Märklin rendszerhez ez már régóta létezik
fékgenerátornak hívják (németül: Bremsgenerator)
Ezt gyártja már a Viesmann is.
A Viesmann DCC változata remélhetőleg már az idén forgalomba kerül. De a Lenz katalógusban sőt a ROCO újdonságai között is megtalálható!.
A bekötésük nagyon egyszerű, a jelző elötti szakasz tilos jelzés esetén a jelgenerátorrol kapja az áramellátást így a szakaszba lépve fékezni kezd.Szabad jelzéskor az áramellátás ismét a Digitális jelről történik így a mozdony szépen felveszi a beállított sebességét.
(Ha a dekóder által kapott digitális jel megszűnik és a menetirányhoz képest elentétes polarítású egyenáramot vagy szinuszos (nem értelmezhető) váltakozóáramot kap a mozdony fékezni fog majd megáll.Ez a dekóderes mozdonyoknál analóg üzemben müködik.
(Ezt ne próbáld ki a busterrel, mert nem biztos, hogy túléli,ha bármilyen máshonnan származó feszültséget szembekapcsol vele az ember!)
(Létezik a DCC szabványban egy "minden mozdony ÁJJ" parancs is, lehet, hogy azt használják)
Sőt a ROCO egy az integrához nagyon hasonló jelfeladó rendszert is ki akar építeni! (Karácsonyra igérte!)
Az újgenerációs LENZ DCC dekóderek már
visszafelé is tudnak komunikálni.
Illetve létezik egy kiegészítő panel a régi dekoderek számára is.
Érdemes tehát néhány hónapot várni az igazi nagy beruházások előtt (pl központi egység), mert úgy járhatunk mint a ROCO LockMauus 1-el.
Gergő
Szó volt itt nemrég arról, hogy hol lehet a Weben információt találni saját építésű DCC alkatrészekrôl. A német Newsgoup-ban valaki leközölt egy listát. Azt is írta, hogy ezekben a cikkekben sok az egymásra hivatkozás, tehát a nagy számú cikk esetleg kevesebb valódi konstrukciót takar.
Az volna a kérdésem, hogy volt-e már valakinek a szagértő kezei közt SelecTrix Lok-Control 2000 Central Controllal az oldalán? Ugyanis a Märklin bemutató asztalunkhoz küldtek ilyet is a németek, de sajna leírást egy sort sem... Nemrég letöltöttem és elolvastam a Lokmaus2 leírását, gondolván, hátha van némi hasonlóság a két rendszer kezelése közt. Most megint elővettem a vezérlőt, és néhány perc gombnyomogatás után a 02-es címen elindult az N-es Re 460-as mozdony a pályán és vele együtt a H0-ás BR 152 egy másik sínen!!! A programozásukról még nem sok fogalmam van, de a hétvégén kisérletezni fogok tovább. Ha valaki meg tudná mondani, hogy mit lehet csinálni "Mode" és a "PR" menüben, az érdekelne! Azt tudom, hogy programozni, de azt nem, hogy mit és hogyan... Valamint hogyan tudom írányítani a kitérőket, jelzőket?
nem a back-emf röl van szo. Az csak a motorral tartja visszacsatolva a kapcsolatat - kompenzálja azt, ha a motor erre rászorul.
Az általam emlitett eljárásnál, a DCC modul nem egy, hanem egy egész sor informáciot visszaküld a központba, söt az is lassan elképzelhetö, hogy nem fog kelleni a CV-ket meg az általad emlitett back-emf-t sem elöre a chipbe programozni, hanem a visszajelzés folyamán a központban lesznek "láthatók" ezek az informáciok, és igy akár menetközben is változtatni lehet. Igy igen jol lehet majd az egész DCC modult optimalizálni ugy a belsö meghajtásra mint a külsö pályára, illetve a többi mozdonyra nézve is. (pl. láthatod, hogy az adott fokozaton az egyik mozdony gyorsabb mint a másik, egy egyszerü fogással megváltoztathatod az adott mozdony jellemzöit, és elérheted hogy pl. a 6. fokozaton a mind a két mozdony egyformán kb. 30km/h sebességgel menjen stb, más ha nem tudod mi a cime az adott mozdonynak, akkor az maga bemutatkozik, igy ha esteleg egy PC is kéznél van akkor azon a képét is megláthatod, tehát nem kell a papirokban keresgélni, hogy hova is irtad fel a legultolso mozdonycimet)
Csak még várj egy két évet, már jön az aktiv visszalejzös DCC mozdony, ami menet közben visszafelé is kommunikál a központtal (azaz a mozdonytol a központba küld adatokat)
hogy megbízhatóan működjenek, bonyolult elektronikára van szükség
Hát ehhez képest a legegyszerübb DCC elektronika is majdnem fényévre van - igaz, hogy sokkal modernebb.
irod:
ahol az érzékelô nemcsak azt olvassa be, hogy ott van egy mozdony, hanem leolvassa a számát is - ötletek vannak erre, de hogy ez működik is...?
Csak még várj egy két évet, már jön az aktiv visszalejzös DCC mozdony, ami menet közben visszafelé is kommunikál a központtal (azaz a mozdonytol a központba küld adatokat), tehát majd egyszer eljutunk oda is, amikor a jelzö elött a mozdony megmondja a számát, és ez szerint kap majd szabadot - Érdekes dolog informatikusoknak, de hogy még a vasulmodellezö is ki-e éli magát benne azt kétlem.
> a DCC amellett, hogy nagy lehetosegeket rejteget a mozdonyvezeto alkatoknak, sokkal megkonnyitheti az allomasfonok dolgat is.
Akkor belecsapok a közepébe.
Az állomásfônök megközelítésnél DCC nélkül az automatizálás egyszerű: szakaszolod a pályát. A visszajelzés bonyolultabb. A régóta használatos sínérintkezô nem a technológia csúcsa: nem érintkezik megbízhatóan, nemcsak a mozdony kapcsolja, hanem a kocsik is, de nem mindegyik, rendszerint a fém-kerekűek igen, a műanyag-kerekűek nem. Jobb gondolat a reed-relé, de ehhez minden mozdonyt fel kell szerelni mágnessel. Az optikai rendszerek nem terjedtek el, valószínüleg azért, mert ahhoz, hogy megbízhatóan működjenek, bonyolult elektronikára van szükség. De az analóg rendszerben legalábbis a vonat-befolyásolás viszonylag egyszerűen megoldott.
A DCC-ben ez nem ilyen egyszerű. Ha nincs minden mozdonyhoz vezetô, akkor úgy tudom, két dolgot lehet tenni. Vagy az analóg technikában megszokott módon szakaszolsz, de ekkor a vonatok elvesztik a DCC rendszer legszebb tulajdonságát, a finom, egyenletes fékezést és gyorsulást. A másik lehetôség, hogy a vonat tudatja a jelzô elôtt pozícióját a számítógéppel, az pedig célzottan lelassítja DCC-vel. Ehhez viszont az kell, hogy a számítógép pontosan tudja minden mozdonyról, hogy hol van. Ehhez elvileg lehet használni reed-relét is - a szoftvernek számon kell tartania, hova melyik mozdonyt indította el, és az éppen hol kell, hogy legyen. Írja meg, aki ilyet csinált és az működik is! A másik lehetôség egy igen bonyolult visszajelzés, ahol az érzékelô nemcsak azt olvassa be, hogy ott van egy mozdony, hanem leolvassa a számát is - ötletek vannak erre, de hogy ez működik is...?
Tehát szerintem a DCC alapú állomásfônöki jellegű tevékenység megszervezése és megépítése nem is olyan egyszerű! Végülis mi a fenének a DCC, ha utána úgy vonatozunk, mint az analóg rendszerrel??!!
A kérdés az, hogy hány ilyen rendszerü terepasztal van pl. Mo-n.
En jomultkor, a kelenfoldi kiallitason igen meglepodtem, amikor beszelgettem a latogatokkal. Ezek alapjan az szurheto le, hogy igen sok embernek van digi rendszere otthon. Legalabb 6-7 ember jott megkerdezni, hogy mi ujsag, es DCC -e a modul.
Akkor volt uj a Fuggerth Szili, amit kiraktunk a vitrinbe, ugyebar tamogatok, miegymas, nem kell meselni, hogy az egyesulet nem a tagdijbol el (ugye Zsolt ? ;-) ). Erdeklodtek sokan, es majd' minden masodik ember a dekoderfoglalatot kerdezte, mint feature-t.
Ennyi a magan DCC-rol. Mindenesetre szerintem a Roco a DCC kezdokeszleteivel jokor lepett, es felepitette maganak a piacot.
A klubbok kozul a pecsieknek mar van mukodo H0 DCC moduljuk, de ok Uhlenbrock rendszert hasznalnak, es nem igen prezentaljak a szabvanyt (es ha csunya akarok lenni, akkor elmodom, hogy annak ellenere, hogy gyonyoru dolgokat muvelnek, Ok senkivel sem kozoskodnek kiallitas kapcsan, pedig hajh, milyen jo lenne egy kozos, 300 meteres modulrendszeren hajtani a vonatokat :-) )
Ha megvalosul a DCC projekt, akkor a LAVA lesz az elso nyilvanos. Itt arra gondolok -amit mar regota hajtogatunk- hogy jon egy ember, vagy csapat, es hozzdugja a moduljait a mienkhez, es lehet nagy modulrendszert csinalni.
Ehhez keszul a szabvany (megint Zsolt! :-)), hamarosan (par honap) szeretnenk publikalni (ha mas nem, akkor neten), hogy masok is tudjanak modult epiteni. Ugyebar egyszer mar megigertuk, mert mi honositottuk a modult itthon, de ez az anyag remelem karpotolni fog mindenkit :-) Hamarosan, par honap, maximum a tel folyaman kirukkolunk a szabvany papiron rogzitett formajaval.
ilyen terepasztalhoz meg ilyen rendszerü modellvasuthoz szerintem is nagyon optimalis a DCC. Erröl nincs is vita. A kérdés az, hogy hány ilyen rendszerü terepasztal van pl. Mo-n.
A DCC mellett szol reszemrol az, hogy mind a mozdonyvezeto, mind az allomasfonok szerepet be tudja tolteni. Amellett az uzembiztossag is jobb, mert ugyebar konstans 16V valtofesz van a sinben, ami joval biztosabb uzemet iger.
A LAVA-ban gondolkozunk erosen a modulrendszer digitalizalasan. Egyreszt, mert allomas a 100m modulon csak 2-3 van, igy a tagok tolonganak, ki vezerelhessen. Ha pedig digital lesz, akkor lesz allomasfonok, aki kezeli az allomasokat, es lesznek vezerek, akik a vonatokat vezetik. Ha pedig a banda mas elfoglaltsagot (pl sorozes) talal maganak, akkor a szukseges elegseges szolgaltatas soran az allomasfonok tudja a vonatokat is vezetni az allomasok kozott.
etwg:
vizualni azt jelentene ebben az esetben, hogy nezni, bambulni az asztalt ugy,hogy kozben a kisordog ne motoszkaljon a fejemben, hogy 3 mp-n belul tortenik vmi nem kivanatos....
rezgaras:
Nekem is az allomasfonok szemlelet a szimpatikus, megis a DCC mellett dontottem, igazsag szerint kb 10 eve gondolkodtam el eloszor ezen, csak akkor meg nagyon nagyon gyerekcipoben jart. Azota mondjuk volt egy kis szunet, de most, hogy az uj asztal epitesebe fogtam/fogok, nem hagyom ki, mar csak mereteinel fogva sem.Marmint az asztal mereteinel fogva.
Masfelol szerintem a DCC amellett, hogy nagy lehetosegeket rejteget a mozdonyvezeto alkatoknak, sokkal megkonnyitheti az allomasfonok dolgat is. Mondhatjatok erre, hogy ehhez nem kell DCC, ez igaz, de egy kisse borsosabb, de kompakt DCC rendszer, ami tobb kesobbi bovitesi lehetoseget tartogat, nekem szimpatikusabb, mint az analog tarsa. - Ezzel nem akarom leszolni az analogot, az elso asztalom az volt, azota sajna szunet, de most van szuletoben a digitalis...
Csak nyugodtan, több szem többet lát. Én nagyon szeretek tanulni másoktól!
> ok melyik perspektivaba kepzeltek bele magukat ????
Ezt meg szokták írni a szakirodalomban: az európai vasútmodellezôk között inkább az "állomásfônök" szerep a népszerű, míg Amerikában inkább a "mozdonyvezetô". Ott már régebben, az analóg rendszerek idején is divat volt, hogy a modellezôk a nagy terepasztal mellett egy kézi irányítóval ("walk around control") követték a vonatjukat. Ezt egy tuchel-csatlakozóval lehetett mindig ott bedugni a terepasztal oldalán lévô foglalatba, ahol éppen a vonat tartózkodott. (ezt persze etwg is tudja, csak nem akart róla írni ;-)))) Nekik a DCC nagyon kapóra jött, hiszen pont azt a tevékenységet könnyítette meg, amit ôk már korábban is gyakoroltak, sokkal bonyolultabb kapcsolásokkal.
Európában - és ez a saját megfigyelésem is - inkább egész terepasztalokat szeretnek irányítani, vagy azon egyes állomásokat. Akik egy nagy terepasztalon játszanak, azok egy-egy állomást vezetnek, vonatokat állítanak össze és küldözgetnek egymáshoz. Azzal, hogy a vonal a két állomás között mit tesz, nem törôdnek, erre van az automatika (térköz- és bejárati-). Az egyes vonatoknak nincs gazdája, mindig az az állomásfônök gondoskodik róluk, akinél éppen a vonat tartózkodik.
Ezt értettem a "filozófiák különbségén". Írja meg mindenki, hogyan gondolja! Azt sejtem azonban, hogy itt, a kifejezetten digitális modellezés topikon a "mozdonyvezetô" típusok felül lesznek reprezentálva, hiszen pont azért szerelték be az asztalukba és mozdonyaikba nem kis költséggel a DCC-t, mert így szeretnek modellezni.
Szerintem a többség - különösen az öregebbek, akik az Interneten meg sem jelennek - analóg módon "állomásfônöki" szerpben modellezik.
szerintem egy alapvetö tévedésben ringatjátok magatokat.
A vasut (nagy is) két alapvetö, egymástol igen is elkülönithetö dologbol áll.
Az egyik a pálya vezérlése (ahol a jelzök állása a pálya állapotát hivatott továbbadni a vonatoknak) valamint maga vonat vezetése.
A pálya automatizáciojának semmi köze (a nagyvasuton is) a vonat mozgásának az automatizáciojához, ha eltekintünk az egyes vonatbefolyásolo rendszerektöl (LZB, LVZ stb.)
Addig a amig a pályát messzemenöen automatizálni lehet (a modellvasuton is), és a legbonyolultabb jelzöket lehet felállitani oda ahova kell, addig a vonat mozgásának az automatizácioja (a nagyvasuton is) elég gyerekcipöben jár, ha eltekintünk a londoni DOKK, meg a lioni metrotol.
Ha azonban a kettöt sikerül majd egyszer teljesen összekötni, akkor szerintem egy ujabb illuziot fogunk elveszteni a szeretett vasutunktol, mégpedig azt, hogy annak a müködésébe valahogyan is közremüködhetünk.
Tehát, ha igy nézed a dolgokat, akkor már ma sem kell egyetlen válto állását sem a fejedben tartani, erre már 40-éve van nagyon olcso megoldás is (a diodamatrix - és utkiválaszto 2 nyomogombos váltokezelés - hasonloan a nagyvasuthoz). Azaz elég megnyomni két gombot és ha szabad a pálya akkor valamennyi válto átáll helyes irányba és zöldre kapcsolhatod a jelzöt. Természetesen ma ezt megteheted egy PC meg egy egér segitségével is, és még mindig nincs szükség semmilyen DCC-re meg hasonlo varázsszavakra.
De azt, hogy egy diesel ne rohanjon egy másik vonatba még mindig igen kétséges, hogyan tudod, vagy akarod megakadályozni. Ha kikapcsolod a veszélyt jelentö vonat alatt az áramot (akár egy DCC blokkvezérlövel is), csak oda jutottál, amit a kortársaim már 30-40 éve praktizálnak, igaz néha még csak relékkel, az elektronikus guruk meg félvezetökkel, meg PC-vel - de ez aligha indok egy DCC bevezetésére.
Menj el egy jobb német, osztrák, cseh vagy svajci klubba (esetleg Amerikába) és csodáld meg, hogy milyen remekül mennek a DCC nélküli vonatok, követik (automatikusan vagy manuálisan) a jelzöket stb.
A te általad ecsetelt (nem igen értem mit értesz a vizualjam alatt) formában, természetesen járhatsz DCC-vel is, söt ha többen vagytok akkor már inkább a DCC ajánlatos - de csak akkor, és a vágány automatizácioját egy PC-re vagy hasonlo rendszerre bizzátok. Kiváncsi vagyok, majd ki tudja elöször kompletten felépiteni a PC-ével vezérelt teljes terepasztalt.
Én sajnos eddig odahaza többször feladtam annak elképesztöen bonyolult volta miatt, ami nem is igen technikailag volt bonyolult, hanem abbol a szempontbol, ha egyszer - egyszer más elfoglaltság miatt több honapra használaton kivül helyeztem a rendszer annak az ujrainditása mindig hetekbe tellett, mire felfrissitettem a saját memoriámat. (mostanában hasonlo gondokkal küzködünk a klubban is ahol immár 40 - 60 motorola mozdonyunk van, ahol a tisztelt tulajdonosok rendszeressen változtatják a cimeket a CV-ket, igy egy egy OPEN HOUSE esetén percekig telefonálgatunk, mire kiderül egy-egy mozdonynak a cime stb.
Bocs hogy ilye hosszu voltam, de szerintem ez hozzátartozik a dologhoz.
Én, személyes tapasztalataim alapján a következőt ajánlanám, igaz ez a legköltségesebb megoldás, de szerintem a legjobb:
LENZ rendszert kiépíteni, PC vezérléssel, amit a Freiwald TrainController&Co-val vezérelhetsz.
Szakaszokat, legyen az váltó vagy vágány úgy építesz ki, ahogy akarsz. Egyébként az LB100-ról képet láthatsz a honlapomon (web.axelero.hu/martrain), mérete kb 6*3 cm lehet, így emlékezetből...)
A programban egyedileg lehet (sőt kell) minden mozdony valós sebességét hozzákalibrálni a virtuális sebességhez, tehát ez alapján a pontosan beállított mozdony valóban 40 km/h 1:87 viszonyított sebességével halad a pályán.
Minden egységet (vonat, szakasz, jelző, váltó) 5 különböző módon tudsz kezelni, ezek egymástól függetlenül beállíthatók, bármelyiket bármilyenre:
1, Full automata, ilyenkor kell hátradölni és csak nézni 24 órán keresztül az asztalt
2, Manuális vonatvezérlés,
3, Manuális vonat + jelzővezérlés
4, Manuális vonat + jelző + bizber vezérlés
5, Full manual, gyakorlatilag ugyanaz mint az analóg.
Nagy előny, hogy a LENZ-nek köszönhetően annyi slave vezérlő köthető be, amennyit csak akarsz, tehát nem kell mindenhova PC, de még Lokmaus sem, csak olyan pult, ami a LENZ kompatibilis parancsokat tud küldeni a központnak.
Fentiek alapján bármilyen módon lehet az asztalt vezérelni, ha akarod egy klikkel kikapcsolsz minnden automata funkciót, aztán lehet Matuska Szilvesztert 'modellezni', bár nekem még nem jutott eszembe egy modellem ripityára törése sem...
martisz
Én például nem szeretném autoMATIZálni az asztalomat :) Jobban szeretem én irányítani a vonatokat és a jelzőket, váltókat egyaránt. Ha megépül a NAGY TERV azaz a következő asztalom, ott max annyit valósítanák meg, hogy az állomások között a vonatok ne érhessék egymást utól, automata térközbiztosítást.
Na ez az, minden szemlelet kerdese.
Van aki egymaga szeretne 30 valtot a fejeben tartani, allitani es kozben vigyazni, hogy a diesel tehervonat ne rohanjon bele az allo szemelygozosbe.
En azt szeretnem, ha nem a jelzokkel, valtokkal kellene allandoan torodnom, hanem azzal, hogy a vonatokat vizualjam. Emellett persze azert nem egy nagy piros gombbal szeretnem iranyitani az egesz asztalt... :)
nem vitatkozni, hanem inkäbb kategorizálni kell a dolgokat.
Az analog meg a DCC egyetlen, de igen lényeges dologban tér el egymástol.
Az analog modellvasutban nincs mozdonyvezetö (részben még akkor sem, ha csak egy mozdonnyal vagy uton, és te tekered a trafo gombját).
addig a DCC szinte megköveteli, hogy valamennyi mozdonyhoz legyen egy vezér aki azt kezeli. (ez a vezér a legrosszabb esetben egy PC is lehet - de ennek én személyszerint vitatom az értelmét).
Minden más másodlagos.
tehát, ha megcsinálod a pályát teljesen automatikusra, akkor megint egy döntés elött fogsz állni: Befolyásolni a jelzö által adott fogalom szerint a forgalmat vagy sem. Ha igen - nincs szükség mozdonyvezetöre, azaz DCC-re, mert a vonatok maguktol is mennek mint a londoni Dokkban. Ha meg nem folyásolod be, akkor ezt a mozdonyvezetönek kell megtenni, azaz kell a DCC, és a jelzök fogalmai szerint kell majd közlekedni.
Félautomatikus üzem a fentiek valamilyen kombinácioja, de e szempontok szerint a legbonyolultabb dolog (föleg, ha ezt mind a két formában - analogban és DCC-ben is meg akarod tenni).
Más nyitott kérdés nincs a többi az rendszertechnika, és idö illetve pénz kérdése.
Csak maualis az igazi! Hol van az elvezetk, hogy na jol allitottam avaltokat vagy sem? A valos eletben is vannak hibas dontesek :-) azt akkor hogy modellezuk?
Elszor is leszogeznem, hogy nem szeretnek vitatkozni nagyon rezgarassal, mert amiota olvasom a topikot, o az egyik legfelkeszultebb topikolo, de a filozofia kulonbseget nem ertem illetve nem tudom elfogadni.
Ha mar fel akarnank osztani a vasutmodellezest, akkor azt tegyuk a palyan automatizaltsaga alapjan, azaz manualis, felautomatikus es automatikus uzem.
A DCC a felautomatikustol indulhat, bar ha vki csak a mozdonydekodert es az iranyitot veszi meg, akkor van egy jo draga - analog modon is kialakithato - digitalis rendszere.
Szamomra a felautomatikus uzem azt jelenti, hogy a palya egeszet vagy adott reszet kell figyelemmel kiserni mert adott funkciok nem implementaltak, azaz esetleg nincs jelzoallitas, terkozfigyeles, stb. Ekkor jon a rezgaras altal leirt allomasfonok v. diszpecser latoszog. Itt celszeru nagyobb palyanal tobbfos kezeloszemelyzetet tartani.
Teljesen automaitkus uzemnel, amikor mindenhonnan kap az ember visszajelzest, az egyes szakaszok aramellatasa fugg a kovetkezo szakasz foglaltsagatol, stb meg inkabb az allomasfonok szemlelet jon be, mert a vonatokat kozvetlenul az automatika - PC,PLc,stb - vezerli, azaz az embernek azt kell eldontenie, hogy honnan hova menjen az adott vonat. Az osszeutkozesek es egymasra futasok elkeruleset a megfelelo sw mar elvegzi az elvezet meg megmarad az embernek.
Kivancsi lennek a tobbiek velemenyere, ok melyik perspektivaba kepzeltek bele magukat ????
nem egészen tudok egyetérteni veled. A vonatok sebességét másképpen is szabályozni lehet, ha már azok esetleg egyforma sebességgel mennének (ami aligha fordul elö - vegyél két különbözö ROCO vagy esetleg egy PIKO meg egy FLEISCMANN mozdonyt - szinte kizárt, hogy egyforma gyorsan mennek).
Ha azonban pl. 2 Nohabot vagy Szergejt akarsz más más sebességgel járatni erre is vannak elképesztöen egyszerü, és igen olcso megoldások - pl. beraksz 1-3 hidegyenirányitot, aminek a +/- sarkait rövidre zárod. Minden ilyen elem kb. 2V-tal lassitja a mozdonyt.
A DCC tényleg csak akkor kell, ha be tudod biztositani az egyedi vezérlést (ami nagyon szuper volna, mert azt az ilyen pályákon aligha tették mindeddig, igy esetleg a jövöbeli mozdonyvezetök is gyakorolhatnának - pl. a RAILCO szimulátor helyett majdnem élöben. (Ilyenkor az automatika kikapcsolando).
A váltomezöket meg ugy szokták a nagyvasuton is felosztani, hogy azok a forgalom szempontjábol blokkolják a vágánymezöt. Azaz, ha pl. 3 más-más irányu kimenet van, akkor 3 mezöre szoktákm osztani, igy mindig irányszerint van egy-egy foglaltságjelzö (amennyiben ezt sikeröl igy felosztani).
Tehát egy állomáson lesz (egy irányba számolva) 1 foglaltság szakasz a peronnál, egy késöbb a kimeneti jelzö elött, majd pedig egy utánna a vágánymezön. Igy teljesen hitelesen le tudod képezni a nagyvasutat. Természetesen ha az állomás igen egyszerü pl. 3 válto 3 kimeneti irányt jelent akkor mind a 3 váltonak saját mezejének kell lenni, de az ilyen állomáson a nagyvasut esetében csak egy vonatot lehet általában egyszerre kiengedni (a többinek várnia kell), tehát egy foglaltsági mezövel szokták ott is megoldani a dolgot. Ha vonat elhagyta az ellenörzött szakaszt, akkor indulhat a következö a 2. irányba stb.
A rendszerunk 1984 óta üzemel ezt szertnénk kicsit mefiatalítani.
Az pultokat kezelő hallgatók "forgalmi szolgálattevők", "állomásfönökök" mindegy minek
nevezzük őket engedélyeket adnak. A vonatokat mozdonyvezetők irányítják, de ők nálunk
nem teljesítenek szolgálatot. Ezt a funkciót számítógépes programra bíznánk ami
egy interfészen (LI 100 F) keresztül vezérelné a vonatokat.
A DCC azert volna szükség mert mint irtam a vonatok 1:400 sebességgel haladnak a pályán.
Jelenlegi mozdonyok speciális mechanikát kaptak, hogy ilyen lassan tudjanak haladni.
A DCC lehetővé tenné a lassú haladást ill. a különböző vonatok kűlönböző sebességgel történő haladását. Emellet lehetőség lene speciális esetek kezelésére. (baleset, jelző figyelmenkivül hagyása)
A pálya oktatási berendezés, minden olyan mint a MÁV-nál. Ha jól megnézzük az állomásokat
majd mindegyiknek megvan a párja az országba, a Domino pultokat például két példányba
gyártották (1982) egy MÁV-nak egy az akkori KTMF-nek.
Való igaz foglaltságról és annak oldásáról több esetben beszélhetünk (állomáson megálló, állomáson áthaladó, nyiltvonalon közlekedő vonat)
A váltónkénti oldás azért kellene, hogy a már nem foglalt váltók a következő vágányúthoz beállíthatóak legyenek. A nyiltvonali foglaltságoldás egy kicsit más de azzal még egyelőre
nem foglalkoztunk behatóbban.
> a leirtak alapján neked semmi szükséged nincs DCC-re
Azt hiszem, az a probléma, hogy nem szokták leírni a két rendszer közti "filozófiai" különbséget.
A hagyományos (analóg) rendszerben a modellvasutazó az "állomásfônök" vagy "diszpécser" szerepét veszi fel. Egy egész rendszert irányít, vonatokat, mozgásokat, kapcsolatokat. Ehhez automatizálásra van szüksége, hiszen nem figyelhet minden apróságra oda, pl. arra, hogy a vonatok ne érjék egymást utól vagy megálljanak az állomás bejárata elôtt.
A digitális rendszerban a modellvasutazó a "mozdonyvezetô" szerepében van. A pillanatnyi dolga nem más, mint egy adott mozdonyt elvezetni. Az állomást más modellezôk irányítják, vagy ha egyedül van akkor ô maga alkalomadtán "szerepet cserél". Itt nincs szükség aktív vonat-befolyásolásra, vagyis arra, hogy a vonat "magától" megálljon a piros jelzô elôtt, hiszen a mozdonyvezetô dolga, hogy a mozdonyát a pályaviszonyoknak és jelzôknek megfelelôen irányítsa.
Tehát etwg véleménye szvsz. ezt jelenti: ha "állomásfônök" szerepeket akarsz adni, nincs szükség DCC-re. Ha viszont DCC-t akarsz, kell minden aktív (egyidejűleg futó) mozdonyhoz egy-egy személy, aki azt "vezeti" - plusz még egy, aki az állomást-állomásokat kezeli.
Azt hiszem, az elsô döntés az, hogy melyiket akarod!
a leirtak alapján neked semmi szükséged nincs DCC-re (stb.) Neked egy tisztességen PC vezérelt analog modellvasut kell, ahol a vonatok AUTOMATIKUSAN követik a jelzök állását.
A következö oldalon rengeteg dolgot megtalálsz (DCC-re is), tehát csak dönteni kell.
http://www.rr-cirkits.com/
Egyébként igen megbizhato és univerzális foglaltságjelzöket a LAUER szállit, sajnos nem tudom a honlapjukat.
nézz be a www.MIBA.de -be is ott van egy csokor ajánlat (németül - szállitokkal együtt is).
A dolog természetéböl kifolyolag, ha minden váltot egyenként akarsz vizsgálni, akkor minden váltonak saját érzékelö áramkör kell (akárcsak a nagyvasutban), ezért jo szokás szerint az egész váltomezöt egy-két önállo szakaszra osztják (a nagyvasuton is) és azokat vizsgálják a foglaltságra.
Ha vonat elhalad, a vágány magátol feloldodik ( ne keverd itt a jelzövel - mert azt sok helyen csak akkor szabad oldani, ha a következö szakasz foglalt, vagy a még azután következö szakasz is stb.)A foglaltságjelzö elemte nem a válto közé kell beépiteni, hanem a váltomezö kell hogy egy szakaszt alkosson.
Az ellenállás stimmel, DCC-nél nagyobb is lehet, mert ott állandoan 16V van jelen, tehát ezen kell mérni az áramot - igy könnyebb.
Egy pontosítás a terepasztalunkkal kapcsolatban, az irányitó személyek a pultokon
keresztül engedélyeket ill. parancsokat adnak, a járműveket pedig egy szoftver irányítja
ezek figyelembevételével.
A korábbiakban feltett kérdesem a foglaltsággal kapcsolatban kezd megvilágosodni de:
1. Hogyan lehet egy váltókörzet egy váltójának foglaltságát ellenőrizni
2. Majd ha elhaladt a vonat ezt hogy lehet oldani
Minden váltó közé be kell építeni egy-egy foglaltság jelző elemet vagy van rá valami más módszer. Egyébként milyen hosszú ez a (LB100) foglaltség jelző elem ?
Korábban volt szó a foglaltság érzékeléssel kapcsolatban a kerekek bűvöléséről.
Nálunk jelenleg minden kerékpárra ellenállás került felforrasztásra így biztosítjuk a foglaltságot.
Digitális pályán mekkora lehet max. ez az ellnállás. Korábbi hozzászólásokból úgy látszik
kb 5-10 kOhm.
Én a vasútam és a PC között PIC mikrokontrollereket használok. Nekem bejött nagyon, egy kis programozás az egész és mindent meg lehet csinálni. Ja és ami nagyon fontos, hogy olcsó is. Egy mikrokontroller kb. 2000 Ft és 4 - 5 portja van ami egyenként 8 bites és ki/be menetként lehet hazsnálni, van beépített időzitő és AD átalakitó, stb. Ha akarom, akkor autómatikusan műkszik a PIC álltal, ha ugy gondolom akkor PC vezérli egy álatam írt progival.
Bar mar elottem leirtak a sracok a lenyeget, szaporitanam en is a szot egy kicsit....
2. ". Foglalt vágányra hogy lehet ráküldeni egy újabb járművet és az meddig mehet
hogy ne ütközzön a másik járművel. " - Vasuti balesetet szeretnetek generalni ??? :))
Automata uzemmel egy szakaszon belul nem tudod ezt megcsinalni, ehhez vagy felautomata uzem kell vagy nemi manualis rasegites.
3. A taprol annyit, hogy a dekoderek alt. 500mA motor + 200mA vilagitas + extra funkciok 100mA-nkent ertendoek. Az LV101-es max 3A-t szeret kiadni magabol, tulterhelesnel leall. Az LV101 leirasaban a H0 merethez egy dekoder 1A aramfelvetelt ir, azaz max 3 dekoder/LV101-es ajanlott, viszont arra nincsen megkotes, hogy mennyi LV101-est lehet parhuzamosan kotni.
4. Lassito beepitese>
LV101-LG100 + relet ajanlanek ugy, hogy a jelzo elotti szakaszdarabot vagy az LG100-LV101 lassitora huzza a rele (nem tudok jobb szot ide) vagy a "normal" tapra. Persze ebben az esetben egy szakasz tulkeppen 3 szakasz - haromszor annyi LB100,LR100-as bemenet kell.
Kulonbozo tipusu lassitast a dekoderrel szepen be lehet allitani.
5. Szerintem jobban jartok,ha a gyari (draga) LENZ-es dekoderek helyett PC-s IO kartyaval valositjatok meg mind a jelzok, mind pedig a jelzok vezerleset. Railroad & CO-val szepen lehet oket vezerelni. A gyari LS100-as (cca 16.000 Ft)max negy valtot vagy ketlampas jelzot tud kezelni, az IO kartyanak (9.000+alkatreszek) pedig n x 24 portja van. Valtonkent 2 output az allitas, egy a visszajelzes.
Erre ajanlanam Facsiga lapjat, leiras, programozasi otletek, stb.
Általánosan: a szoftver megoldás tekintetében a legjobb a Railroad @ Co.,
de vannak más szoftverek is. (Railware, Kam Industries, Win digital ....)
plusszok:
* nagyon aktív internetes (yahoo)support-tal rendelkezik illetve a program irója válaszol is a kérdéseidre
* a szoftver nagyon könnyen kezelhető, nincs szükség programozási ismeretre.
* saját alkalmazás fejlesztési lehetőség: a program lényege egy dinamikus könyvtár (railroad.dll),
melyhez akár saját alkalamzás is fejleszthető. A szerző által már nem támogatott, de a komplett help
file illetve interface leírás, VB példa programok letölthetők.
* feedback, virtual feedback lehetőségek
* nagyon jól dokumentált
delták:
* 16 bites alkalmazás: ez egyben hátrány és előny is előny mert viszonylag egyszerű gépen elfut, de a mai modern 32 bites
fejlesztő eszközökkel viszonylag nehézkes hozzányúlni. Ennek ellenére az alkalmazás stabil jól működik pl NT-n, bár win98 alatt
már annyira stabil.
* nincs hálózati támogatása
1-2. A Lenz világában az LR101, LB100 és LB050-el tudod megoldani. Railroad & Co.-vel a
foglalt vágányok egyszerűen visszajelezthetők és ennek megfelelően rengeteg funkció beállítható.
3. egy LV101-el 4-8 mozdonyt tudsz kezelni.maximálisan 52VA-re terhelhető.A Set 02-vel maximálisan 4db LV101 kezelhető a Set01
esetébem mincs ilyen megkötés. Azonban általányos szabály, hogy 30méterenként szükséges egy erősítő a biztonságos működéshez.
4. a legegyszerűbb szoftverrel: a Railroad & Co. használata, komplett nagyon jó dokumentáció áll rendelkezésre, minden le van írva.
vagy ha nem akarsz szoftvert akkor LG100 és egy plussz erősítővel LV101
5. lehetséges pl a Viessmann-nak vannak ilyen jelzői, de szintén a Railroad & Co.-val ezt sokkal egyszerűbben meg tudod oldani.
