A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Az LHC ütköztetések alkalmával keletkezett, regisztrált részecskéken túl, az univerzumban még lehetnek ismeretlen részecskék, pl. sötét anyag. Ezzel még nem kész a rovancs.
"Végül is nem zárható ki ez az eredmény sem, de attól még valószínűtlen. Egy p+ - p- ütközésnek nagyon sokféle (azaz végtelenféle) kimenete lehet."
Micsoda találat!
A proton-antiproton esemény egyszerre kettő crackpot bolond tévképzeteit cáfolja egy csapással!
Mivel a proton és az antiproton összetett részecske, ezért csak akkor tud teljesen energiává válni, ha az összes felépítő részecske egyesével annihilálódni tud. És mivel a kvarkok színtöltése nincsen korrelációban az elektromos töltésükkel, ezért protonból és antiprotonból háromféle variáció van. A három variáció egymással kilencféle módon találkozhat és a kilenc esetből csupán három az, amikor a kvarkok és antikvarkok minden töltése ellentétes, így mind a három annihilálódhat a párjával (ha úgy adódik, és nem repül szét az egész miskulancia azelőtt, hogy találkoznának a párok!) A maradék hat esetben csak egyetlen kvark pontos antipárja van meg a másik részecskében, így a maradék kettő-kettő kvark és antikvark simán nem tud annihilálódni, és mondjuk mezonokat alkotva szétrepülnek.
És az egész számolás csak a valenciakvarkokat vette figyelembe.
Tehát ez a MEGFIGYELÉSI TÉNY, hogy a proton-antiproton reakcióból mindenféle részecske-keletkezéses kimenet történhet, egyrészt cáfolja iszugyi ostobaságát, hogy a proton elemi részecske volna, másrészt cáfolja astrojan ostobaságát, hogy a proton és antiproton tórusz annihilációval megsemmisíti egymást.
Nincs. Csak egy kicsit másképpen van értelmezve az antianyag, miszerint az elektron antianyaga a proton (is).
Ez az értelmezés talán közelebb visz a hiányzó antianyag probléma megoldásához, hiszen nem kell keresni az antianyagot az Univerzumban, mert megvan.
Itt van a Földön, csak eddig nem értettük.
Az elektron nem annihilálódik a protonnal (pedig antianyaga neki), mert a tóruszaikban más frekvenciával keringenek. Az annihilációhoz (foton képződéshez) két egyforma (teljesen egyforma) frekvencia kell, mivel a foton csak így jöhet létre, lásd elektron-pozitron pár.
Ha a proton tóruszban a pozitív elektromos töltés fénysebességű keringésének frekvenciáját valahogy le lehetne csökkenteni (de nem lehet) az elektron szintjére akkor annihilálódna az elektronnal, mert tulajdonképpen pozitronná válna. A proton és a pozitron ugyanis ugyanaz az anyag, csak a frekvenciájukban (energiájukban) különböznek.
„Az anyag és annak antipárja minden tekintetben azonosan viselkedik.
Mert valójában a két ellentétes előjelű elektromos töltés az antianyag, amely szerint az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga, hanem a proton is antianyaga. Viszont az elektron a protonnal nem képes annihilálódni az eltérő frekvenciák miatt.”
Ki mondta neked ezt az ostobaságot? Az anyag és annak antipárja minden tekintetben azonosan viselkedik. Ha lenne egy marék antianyagod és azt feldobnád akkor az ugyanúgy leesne mint egy marék szög. És amikor leesett, felrobbanna, nagyobbat mint egy atombomba.
Az anticsillagok akármilyen valószínűséggel ha ütköznének, akkor az tipikus frekvenciájú, spektrumú robbanás felvillanást okozna. Ezen a vonalon ne menjünk tovább kérlek.
Nem tudják mi lett az antianyaggal.
Az én véleményem az, hogy az antianyag megvan, itt a Földön, mint már írtam 1059-ben. Mert valójában a két ellentétes előjelű elektromos töltés az antianyag, amely szerint az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is antianyaga.
Viszont az elektron a protonnal nem képes annihilálódni az eltérő frekvenciák miatt.
Ahhoz, hogy a párképződés megtörténjen, pontosan 1,02 MeV energia kell. Ez egy olyan kvantuma az energiának, amit gamma fotonnak is neveznek. Ez nyilván előfordul, mert az energiaátalakulások, tapasztalhatók. De ez még nem bizonyítja az energia efféle, kvantumának megmaradását, hiszen kozmikus szinten, az nem megmaradó.
A kétféle anyagtípus, amelyik külön-külön, de összecsomósodik, képezik az eltérő anyagú galaxisokat, melyek egyformán semlegesek elektromosan, de gravitációsan taszítják egymást. Még akkor sem lenne nagy égiháború, ha netán ütköznének, mert a csillagoknak csak pár tized százaléka találná el egymást a nagy távolságok miatt. (itt is jelen van az a fránya téridő) :)
azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.
Ez egy kézenfekvő feltételezés, csak szinte bizonyosan nem igaz. A galaxisok túlságosan sokat ütköznek aminek eddig egynek sem lett volna szabad megtörténnie. Ilyenkor ugyanis nagyon tipikus sugárzás lépne fel, a két párnak megfelelő éles frekvenciával, az atombombánál 100-szor erőteljesebb robbanással. igenám, de ez az atombomba csillag méretű lenne, nempedig néhány kg, mint a Fat Boy. A tipikus frekvenciák miatt bizonyosan felfedeztünk volna ilyen robbanásszerű sugárzást.
Az elektron-pozitron annihiláció 511 keV, míg a proton-antiproton annihiláció 938 MeV energiájú gammafotonokat kelt.
Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik.
Hát, az elemi részecskék világához közelítve egyre vadabb dolgok történnek, de ez azért eléggé egyértelmű: a párkeltés és annihiláció az egyik biztos pont.
„Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?”
A részecske fizikus Sz. Gyulát már kérdeztem, és ő hihetően elszámolt vele. (azért nem látjuk, mert egy másik, tőlünk távolodó galaxist képez az anyagával.) Ez a fotonból részecske, részecskéből foton, energiaveszteség nélkül, elég furának tűnik. :)
Ha a proton találkozik az elton párjával, akkor egy 3.83x10-17 cm-es proton-neutriniót alkotnak, tehát a részecskék nem semmisülnek meg. www.atomsz.com
"Sajnos ezekkel te képtelen vagy szembenézni - évek óta. Ennek oka rejtély."
Nem olyan rejtély az!
Az ismert kognitív torzításokból több is afelé hat, hogy a delikvens megőrizhesse a kialakult énképét, és ha valamibe már elképesztő energiákat beleölt, akkor még magának is hazudva a végtelenségig mentegesse a tévedéseit. A bolond crackpot-fizikusok tévképzeteit a pszichológiatudomány gyönyörűen tudja magyarázni.
Az antiproton nem spirálozik el, mert ugyanolyan stabil mint a proton (tórusz). Hasonlóan a pozitronhoz ami az elektron ikertestvérkéje amely szintén stabil részecske (tórusz). Ezek négyen végtelen életidejűek, ameddig nem találkoznak a párjukkal. Ha a proton találkozik a párjával akkor persze fotonná alakul, annihilálódik. Az elektron-pozitron dettó. A foton is stabil, végtelen ideig működik, nem fárad, örökmozgó, egészen addig amíg nem találkozik a többiekkel. Ha koppan akkor leáll, elbomlik. Ha a foton fáradna az alaposan felborítaná a kozmológiai képzeletünket, az enyémet is.
Hogy hova lettek Antal és a kis Anti (= antiproton és a pozitron) azt a fizikus sem tudja, pedig neki is el kellene számolnia velük, tőlük már kérdezted?
Azok a részecskék spiráloznak el amelyek nem záródnak körbe, ilyen nem stabil részecskéket tartanak számon a fizikusok már száznál többet. Ezeket elemi részecskének vélik, de nem azok. Elemi részecske csak kettő van: a graviton és az elektromos töltésrészecske.
Az elektron és a proton tórusz fény gamma-foton bomlásával alakul ki tehát a frekvencia adott, az a bomló foton frekvenciája. Csak két frekvenciánál záródhat pontosan körbe a tórusz, az egyik az elektron/pozitron pár, a másik a proton/antiproton pár. Más frekvenciáknál nem záródik körbe, ezek a részecskék elspiráloznak, nem stabilak.
Igen, tudom, hogyan gondolja Gyula, kicsit hasonlóan de erősen eltérően, nem baj.
A tömegnek két meghatározása is van. Ez melyikre vonatkozik?
A tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája, milyen hatásra alakul ki? Egy tippem az, hogy az egymással szemben, párhuzamosan haladó „graviton sugárzás” felpörgeti őket. iszugyi szerint, a kétféle töltés okozza a nyugalmi tömeget.
A téridő görbületét leíró egyenletek a nyomó gravitációs sugárzás tömegek közelében kialakuló gradiensét írják le. Ilyenképpen a relativitáselmélet éppen a nyomó gravitációt írja le, csakhát elvileg rosszul. Előszöris a látszó világot írja le és nem a valóságot.
Hosszkontrakciót vízionál pedig az csak egy látszólagos hatás, valójában semmi nem történik a bot hosszával csak menetközben másképp látjuk, mérjük.
Idődilatációt vízionál de az órák ugyanúgy rezegnek mint a földi kontroll, csak másképp látszanak. Kevés a kisérlet.
Tömegnövekedést vízionál pedig a mozgó részecskék tömege nem változik meg semennyire, mert a tömeget a tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája és ezáltal a tórusz tehetetlensége szabja meg és nem a tórusz mozgási sebessége.
Szingularitást vízionál oda ahol a gravitáció nem a végtelenbe hanem éppen nullához tart, nevezetesen a BH belsejében. Így csak az elkövetett hibának van szingularitása, a BH-nak nincs.
Tehát nem a téridőnek feleltethető meg hanem a téridő van megfeleltetve a nyomó gravitációs sugárzásnak illetve annak tömegek közelében kialakuló gradiensének, mint a nyomó gravitáció matematikai leírása. Semmi esetre sem fordítva.
A fizika tele van hibával és téveszmékkel, a fizika egyfajta diktatúra.
Elminster Úr! Az eddigi megnyilatkozásaid alapján azt gondoltam, hogy utálod a kinyilatkoztatásokat. Ha már a véleményről is ilyen dehonesztáló a „véleményed”, akkor mi a teendőnk? :(
„ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást,”
Az általad definiált graviton, mint az az anyag alapvető, fáradhatatlan mozgatója, milyen módszerrel mutatható ki, különös tekintettel annak sugárzási formája? Eddig a téridő görbületét favorizálják, a gravitációs erő okának. Ha ez a minden irányból érkező sugárzás betölti az egész univerzumot, ami tulajdon képen, megfeleltethető a téridőnek is, ha a többi anyagi objektumot magába foglalja, mivel vonatkoztatási rendszernek használható.
Na, ebből amit leírtál, nem tudsz egyetlen egy állítást sem bizonyítékokkal igazolni. A te személyes fantáziavilágod az egész. Mint iszugyinak a négy elemi részecskéje.
Amúgy tudod, mit tartanak a "vélemény"-ről? Olyan mint a fing: jobb bent tartani!
Véleményem szerint van egy elemi energiarészecske ami mozgatja a világot, ez a graviton. Örökmozgó, nem fárad el, nagyon gyors és nagyon nagy erőt fejt ki. Egy tükörképi párban kapcsolódva alkotja a gravitációs sugárzást, ami a gravitáció okozója. Átmegy a Földön mintha üvegből lenne a Föld, nagyon pici nyelődik el belőle. A kicsi elnyelt rész úgy okoz gravitációs erőt, hogy felülről a teljes erő nyom téged lefele, de alulról egy iciri piciri résszel kevesebb sugárzás nyom téged felfelé. A két sugárnyomás nyomóerejének különbsége okozza a súlyodat.
Az elemi részecskék tulajdonságai horrorisztikusak, nem a makroszkopikus világ szokásai jellemzik. Nem tudom, hogyan nyom, milyen mechanizmussal képes trillió trillió newtonos erőt kifejteni, de ezt teszi. Ez az erő mozgatja a galaxisokat és ez működteti az Univerzumok ciklusait.
A másik elemi energiarészecske (kvantum) az elektromos töltésrészecske, szintén párban. A gravitonnal így négyen alkotják a fény fotont.
Ha a foton elbomlik akkor jön létre a normál, barionos anyag a foton egyik feléből (elektron). A másik feléből pozitron.
Ha a foton energiája nagyobb (1836 -szor) akkor a másik feléből nem pozitron hanem proton jön létre (emebből meg antiproton)
Tudom, hogy durva, de a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, különböző frekvenciával keringenek a saját tóruszukban.
Az elektron antianyaga nemcsak a pozitron hanem a proton is antianyaga. Az elektron és a proton nem tudnak egymásra felszállni mert durván különbözik a frekvenciájuk. Az annihilációhoz két azonos frekvencia kell, mert a foton két fele csak azonos frekvenciával alakulhat ki.
Bocs ha egy kicsit továbbmentem, de így épül fel és így működik az anyagi világ. A fő mozgató erő és energiahordozó a graviton.
„Amit megfigyelhetsz az mind, mind valamiféle anyag.”
Asztrojan! Szerinted az univerzumban minden anyag, a tér és idő, csak szellemi termék. Arra lennék kíváncsi, hogy az erő fogalma, mint szellemi termék, szerinted melyik anyagi formátumból ered? Mire vezethető vissza?
