" Erről is csak kisiskolás szinten áll a tudásod."
Construkt ezen állításával -sajnos- egyet kell értsek... ;-(
És a 'sajnos'-ban nincs semmi 'személyes' 'opponencia', Construkt-al szemben, hanem azért mondom ezt, mert 'sajnos', azt hittem, hogy Te kedves destrukt, 'ennyi idős korodra' már 'jóval' többet 'összeszedtél' ebben a témában, az általad közölt, valóban! "kisiskolás szintű" tudásnál... ! ;-(
Van egy számítógépes hasonlat, ami szerintem jól szemlélteti a dolgokat.
A hardver a test. A szoftver a tudat.
Mi a szoftver? Adatok és programok összessége.
Mi a tudat? Emlékek (adatok) és viselkedési minták (programok) összessége.
A viselkedési minták egy része öröklött; ez az életösztön. Születéskor már működik bennünk egy alapprogram, amely biztosítja az fennmaradást, vagyis azt, ami az élethez szükséges. A védekezési ösztön, a túlélési ösztön, a szaporodási ösztön, az utódokról való gondoskodás ösztöne, mind-mind beletartozik az életösztönbe.
A viselkedési minták más része tanult program.
Alkalmazkodás a többi emberhez, a közösségi élet, az udvarlás, mások segítése, stb. Ezek tanult viselkedési formák, amelyeket szüleinktől, tanárainktól, könyvekből, filmekből, újabban a YouTube-ról, a TikTok-ról tanulnak meg a fiatalok.
A tudat másik részét alkotják azok az emlékek, emlékképek, amelyek életünk során (már az anyaméhtől kezdődően) elraktározódnak az agyunkban.
Amikor a tudatunk működik, vagyis a mikor döntéseket hozunk, akkor ezek a viselkedésminták és emlékek döntenek helyettünk.
Mert az az agybeli folyamat, amit mi "emlékezésnek" hívunk, vagyis ami számunkra kijelöli, megjeleníti a "múlt" irányát az időtengelyen, az szükségszerűen munkavégzéssel jár, tehát összességében egy kicsit mindig növeli a világ (memóriánk+annak teljes környezete) entrópiáját.
Makacs illúzió lenne csupán a tudatunkban?
A lepottyanó labda minden pillanata 'stacionáriusan' létezik.
(Berkeley püspök ugrálva tapsikolna örömében.)
Ha a saját tudatunkat nem is, de a mesterséges intelligenciát esetleg megbabrálhatjuk, hogy a nem emlékezéshez tartozzon több energiafogyasztás például...
Hiszen magának az anyagnak a mibenlétére sincs univerzális tudományos definíció, csak egyes építőköveire, típusaira, így az egyes részecskékre, mezőkre.
Szálazzuk szét. A megmaradó mennyiségeket - kiterjesztett értelemben - töltésnek (is) nevezik.
Első vala az elektromos töltés, aztán jött a többi.
Barionszám, hipertöltés. A színtöltés egy kicsit különbözik, mert elforgatható. Kő-papír-olló.
A megmaradó mennyiségek a szimmetriákból következnek.
Miféle szimmetriája a természetnek az elektromos töltés vagy a spin megmaradása?
Persze fel lehet írni egy SU(2) szimmetriát.
Ahol a (2) a szabadsági fokok száma; az S azt jelenti, hogy tükrözés nélkül; az U pedig azt, hogy komplex uniter.
De ez hol van a természetben?
Vagy csak ráhúztak egy ilyen leképeződést?
Tegyük fel, hogy alapvetőbb szinten a Hilbert-térben kvantumállapotok vannak.
Ez így túl általános.
Ebben a térben kellene megmutatni az elektromos töltést.
(Az egy dolog, hogy mi ezt erőhatásként és szikrák formájában tapasztaljuk.)
nem a te hibad. sajnos az egesz relativitas elmelet falsul van interpretalva. a legtobb helyen, amibe belefuthat egy atlagos ember, csak reszletek vannak, azok sem mindig a helyes formaban. ahol pedig komolyabban es reszletesebben foglalkoznak vele, ott pedig mar csak a kovetkezmenyek, vagyis a matematika szerepel. ahhoz, h megtudd es megertsd magat az elvet, honnan jott es hogy vezette le einstein, meg kell keresni az eredeti publikaciokat es onnan kihamozni. az sem egy egyszeru, mert akar a specrel, akar az energia tomeg ekvivalencia, akar a foton eseten, egy mas(ok) altal mar megallapitott vagy feltetelezett elvet hasznal fel es a - valoszinuleg szandekosan - csusztatasokkal teli logikai sort indokolatlanul bonyolitott matematikai formaba onti. ez az a resz, amit a legtobben nem ertenek meg es kvazi csak elhiszik, h az jol van ugy vagy egyszeruen felreertik.
Én ott tartok gyerekek, hogy van egy távolság. És ha az a-tól a b-ig haladok, akkor én nem egy kört felezek meg , hanem egy gömböt szelek át.Úgy néz ki, hogy ez a téridő. ezt következtettem ki Őszakáll egy válaszából.
"az altalad leirt esetekben igazad van, de ha az entropiat mas tulajdonsaggal azonositjuk, pl rendezettsegi fok, akkor lehetnek olyan esetek, amikor nem igaz amit leirtal."
Ezt a kijelentést megértettem, de sajnos ettől még nem tudom belátni, hogy miért van ez így... !
az altalad leirt esetekben igazad van, de ha az entropiat mas tulajdonsaggal azonositjuk, pl rendezettsegi fok, akkor lehetnek olyan esetek, amikor nem igaz amit leirtal.
az e=mc2 energia ertelmezeset eloszor egy nemtudomanevetvalaki irta le azon logika alapjan, hogy az univerzumot kitolto eter reszecskei fenysebesseggel mozognak, az anyag ezen eterreszecskek csomosodasa igy az anyag osszes belso energiaja ezen impulzusok osszessege.
majd lorentz feltetelezte, h nem csak az ido es tavolsag valtozik a mozgas soran hanem a tomeg is es feltetelezte h mr=ms/gyok(1-v2/c2), vagyis a relativisztikus tomeg egyenlo a statikus tomeg osztva lorentz formula.
einstein - jo szokasa szerint - ezt a kettot hazasitotta. a lorentz feltetelezesbol kifejezte egy mozgo elektron mozgas iranyu es arra meroleges relativisztikus tomegvaltozasat es ebbol kihozta az elektron osszesitett tomegvaltozasat.
majd a lassan gyorsulo elektronra feltetelezett egy mozgasi energiat az e=1/2mv2 szerint illetve feltetelezte h a mozgo elektron altal keltett em mezo is elvisz energiat, vagyis a tenyleges energia valtozas a ketto osszege. a mozgasi energiat relativisztiks formaban irta fel es igy jott ki neki az e=mc2.
tehat, ha a specrel igaz es a mozgo elektron a mozgasi energiajaval megegyezi energiat ad a magneses mezonek, akkor az elektronra igaz.
a levezetes nem alkalmazhato magneses teret nem gerjeszto entitasokra.
mivel szerintem a specrel a latszat fizikaja, igy az energia tomeg ekvivalencia is legfeljebb a latszat energia egyenlosege lehet.
nem igazan, mivel az entropiat megfeleltetted a szabadsagi fokkal. a peldadban ez megallta a helyet, tehat nem az eset amikor butasag jon ki belole, de biztos van olyan eset, amikor nem igaz. igy ha oda is feltetelezzuk a fenti ekvivalenciat, akkor jon ki butasag.
