Érdekes, hogy idehozol mindenféle szót, anélkül, hogy megvizsgáltad volna, hogy mi az alapja, mi a tövük, hogy van-e bármiféle rokonság a szavak között, és hogy pontosan mit jelentenek.
Hogy lenne zürjén, ha a magyarban h-val kezdődik a szó, másrészt nem is biztos, hogy pontosan azt jelenti.
Miért a germán és indogermán eltolódást használják a magyar-finnugor szavakra? Egyértelműbb lenne azt mondani, hogy a magyar hangtan germán. Ha felhozod a sok szót amikben k első betűje, ahogy te gondolod, minden etimológiai vizsgálódás nélkül, akkor inkább a szó germánságát bizonyítód.
Mint mondom, miért kellett a germagyarban előbb k aztán h lenni? Ha már germagyar volt?
A szlovák germánból ered, vagy a magyarból, mert nincs igen jelen a hüllen szó, mert a hu az alapja a homálynak, aminek rokona a hüvely. A karél, ha tényleg azt jelenti, mert a te bedobádsidban, ahogy csak odaveted a szavkat nem bízok meg, valszeg skandináv eredetű, mint a finn.
A komor szó az teljesen más, amúgy germán, és a Jammer, Kummer a a rokona.
Proto-Tungus-Manchu: *KVlm- Meaning: shadow Russian meaning: тень Spoken Manchu: xelǝmǝn (2047) Literary Manchu: xelme Comments: ТМС 1, 481. Attested only in Manchu (thus the reconstruction is not quite secure), but having probable external parallels.
A Gót Birodalom hihetetlenül elterjedt északra és keletre, ahogy Jordanes írja.
Az alan sok indogermán nyelvben megvan és nincs köze a leben szóhoz. Különféle finnugor népek, akár másoktól is felvehették a szavakat. Mondjuk van a finnben az angolna, és a magyarban is megvan, de ezt a szót mindkét nép a baltiaktól vette. Vegyük a homály szót, ami a gót humón, ezt a Finnek a skandinávoktól vették, a magyar meg a kialakulásnak időpontjában a gót nyelv által van.
Általában érvelek. Láthattad, te is hogy hangtanilag a magyar legközelebbi rokona a germán, és a legtöbb indogermán szó, ami a magyar, vagy germagyar nyelvben megvan, az megvan a germánban is, ezért a szavakat nem kell elosztani különféle nyelvek közé. Másrészt sok agresszív szó germán, ebből kiindulva is germánnak kell mondani a magyar nyelv egyik alapját, ha szókincsileg is így alap.
Pedig a gerenda egy germán szó, habár indogermánban is megvan. Rossz helyen keresgetsz.
A gerjed és eléed szavaknak nincs közük egymáshoz, az élni szó egy germán szó, alan, ami enni, nőni, baszni, és ritka esetben még szülnit is jelent. Nem azt mondtam, hogy a gátnak van köze a kívánhoz, hanem hogy a kettő különböző.
Te megint mit kevered a németet és a germánt. A germánban a gähnenből lett a kiwan, ami a magyar kíván, és ebből a wa-s képzéssel a gót gaidw, ami a magyar kedv. Az alapja a gei, ami tátonganit jelent. Ebből lett a kacsa, gége, és a magyartalan garat, ami ebben a formában a németben is megvan, mint Gurgel.
Az elsö görög-római templomokat a tengeri-népek építették (?), ld. Baalbek (déli-parton), és ahogy a római is az etruszkra épült. rá? Ahogy Karthagó minimum egyidös kultúra Rómával ha nem korábbi . Volt egy orosz történész aki kiállt és azt mondta hogy a római elöbb volt mint a görög... De mondott sokminden mást is és már nem tudtam követni. Gondolom a fejlödés-romlás elmélet miatt lehet, ami kezdetleges az biztos korábbi.Persze a valódi Olympus az Atlantisz, vagy esetleg Hyberia , vagy szimplán párhuzamos dimenziok, ezért mondják a megjelenés dolgot... ez a tabu, pedig a tudomány piszkálta korábban is és most is csak már nincs" publikus kommunikáció
@gei, mint gähne : kedv mi, gemüt? kíván, gönnen? ennek lehet köze hozzá gate, gap, gape, csak azt nézd meg, h az kaukázusi, indoeurópa, altaji, urali nyelvekben mind R betűs a gége, garat!
GER v. GÉR elvont gyök, mely többféle szók alapját teszi. Ilyenek: gernye, geher (= gerh), s talán gerény is, melyekben szár-az, sovány jelentéssel bír. 2) Gerj, gerjed, gerjeszd stb., melyekben a ger a felindulás, fölkelés, kinyomulás, kitörés, vagy áthatólag: felinditás, fölkeltés, kinyomás, felingerlés fogalmának felel meg, s rokon közelebbről a latin germen, német gähren, Gier, gerne, begehren, héber (ingerel), hellen crhzw (kivan), szanszkrit gardh (kiván) stb. szókkal. Ide tartozik gerjed azon értelme is, midőn ez gyúladást jelent. 3) Geréb, gereben, gereblye, gerely, gerezd, gerincz, melyekben a ger valamely sértést, szurást, karczolást jelent, s rokon vele ez értelemben a hellen crauw, craw (karczol), szanszkrit garh (megfog; körülvesz). 4) Gerle, gerlicze hangutánzók. Valamennyiben fő és alaphang az r. (V. ö. R), melynek érteményei némileg a g, vagyis görbeség, görbedés érteményével módosúlnak.
Tökéletes magyarázatot ad. Szintén a kör szóbokrába tartozik az emlegetett karcollal és a gatya korcával együtt.
A Go, Ko gyök és az eR gyök.
Ennél tisztább, magyarul képzett szót el se lehetne képzelni.
Hát a gerebje, mert ha germán, akkor így kell írni, lehetne a germán grebja, grabja is. A gereblye alapja, a graben, ami kaparnit is jelent. Főként a germánban és a szlávban elterjedt szó, de a germán erősebb volt mint a szláv, ezért germán lehet.
Ma az, hogy "már megint"? Porold le az agyacskád! Többet nem szólok bele! De ezt a germánbaromságot, ekkora hülyeséget még nem olvastam itt! Ezért vettem a bátorságot, hogy beírjak, egy nyilvános fórumra! Bocs ha sértettem a germán érzéseidet...;-)
Én csak olvasgatok itt, sajnos ennyire nem látom át a dolgokat. De az a germántolás egyértelműen, egy nehézkes erőlködés, amivel kiverte nálam a biztit a kolega...:-)
