AC, és a digitális táplálás között a tápfeszültség jelalakja és nagysága szempontjából? E két utóbbi ugyanolyan tápfeszültséget kap, csak rászuperponálják a digit jeleket? Egyáltalán ezek 3 féle rendszer, vagy a két utóbbi ugyanaz?
2. Ha háromféle rendszer, akkor hogyan szabályozzák az AC esetben a mozdonyokat?
3. Hol lehet erről olvasni valamit?
4. Hol van olyan modellbolt, ahol tudnak is válaszolni a kérdésekre, nem csak az árat ismerik?
Sikerült az LR101,LB100,LB050 és PC segítségével egy próbapályán (3 foglaltságjelzővel) kipróbálnom a TrainControllert tudását. Hihetetlen, hogy miket tud ez a program ! Valóban full automatikusan mükszik minden.Bárhol, bármikor, bárhogy tudsz a mozdonyoktól, szemaforoktól, sorompóktól kezdve a szétkapcsolókig mindent automatizálni. A mozdony (vagy vonat) fékez, lassít, leáll, megfordul, szétkapcsol, világítást, hangot be- és kikapcsol egyetlen érintés nélkül úgy, hogy a monitoron mindent nyomon tudsz követni. Ráadásul pofon egyszerű a programozás. (Csak az első pár lépés tartott 6-7 óráig, amire rájöttem az egész szisztémájára a leírásokból)
Szóval ,most már megtapasztaltam a dolgokat, akit érdekel, most már kérdezhet, igyekszem majd az alapvető dolgokat a marTRAIN-en bemutatni.
Hello
Tapasztalt valaki olyat, hogy digitalban lassúmenetnél valamelyik mozdonya berángatott? A hét digitális dekóderrel ellátott gép közül 5 újabb szerzemény, viszonylag keveset futottak, azok gyönyörűen mocorognak a 28-as tartományban az 1-es sebességnél is, 2 viszont (ezek többet mentek már analógban a régi asztalomon) 5 alatt megállnak úgy, hogy a motorjuk búg, erőlködik, de mozdulni nem akar a mozdony, csak ha kézzel megbököm egy kicsit. Lehet ez koszolódás az abroncsokon, vagy az áramszedő érintkezőkön?
Üdv fiúk!
Végigolvastam a topicot, mint rendes újonc, és úgy érzem, kérdeznék-mondanék pár dolgot. Először magamról: még sosem volt vasútmodellem, pedig... Jelenleg elektroműszerészként tengetem a napjaimat, főleg PIC típusú procikkal küzdök, és pont ilyenek dübörögnek pl. a MiniDCC nevű cuccban is. Aztán a neten találtam pár alkalmazást is, pont ebben a témában. Mindezt csak azért írtam ide, mert nem hiszem, hogy ne lenne olcsóbb összerakni egy dekódert, mint külhonból behozatni. Ráadásul még csicsázni is lehetne, ezzel-azzal. Ha rámozdulnátok a dologra, akkor részemről benne lennék némi barkácsolásban. Vélemény?
Szép és szinvonalas. Facsigával együtt elég nagy lukat kezdtek befoltozni a hazai kínálatban.
Azét a padlásért meg olyan vagyok mint a villamos.
(sárga)
Üdv BT.
Jelentem: vasútmodellezéssel foglalkozó site-om első oldalai mai nappal felkerültek az axelero serverére. Cím:
http://web.axelero.hu/martrain
Szívesen vennék mindenféle kritikát vagy hozzászólást, (esetleg dicséretet is), amivel még jobbá lehetne tenni. Az anyag folyamatosan bővül, amint időm engedi teljes lesz a dolog.
Köszi és jó böngészést..
A többieknek két más hátrányuk is volt az NMRA elött:
Vagy egy modellgyárhoz kapcsolodtak (Motorola-Márklin, SALOTA-SELECTRIX), ami nem éppen jo kisérölevél.
A Selectrix eleg jo rendszer, tud vezerelni DCC mozdonyokat is, es a accessories dekoderjei eleg jok.
Ami viszont nem tetszik, az a Fleischmann digital. Igaz, van a Twin rendszeruk (Fleischmann + DCC), de valahogy nem az igazi. Havernal lattam, es nem az igazi.
ha sarkos is a dolog, de igaza van rézgarasnak. Az NMRA mellett müködö digitális SIG bizony mindent megvizsgált ebben az ügyben, de a döntö dolog tényleg az lett, hogy a LENZ nyilvánosságra hozta a rendszerét, igy labdához engedte a többieket is (amit eddig kivüle senki igazán nem tett meg).
Ez hatalmas elöny, mégha nem is fejezhetö ki sem a technologia elörehaladottságában, sem azonnali pénzügyi elönyökben. De ilyen volt valaha a magnokazetta is, meg a VHS szalag. Azzal, hogy azt a bevezetöi (PHILIPS, JVC) mindenkinek elérhetövé tették, könnyen elterjedtek és nem utolso sorban mindenkinek hasznot hoztak.
A Lenz igaz, hogy 1979 ota foglakozik a vezérléssel, de messze nem ö volt az elsö ilyen cég, és föleg nem Amerikában, ahol már mint korábban irtam a topicon kb. 1950(!!!!) ota foglalkoznak a gondolattal (még a tranzisztorok tömeges megjelenése elött), és van a könyvtáramban egy épitési leirás kb. 1955-böl, hogyan lehetne a problémát megoldani az akkori csucstechnologiát képezö miniatür elektroncsövekkel (!!!).
A Lenz csak jol látta meg az üzleti problémát, és szerintem is jol döntött. Az tény és valo, hogy amikor ezt a döntést meghozta akkor mérföldes elönye volt a konkurenciával szemben, igy biztos volt abban, hogy egy csomo olcso dolgokat gyárto cég nem fogja ellepni a piacot 1 dolláros dekoderekkel. (A kazetták esetében ez hasonlo volt - évek teltek el mire a honkogiak meg a taiwaniak piacra tudták dobni a legalábbis müködö cuccaikat). A DCC esetében is ez igy van, még a mai napig nem sikerült teljesen megoldani a technologia kérdéseit, igy a mai napig nincs dumping dekoder (habár, ha jol hallottam a ROCO probálkozik valamivel).
A többieknek két más hátrányuk is volt az NMRA elött:
Vagy egy modellgyárhoz kapcsolodtak (Motorola-Márklin, SALOTA-SELECTRIX), ami nem éppen jo kisérölevél.
vagy pedig nem egészen jo utakon jártak (mármint a digitális technologiában.
Szerintem ez így nagyon sarkos. Nyílván azért választották a Lenz-t szabványnak mert, 1979!!! óta foglalkozik elektronikus majd digitális vezérlésekkel és gyanítom, hogy komoly pénzeket fordított a dologra, amikor még nem volt ennyire elterjedve.
A vetélytársak sok téren kb. ott tartanak mint a lenz 1996-ben, szóval ezt is meg kell fizetni.
Hja, ha az amerikai vasútmodellezô szövetség, az NMRA ôket választotta referenciának...
(Egyébként úgy tudom, ennek az volt az ára, hogy a szabadalmaztatott kódolásukat fel kellett menteni a szabadalmi védettség alól - ez lett a DCC. Azt hiszem, megérte nekik! Ha nem szabadítják fel, a Lenz egy lenne a sok digitális vezérlés közűl, és sokkal kisebb üzletet csináltak volna vele!)
Sziasztok!
Bocs a zavarásért, de félhivatalos ügyben vagyok itt.
Van egy makettező site-unk és szeretnénk találni embereket, akik vasutat maketteznek (mozdomonyok, kocsik). Ha vkit érdekel a dolog (cikkírás, vagy saját fényképek), az a www.nik.hu/makettinfo/ -n találja az oldalt.
Sajna ez a téma eléggé el van hanyagolva, pedig vannak, akik maketteznének ilyesmit...
Előre is kösz
Üdv
Mekett
A 21 € ár egy egészen jo az kb. 20% az eddigi normális áraknak, habár 10% eddig is ki lehetett préselni. Remélem ezek az árak nem lesznek rövid életüek.
A német vasútmodellezô fórumon írták, hogy egyes kereskedôk csökkentették a dekóderek árát. Lehet pl. LE 130-at kapni 21 Euróért. (sorry, én nem tudom megitélni, hogy ez sok-e vagy kevés.)
Elkezdtem, de persze meg kell jegyeznem, hogy az, amit leírtam, az egy elméleti megoldás (igaz, 30 éves gyakorlattal a háta mögött). Mielôtt a kapcsolási rajzot meg az építéshez szükséges megjegyzéseimet közzéteszem, meg is akarom építeni. Az elsô kísérlet sajnos kudarcot vallott. Az adatlap ugyanis nem közli a sebességeket. Az UART nem működött 1,6MHz-el, ami kb. 100kBaud-nak felel meg. Kisebb frekvenciájú óragenerátorom meg nem volt. De az is lehet, hogy az UART már nem működôképes. Szóval el kell vele vacakolni egy kicsit...
Egyébként a leírt megoldással, néhány alkatrész hozzáadásával kétirányú forgalmat is le lehet egy drótpáron bonyolítani. Ez jó pl. sín foglaltság visszajelzésre is.
Véletlenül bukkantam rá erre a fórumra, mert már évek óta nem foglalkozom ezzel a témával.
Ha valakit érdekel és nem ismeri, akkor nézze meg az oldalamon egy korai, 1997 évi Lenz kompatibilis DCC projekt eredményét. Mivel anno senkit sem érdekelt ez a téma és nem volt rá minimális piac sem az akkori Budapesten, abbahagytuk a témát de minden elkészült cuccot közzétettünk, teljesen free.
Egy nagy ZIP fájlban benne van minden: kapcsolási rajzok, NYÁK tervek, vezérlő programok, leírások, stb. Ami itt nincs, az nem is létezik már.
Semmilyen support nincsen hozzá, pár működő prototípus elkészült, néhány kiállításra is elvittük, egy barátunk évekig játszott vele.
Kérlek, ne tegyetek fel semmilyen szakmai kérdést, mert már nincsen senki, aki tudna rá válaszolni. De azt hiszem, aki kellően elszánt és ért hozzá, ez is nagyon nagy segítséget jelenthet neki a saját cucc megcsinálásában.
Ha ismertétek már korábban is az oldalt, akkor bocsi.
Ha valami sikert elértek, azért dobjatok egy mailt.
Sziasztok !
Elnézést kérek mindenkitől, hogy csak most jelentkezem újra. A 176-os hozzászólásomban leírt külön vezérelhető zárófény ( távolsági fény ) próbájára betegségem miatt az igért időpont helyett, csak most vasárnap este kerűlhetett sor. Örömmel jelenthetem, az áramkör tökéletessen működik ! A világítás bekapcsolásakor csak az első lámpák világítanak, a zárófényt külön tudom az F1-el felkapcsolni. Áramkimaradás vagy újraindítás után ugyanez a helyzet.
Azt hiszem, hogyha kezemben lesz az LR101, felköltözöm 2 napra a padlásra, és addig nem jövök le, amíg az első szerelvény azt nem csinálja, amit elvárok tőle.... aztán megosztom veletek
Megvilagosodtam....
Nem hagyott nyugodni a dolog es utanagondoltam.
Namarmost az LG100 leirasaban szerplo rajz alapjan valoban tobb lassitoszakaszt lehet vezerelni egy LV101-rol, csak a kiegeszito, reles automatikat kell megepiteni annyiszor, ahany jelzo/lassitoszakasz van. Ez volt a dolog nyitja...
Viszont, ez a megoldas ugy mukodik, hogy az jelzot ket nyomogombbal allitja az ember, tehat nem igazan attol fugg a jelzo allapota, hogy van-e szerelveny az elotte levo terkozon.
Ez nekem igy felmegoldasnak tunik...
Valoszinuleg otvozni fogom a sajat megoldasomat a Lenz-essel abbol meg akarmi jo is kisulhet.
